Csongrád Megyei Hírlap, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
szakember VvBC"tapasztalat MTESZ-szervezet és a jugoszláv kapcsolatok Egy adott vállalatnál, kutatóintézetnél dolgozó szakember egy adott gazdasági környezetet ismerő vezető természetes vágya az, hogy másutt is tapasztalatokat szerezzen. Tapasztalatokat és műszaki, tudományos ismereteket az országon belül hasonló profilú vállalatnál, valamint külföldön, hasonló társadalmi berendezkedésű országokban. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége éppen ezért különös gondot fordít arra, hogy éves programjába, munkatervébe, a rendszeres és adott feladatok mellé a nemzetközi kapcsolatok ápolását, a szakemberek utaztatását is bevegye. Az MTESZ Csongrád megyei szervezetének ez évi együttműködési programjai nemrégiben szerződések formájában körvonalazódtak. Két jugoszláv társegyesülettel méghozzá: a szabadkaival és az eszékivel. A Csongrád megyei szervezetnek egyébként jó kapcsolatai alakultak ki az NDK-bam, Lengyelországban, Bulgáriában — a legkönnyebb azonban a határhoz közeli városok tudományos egyesületeivel együttműködni. Ezt különösebben nem, is kell magyarázni: nincsenek nyelvi nehézségek, földrajzi távolságok. S hogy mit is tartalmaz a két együttműködési szerződés? A szabadkai „MTESZ”-szel 1965 óta rendeznek a szegediek, közös programokat, foglalkoznak a szakemberek és a tapasztalatok, ismeretek cseréjével. Az 1983. évre szóló munkaterv az eddigi sikeres rendezvények folytatása. A cél természetesen továbbra is a határ menti kapcsolatok fejlesztése, az ésszerű anyag- és energiatakarékos korszerű gazdálkodás elősegítése. Hamarosan építőiparban dolgozó szakemberek utaznak Szabadkára, annak tanulmányozására, hogyan működnek a középvállalatok, milyen új szervezési és kivitelezési megoldások születtek a szomszédban. A faipari egyesületet képviselők pedig az ízléses és hazánkban is közkedvelt jugoszláv stíl- és stilizáltbútor-gyártást vizsgálhatják. A Gépipari Tudományos Egyesület a korrózióvédelem, a hegesztés, és a precíziós öntés szakterületeit szeretné megvitatni a jugoszláv féllel Szegeden. A Közlekedéstudományi Egyesület is Szegeden konzultál a szabadkaiakkal: milyen a két országban az üzemanyag-elszámolás módja, hogy áll a fuvarozás, a szervezés hogyan segítik a számítógépek a vasút munkáját, a tevékenység irányítását. Szintén Csongrád megye ad otthont azoknak a vendégeknek, akiket az elektrotechnika érdekel: a villamosenergia-szolgáltatás helyzete, a hírközlési rendszerek, ezek létesítése, üzemeltetése, szervize. A hidrológusok az itteni meliorációs munkálatokat, az öntözési rendszereket, a szennyvíztelepeket, a méréstechnikával foglalkozók pediga műanyag-feldolgozást és a szerszámgyártást tanulmányozhatják. A Szervezési ■ és Vezetési Tudományos Társaság rendszeresen konzultál a jugoszláv féllel ebben az évben is a kis határforgalom fejlesztéséről, kiszélesítéséről, az árukompenzálás lehetőségéről. Az eszéki kapcsolatok mindössze kétéves múltra tekintenek vissza. Az idei harmadik munkaprogram azonban széles körű tájékozottságról tanúskodik mindkét részről, valamint arról, hogy érdemes olyan kérdéseket belevenni a tervbe, amelyek a hasonló természeti és gazdasági adottságok miatt eredményeket hozhatnak. (Márpedig mi értelme lenne különben a szakembercseréknek ?) Eszéken találkoznak idén az energiaügyek szakértői: a vezetékes és tartályos gázszolgáltatásról lesz szó. Tanulmányozhatják a helyszínen a pb-állomásokat, láthatnak utcai gázvezetékfektetéseket. Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetői Szegeden fogadnak vendégeket, mélyépítési szerkezetekről, kivitelezési megoldásokról, városrendezésről tanácskoznak. A Magyar Agrártudományi Egyesület a szántóföldi növénytermesztésről, az állattenyésztés gépesítéséről, a gépjavítás szervezetéről tart többek között tájékoztatót Szegeden. Szó lesz a munka- és üzemszervezésről is az agráripari egyesülésekben. Az agrárszakemberek egyébként Eszéken is találkoznak, ahol a sertéstenyésztés, a zöldségtermesztés és a vetőmag-szelekció kérdéseit vizsgálhatják. Az erdészek a fakitermelésről, a közlekedésszervezők pedig irányítási rendszerekről hallhatnak majd 1983-ban itthon és Jugoszláviában, egyaránt. F. K. Nagyító alatt a kereskedelem és a vendéglátás —. ----its—-,a~ i.«—£ . n—- & Wa Ilyen volt, ie milyen lesz? Már csak a hamarosan beköszöntő idegenforgalmi szezonra figyelemmel is érdemes felidézni, hogy milyen színvonalon kereskedtek 1982-ben a megyei Vállalatok. Megfelelően fogadták-e a helybeli, és a meszsziről jött vendégeket az éttermekben, akár szórakozni, akár csak ehét elverni tért be oda. Hiszen ezen is áll, hogy jövőre visszajönnek-e a nyári vándorok, és az sem egészen mindegy, hogy a helybeliek miként vélekednek a dolgokról. Elöljárójában, úgy tűnik, akármilyen véleményt is fogalmaztunk magunkban, kilépve az üzletből, az étteremből, úgy látszik, nemigen áll módunkban befolyásolni a kereskedőt és a vendéglőst, hogy úgy járjon kedvünkben, ahogy szeretnénk. A kereskedelmi felügyelőség erről ,megközelítőleg hiteles felmérési adatokkal, többékevésbé általánosítható tényekkel rendelkezik. Véleményük megszívlelendő, hiiszen annak megfogalmazása előtt a múlt évben 742 vizsgálatot végeztek megyénkben. Mindenekelőtt a vendéglátás minőségét vették szemügyre, azután az élelmiszer-kereskedelmet figyelték. Az utóbbinál maradva a megyei kereskedelmi felügyelőségen jegyzőkönyvben fogalmazták meg, hogy az élelmiszertörvény rendelkezéseit gyakran figyelmen kívül hagyja a kereskedelem és az ipar. Ennek oka többek között némelyik üzletben a megkívánt műszaki felszerelések például hűtőberendezések hiánya. Az is előfordul, hogy ez üzemekből késve érkezik az áru a boltokba, mert nincs elegendő szállító jármű. Szűkebb pátriánkban az elmúlt évben a KERMI is végzett vizsgálatokat. Megállapításuk szerint a legtöbb baj a tejtermékekkel adódik. Az ellenőrök 1840 liter pasztőrözött tejet vizsgáltak meg, ebből 300 liter tasakosnál — amely a Szegedi Tejipari Vállalattól került ki — nehezen lehetett megállapítani a fogyaszthatósági határidőt. A vajféléket illetően sem sokkal jobb a helyzet. 250 kilóból 13 kilónyi értékesítését kellett megtiltani, 4 kilót pedig nem hűtöttek le megfelelően az üzletekben, így tárolás közben ellágyult. Az ellenőrzött 416 literes poharas tejföl 7,2 százalékát kivonták a forgalomból. Tárolási hiba miatt találtak romlott gyümölcsjoghurtot a Maros- menti Áfész 100. számú boltjában, és a Csongrád megyei Éliker 2. számú boltjában 14 liter hasonló készítményt, amelynek fogyaszthatósági határideje már lejárt. Ehhez még annyit, hogy az idén áprilisban a Szeged Nagyáruház élelmiszerosztályán jó néhány nap reggel, nyitáskor nem volt 2,8 százalékos tej. A kakaós vagy csokoládés pedig megsavanyodott, amikorra a vásárló kosarába került. Ezt már a múlt évben néhány esetben szóvá tettük, mégis minden maradt a régiben, illetve az idén, május 30-án pedig vajat nem tartottak az üzletben. Ennél furcsább viszont, hogy a megvizsgált kenyerek 46,6 százaléka megmérettetésnél könnyebbnek találtatott, mint amit a ráragasztott címke jelzett. Ezek a két- és háromkilós veknika megyei , a Szegedi Sütőipari Vállalat, valamint a Szeged és Vidéke Áfész termékei voltak. A Csongrád megyei Zöldért Vállalat elosztóraktáraiban akadt kis részben romlott áru, így azt csak átválogatás után adhatták el. A