Csongrád Megyei Hírlap, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

Raffael Péter mg sem töltötte élete tizenha­todik esztendejét, amikor frissen kiállított munka­könyvivel a zsebében elő­ször köszönt be a Csong­­rád megyei Fémtechnika Vállalat szentesi hordógyá­­rába.. Ma már nem emlék­szik vissza rá, ki is állt vele szóba először, de a fogadtatás igencsak szí­ves lehetett, hiszen annak az első beköszönésnek majd húsz esztendeje már. — Csóró ,kis­gyerek vol­tam... Nem is valami hej, de erős. Mondták is, kérdezték is, mit akarok itt a vasakkal, hogy bir­kózok majd velük? — em­lékszik vissza, amikor a múltjáról faggatom. Arra pedig kiváltképp tisztán, hogy már az első napok­ban akadtak a gyárban felnőttek, akik mondták neki: „Majd megerősödsz, gyerek, aztán nem lesz semmi baj Így is tör­tént. Megerősödött, és be­illeszkedett a gyári közös­ségbe. Olyan könnyedén, amilyen könnyedén ez tör­ténni szokott a munkára nem rest emberrel. — Tudja, csináltam én itt mindenfélét.. Még söp­­rögettem is, de azt se szé­gyelltem. Valaki arra ’ is kell Aztán mindig köze­lebb kerültem a vasakhoz. Szépen, egymásután meg­tanítottak a többiek le­mezt és lancsvasat egyen­getni, hajlítani. Később hegeszteni, a hevítőkemen­cét begyújtani, belerakni és kiszedni a vasat. Külön­böző tűzifogókkal bánni, kovácsolni. Mindenre, na! Mindenre, ami munka csak előfordul itt nálunk. Akár­melyik gépet tudom hasz­nálni, ami rendelkezé­sünkre áll a hordóg­yártás­hoz. De így vagyunk ez­zel valamennyien, akik ak­kor se ijedtünk meg, ami­kor elkezdtük itt Szente­sen a hordógyártást. Nem mondom, hogy könnyű, hiszen ezek az üzemanyag­­tároló hordók vastag le­mezből készülnek ám. És nagyon sokszor meg kell mozgatni a különböző anyagokat, amíg a hordó elkészül. De hát ugye, üt­­jük-vágjuk, és megy ez. — Gondolom, sok hor­dót megforgatott az el­múlt években... — 1-Sajaj! Ha egyszer nekem annyi forintom lenne! Száz meg százezer­nyit gyártottunk már az elmúlt tizenhárom év alatt... — Mire költene annyi pénzt? — Komolyan kérdezi? Volna helye, higgye csak el. A kis házat megna­gyobbítanám, először is. Persze, lehet hogy akkor újat építenénk a család­dal! Aztán ugye a gyere­kek! a kislány már tizen­két éves, a fiam is isko­lás. Hát szóval nekik is kell ez, az. Talán még au­tót is vennénk ... Nem azért, panaszkodni így sincs okom. Az igazán szükségesre telik a fizetés­ből. Már persze a kettőn­kéből, mert a feleségem is dolgozik. — A valóságban meny­nyit hoznak a hordók? — Meglehetős a fizetés. Teljesítmény szerinti bri­gádbérezés van nálunk. Elmost is noszogatjuk, hát összejön Van, hogy hatezerre is fölszalad. Persze, akkor rengeteg a munka. Máskor aztán ke­vesebb a rendelés, akkor úgy ötezer körül. Ehhez aztán jön még a kitünte­tésekkel elérhető jutalom A brigádom, a Petőfi Sán­dor brigád már ötször volt aranykoszorús. Ebben az évben is reméljük ezt a címet. Kis pénz is van ve­le m­indig. Meg hát, eddig már háromszor is kaptam Kiváló Dolgozó kitünte­tést. — Vagyis elismerik a gyárban a szorgalmát. . . — Mindenkiét. Aki ná­lunk dolgozik, annak nincs oka panaszkodni. Ugye