Csongrád Megyei Hírlap, 1983. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-06 / 31. szám
Raffael Péter mg sem töltötte élete tizenhatodik esztendejét, amikor frissen kiállított munkakönyvivel a zsebében először köszönt be a Csongrád megyei Fémtechnika Vállalat szentesi hordógyárába.. Ma már nem emlékszik vissza rá, ki is állt vele szóba először, de a fogadtatás igencsak szíves lehetett, hiszen annak az első beköszönésnek majd húsz esztendeje már. — Csóró ,kisgyerek voltam... Nem is valami hej, de erős. Mondták is, kérdezték is, mit akarok itt a vasakkal, hogy birkózok majd velük? — emlékszik vissza, amikor a múltjáról faggatom. Arra pedig kiváltképp tisztán, hogy már az első napokban akadtak a gyárban felnőttek, akik mondták neki: „Majd megerősödsz, gyerek, aztán nem lesz semmi baj Így is történt. Megerősödött, és beilleszkedett a gyári közösségbe. Olyan könnyedén, amilyen könnyedén ez történni szokott a munkára nem rest emberrel. — Tudja, csináltam én itt mindenfélét.. Még söprögettem is, de azt se szégyelltem. Valaki arra ’ is kell Aztán mindig közelebb kerültem a vasakhoz. Szépen, egymásután megtanítottak a többiek lemezt és lancsvasat egyengetni, hajlítani. Később hegeszteni, a hevítőkemencét begyújtani, belerakni és kiszedni a vasat. Különböző tűzifogókkal bánni, kovácsolni. Mindenre, na! Mindenre, ami munka csak előfordul itt nálunk. Akármelyik gépet tudom használni, ami rendelkezésünkre áll a hordógyártáshoz. De így vagyunk ezzel valamennyien, akik akkor se ijedtünk meg, amikor elkezdtük itt Szentesen a hordógyártást. Nem mondom, hogy könnyű, hiszen ezek az üzemanyagtároló hordók vastag lemezből készülnek ám. És nagyon sokszor meg kell mozgatni a különböző anyagokat, amíg a hordó elkészül. De hát ugye, ütjük-vágjuk, és megy ez. — Gondolom, sok hordót megforgatott az elmúlt években... — 1-Sajaj! Ha egyszer nekem annyi forintom lenne! Száz meg százezernyit gyártottunk már az elmúlt tizenhárom év alatt... — Mire költene annyi pénzt? — Komolyan kérdezi? Volna helye, higgye csak el. A kis házat megnagyobbítanám, először is. Persze, lehet hogy akkor újat építenénk a családdal! Aztán ugye a gyerekek! a kislány már tizenkét éves, a fiam is iskolás. Hát szóval nekik is kell ez, az. Talán még autót is vennénk ... Nem azért, panaszkodni így sincs okom. Az igazán szükségesre telik a fizetésből. Már persze a kettőnkéből, mert a feleségem is dolgozik. — A valóságban menynyit hoznak a hordók? — Meglehetős a fizetés. Teljesítmény szerinti brigádbérezés van nálunk. Elmost is noszogatjuk, hát összejön Van, hogy hatezerre is fölszalad. Persze, akkor rengeteg a munka. Máskor aztán kevesebb a rendelés, akkor úgy ötezer körül. Ehhez aztán jön még a kitüntetésekkel elérhető jutalom A brigádom, a Petőfi Sándor brigád már ötször volt aranykoszorús. Ebben az évben is reméljük ezt a címet. Kis pénz is van vele mindig. Meg hát, eddig már háromszor is kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. — Vagyis elismerik a gyárban a szorgalmát. . . — Mindenkiét. Aki nálunk dolgozik, annak nincs oka panaszkodni. Ugye itt nem vagyunk olyan sokan, hogy idegenek lennénk egymásnak. Látjuk pontosan, ki mennyit dolgozik, mit ad ki a kéziből. Tudjuk azt is, hogy ha például nagyobb rendelése van a gyárnak, mint amennyit általában szoktunk gyártani, akkor ki hajlandó rátenni egy-egy lapáttal a szokásos teljesítményre Aztán aki nem rest megmarkolni a kalapácsot, a hegesztőfogót vagy éppen szaporábban nyomni a gép indítópedálját, annak a borítékjába is több kerül. És a szava is többet nyom a latba egy-egy vitában, beszélgetésben. De hát, ez így van mindenütt. És így van jól. — Mit szeretne elérni Raffael Péter az életben? Mit kívánna, ha egyszer kívánhatna valami nagyot? ...!! — Nagyot? Tudnia, ha az embernek egészsége van, akkor már