Csongrád Megyei Hírlap, 1983. március (40. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
A közművelődés munkája Az iskola: kultúrcentrum Legalább jottak Szikáncson, akkor jártam a tanyaközpont „művelődési házában”, az iskolában. Amikor a művészekkel a kapun belül kerültünk, Hajdú Lajosné igazgatóhelyettes és Orovecz Jánosné pedagógus fogadott bennünket, betessékeltek a könyvtárhelyiségbe. Vendéglátás és vendéglátás között óriási a különbség, gondolom, ezt mindenki tapasztalta már. Nem kell pezsgő, sem kaviár, ha a megfelelő hangot sikerül megtalálni, a légkör azonnal oldotta, otthonossá válik. Miként, miben látja hasznát a tanyaközpont az elmondottaknak? Ezt ékesen példázta a nemsokára elkezdődő, felfűtött hangulatú, 60 perces műsor. Orovecz Jánosnéra már korábban felhívták a figyelmemet, ő az, aki a tantestület segítő közreműködésével pezsgő, tartalmas közművelődési életet szervezett meg Szikáncson. Az iskola kultúrcentrummá, a szó legszélesebb értelmében központtá vált. Ipsothon napközivezetői JGIGHIGy munkát végez, 28 gyerek van a keze alatt, harmadikostól nyolcadik osztályosig. Ebben a 8. osztályban egyébként magyart is tanít Az élelmezésvezetői címmel járó adminisztrációs munka is az övé (ez az egyetlen feladata, amit nem szívesen csinál), iskolai és közművelődési könyvtáros. Pályaválasztási felelős, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának elnöke. A társadalmi munkát valamikor 1960-ban a nőbizottságban kezdte.. A felsoroltak mellett — s a felsorolás nem is teljes —, olyan lelkesedéssel és eredményességgel csinálja a közművelődési munkát is, hogy az igazán figyelemre méltó. A vendégkönyvben beírások és aláírások követik egymást : dr. Anghy Csaba, dr. Jakucs László, Dévai Nagy Karnilla, Sellei Zoltán, Horváth Teri, Bencze Ilona, Vitai Ildikó, a Kaláka együttes, Hernádi Judit, Szombathy Gyula... Bizonysága ez annak, hogy nem véletlen sikerekről, hanem folyamatos és következetesen végzett munka eredményéről van itt szó. Az eredmény hátterében különféle dolgok állhatnak. Orovecz Jánosné esetében ez a háttér nem kevesebb, mint egy állandóan jobbra törekvő emberi élet... — Szüleimtől, nagyszüleimtől sok szép példát láttam, ami a becsületes munkavégzésre, az emberek szeretetére, a művelődés iránti, fogékonyságra nevelt — emlékezik vissza. — A legkülönösebb ajándék azonban az volt a számomra, hogy kiváló nevelők készítettek fel az életre. Első tanítóm Zoltán Béla volt, majd a középiskolában dr. Sipka Sándorné, Rózsi néni, dr. Gaál Györgyi — és Németh Laci bácsi ... ..Antigonét, persze, a legjobb tanulónak, a kedves T. M.-nak kellett játszania, aki főleg abban tért el Antigonétól, hogy karcsúságának nyoma sem volt benne, azonkívül beszédhibája is volt.” Idézet Németh László Homályból homályba című, életrajzi írásainak második kötetéből. Az emlegetett T. M.: Tunyogi Margit, azaz Orovecz. .Jánosné. — Tudása, emberi magatartása örök példaként áll előttem — mondja. — Szégyelltem volna nem tudni nála. Csodálatosképpen mi nem voltunk túlterhelve, pedig a klasszikusokból, rengeteget megtanultunk csak úgy, az ő kedvéért. Francia nyelvű Cyrano-előadást csináltunk, a születésnapjára pedig előadtuk az Antigonét. Utoljára 