Csongrád Megyei Hírlap, 1983. május (40. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
Gilicze Sándor 'rmincnégy esztendő tapasztalata teszi magabiztossá, amikor a gyári életről beszél az őt kérdezőnek. És forduljon bár a társalgás a szűken vett napi munkára, vagy éppen a szocialista brigádmozgalomra, nem tétovázik véleménye kimondásával. Keményen, határozottan beszél. Úgy, ahogyan az acél formálásához szokott ember az anyaggal bánik. Igaz viszont az is, hogy a HÖDGÉP makói gyárában a különböző zöldségbetakarító gépek alkatrészeinek gyártása közben Gilicze Sándor mindennapi eszközként használja a mikrométert, amely pontosan méri a milliméter századrészét is. Így aztán meghatározó tulajdonságává vált a pontosság, s ezt akkor sem tagadja meg, amikor az élet különböző dolgairól kialakult véleményét mondja ki. Hogy az esetek nagy többségében mértékadó is az ő véleménye? Beszélgetésünkkor ugyan nem hangzott el ez a kérdés, de valahogy úgy sejtem, nagyot nem tévedhet. Egyszerűen azért, mert harmincnégy év alatt bizonyosan megismerte a műhelyben vele dolgozók gondolkodásmódját, állásfoglalását megannyi, témáról. Hiszen a brigádgyűléseken, és az ölezői beszélgetéseken miről folyna a szó, ha nem a munkával összefüggő kérdésekről? Normákról, teljesítményekről, keresetekről. És hát . .. Igen, a kisvállalkozásokról Érthetően, hiszen a gyárban több mint százan érdekeltek a gazdasági munkaközösségekben. Jó negyedrésze a foglalkoztatott létszámnak. — Elég nehezen indult a dolog nálunk is — idézi föl Gilicze Sándora tavalyi kezdeteket — aztán csak benne voltunk a sűrűjében. Egy bizonyos munkának nagyon szoros határidőre kellett elkészülnie, s akkor mi, a Béke szocialista brigád tagjai fölvállaltuk annak elkészítését. Augusztusra aztán átvergődtünk a bejegyzési procedúrán, s azóta folyamatosan működik a gazdasági munkaközösségünk. Két brigádon kívüli kollégánkat is magunk közé hívtuk, hiszen tudjuk róluk, tisztában vannak a szakmával is, meg az erejüket sem sajnálják, ha hajtani kell. Szép sorban aztán alakultak a követők. Ma már több mint tíz munkaközösségben nagyon jelentős mennyiségű munkát elvégzünk. Nem is győznénk másképpen. Ennyi túlórát egyetlen egy vállalat sem fizethet ki, amennyire szükség lenne. Így viszont nincs bérszínvonalgondja sem a vezetésnek. A munkával tisztességgel elszámolunk minden alkalommal. — És a gmk-műszakokban? Milyenek a normák, és milyenek a teljesítmények? — csavargatnám a szót, de Gilicze Sándort nem lehet zavarba hozni. Magabiztos nyugalommal mondja erre is: — Tulajdonképpen azonos a teljesítmény, hiszen a normák is azonosak a különböző alkatrészek gyártásánál. Óriási különbség viszont a kiszolgálás hiánya. Tudja, a gmk-ban nincs anyaghordó, és nincs kooperátor. Mindannyiunknak meg kell fogni a munkát, különben hiába az ötvenforintos órabér, nem keresnénk többet, mint rendes munkaidőben. Óriási hajtóerőt jelent az is, hogy a délelőtti munkaidőben hozzánk jönnek a szereldéből, ha alkatrészhiány miatt akadozik a munka. Akkor aztán nincs pardon! Akárkitől egykönnyen megkapnánk, mi a fenét csinálunk a gmk-ban, ha egyszer nincs alkatrész. Hát ezt már nem viselné el se a büszkeségünk, se a becsületünk. Mert hajtóerő sokféle van, sokféle lehet a munkásember háta mögött, de a legnagyobb biztosan az a tudat, hogy miatta kényszerül tétlenségre a másik, aki pontosan úgy keresni akar, mint én magam. Azért jön be, s nem azért, hogy lődörögjön a műszak végéig. Legalábbis a munkásember, akit mi itt annak hívunk. — Nem mindenkit hívnak annak? — Bizony nem! Mert akinek elég a kevés is, akit nem hajt a többet akarása, az nem is tudná megmondani, mit keres a gyárban. Csak ötöl-hatol, ha megkérdezi ... A szerényebbre! De olyan is akad, aki szemtől-pofába megmondja: minek kell kapkodni, nem lóverseny a munka. Nem akarom én megítélni általában a fiatalokat, de a helyzet mégiscsak az, hogy többnyire a huszonéves gyerekek veszik könnyen ezt az egészet. Úgy, higgadtabb beszélgetésekben nem is csinálnak titkot belőle, valahogy majd elboldogulnak. Segítik őket a szülők, és amit megkeresnek saját munkájuk révén, az igazán elég szórakozásra, ruházkodásra. Valami nem jó itt. .. Nagyon nem jó! Becsülni a munkát, a megélhetést adó munkahelyet? Csak nevetnek ezeken a dolgokon a fiatalok ... Kínlódni, törődni valamiért? Nem, az nem az ő világuk! Talán azt mondhatná az ember: hála isten, hogy így van, de akkor meg eszembe jut, lehet-e győzni azt a sok-sok igényt, ami viszont olyan természetes számukra. Legyen lakás, legyen autó, legyen minden! De azonnal ám, mert hát miféle szocializmus az, amelyikben várni kell, amelyikben esetleg sok éven át dolgozni keell az ilyen „semmiségekért”, ítélni hamar ..ítélnek . . . Hogy hol a hiba velük, azt én nem tudom megmondani. Hiszen, ha tudnám, akkor a sajátjaimnál legalább nem látnám ezt a munkára mindig ráérünk s később is alapállást. — Közösség és gmk.? Nincs ellentrmondás a kettő között? — Miért lenne? — cso-dálkozik el a kérdésen Gilicze Sándor. S mint aki ezerszer végiggondolta már mind a két kategóriát, olyan higgadtan fejti ki: — A munkánál jobb közösségteremtő nem volt és nem is lesz. Nem egyetlen példa a mi brigádunk, hiszen itt a gyárban majdcsak minden gmk-nak egyegy szocialista brigád a magja. Nem is lehet ez másként, hiszen a brigádokat sem azok alakították annak idején, akik farral álltak a munkához. Most is így van ez. Tudja, valamit csak jelent, hogy a tavalyi teljesítmények értékelésekor az egész HÓDGÉP-nél nekünk is megszavazták a vállalat kiváló brigádja címet. Ezt nem a naplóért, és nem is dumáért adják. Az elsődleges mindenkor a munkában elért eredmény volt, és remélem, az is marad. Pontosan ezért gondolom úgy, hogy a gmk meg a szocialista brigád nem két külön dolog, szervezeti forma, hanem nagyon is egy tőről fakadnak. Többet, ha kell, és mindenképpen jobbat a munkában — ez volt és ez is maradjon a meghatározó, különben baj van, hiszen az embernek dolgoznia kell, ha élni akar. BEDŐ NÁNDOR ififii és gmk enyifiről lakai... (Folytatás az 1. oldalról.) haladta a 246 milliót, a nyereség pedig a 17 milliót. 1982 a termelési eredmények további javulását hozta. A termelési érték túlhaladta a 396 milliót, a nyereség pedig a 45 millió forintot. Különösen szép mutatókkal dicsekedhet a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat. A gazdaságban az egy tehénre eső tejtermelés tavaly 5 ezer 1 811 liter volt — 1235 tehén átlagában. Kétségtelenül jól dolgozott minden ágazat, amely végül is, a gazdaság fennállása óta elért legmagasabb szintű eredményhez vezetett. SZEGEDI GYUFAGYÁR A gyár karbantartó műhelyében feltalálók dolgoznak. Készítettek például három olyan gyufagyártó gépet, hogy külhonból is csodájukra járnak. Egy-egy berendezés mellett nyolc ember dolgozik, és nyolc óra alatt 220 ezer doboz gyufát állít elő. Tíz éve még kétszer annyian dolgoztak a gyárban, mint most. A jelenlegi termelés mégis több mint másfélszerese az akkorinak. Ez a néhány felsorolt adat " természetesen nem mond el mindent a gyufagyár" kollektíváról, amelyik idén immár hetedszerre ismét kiérdemelte a Kiváló Vállalat címet. A tegnapi ünnepségen, amelyen a megyei pártbizottságot Kapás Sándorné, a városit Berta István titkár, a Szakszervezetek Megyei Tanácsát pedig dr. Ágoston József vezető titkár képviselte, Domonkos László, a szegedi gyár párttitkára