itt nem­ vagyunk olyan so­kan, hogy idegenek len­nénk egymásnak. Látjuk pontosan, ki mennyit dol­gozik, mit ad ki a kézi­ből. Tudjuk azt is, hogy ha például nagyobb rende­lése van a gyárnak, mint amennyit általában szok­tunk gyártani, akkor ki hajlandó rátenni egy-egy lapáttal a szokásos telje­sítményre Aztán aki nem rest megmarkolni a kala­pácsot, a hegesztőfogót vagy éppen szaporábban nyomni a gép indítópedál­ját, annak a borítékjába is több kerül. És a szava is többet nyom a latba egy-egy vitában, beszélge­tésben. De hát, ez így van mindenütt. És így van jól. — Mit szeretne elérni Raffael Péter az életben? Mit kívánna, ha egyszer kívánhatna valami na­­gyot? ...!! — Nagyot? Tudnia, ha az embernek egészsége van, akkor már elérhető min­den. Hát kívánom, hogy ez ne hagyjon el sose. Ed­dig egyszer voltam tartó­san betegállományban, de ha hiszi, ha nem, még az étel sem esett jól. Na meg, őszintén szólva, egy kis szerencsét kívánnék még. Mondjuk a totón elcsípni egy jó hetet. Próbálgatom sok éve. Nem valami di­csekedni való sikerrel. Hát ha egyszer ez is változ­na?... De hát, persze ez már csak olyan játék. Mi­ért ne álmodozzon az em­ber legalább néha. Hát nem igaz? Fotó: ENYEDI ZOLTÁN BEDŐ NÁNDOR Sín epsziéi van, en­tisoti l­un­e.. Szöveg: Az egvi­timás,fidás kialakításáért és fájlpszipséé­rt «RÍJ 5» filOVÍSIÓ [EIÉszítsel Kijevben Bartha Ferenc miniszterhe­lyettessel, a Miniszterta­nács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjével az élen február 3—4-én magyar küldöttség tett látogatást Kijevben, Uk­rajna fővárosában. A delegáció tárgyalásokat folytatott arról, hogy mi­lyen lehetőségei vannak a közvetlen gazdasági és má­­s kis tudományos kapcsola­tok kialakításának és fejlesz­­t­­­en­ek hazánk és Ukrajna minisztériumai, főhatóságai, vállalatai és tudományos szervei között. A megbeszéléseken, ame­lyeken az ukrán küldöttsé­get V. Fokin, az Ukrán SZSZK tervbizottságának el­ső elnökhelyettese vezette, megvizsgálták,­ hogy az együttműködés fejlesztésével­­ hogyan segíthető elő az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és a szállítás felada­tainak gyorsabb teljesítése. Kijevi tartózkodása ide­jén Bartha Ferencet fogad­ta Sz. Gurenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese. A magyar küldöttség a hét elején a Moldvai SZSZK-ban járt, ahol az együttműködés hasonló formáiról folytatott tárgyalásokat. VALÁ 11 NAP, 1983. FEBRUÁR 6. Képi ellenesül:­­ munkáinkról Az 1956 decemberében megszűnt Állami Ellenőrzés Minisztériuma feladatkörét új szervezet vette át ha­zánkban 1957 végén: a népi ellenőrzés. Központi szerve, a KNEB, közvetlenül a Mi­nisztertanács irányítása alatt áll. Feladata, hogy segítsé­get nyújtson államigazgatá­sunk legfelsőbb — mint az országgyűlés közvetlen vég­rehajtó és rendelkező — szervének a népgazdaságban kiadott rendelkezések végre­hajtása érdekében. Mind a központi, mind a megyei és városi, járási NER-ek testü­letenként gyakorolják mun­kájukat, az ellenőrzésekkel pedig népi ellenőröket bíz­nak meg. A közeljövőben, február 22-én lesz a Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság