Csongrád Megyei Hírlap, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYES Vásárhelyi kiadás MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1983. JÚNIUS 1., SZERDA ÁRA: 1,40 FORINT UO. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Lázár György látogatása a főváros VII. kerületében A főváros egyik legkisebb, de legsűrűbben lakott városrésze a VII. kerület, közismert nevén az Erzsébetváros — ide látogatott kedden Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Elkísérte Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára. A kora délutáni órákban kezdődött a program a kerületi pártbizottság székházában, ahol a kerület életéről, a lakosság közérzetéről, a munkában elért eredményekről és tennivalókról tájékoztatták a kormány elnökét Nádasdi József, a pártbizottság első titkára elmondta, hogy itt is fokozott várakozással tekintettek a Központi Bizottság áprilisi ülése elé, amelynek határozata kedvező fogadtatásra talált. Németh Péter, a VII. kerületi tanács elnöke a 47 vállalat és 36 szövetkezet munkájával is fémjelezett kerület gyarapodásáról tájékoztatta a Minisztertanács elnökét. Lázár György átadta Erzsébetváros vezetőinek és lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét, további sikereket kívánva a munkában, a közösségi és az egyéni boldogulásban. Ehhez ösztönzést, további lehetőségeket ad a Központi Bizottság állásfoglalása, amely — a kormányfő szavaival — „harci felhívás” a nehézségek leküzdéséhez, újabb eredmények eléréséhez. Politikai, ideológiai értelemben és a munkában is fejeződjék ki az egyetértés a párt útmutatásával, s így biztosan előbbre juthatunk — tette hozzá. — Rövid séta következett: a Dohány utcából a megszépült környezetű Almássy térre, a — teljes nevén — úttörő- és ifjúsági ház, szabadidőközpontba. Ezután a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál tett látogatást a Minisztertanács elnöke. Az 1982. évi eredményeiért Kiváló Vállalat címmel kitüntetett dolgozói kollektíva feladatairól Pus László igazgató és Sólyom István, a pártvezetőség titkára adott tájékoztatást. Az Állatorvostudományi Egyetem volt a kerületlátogatás utolsó állomása, ahol Lázár Györgyöt Kardeván Andor rektor és Rafai Pál párttitkár ismertette meg az oktató-, nevelő- és kutatómunkával, az egyetem politikai, mozgalmi életével. Bemutatták a vendégnek több tanszék tevékenységét, majd a kormány elnöke az egyetem vezetőivel és hallgatóinak képviselőivel találkozott, s folytatott kötetlen beszélgetést. A kerületi program a késő délutáni órákban zárult. Magyar tudósok csehszlovák elismerése Pál Lénárd akadémikust, az MTA főtitkárát és Straub F. Brúnó akadémikust, az MTA Szegedi Biológiai Központja enzimológiai intézetének igazgatóját — tudományos munkásságuk és a két akadémia közötti tudományos kapcsolatok fejlesztésében kifejtett tevékenységük elismeréseként — a Csehszlovák Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló oklevelet Stefan Oross, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kedden a nagykövetségen nyújtotta át. Gépszemlére készülve Lassan-lassan befejeződnek a soron következő nagy kampánymunkának, az aratásnak előkészületei, az ebben részt vevő összes gép javítása. Néhány mezőgazdasági nagyüzemben, mint például Hódmezővásárhelyen, az Egyetemi Tangazdaságban már rendben, egymás mellett felsorakozva várják a kombájnok a közelgő gépszemlét. A gazdaságban is lesz bőven tennivaló, 20 kombájn és több tucat szállítójármű szorgoskodik majd, hiszen több ezer hektáron kell a kalászosokat, és több száz hektáron a pillangósokat az idén betakarítani. (Fotó: Pintér József.) . 