Csongrád Megyei Hírlap, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

Címűit a kánikula, és megjött az eső. Sokan úgy mondják, hogy az utolsó pillanatban érrezett. A gabona is korábban beérett. Majd három héttel korábban megkezdődött az aratás. A termelőket mégsem érte meglepetés. Időben felkészültek a nagy munkákra. A kertészkedők örömére — szeszélyes elosztásban —, de hullott annyi csapadék, hogy a növények fejlődése zavartalan legyen. Remélhető, hogy a piacokon is észrevesszük majd mindezt, s a már-már igen magas árak csökkennek. A szerkesztőséghez érkezett levelekből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a földieper, a cseresznye és a meggy árát sokallják a vevők. Néhányan még azt is hozzáteszik: a minőség sem a legjobb. A zöldségfélék közül a paprika, a paradicsom, de még az uborka is tartja az árát. Az utóbbi azért, mert a szabadföldi nagyon lassan fejlődött. Az időjárás kedvezőre fordulta talán csak azoknak okoz gondot, akik július közepére tervezték a nyaralást, a kirándulást. A borongás, esős napok csupán kirándulásokra, gyalogtúrákra kedvezőek. Persze a strandolók sem panaszkodhatnak, mert tavainkon a vizek hőmérséklete jóval meghaladta már a 20 fokot. Befejeződött a tanév is. Pénteken az iskolatáblákon már teljes lett a szöveg: VAKÁCIÓ. Néhány hét múlva minden tanuló bizonyítványt kap egész évben végzett munkájáról. A szülők pedig készülhetnek az új tanévre. Megtudhatják miben kell segíteni gyermekeiknek, hogy egy év múltával még jobb legyen a bizonyítvány. Nyitnak a nyári táborok. A kisiskolások közül az úttörők a legszebb helyeken töltenek majd el néhány hetet. A makóiak a Maros-parton, a hódmezővásárhelyiek Mártélyon, a csongrádiak a Körös-torokban, és igen sokan a Balaton mellett a zánkai úttörővárosban. Persze oda csak a legjobbak kerülnek, akik egész évben példamutatóan dolgoztak. A nagyobb diákokat az építőtáborok várják. Mindenütt jól felkészültek fogadásukra. Az idén már ki-ki munkája után részesül a díjazásban, s lehetőség nyílik arra is, hogy egy nap két műszakot teljesítsenek, utána pedig pihenjenek. Lesznek olyanok is — nem is kevesen —, akik a baráti országokba utaznak építőtáborokba. Ők ott bizonyíthatják munkaszeretetüket, felkészültségüket. Reméljük hozzánk is eljuttatnak majd egy-két levelet, s akkor mi is közreadjuk mi történt velük. Drága doboz Sok szőlő -és kiskerttulajdonosnak régóta kedvelt hatásos permetező szere a rézgálic. A permetezést főidényben szinte naponta súrolják a vegyiáru-boltokban. Eddig a műanyagba csomagolt kilós kiszerelésű rézgálicot 17 forintért árusították. A Bács megyei AGROKER és AGROK kecskeméti kiszerelő üzeme most „újított”. A 17 forintos kilós rézgálicát beletette egy ajándék díszdoboznak is megfelelő kartonba, amelynek három oldalán színes gyümölcsfotók díszelegnek. És most jön a meglepetés a kedves vásárló számára: a színes csomagolásban már 25:40- be kerül a rézgálic! Magyarul: a permetezőszer árának a felét hozzáadták 8 I AZ OLVASÓ a korábbihoz, csomagolás címén. Hívei vagyunk a szép csomagolásnak. Valóban szebb az áru, bármi legyen az, ha színes köntösbe öltöztetik. De az, ami a rézgáliccal történt, már nagy luxus. Szén kivitelezés ide vagy oda, a rézgálic hatásossága nem