megalakulásának 25. év­fordulója. A megyénkben tevékenykedő testületek ne­gyedszázados munkájáról ezúttal egy-egy — makói, hódmezővásárhelyi és sze­gedi­­ népi ellenőr tapasz­talatai, élményei alapján nyújtunk most képet. Nem a teljességre törekvés jegyé­ben, inkább érzékeltetve a népi ellenőrzés gyakorlati munkájának 25 éves fejlődé­sét, változásait. Asztalos Lajos: “­I A JOGSZABÁLYOKAT HELYBEN KELL ALKALMAZNI A FÉG makói gyára igaz­gatási és ellenőrzési osztá­lyának vezetője. Asztalos La­jos, megyénk egyik legta­pasztaltabb népi ellenőre. Az első vizsgálaton 1959. február 23-án vett részt, amit még abban az évben másik három megbízás kö­vetett: a makói Cipész Kisz­­nél, a vendéglátó vállalatnál és a királyhegyesi gépállo­máson. Már akkor is pénz­ügyi-számviteli területen vet­ték igénybe szaktudását, mint többnyire ma is. Több mint tíz éve annak is, hogy vizsgálatvezetőként műkö­dik közre, utóbb egyre össze­tettebb, bonyolultabb ügyek­ben.­­ A közelmúltban a rác­kevei Aranykalász Tsz ma­kói kihelyezett részlegénél tartottunk vizsgálatot és­­ végül elég súlyos hiányossá­gokat sikerült bizonyítanunk anyagelszámolás terén, va­lamint a gépkocsi-elszámo­lásoknál is.­­ Súlyosabb megítélést érdemlő ügyekben mit tesz a NER a gazdálk­d­dó s­er­­vezetek vezetőinek figyel­meztetésén kívül? Ha szükséges, büntető­­eljárás kezdeményezését ja­vasoljuk, mint például 1980- ban tettük a helyi építőipari szövetkezet esetében is jog­talan számlázások és még el sem végzett munkák elő­­számlázása miatt. — Milyenek­ voltak koráb­ban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselek­mények és milyenek nap­jainkban? — A kezdeti időszakban leggyakrabban pénztárhiá­nyok ügyében kellett szank­ciókat kezdeményeznünk, és javaslatokat tennünk a pénz­ügyi bizonylati fegyelem megszilárdítása érdekében. Napjainkban ilyen esetek véletlenül sem fordulnak elő, viszont annál komolyabb gondot okoz az anyagelszá­moltatás rendszerének, kü­lönböző módszereinek hibá­ja. Az egyes üzemeknél, vál­lalatoknál bizony gyakran nem is tudják, hogy milyen készletek, értékek vannak a birtokukban. A különböző előírásokat mindenütt igye­keznek betartani, ami leg­gyakrabban a megfelelő jogszabályok ismeretének hiányában nem sikerül.­­ Munkahelyi beosztása és NEB-munkája is egyaránt az ellenőrzés. Ezt úgy kell értenünk, hogy a népi ellen­őrzések alkalmával saját munkakörének tapasztala­tait kamatoztatja? — Ez részben valóban sze­rencsém. Ugyanakkor a máshol tapasztaltakat — ter­mészetesen a jókat — igyek­szem a mi gyárunkban is hasznosítani. A NEB keretén belül Asz­talos Lajos jól kamatoztatja szakmai felkészültségét, munkahelyi tapasztalatait. Népi ellenőri munkájának eredményességét 1962-ben Emléklappal, 1976-ban Em­lékplakettel, az elmúlt évben­­pedig Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetéssel is­merték el. Földvári Sándor: TÁRSADALMI MUNKA, PROFI SZÍNVONALON A Hódmezővásárhelyi Fém­technikai Vállalat igazgatója Földvári Sándor, 1965 óta a városi NEB tagja. A testü­leten belül az ipari szak­csoport vezetője. Mint mon­dotta: sokat változott az évek