1973-ban találkoztam Vele, a Petőfi Művelődési Központ előcsarnokában állt, a város vezetőivel. Amikor meglátott, kinyújtott kezekkel jött elém .. . Csodálatosan szép gimnazistaéveim emléke segített és segít ma is a napi küzdelmekben. Ilovvára a küzdelmeket urélmhez bizony szüksége is volt. Nem éppen a szokványos, s főként nem a legsimább úton jutott el a pedagóguspályára... — Érettségi után közvetlenül (1949-et írtunk) nem tették lehetővé a körülmények, hogy tovább tanuljak. Két évvel később pedig ketten maradtunk édesanyámmal a tanyán, rámszakadt a rengeteg dolog. Mindig pedagógus szerettem volna lenni, ez a vágy nem csillapodott bennem. Az ismerősök már mind elkönyvelték: az osztály legjobb tanulója nem szerzett diplomát. S akkor én, 13 évvel az érettségi után főiskolai hallgató lettem. Rózsi néni írta meg a felvételi kérelmemet. Nekem mindenért duplán meg kellett dolgozni. Kétszer felvételiztem, mert először nem vettek fel, ugyanis nem volt munkahelyem. Őszre kaptam állást Csókáson, így a második felvételi sikerült. Békéscsabán indult egy kihelyezett tagozat, ott kezdtem a magyar—történelem szakot hallgatni. Közben nem kellett a csókási helyet elfoglalni, mert Szikáncson üresedett állás. A férjemmel és két kicsi gyerekkel tanyán laktunk, amikor elkezdtem tanítani. Harmadik osztályt , kaptam. A lakásunk és a munkahelyem között 6 kilométer volt a távolság, földúton. Gyalog vagy kerékpárral tettük meg naponta a fiammal és a lányommal együtt, akik akkor voltak első osztályosok. Minden hétfőn a főiskolárajártam Békéscsabára, minden szombaton pedig egy vásárhelyi kolléganőhöz, hogy a következő heti vázlatokat megírjuk. Emellett tanya, vízhordás, főzés, mosás, jószág, gyerekek és a könyv volt az életem, méghozzá a petróleumlámpa mellett. . . Igazgatóm, Halmi Imre minden vizsgám után a kapuban várt, sikerült-e? Valahogyan sikerült, bár nem volt könnyű. Huszonkét indulóból a végén mindössze 4-en kaptunk diplomát a főiskolán. Menetközben sokan feladták, így azután pontosan 20 éve dolgozom, és már jó ideje élek Szikáncson. A szaktárgyaim tanítása mellett 5 évig úttörőcsapat-vezető is voltam. Ismerem és szeretem az itt élő embereket. Ezen a Vásárhelytől 13 kilométerre levő kis településen körülbelül 160 lakott ház áll, s mintegy 700 a lélekszám. A lakosok többsége kiterjedt háztáji gazdálkodást folytat a munkahelyi elfoglaltsága mellett. Szén fürdőszobás házakat építenek, minden harmadik emberre jut egy autó (az országos átlag 10 ...). Szorgalmas, dolgozó nép lakik erre, akiknek a művelődésbeli igényessége is napról napra nő, hiszen a rendezvényeinket nagy érdeklődés kíséri. Nagy segítségünkre van a szervezésben és lebonyolításban a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, és természetesen a Németh László könyvtár, de hálával tartozunk a kultúra valamennyi lelkes támogatójának is. Munkájában, turtásról vagy bármiről, maximalista. Tökéletességre, teljességre törekszik, s talán kissé vakon, azaz naivan, de ezt várja mindenkitől, akit csak szóval ér. Elismerést kapott már többet is: úttörővezetői munkáért eredményes könyvterjesztésért, társadalmi munkáért. Mint szaktanárt, többek között a szakfelügyelet jegyzőkönyvei