változott. Ugyanannyit ér a permetezőknek és a növényeknek, mint amikor még műanyagban árulták 17 forintért. A hatóanyag sokkal fontosabb, mint a díszdoboz. Az utóbbit mindenki eldobja, a rézgálicot viszont felhasználja gombabetegségek ellen. Sokak szerint maradhatott volna úgy, ahogy volt, díszdoboz nélkül, műanyag csomagolásban. VÁRKONYI ISTVÁN Csongrád Gyárlátogatás — vetélkedő A TBV KISZ-bizottsága évek óta együttműködik a csongrádi Kossuth Lajos általános iskola Petőfi Sándor úttörőcsapatával. Minden évben gyárlátogatást szerveznek a 7—8. osztályos tanulóknak. Részt vesznek az őrsi és rajfoglalkozásokon is. Legutóbb a legjobb munkát végző úttörőket meghívták a TBV szolnoki gyáregységében megrendezésre került vállalati ifjúsági napra. Kiállítást is rendeztek „20 éves a TBV” címmel. Az általános iskolások rajzait is bemutatták, a csongrádi gyár klubhelyiségében. A zsűri a legjobb munkákat díjazta, azokat a tanévzáró ünnepségen adják át. Hagyományos már, hogy a gyárlátogatások után vidám játékos vetélkedőt is rendeznek az általános iskola felső tagozatos diákjainak részvételével. A TBV-klubban közelmúltban megtartott vetélkedő igen jó hangulatban zajlott le- Minden csapat jutalomban részesült . BUSA TAMASNÍ Cispiginád Városi diáknapok A közelmúltban megrendezett városi diáknapokon kevesen vettek részt Szerintem a diákpolgármester választásán azért voltak kevesen, mert az iskolákban a propaganda kívánnivalót hagyott maga után. A kifüggesztett plakátok olvasatlanok maradtak, nem láttam, hogy diákok lettek volna előtte. A játékos Ádám Éva sportvetélkedőn már többen voltak. A tanár—diák meccsen viszont majdhogynem telt háznak örülhettek. A kultúrházban megrendezett programok közül a Blaskó-dixieland műsora volt a leglátogatottabb. Érdekesség: a citerazenekar műsorát csak az öregebbek hallgatták. Szombat este a diák-diszkóra 20, az új hullámosrockzenekarok koncertjére pedig 40 forint volt a ,,beugró”. Nagyon sok diáknak nem tetszett ez, sokallták a belépőt. Akinek azonban volt pénze és bement, valamelyik rendezvényre, néha csalódottan jött ki. Meg is mondták, legalább a diszkót kellett volna ingyenessé tenni, mert azt maguk a diákok csinálták. A parkerdőben vasárnap rendezett programok jól sikerültek. Főleg azoknak volt, érdemes elmenni, akik szeretik a játékot, no meg a palacsintát.. A Putyidiszkón már jó hangútt volt. Táncolhatott ki-ki a kedvére. Remélhető, hogy a következő diáknapokon már többen részt vesznek, hisz ezt is maguk a diákok rendezik. VISNYEI FERENC Hódmezővásárhely Népünk hagyományából Vályogvetés A falusi házak falait valamikor földből verték. Később nagyobb méretű vályogból rakták. Azt az úgynevezett vállalkozók „vetették”. Ehhez három emberre volt szükség. A gödörből kevés agyagos földet ástak ki Ezt csonka kúpba rakták majd eláztatták. Fél nap, állás után töreket szórtak rá és átkapálták. Ha neri volt elég vizes, locsolták Utána lábbal, vagylovakkal megtaposták, megtiporták Az így összekevert törekes sarat vasvillával átrakták egy rakásra, majd meglocsolták. Másnap készülhetet a vályog. A vetéshez téglára formál ládákat készítettek. Ezeke bevizezték. Egy ember kézhez rakta a sarat, a másit beszórta a formát polyvával, majd belegyúrta a