üdvözölte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédet Fenyvesi Tibor, a vállalat igazgatója mondott. Méltatta május elseje jelentőségét, s elismeréssel szólt a két — budafoki és szegedi — gyufagyár kollektívájának elmúlt évi teljesítményéről. A gyufaipar egyébként idén ünnepli a jé iBEa elismerése Megemlékezések, kitüntetések, jutalmak átadása megyénkben fennállásának 125. évfordulóját. A párt- és állami szervek nevében Berta István értékelte a gyáriak tavalyi munkáját. Elismeréssel szólt az elődökről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek jelentették a fellendülés korszakát, s mindezt a szigorodó külgazdasági feltételek között érte el az üzem. A szegedi gyár dolgozói közül hatan részesültek Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben: Domonkos Iászló, Tóth Imre, Árvai Gizella, Sovány Mihályné, Bódi László, Papp Gyuláné és Ábrahám József. Szakszervezeti Munkáért oklevelet kapott Bakó József és Hugyecz József. Tizenöten lettek a vállalat kiváló dolgozói. Tizenhárom brigád kapott elismerést jó teljesítményéért. Kovács József, a szegedi üzem vezetője ezek után törzsgárdajutalmakat adott át, majd az Alkotó ifjúság pályázat díjait kapták meg a fiatal újítók. Érdekesség, hogy a gyufagyáriak üzemtörténeti kiállítását keddtől az érdeklődők számára is megnyitják. Bárki felkeresheti Szegeden, a Bakay Nándor utcában. SZEGEDI FODRÁSZ VÁLLALAT A Szegedi Fodrász Vállalat tegnap, szombaton délután tartott ünnepségén Bánfi József, a HVDSZ KB tagja, megyei bizottságának titkára adta át a vállalatot kitüntető miniszteri elismerő oklevelet Sebestyén Ferencné igazgatónak. A több mint 200 dolgozó egyúttal tegnap ünnepelte a vállalat megalakulásának 30. évfordulóját is. Három évtizeddel ezelőtt négy üzletük volt, ma pedig tizenegy szalonban képesek igen magas színvonalú szolgáltatást nyújtani. A fodrászok tavaly több mint 17 millió forintos árbevételt értek el. A miniszteri elismerést azért is kapták, mert szinte minden évben újfajta szolgáltatásokkal lepik meg a vendégeket. Figyelemre méltó korszerűsítéseket hajtottak végre, új berendezésekkel szerelték fel a kozmetikai részlegeket, s ennek köszönhető: a forgalom növekszik, a vendégkör állandóan bővül. A fodrászok nemcsak szabad idejükből, hanem saját pénztárcájukból is sokat áldoznak a legmodernebb szolgáltatások megismerésére. Tapasztalatcseréken vesznek részt külföldön, és sikeresen szerepelnek a versenyeken. Mindig értékes helyezéseket érnek el a magyar bajnokságon. A vállalatnál sikerült megőrizni a szakma hagyományait, a mesterség apáról fiúra, illetve leányra száll, és munkásdinasztiák garantálják a fodrászat szakmai értékeinek ápolását. Részt vett az ünnepségen Tóth Mihály, a Szeged megyei városi tanács vb ipari osztályának vezetője, és kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Martinek Csabáné födiÍXSZ, Tot Istvánná fodrász, Berta Miklósné főkönyvelő. A SZOT Elnökségének oklevelét kapta Tóth Istvánná kozmetikus. Tízen részesültek a Kiváló Dolgozó elismerésben, egy dolgozó pedig a Szakma Ifjú Mestere kitüntetést vehette át. Részt vett az ünnepségen, és a párt-, állami szervek elismerését tolmácsolta Juhász Péterné, a megyei pártbizottság tagja. Éljen a marxizmus-leninizmus! ** (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) VASÁRNAP, 1983. MÁJUS 1. Ipari, mezőgazdasági vállalatok, intézmények újabb pályázata háttp polcsáps felhasználásáért Legfontosabb gazdaságpolitikai törekvéseink a hatékonyságnak és külgazdasági egyensúlyi helyzetünknek a javítása, de a világméretű műszaki haladás követelményei is egyaránt megkívánják, hogy észszerűbben gazdálkodjunk a termelés minden területén és minden tényezőjével. Hosszú évekre