értékelik dicsérően. A legkitüntetőbbnek azonban az emberek, a gyerekek és felnőttek bizalmát tartja. Azt hogy hívó szavára jön a falu népe, mert tudja, hogy az iskolában mindig kap valamit. Valamit, amivel több, gazdagabb lesz... KIRÁLYHEGYI OTTILIA VASÁRNAP. »03. MÁRCIUS 27. Látogatóban—Rúzsán Az ésszerűség diktál A Népszabadság Tsz irodája is itt van; a vendégeket, dr. Csatlós Pál főiskolai tanárt, az Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karának üzemszervezési tanszékvezetőjét és dr. Mikó József főiskolai tanárt, az állattenyésztési tanszék vezetőjét — Farkas Zsigmond főállattenyésztő, a vásárhelyi főiskola valamikori diákja fogadja. Együtt járjuk végig a szövetkezet telephelyeit, több mint 40 kilométert megtéve annak érdekében, hogy eljussunk minden állattenyésztési telepre. A nádtetős istállókban és fészerekben békésen pihennek, esznek a jószágok. Nyugalmuk, a tiszta álom és a szállás körüli rend fegyelemről és a gondozók lelkiismeretességéről tanúskodik. — Jelenleg 77 tehenünk van, de a tervünk szerint az év végén már 300 lesz — mondja Farkas Zsigmond. — Korábban meglehetősen emuk in Lorra Hiro- Verőfényes délelőttön indulunk el Vásárhelyről a Duna—Tisza közi homokhátság szívében meghúzódó kisközségbe, Rúzsára. Szeged forgatagán túljutva, apró faluig házak futnak elénk többnyire kopottas falaik közé rejtve az embereket Friss szénaillat kísér bennünket a felújításelőtt álló telep felé haladva. — Az új épület elhelyezésének módja nagyon fontos — mondja dr. Mikó József. — Ne fújjon bele a szél, és mutasson is. Lényeges dolog továbbá, hogy a takarítások alkalmával mindig kiengedjük az állatokat. A szarvasmarha nem szereti a zsúfoltságot Amellett, hogy ilyen helyzetekben 4—5 kilót is lefogy, a stressz hatására az ivarzásban is zavarok adódhatnak. Mindezt meg lehet előzni, és mert gyönyörű a „portéka”, őrizni kell. A szérűskertben is katonás a rend, a lucernakazlak óriás veknikként sorolnak. A közelben van a hízóbikaszállás, 382 fújtató-dobogó, élő hústömeggel. A látogatók nem fukarkodnak a dicséretekkel és a jótanácsokzőtlen férőhely-kialakítás és takarmányozás miatt. Most minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy létrehozzunk egy jó állatállományt. Ennek érdekében hamarosan megépítjük a szükséges hagyományos szerfás, nádtetős istállókat, amelyekben viszont megteremtjük az elletés jó feltételeit. Fejlesztünk, egyszerű paraszti ésszel... Papp Jenő egy éve állatgondozó. Korábban kőműves volt, de hogy együtt lehessen , növénytermesztő feleségével és irodista kislányával, szakmát változtatott. Nem bánta meg a cserét, mondja, hiszen így együtt a család, és a tanyához is közel a munkahely. Munkatársa, Árokszállási Mátyás 6 éves kora óta él jószágközelben. Ismeri az állatok körüli teendők minden csínját-bínját. Nem véletlen tehát, hogy reá van bízva az elletés, a szoptatás is, a legtöbb figyelmet, szakismereteket feltételező feladatok. Percenként változik a táj a s majd megkapó szépségű - hófehér tanyákkal tetszeleg - a rúzsai határ. — Az már a központ! — – állapítjuk meg a többnyire kétszintes, gázzal fűtött házakból álló településhez érve. lám, ez is Rúzsa ... kai: a központi téma: hogyan olcsóbbak, a