során tevékenységük és munkamódszerük is. Másfél évtizeddel ezelőtt például mennyiségileg kaptak sok feladatot. A csoport évente több témakörben tervezett ellenőrzést, ám menetközben is felvetődtek problémák, amelyek mellett még a vá­rosi pártbizottság, a tanács, vagy a megyei NEB felké­résére is feldolgoztak egy­­egy megadott témát. Ma szám szerint lényegesen ke­vesebb a feladat, a vizsgá­latok viszont sokkal munka­igényesebbek, több időt és szakismeretet követelnek. Ugyanis nem csak egy-egy hibát kell felismerni, hanem gazdálkodási folyamatok jó vagy rossz gyakorlatát, s nem elegendő egy hibát fel­tárni, választ is kell adni annak kijavítási lehetőségére Nem véletlen tehát, hogy a vásárhelyi városi NEB ipari szakcsoportjában népi ellen­őrként, vagy vizsgálatvezető­ként vesz részt vezérigaz­gató-helyettes, igazgató, mun­kás; a kilenc főnyi létszám­ból olyanok, akik műszaki és gazdasági felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. — Már harmadik éve, hogy így alakítottuk ki a csoport összetételét — mond­ja —, a korábban jó munkát végzők mellé újakat is meg­nyertünk. Mai csoportunk mindegyik tagja munkahe­lyén kapott pártfeladatként vesz részt a népi ellenőrzés­ben, így — bár minden munkahelyet fel kellett ke­resni — sikerült elérni, hogy a sok-sok külön fáradságot, munkát és időt egyaránt igénylő társadalmi tevékeny­séget egy-egy népi ellenőr munkahelyén külön is meg­becsüljék. Mert a népi el­lenőrzés végül is olyan tár­sadalmi tevékenység, amit nagyon is profi színvonalon kell ellátni. — Hogyan sikerül ezt­­ végrehajtani? — Megfelelő tervezéssel. A csoport valamennyi tagja már csaknem egy hónapja pontosan tudja, hogy mi­lyen témakörben kell felké­szülnie . Mint vállalati igazgató tudja-e kamatoztatni a NER- munka során szerzett ta­pasztalatokat? — Szerintem az a jó el­lenőr, aki a mások kárán okulva hasznosítja is tapasz­talatait saját munkahelyén. Például az 1981-ben végzett energiagazdálkodási tapasz­talatok összegzésén a mi vállalatunktól is több szak­ember részt vett és a külön­böző munkahelyeken meg­ismert jó módszereket igye­keztünk alkalmazni. Azt hi­szem, ennek is eredménye, hogy trösztünk főenergeti­kusa , mi ilyen jellegű ered­ményeinket országos átlag felettinek ítélte tavaly de­cemberben. Balog István: KIBERNETIKAI FELDOLGOZÁS — EMBERI MEGLÁTÁSOKKAL A Szegedi József Attila Tudományegyetem gazdasági főigazgatója. Balog István több mint egy évtizede tag­ja a megyeszékhely és egy­ben a szegedi járás népi ellenőrzési bizottságának. Korábban — a megalakulás éveitől — pártmunkásként volt szoros kapcsolatban a NER-bel. Mint mondja, a kezdeti évek azzal­ teltek el, hogy a népi ellenőrzés, mint a társadalom „élő lelkiisme­­rete” igyekezett rátapintani a gazdálkodás egyes gyenge pontjaira, konkrétan, a hi­bák kijavítására is javas­latokat téve. A lakosság ép­pen ezért fordult már az első időszaktól kezdve biza­lommal a testületekhez, s ez a bizalom ma­ ugyanúgy megmutatkozik. Eleinte per­sze egészen más jellegűek voltak a feladatok, többnyire gazdasági vezetők egyes hi­bás döntéseit kellett vala­milyen módon