tervszerű munkát adó program birtokában gazdálkodunk az energiával. Csongrád megyében az ipari, építőipari felhasználók nagyobb részben beruházást igénylő műszaki, szervezési intézkedésekkel , veszteségek feltárásával, hulladékok energetikai hasznosításával, fűtési rendszerek szabályozásával, csőszigetelések kijavításával, korszerű technológiai megoldásokkal érnek el tartós eredményeket. Figyelemre méltó az energiahordozókkal való takarékosságra törekvés a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál, az Alföldi Porcelángyárban, a Taurus Gumigyárban és a Szegedi Konzervgyárban. A közlekedésben Csongrád megyében is jelentős megtakarítást eredményez a villamosvontatás részarányának további növelése, a benzinüzemű járművek fokozatos csökkentése. A mezőgazdasági nagyüzemek folytatják az olaj földgázzal, illetve geotermikus energiával történő kiváltását. Bővítik a szárítás nélküli szemestermény-tárolás alkalmazását. Az intézkedések eredményeként a folyékony energiahordozókból mérsékelten csökken, míg a helyi energiaféleségekből, például a földgázból és termálvízből nő a felhasználás. Az energia gazdaságos felhasználását szolgáló fejlesztések eddigi eredményeiről, az első negyedév tapasztalatairól dr. Kutiván Rezső, az Állami Fejlesztési Bank Területi Igazgatóságának vezetője a többi között elmondotta, hogy folyamatosan vizsgálják felül a benyújtott pályázatokat. Ez év elején öt újabb pályázat érkezett a bankhoz. Ezekkel együtt ma már 64 ilyen pályázatot tartanak nyilván az ÁFB Területi Igazgatóságán. Jelenleg 19 beruházás megvalósításán dolgoznak. Engedélyeztek további hetet, amelyeket csak 1984-ben kezdenek megvalósítani. Elutasítottak, illetve visszavontak különböző okok miatt 16 pályázatot. Már befejeztek 13 beruházást. A többiről a közeljövőben döntenek. A megvalósítás alatt álló beruházások közül mezőgazdasági termelőszövetkezetek 10-et, az állami gazdaságok egyet, a többit ipari, építőipari, illetve konzervipari és intézmények valósítják meg. Az ilyen jellegű beruházásokra, melyek közül az ÁFB Területi Igazgatósága 12-t finanszíroz, az első negyedévben nagyon kevés összeget, csupán 2,6 millió forintot fizettek ki. Az elmúlt év végén lejárt beruházási határidők utáni pénzügyi elszámolás csak a műszaki megvalósításnak megfelelően törént. Ilyen beruházások voltak Hódmezővásárhelyen a Rákóczi és a Marx Termelőszövetkezetnél, valamint a csongrád-bokrosi Kossuth Termelőszövetkezetnél. Ez év első három hónapjában engedélyezték Derekegyház—Nagyszénás térségében földgázvezeték építését 9 beruházó részvételével. Márciusban kötötték meg az állami kölcsönszerződést a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezettel. E beruházás befejezési határideje 1983 december. •* Az igazgatóság jelenleg kettő darab 20 millió forint feletti előirányzatú energiaracionalizálási beruházást finanszíroz a mindszenti Lenin és a szegvári Puskin Termelőszövetkezetnél. Ez a közös fejlesztés az eredetileg tervezett határidőhöz mérten várhatóan négy hónappal később fejeződik be és a második negyedévben kerül sor a műszaki átadásra. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat nagylaki telepén hulladéktüzelésre történő átállással kapcsolatos beruházás határidejének június 30-ig történő meghosszabbítását kérték. A DEFAG szegedi lemezüzemében fatüzelésű kazánt létesítenek. A vállalat saját kivitelezői munkával újította fel az épületet. A Szegedi Kazánjavító Ipari Szövetkezet szakemberei február első napjaiban megkezdték a kazán technológiai szerelését. Ugyancsak a szövetkezet végzi a kazánházban a fűtés és vízellátás szerelését. Előreláthatóan a beruházást ez év novemberére, a tervezeti határidőre befejezik 3