elérhető minden. Hát kívánom, hogy ez ne hagyjon el sose. Eddig egyszer voltam tartósan betegállományban, de ha hiszi, ha nem, még az étel sem esett jól. Na meg, őszintén szólva, egy kis szerencsét kívánnék még. Mondjuk a totón elcsípni egy jó hetet. Próbálgatom sok éve. Nem valami dicsekedni való sikerrel. Hát ha egyszer ez is változna?... De hát, persze ez már csak olyan játék. Miért ne álmodozzon az ember legalább néha. Hát nem igaz? Fotó: ENYEDI ZOLTÁN BEDŐ NÁNDOR Sín epsziéi van, entisoti lune.. Szöveg: Az egvitimás,fidás kialakításáért és fájlpszipséért «RÍJ 5» filOVÍSIÓ [EIÉszítsel Kijevben Bartha Ferenc miniszterhelyettessel, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetőjével az élen február 3—4-én magyar küldöttség tett látogatást Kijevben, Ukrajna fővárosában. A delegáció tárgyalásokat folytatott arról, hogy milyen lehetőségei vannak a közvetlen gazdasági és más kis tudományos kapcsolatok kialakításának és fejlesztenek hazánk és Ukrajna minisztériumai, főhatóságai, vállalatai és tudományos szervei között. A megbeszéléseken, amelyeken az ukrán küldöttséget V. Fokin, az Ukrán SZSZK tervbizottságának első elnökhelyettese vezette, megvizsgálták, hogy az együttműködés fejlesztésével hogyan segíthető elő az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a szállítás feladatainak gyorsabb teljesítése. Kijevi tartózkodása idején Bartha Ferencet fogadta Sz. Gurenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese. A magyar küldöttség a hét elején a Moldvai SZSZK-ban járt, ahol az együttműködés hasonló formáiról folytatott tárgyalásokat. VALÁ 11 NAP, 1983. FEBRUÁR 6. Képi ellenesül: munkáinkról Az 1956 decemberében megszűnt Állami Ellenőrzés Minisztériuma feladatkörét új szervezet vette át hazánkban 1957 végén: a népi ellenőrzés. Központi szerve, a KNEB, közvetlenül a Minisztertanács irányítása alatt áll. Feladata, hogy segítséget nyújtson államigazgatásunk legfelsőbb — mint az országgyűlés közvetlen végrehajtó és rendelkező — szervének a népgazdaságban kiadott rendelkezések végrehajtása érdekében. Mind a központi, mind a megyei és városi, járási NER-ek testületenként gyakorolják munkájukat, az ellenőrzésekkel pedig népi ellenőröket bíznak meg. A közeljövőben, február 22-én lesz a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megalakulásának 25. évfordulója. A megyénkben tevékenykedő testületek negyedszázados munkájáról ezúttal egy-egy — makói, hódmezővásárhelyi és szegedi népi ellenőr tapasztalatai, élményei alapján nyújtunk most képet. Nem a teljességre törekvés jegyében, inkább érzékeltetve a népi ellenőrzés gyakorlati munkájának 25 éves fejlődését, változásait. Asztalos Lajos: “I A JOGSZABÁLYOKAT HELYBEN KELL ALKALMAZNI A FÉG makói gyára igazgatási és ellenőrzési osztályának vezetője. Asztalos Lajos, megyénk egyik legtapasztaltabb népi ellenőre. Az első vizsgálaton 1959. február 23-án vett részt, amit még abban az évben másik három megbízás követett: a makói Cipész Kisznél, a vendéglátó vállalatnál és a királyhegyesi gépállomáson. Már akkor is pénzügyi-számviteli területen vették igénybe szaktudását, mint többnyire ma is. Több mint tíz éve annak is, hogy vizsgálatvezetőként működik közre, utóbb egyre összetettebb, bonyolultabb ügyekben. A közelmúltban a ráckevei Aranykalász Tsz makói kihelyezett részlegénél tartottunk vizsgálatot és végül elég súlyos hiányosságokat sikerült bizonyítanunk anyagelszámolás terén, valamint a gépkocsi-elszámolásoknál is. Súlyosabb megítélést érdemlő ügyekben mit tesz a NER a gazdálkddó servezetek vezetőinek figyelmeztetésén kívül? Ha szükséges, büntetőeljárás kezdeményezését javasoljuk, mint például 1980- ban tettük a helyi építőipari szövetkezet esetében is jogtalan számlázások és még el sem végzett munkák előszámlázása miatt. — Milyenek voltak