TiszaÉlelmiszer- és Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat raktárában és boltjaiban 33 ezer 540 kiló citrom minőségét ellenőrizték, s az első osztályúnak minősített déligyümölcs tételenként 20— 80 százalékban tartalmazott másodosztályú árut. Általában a zöldség-gyümölcsfélék 10—12 százaléka magasabb érdemjegyet kapott a kereskedőktől az osztályba sorolásnál, mint amennyit ért. A Budapesti Likőripari Vállalat palackos romjainak egy részét szintén át kellett válogatni, mert rosszul voltak lezárva. Ugyanez volt a helyzet különböző likőrökkel. Ami a vendéglátóipart illeti, 86 esetben ízlelték meg, hogy mit tesznek a vendég elé, és ebből 12 adag nem felelt meg a minőségi és mennyiségi előírásoknak. Három adag bort rendeltek az ellenőrök, és mindannyiszor kevesebbet kaptak, mint amennyit számláztak. Ugyanígy 16 presszókávéból négyet kevesebb őrleményből főztek az előírásosnál. A megyei kereskedelmi felügyelőség szerint az elmúlt évben a vásárlók érdekében végzett vizsgálatok eléggé lehangoló eredményt hoztak Tegyük hozzá, hogy a vállalatok minden évben fogadkoznak, hogy jövőre nem így lesz. És minden marad a régiben. Az idén is? LADÁNYI BENEDEK SZERDA, 1983. JÚNIUS 1. Közkinccsé tenni! Egészségügyi újítók fóruma Munka üzlet, amit sikerrel próbáltak ki Csaknem 350-en jöttek el az egészségügyi újítók és feltalálók fórumára, amelyet nemrégiben Szegeden rendezett meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem újítási bizottsága és a megyei tanács vk egészségügyi osztálya. Az egészségügyi újítók és feltalálók dél-alföldi fórumán Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye legjobb 60 újítását mutatták be. Milyen sikerrel? Erről kérdeztük dr. Füredin Imre professzort, a SZOTE újítási bizottságának elnökét. — Egyik legfontosabb dolgunknak azt tartjuk, hogy az újításokat közkinccsé tegyük. Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy egyegy igen értékes újítás az intézetben, a kórházban marad, mivel nem kap nyilvánosságot. Úgy véltük, hogy célszerű három megyére kiterjeszteni a feltalálók, újítók és az érdeklődők körét. S nem kiállítást rendeztünk, mint eddig ez szokásban volt, hanem fórumot. A kiállítások nem hozták a várt eredményt. Vagyis az újításoknak a szakmai közvéleménnyel való megismertetése is újítás a maga nemében; ebben dr. Ponyi Sándornak, az érdemeiről szólnék, aki ezt a formát, ahogy nevezzük, a demonstrációs poszter előadásos információcserét elképzelte és megvalósította. — Mi ennek a lényege? — Az alkotásnak a helyszínen való bemutatása, az újításnak, a műszaki leírásnak a poszteren való közzététele, és ott kell lennie az újítónak és feltalálónak, aki élőszóban beszél arról, amit a fórumra elhozott. Rövidebb vagy hosszabb előadásról van szó, ez az érdeklődők kérdéseitől függ. A szentesiek nagyon jól csinálták ezt, vetítettek is, és érdekesen tudták elmondani újításuk lényegét, hasznát. — A rendezvény elérte célját? — Igen, erre határozottan lehet válaszolni, mert jól szolgálta a szakmai ismeretek bővítését, segítette a társszakmák együttműködését. A hatvan újítás-találmány oly mértékű nyilvánosságot kapott, melyre enélkül nem nyílt volna lehetőség. Eljött a fórumra az Orvosi Műszer Kereskedelmi Vállalat, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI) és a Medicor makói gyára képviselője is, ezáltal előmozdítottuk azt is, hogy kivitelezőimenedzsert találjanak az újítók-feltalálók. — Értékelték-e az újításokat? — Hogyne a rendező bizottság zsűrije minden megyéből és a SZOTE-ről érkezett újítások-találmányok közül 3—3-at jutalmazott. Csongrád megyéből résztvevőkközül első díjat a szentesi kórház alkotó csoportja kapta: dr. Radó Zoltán, dr. Tari Gábor, Juhász István, mivel a baleseti sebészetben igen figyelemre méltó újításokat és találmányokat produkáltak. Második díjban a makói kórházban dolgozó dr. Csiszár Előd és dr. Szűcs István részesült. .