4 megye építőipari szövetkezeteinek helyzetéről Kiegyenlítőitett a kereslet és a kínálat A korábbi években nagy különbség jellemezte az építőipari kapacitás és a megrendelések közötti arányokat. Az utóbbiak voltak jelentős túlsúlyban. Jelenleg-mint ahogyan azt nemrégiben a KISZÖV elnökségi ülésén is megállapították — a megye építőipari szövetkezeteinek kapacitása és a „piac” kiegyenlítődött. Közrejátszott ebben többek között a beruházások jelentő mérséklődése, csökkenése 1982-ben a szövetkezetek teljes termelési értéke mintegy 550 millió forint volt 18 millió forinttal több, min 1978-ban. Az elmúlt három év alatt azaz a vizsgált időszakban az építőipari szövetkezetek 2millió forint értékű beruházást valósítottak meg amelyből 16 millió forintor gépeket vásároltak. A fejlesztések döntően az elavul gépek és berendezések pótlását szolgálták, így az észi közállomány érthetően még mindig szerény. Kevés a kőműves jelentősen csökkent a dolgozói létszám, több mint 10 százalékkal, azaz 420 főre volt kevesebb tavaly, mint három évvel korábban Mindezek együttes hatása okozta, hogy a saját építési, szerelési tevékenység nem javult a kívánt mértékben Emelkedett viszont a fenntartási, karbantartási munkák részaránya, amely 1982- ben 66 százalékát tette ki az összmunkának. További növelésének lehetőségét nagymértékben befolyásolja a valamennyi építőipari szövetkezetre jellemző korlátozott építőmesteri kapacitás. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók ma alig 10—15 százaléka a kőműves. Hiány van a villanyszerelő szakmában is. Az építőipari szövetkezetek árutermelési tevékenysége az elmúlt években alig változott, a bázisnál csak 4 százalékkal volt több, nem meghatározó, mert a teljes termelési értéknek még a 10 százalékát sem éri el. Hasonló tendencia tapasztalható a lakásokban végzett felújítási tevékenységben is, amely a Szegedi Ingatlankezelő Vállalattal, valamint az egyes városgazdálkodási vál ■lalatokkal kötött szerződései alapján kerül kivitelezésre . Viszont a lakossági megrendelések szerinti lakáskarbantartási munkák értéke 2 ■ százalékkal emelkedett. Az építőipar fejlesztésével összefüggő megyei párthatározat figyelembe vételével a szövetkezetek a lakásépítési tevékenységük növelését nem tervezték. Az elmúlt években átlagosan 70—75 lakást adtak át a megrendelők részére, döntően többszinte ' épületeket. Nagyobb mennyiségű lakásépítési igény ' szövetkezetekkel szemben nem merült fel. Az úgynevezett foghíjbeépítéseket és a magánerős lakásépítéseké vállalják, természetesen az építőmesteri kapacitás figyelembevételével. A lakásépítés ilyen jellegű szinten tartását két tényező indokolja : nem áll rendelkezésre megfelelő technikai háttér, valamint ez a tevékenység nem gazdaságos. Az építőipar szövetkezetek döntően olyan munkálatokat végeznek, ame- lyek nem igénylik ipari hátterük fejlesztését. A végzett munkák jellegéből adódóan új és korszerű eljárások alkalmazására csal; néhány helyen van lehetőség. Ezek is elsősorban a már kimunkált és alkalmazott technológiák átvételére vagy továbbfejlesztésére vonatkoznak. A Szegedi Tervező Szövetkezet, mint rendszergazda, néhány évvel ezelőtt kezdte meg a VELOX-technológiával építhető házak tervezését. A technológia alkalmazása révén a szerkezetépítés jelentősen gyorsítható, és egy irányító közreműködésével, segédmunkával elvégezhető. Napirenden van egy szövetkezeti KISZ-társasház építése, valamint 194 lakás kivitelezése Mihálytelek és Röszke közötti területen ilyen technológia alkalmazásával. A kooperációs tevékenység az építőipari szövetkezetekre nem jellemző. Szinte valamennyi szövetkezet csak olyan munkákat vállal, amelyek kivitelezésére maga is képes. Időszakonként ennek ellenére előfordulnak olyan helyzetek, amikor a kapacitáslekötések együttműködés keretében történnek. Ezek főleg szakipari jellegűek, és minden esetben a DÉLÉP a partnerük, a példa jellemző Egyetlen szövetkezet, a Szegedi Építőipari Szövetkezet eredményei és gondjai is