korábban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények és milyenek napjainkban? — A kezdeti időszakban leggyakrabban pénztárhiányok ügyében kellett szankciókat kezdeményeznünk, és javaslatokat tennünk a pénzügyi bizonylati fegyelem megszilárdítása érdekében. Napjainkban ilyen esetek véletlenül sem fordulnak elő, viszont annál komolyabb gondot okoz az anyagelszámoltatás rendszerének, különböző módszereinek hibája. Az egyes üzemeknél, vállalatoknál bizony gyakran nem is tudják, hogy milyen készletek, értékek vannak a birtokukban. A különböző előírásokat mindenütt igyekeznek betartani, ami leggyakrabban a megfelelő jogszabályok ismeretének hiányában nem sikerül. Munkahelyi beosztása és NEB-munkája is egyaránt az ellenőrzés. Ezt úgy kell értenünk, hogy a népi ellenőrzések alkalmával saját munkakörének tapasztalatait kamatoztatja? — Ez részben valóban szerencsém. Ugyanakkor a máshol tapasztaltakat — természetesen a jókat — igyekszem a mi gyárunkban is hasznosítani. A NEB keretén belül Asztalos Lajos jól kamatoztatja szakmai felkészültségét, munkahelyi tapasztalatait. Népi ellenőri munkájának eredményességét 1962-ben Emléklappal, 1976-ban Emlékplakettel, az elmúlt évbenpedig Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetéssel ismerték el. Földvári Sándor: TÁRSADALMI MUNKA, PROFI SZÍNVONALON A Hódmezővásárhelyi Fémtechnikai Vállalat igazgatója Földvári Sándor, 1965 óta a városi NEB tagja. A testületen belül az ipari szakcsoport vezetője. Mint mondotta: sokat változott az évek során tevékenységük és munkamódszerük is. Másfél évtizeddel ezelőtt például mennyiségileg kaptak sok feladatot. A csoport évente több témakörben tervezett ellenőrzést, ám menetközben is felvetődtek problémák, amelyek mellett még a városi pártbizottság, a tanács, vagy a megyei NEB felkérésére is feldolgoztak egyegy megadott témát. Ma szám szerint lényegesen kevesebb a feladat, a vizsgálatok viszont sokkal munkaigényesebbek, több időt és szakismeretet követelnek. Ugyanis nem csak egy-egy hibát kell felismerni, hanem gazdálkodási folyamatok jó vagy rossz gyakorlatát, s nem elegendő egy hibát feltárni, választ is kell adni annak kijavítási lehetőségére Nem véletlen tehát, hogy a vásárhelyi városi NEB ipari szakcsoportjában népi ellenőrként, vagy vizsgálatvezetőként vesz részt vezérigazgató-helyettes, igazgató, munkás; a kilenc főnyi létszámból olyanok, akik műszaki és gazdasági felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. — Már harmadik éve, hogy így alakítottuk ki a csoport összetételét — mondja —, a korábban jó munkát végzők mellé újakat is megnyertünk. Mai csoportunk mindegyik tagja munkahelyén kapott pártfeladatként vesz részt a népi ellenőrzésben, így — bár minden munkahelyet fel kellett keresni — sikerült elérni, hogy a sok-sok külön fáradságot, munkát és időt egyaránt igénylő társadalmi tevékenységet egy-egy népi ellenőr munkahelyén külön is megbecsüljék. Mert a népi ellenőrzés végül is olyan társadalmi tevékenység, amit nagyon is profi színvonalon kell ellátni. — Hogyan sikerül ezt végrehajtani? — Megfelelő tervezéssel. A csoport valamennyi tagja már csaknem egy hónapja pontosan tudja, hogy milyen témakörben kell felkészülnie . Mint vállalati igazgató tudja-e kamatoztatni a NER- munka során szerzett tapasztalatokat? — Szerintem az a jó ellenőr, aki a mások kárán okulva hasznosítja is tapasztalatait saját munkahelyén. Például az 1981-ben végzett energiagazdálkodási tapasztalatok összegzésén a mi vállalatunktól is több szakember részt vett és a különböző munkahelyeken megismert jó módszereket igyekeztünk alkalmazni. Azt hiszem, ennek is eredménye, hogy trösztünk főenergetikusa , mi ilyen jellegű eredményeinket országos átlag felettinek ítélte tavaly decemberben. Balog István: KIBERNETIKAI FELDOLGOZÁS — EMBERI MEGLÁTÁSOKKAL A