Újításuk: kiegyenlítő szűrő alkalmazása mammográfiás felvételekhez, VMS gyors meghatározás foltteszttel. Harmadik díjat dr. Deák György és Király Dezső kapta, akik a szegedi kórházban dolgoznak. Újításuk: három energiaforrásból működtethető Laryngoscop. A SZOTE-től résztvevők közül első díjat kapott Maróti Lajos (Elektromedikai műhely) elektronikus nővérhívója, amelyet több helyen, például a szegedi I. sz. belgyógyászati klinikán, a sebészeten, a deszki tüdőkórházban régebb óta használnak. Második díjban részesült dr. Láng Jenő (Központi izotópdiagnosztikai laboratórium). Újításai: A gyomormucosa keringésének diagnosztikus vizsgálatára kidolgozott 99 m Tc-metil-aminoazofén KIT előállítására. Veseszcintigráfiára alkalmas saját előállítású 99 m Tc-Sn-dimerkaptoborostyánkősavKIT;. gammasugárzó radioaktív anyagok kromatogramjának értékelése. Külföldről vásárolt gyógyszerek helyett hazaiakat alkalmaz, azokkal egyenértékűen, s ezzel valuta takarítható meg. Harmadik díjban részesült a dr. Treer— Mező alkotópáros (radiológiai klinika) a szabálytalan alakú sugárvédő ólomtakarós készítéséhez alkalmazott műanyaghab kivágó szerkezetért. Dr. Ponyi Sándor az újítómozgalom felkarolására nagyon jó módszerének tartja a demonstrációs poszter előadásokat. — Ezt tulajdonképpen work-shop — azaz: munka-üzlet —, melyet mi — úgy érzem — sikerrel próbáltunk ki. A hagyományos előadásos módszer helyett választottuk ezt, így sikerült egy nap alatt megtartani a fórumot, mert az előadások egymást követő másfél órás periódusokban hangzottak el. Az érdeklődők választhattak, s nem kényszerítettünk senkit a számára érdektelen információk befogadására. Ezzel az új módszerrel az előadó, a résztvevő és a rendező érdeke egyaránt figyelembe lett véve. Ennek tapasztalatait az oktatás korszerűsítésébe is célszerű beépíteni. — Miért munka üzlet ez? — Az érdeklődő bejött ide, mert valamit kapni akart. Az újító-feltaláló elhozta alkotását, amelyet el akar adni, közkincsesé akar tenni. Ezért lényeges a demonstráció, a bemutatás, a maga valóságában, működés közben, ha ez nem lehetséges, akkor film, dia vagy telerekording segítségével. A poszter nem divat, nem hasznos dolog, amire röviden fölírjuk az alkotás lényegét, a téziseket. S nagyon lényeges az előadás, mely lehet 5 vagy 10 perc, de ennél több is, az érdeklődéstől függően. — A kiállítás miért nem hatékony? ryfM^rJ, s/^rp^lytelen. .Mi nem csak az újításokat ak fertők kfizszerelére tenni,hanem az újítót megismertetni, annak fórumot teremteni, aki aztán ezt kihasználja, így találkozott az újító magánérdeke a közérdekkel, amelynek az egészségügy egésze látja majd hasznát. Mi ezt meggyőződéssel valljuk. A jövő a DP-előadásoké! Vagyis az információkat nem lehet a régi módon tálalni. Nincs rá időnk! Röviden, szemléltetve, emberi kapcsolatokat teremtve — ez a járható út. — Fölmerül végezetül a kérdés: legközelebb mikor lesz ilyen fórum, s hol lesz? — Erről is szó esett — veszi át a szót dr. Füredin Imre — és úgy tervezzük, hogy három évenként célszerű megrendezni, s mindig más megyeközpontban lesz a színhely. , BÁLINT GYULA GYÖRGY Munkásőri lövészeté Ahhoz, hogy valaki helytálljon a munkásőri szolgálatban, sokoldalú képzettségre, tudásra kell szert tennie. Ezt szolgálja a munkásőregységek éves kiképzési programja, amelynek egyik fontos eseménye a lőgyakorlat. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett szegedi Gera Sándor munkásőregység a napokban tartotta meg lövészeti gyakorlatát. Képünkön: munkásőrök a tüzelőállásban — 3