korrigálni. — Mai munkánk jóval sokrétűbb — mondja. — Közgazdasági és műszaki ismeretek egyaránt szüksé­gesek. Egy-egy vizsgálat sok­kal tervszerűbb, nagyon alapos előkészületeket igé­nyel és többféle szakember bevonását. Országos felmé­résekhez kell megalapozott, hasznosítható anyagokat ké­szíteni, amelyek során azon­ban a statisztikailag mérhető adatok mellett a helyi és az emberi viszonyok is döntő fontosságúak. Egyre gyak­rabban vesszük igénybe Sze­geden a szociológiát és a számítástechnikát a JATE lehetőségeinek felhasználásá­­val. Az egyetem kibernetikai laboratóriumának adatfeldol­gozása rendkívül sokrétű következtetésre ad jó alapot. Ám a gép — még a leg­nagyszerűbb is — önmagá­ban nagyon buta jószág, s csak tudományos alapozott­sággal előkészített kérdések­re tud igazán jól hasznosít­ható válaszokat adni. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság rendszeresen ad — a megyei és városi­járási testületek felmérései alapján — szakvéleményt a Minisztertanács számára például az évi költségveté­seket előkészítő és a „zár­számadást” megállapító tör­vényjavaslatokhoz, a nép­­gazdasági tervekhez és azok végrehajtásáról készülő be­számolókhoz. Ebben a munkában or­szágszerte olyan emberek vesznek részt, akik semmi­lyen közérdekű ügy iránt nem tudnak közömbösek lenni, akik féltve igyekez­nek maguk meglátásaival és megállapításaival is hoz­ájárulni szocialista vívmá­nyaink továbbfejlesztéséhez. S akik ezt teszik, valóban megérdemlik a társadalom megbecsülését. ZRÍNYI PÉTER Pártnapok e helyében Megyénkben a jövő héten az alábbi helyeken és idő­pontokban rendeznek pártnapokat: Február 7-én, hétfőn: Szeged, Algyő, körzeti párt­­szervezet, 17 óra, előadó: Mára Péter. Makó, városi bíró­ság, 16 óra, előadó: dr. Varga Dezső, Szegvár, általános iskola, 15 óra, előadó: Tihanyi Ernő. Csongrád, Vörös Csillag Tsz, 7 óra, előadó: Eszenyi László. Február 8-án, kedden: Nagymágocs, tanácsháza, 15 óra, előadó: Nagy Józsefné. Nagymágocs, általános isko­la, reggel 7 óra, előadó: Juhász­ládia. Február 9-én, szerdán: Szeged, Nagyáruház, 14.30 óra, előadó: Réti Csabáné dr. Csongrád, Vörös Csillag Tsz, 15 óra, előadó: dr. Horváth Gyula. Nagymágocs, Egyesült Tsz, központi iroda, 7.30 óra, előadó: Keese N. Ferenc. Nagy­mágocs, Egyesült Tsz (Lajosszállás), 8.30 óra, előadó: Len­gyel Attila. Nagymágocs, Egyesült Tsz­, szendrei gépmű­hely, 7 óra, előadó: Labádi Pál. Nagymágocs, Egyesült Tsz, üzemeltetési ágazat, 7 óra, előadó: Szöllősi Károly. Nagymágocs, szociális otthon, 11 óra, előadó: Berényi Ferenc. Február 10-én, csütörtökön: Szeged, Élelmiszeripari Főiskola, 15 óra, előadó: dr. Koncz János. Makó pedagó­gusai részére, középiskolák, 15 óra, előadó: dr. Bartha László. Szentes, Háziipari Szövetkezet, 14 óra, előadó: Horváth János. Szegvár, Járási Vegyesipari Szövetkezet varróüzeme, 14 óra, előadó: dr. Ágoston József. Csong­rád, Tisza Bútoripari Vállalat, 14.30 óra, előadó: Nagy Im­re. Csongrád, Városfejlesztési Üzem, 15 óra, előadó: Las­­kai Imre. Február 11-én, pénteken: Szentes, Zöldért-kirendelt­­ség, 15 óra, előadó: Gál Sándor. -------3

Next