Szegedi József Attila Tudományegyetem gazdasági főigazgatója. Balog István több mint egy évtizede tagja a megyeszékhely és egyben a szegedi járás népi ellenőrzési bizottságának. Korábban — a megalakulás éveitől — pártmunkásként volt szoros kapcsolatban a NER-bel. Mint mondja, a kezdeti évek azzal teltek el, hogy a népi ellenőrzés, mint a társadalom „élő lelkiismerete” igyekezett rátapintani a gazdálkodás egyes gyenge pontjaira, konkrétan, a hibák kijavítására is javaslatokat téve. A lakosság éppen ezért fordult már az első időszaktól kezdve bizalommal a testületekhez, s ez a bizalom ma ugyanúgy megmutatkozik. Eleinte persze egészen más jellegűek voltak a feladatok, többnyire gazdasági vezetők egyes hibás döntéseit kellett valamilyen módon korrigálni. — Mai munkánk jóval sokrétűbb — mondja. — Közgazdasági és műszaki ismeretek egyaránt szükségesek. Egy-egy vizsgálat sokkal tervszerűbb, nagyon alapos előkészületeket igényel és többféle szakember bevonását. Országos felmérésekhez kell megalapozott, hasznosítható anyagokat készíteni, amelyek során azonban a statisztikailag mérhető adatok mellett a helyi és az emberi viszonyok is döntő fontosságúak. Egyre gyakrabban vesszük igénybe Szegeden a szociológiát és a számítástechnikát a JATE lehetőségeinek felhasználásával. Az egyetem kibernetikai laboratóriumának adatfeldolgozása rendkívül sokrétű következtetésre ad jó alapot. Ám a gép — még a legnagyszerűbb is — önmagában nagyon buta jószág, s csak tudományos alapozottsággal előkészített kérdésekre tud igazán jól hasznosítható válaszokat adni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság rendszeresen ad — a megyei és városijárási testületek felmérései alapján — szakvéleményt a Minisztertanács számára például az évi költségvetéseket előkészítő és a „zárszámadást” megállapító törvényjavaslatokhoz, a népgazdasági tervekhez és azok végrehajtásáról készülő beszámolókhoz. Ebben a munkában országszerte olyan emberek vesznek részt, akik semmilyen közérdekű ügy iránt nem tudnak közömbösek lenni, akik féltve igyekeznek maguk meglátásaival és megállapításaival is hozájárulni szocialista vívmányaink továbbfejlesztéséhez. S akik ezt teszik, valóban megérdemlik a társadalom megbecsülését. ZRÍNYI PÉTER Pártnapok e helyében Megyénkben a jövő héten az alábbi helyeken és időpontokban rendeznek pártnapokat: Február 7-én, hétfőn: Szeged, Algyő, körzeti pártszervezet, 17 óra, előadó: Mára Péter. Makó, városi bíróság, 16 óra, előadó: dr. Varga Dezső, Szegvár, általános iskola, 15 óra, előadó: Tihanyi Ernő. Csongrád, Vörös Csillag Tsz, 7 óra, előadó: Eszenyi László. Február 8-án, kedden: Nagymágocs, tanácsháza, 15 óra, előadó: Nagy Józsefné. Nagymágocs, általános iskola, reggel 7 óra, előadó: Juhászládia. Február 9-én, szerdán: Szeged, Nagyáruház, 14.30 óra, előadó: Réti Csabáné dr. Csongrád, Vörös Csillag Tsz, 15 óra, előadó: dr. Horváth Gyula. Nagymágocs, Egyesült Tsz, központi iroda, 7.30 óra, előadó: Keese N. Ferenc. Nagymágocs, Egyesült Tsz (Lajosszállás), 8.30 óra, előadó: Lengyel Attila. Nagymágocs, Egyesült Tsz, szendrei gépműhely, 7 óra, előadó: Labádi Pál. Nagymágocs, Egyesült Tsz, üzemeltetési ágazat, 7 óra, előadó: Szöllősi Károly. Nagymágocs, szociális otthon, 11 óra, előadó: Berényi Ferenc. Február 10-én, csütörtökön: Szeged, Élelmiszeripari Főiskola, 15 óra, előadó: dr. Koncz János. Makó pedagógusai részére, középiskolák, 15 óra, előadó: dr. Bartha László. Szentes, Háziipari Szövetkezet, 14 óra, előadó: Horváth János. Szegvár, Járási Vegyesipari Szövetkezet varróüzeme, 14 óra, előadó: dr. Ágoston József. Csongrád, Tisza Bútoripari Vállalat, 14.30 óra, előadó: Nagy Imre. Csongrád, Városfejlesztési Üzem, 15 óra, előadó: Laskai Imre. Február 11-én, pénteken: Szentes, Zöldért-kirendeltség, 15 óra, előadó: Gál Sándor. -------3