nagyobb nyereségért. Az istállón túl traktorok zúgnak, markolók dolgoznak, szállítóeszközök hordják-viszik a trágyát a termőföldekre. Már elvégezték a legelők műtrágyázását, a fogasolást, a simítózást is. A laposjárási istállóban Horkai Béla ügyel 80 üszőre, és a szépségében is félelmetes Read Lincoln bikára. ..Matyi” gyönyörű húsformákat mutat — állapítják meg a szakemberek, gazdája szerint szelíd állat. A kocsi homokúton fut tovább. A központi tehenészeti telepen szintén egy átalakítás előtt álló állományt találunk. Az eddig alacsony színvonalon termelő teheneket ezen túl „húsirányban” hasznosítják. A sok figyelmet követelő munkából kiveszi a részét Cabmi József inszeminátor is. Szerinte az eredményes termékenyítés egyik alapfeltétele a jó takarmányozás. A Sizvárvány-majorban, a hízómarha-istállónak készült állatszálláson 83 bikát, 76 üszőt és néhány tehenet, borjút találunk. Rutai Mihály állatgondozó fogad bennünket, öt éve dolgozik a telepen, ennél az istállónál. — Örülök, hogy a vezetőség foglalkozik az istálló bővítésének és az állatállomány különválasztásának gondolatával. Jobb lesz a jószágoknak, és jobb lesz nekünk, gondozóknak is. Mindent a helyére tenni Az árutojás termelésére berendezett baromfitelep felé haladva is a szakosítás nélkülözhetetlenségéről folyik a beszélgetés, amelyet a főállattenyésztő jövőbe mutató mondatai zárnak: — Ennek érdekében végezzük az átrendezéseket, mindent a helyére akarunk tenni. Ugyanígy ,.helyére tették” — úgy tűnik — az egy éve működő melléküzemágat is, amely jelenleg — az átalakított iskolában — 35 asszony állandó munkahelye. Exportminőségű munkaruhákat gyártanak. Bérmunka, a Sándorfalvi Ruházati Szakipari Szövetkezetnek. Kószó Imréné, a kis üzem vezetője így .. mutatja be a közösséget: — Az asszonyok többsége rúzsai. Az otthonaikhoz közeli munkahely, rendezett, és megtalálják számításukat. A folyamatban levő üzembővítés és -fejlesztés keretében zuhanyozót is kapunk majd. — Véleményét a névrokon Kószó Józsefné raktáros is megerősíti. Németh Ilona, a Sándorfalvi Ruházati Szakipari Szövetkezet központi konfekcióüzemének vezetője így vélekedik: — Kooperációnk az itteni részleggel sikeres, és mindkét fél megelégedésére szolgál. Az asszonyok a munkaruhák felsőrészét készítik el, mindkét szalagunk működése esetén havonta 12—13 ezres tételben. Kapcsolatunk maradéktalanul jó és szilárd alapja a további együttműködésnek. A „portékát" őrizni kell Családi események Vásárhelyen Szüleit:Kovács Istváné; Nagy Anna Évának (Mindszent, Mikszáth Kálmán u 52.) Róbert; Mihály József és Tóth Erzsébetnek (Oldalkosár u. 5.) Erzsébet; Kuhár János és Volkovics Anna Erzsébetnek (Petőfi u 15. ) Zoltán; Kis René; László és Imolya Juliannának (Szoboszlai u. 15.) Beáta; Takács János Antal és Bálint Róza Margitnak (Szoboszlai u. 19.) Anita; Márkus János és Héjia Katalinnak (Tanya 2187.) Katalin; Gila István és Szent Erzsébetnek (Munkásőr u 16. ) Anita Ágnes nevű gyermeke. Házasságot kötött: Csatár Ferenc (Váczi Mihály u 1.) és Bacsa Lídia Julianus (Malom u. 7.); Dr. Nagy Endre (Csengettyű köz 12.) és Dr. Hódi Klára (Szeged Szilléri sgt. 49/B); Csuki Sándor (Pálma u. 57.) & Nagy Eszter (Pálma u. 59.) Molnár József (Kistópart u 42.) és Kincses Mária (Oldalkosár u. 7.); Gyenge Vince (Földeák, Szabadság tér 12. ) és Deák Katalin Erzsé-bet (Kohán György u. 45.). Meghalt: Magony Mihály-né Bakos Erzsébet (Rövid u. 3); Bajnóczi Elemér(Szél I. u. 32.); Bánfi Pálné Hős-Nagy Terézia (Damjanich u. s. 97.); Hódi Jánosné Baranyi Rozália (Kölcsey u. 60.); n-Korsós Mihályné Szilvási s. Mária (Móricz Zsigmond u. 69.); Nánai Mihály (Csömör- zikányi u. 40.); Rostás Pálné vs Dóda Terézia (Ádám u. 38.); g. Hajnal Ernő (Búvár u. 48.); n Tóth Imre (Kiskunfélegyhásza, Döbrentei u. 18 .); Búázás Sándor (Tanya 1133.); Béni Ferenc (Görbe u. 61.); ai Nagy Béla Istvánná Rácze Julianna (Áchim András u. s. 21.); Balog Sándor (Tükör ár u. 6 ); Kovács Julianna (Bú- Siza u. 42.); Baranyi Jánosné Tóth Mária Anna (Kasza u. 13. ); Olasz Bálint (Kalap u. V. 13.); Halmi Imre (Zrínyi u. 49.); Szenti Ernőné Rózsa Juszticia (Felszabadulás u. 37.); Kriván Aranka (Pemőfi u. 26.); Muzsik József* (Agyag u. 2.); Balog Józsefaine Boros Mária (Borz u. (e 21.). db * k Olcsón, jól! Az irodában Peták Sándor főagronómussal, Juhász Vince főkönyvelővel és Zahorán János közgazdaság elnökhelyettessel van találkozónk. A látogatók, dr. Mikó József és dr. Csatlós Pál aki elsősorban az állattenyésztés gazdasági, jövedelmezőségi szempontjainál titkait tárja fel a szakemberek előtt — miután beszámolnak tapasztalataikról, s főagronómus veszi át e szót. — Döntenünk kellett, hogy mi mellett tesszük le a voksot, amikor — az 1983. január 1-i egyesülést megelőző — új feltételek és tervek szerint hozzáláttunk a gazdálkodáshoz. Az állattenyésztésben például megszüntettük a veszteséges ágazatokat, és maradtunk a szarvasmarhatartásnál, amelyet most már folyamatosan hústermelésre hasznosítunk. Célunk: olcsón előállítani a jó hízóalapanyagot. Olcsón, jól! Jelszavak. Érvényesíteni akarják a növénytermesztésben is, ahol a 5,7 aranykoronás földeken különös gondossággal kell gazdálkodni. A legtöbb nehézséget a szélerózió, valamint a csapadékszegénység okozza. Ez alapvetően meghatározza a szövetkezet gazdálkodási eredményeit. Mit tesznek, illetve tettek a gazdaságosabb termelés érdekében? Módosították a szövetkezet termelési szerkezetét, dominál az ültetvények nagyságrendje, kedvező a szőlő- és az őszibarack-ter- melés. Emellett beiktatták az úgynevezett pénzes szántóföldi növénykultúrákat is, a nagyobb jövedelmezőség érdekében. — Minden lehetőséget, a most elhangzott szaktanácsokat is felhasználjuk arra, hogy munkánk eredményes legyen — mondja Peták Sándor. Bizakodással szól a kibővített melléküzemági tevékenységről, a tsz-nek is jövedelmező háztáji gazdálkodásról. * Jó volt hallgatni az öszszegyűlt szakemberek, a tudomány és a gyakorlat kiváló ismerőinek eszmecseréjét. A volt diák — a mindennapi tennivalók tengerében kicsit magára maradt diák — invitálta tanárait baráti találkozóra, amely a munkahelyen széles körű szakmai segítségben csúcsosodott ki. Jó volt tanúnak lenni ennél a kezdeti lépésnél, amely alapvetően régi igényt elégít ki a vásárhelyi és más gazdaságok, valamint a körzetben levő felsőfokú intézmények között. Szerencsés dolog lenne, ha ezt az első lépést sok másik is követné. •TOÓ ERZSÉBET -----------5