reprezentálják a megye hasonló szövetkezeteinek helyzetét. Kapacitásuk az ötödik ötéves tervidőszaktól fokozatosan csökken. Ugyanis, 6-7 évvel ezelőtt még négy generál építésvezetőségük volt, több mint 400 fizikai munkással. Ma két építésvezetőség funkcionál, megközelítőleg 150 dolgozóval. Termelési értékük az ez évi terv szerint 42 millió 200 forint. Az idei megrendelések azt igazolják, hogy a megrendelők komplex feladatok megoldását várják az építő-, szak- és szerelőiparban egyaránt. Ezért komoly hiányát érzik az elvándorolt építőmunkásoknak. A szövetkezetet az elmúlt években, egyre nagyobb munkaerő-veszteség érte. A csökkenés okait körültekintően vizsgálták. Okokként a következőket állapították meg: egyre fokozottabbá vált a lakóhelyhez közeli munkavégzés igénye, a város és a falu életkörülményeinek kiegyenlítődése, a termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági üzemek munkaerő-elszívó hatása. A dolgozók részéről gyakoribbá vált a könnyebb munkalehetőség keresése, főleg a karbantartás területén, valamint az ipari üzemekben és intézményeknél. Sokan iparengedélyt váltottak, és kisiparosként tevékenykednek. Megvizsgálták azt is, hogy a távozásukat bejelentő dolgozók hová mentek el a szövetkezettől. A kilépetteknek csak 20 százaléka helyezkedett el építőipari szervezetnél. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy egyre kevesebben vállalják az építőipari munkát, amely jellemzően nehéz, és amelyet jelentősen befolyásol az időjárás, az idénymunkarend, és a folytonosan változó munkahellyel együttjáró szociális juttatások hátránya. Megóvásra váró feldatok A Szegedi Építőipari Szövetkezet a munka minőségének javítására 1979-ben bevezette a minőségi színvonalat ösztönző bérformákat. De ebben nem értek el olyan eredményeket, mint amelyeket a szabályozók megköveteltek. A mennyiségi teljesítmények még az utóbbi két évben is elsőbbséget élveztek a minőséggel szemben. Tudják, hogy túl kell lépni az egyenlősdi bérezésen, ami az építőiparban több évtizeden át szokásossá vált, mert a brigádokon belül is különböző szakképzettségű és eltérő teljesítménnyel dolgozó emberek vannak, és az egyenlő elosztás előbb-utóbb a feszültségek és az ellentétek forrásává válik. Sokat javult a szövetkezetnél — és ez más építőipari szövetkezetekre is elmondható — a munkafegyelem. Az elnökségi ülésen ismertetett és meghatározott feladatok útmutatásul szolgálnak az építőipari szövetkezetek további munkájának fejlesztéséhez, javításához, és elősegítik a kitűzött célok elérését Pártbizottsági ülések A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év április 12—13-i ülésen hozott határozatot — amely értékeli a XII. kongresszus óta végzett munkát és megjelöli a további tennivalókat — június végén valamennyi pártszervezetben megtárgyalják. A megyei, a járási és a városi pártbizottságok e tárgyban tartott üléseit követően jelenleg már a különböző üzemi, intézményi és ágazati testületek ülésén szerepel a fontos dokumentum. Mindenütt alkalmat teremtve arra is, hogy a kommunisták számvetést készítsenek saját munkahelyük eredményeiről és további feladataikról. E sorozatban tegnap, kedden kora délután a megyében, illetve Szegeden hét helyen került sor pártbizottsági ülésre. Hódmezővásárhelyen az Alföldi Porcelángyárban, valamint a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál tartottak üzemi pártbizottsági ülést. Szegeden a Középfokú Oktatási Intézmények Pártbizottsága, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Pártbizottsága, a városi és a járási rendőrkapitányság pártbizottsága, a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat Pártbizottsága, valamint a MÁV Szegedi Igazgatóság Pártbizottsága tárgyalta meg a Központi Bizottság határozata alapján a helyi eredményeket, a további tennivalókat.