sarat és elsimította a tetejét A harmadik ember kampó, dróttal elhúzta sima terepre a formaládát és ott kiborította azt. Amire visszaért,a másik keret már meg vol rakva. A vályogot nyáron, száraz időben vetették. Ha elő jött kukoricaszárral letakarták hogy ne ázzon meg. Jó idő esetén, a teregetés utáni napon már átforgatták, a harmadik napon pedig úgynevezett „kecskékbe”, kúpokba rakták, hogy a levegő is átjárja. Egy-egy kúpba 40- 50 vályog került. Százada után az építendő épüle mellé szállították és ott kazlazták. A tetejét deszkákkal vagy kukoricaszárral takarták, hogy védve legyen az esőtől. A gyakorlott vályogvetői naponta 1000—1200 darabo vetettek. Többféle méreti vályog volt. Változott a hosszúság és a magasság. A legnagyobb méretűeket falrakásra, a kisebbeket pedig a „majorpánt” alá, gerendák közé és kémények építéseihez használják. A vályogvetők teljesítményben dolgoztak. Ezer darab után 60 kilogramm búzát, 1 liter pálinkát, 1 kiló szalonnát és 6 krajcár készpénzt kaptak. Általában vályogvetők díjazása búzában és szalonnában vol megállapítva, pénzt csak ritkán kaptak. KOMOLY PÁL , Szeged A dicsőség aratója Az egyszeri király összehívta a közelben levő tudósait és bejelentette, hogy a legutóbbi szél olyan híreke hozott a fülébe, miszerin a szomszéd Guncsi király szép dicsőséget aratott. Ezek után hát kiadta a parancsot hogy mihamarabb szerezzenek neki egy jó kaszát, mer ő is dicsőséget akar aratni A tudósok összenéztek hogy mitévők legyenek, de az összenézés nem sokáig tartott, mert meglátták, hogy az udvari bolond fejre áll. Ezt látva, a király a tudósokra szólt: — Mit bámultok? ... Nem láttatok még kútágast? — Láttunk mi. urunk, ki .rályunk, még gémes kutat is, csak most azt akarjuk megtárgyalni, hogy melyik a kovácshoz, mikor állítsunk be, mert az olyan kaszát, amelyikkel dicsőséget lehet aratni, nem akármilyen acélból, és nem akármilyen kovács tudja elkészíteni, na meg olyan marokszedő lányra is szükség volna, amelyik ... — Ácsi !!!... — kiáltott ' az udvari bolond — Marok- - szedő lányról majd én gondoskodok! Ugyanis, ha az a * lány nagyon szép lesz, ak■ kor a mi urunk, királyunk s a kasza hegyét gyakran a földbe vágja, de még a kassza nyelét is eltörheti. Ha pedig olyan marokszedőt hozunk, amelyik csúnya■ lesz, attól meg a mi felsé- 3 ges urunk, királyunk meg:• tjed és világgá szalad. Mi- vel mi ezt se, meg azt se -■ akarjuk, hát elsősorban a s tudósok üljenek össze, aztán s tárgyalják meg a tárgyalandókat, aminek ha a végére térnek ismét üljenek össze és széles körben, hosszú táj vonna meg mélyrehatóan it értékeljék azt a tervet amelyet a dicsőség aratásáig hoz széles körben és messzemenően maguk elé tűztek. t. Az udvari bolond beszédei után a király a következőeket mondta: —■. Hallottátok, mit monadott a bolond?... Ha igen. Ii akkor vegyétek tudomásul, hogy ez nem olyan bolond, mint ahogy ti mondjátok, nékem. Ezért megadom az e. időt az udvari bolondnak, hogy a trónusomhoz nem- messze válasszon ki egy területet, ahová elveti a dicsőség magvát. Ti pedig a- bolond helyett vessetek bele cigánykereket, aztán bukfencet, a szélit pedig is szegélyezzétek tótágassal. . Telt, múlt az idő, egyszer , csak a király megkérdi a 1. bolondot: — Hol vannak a tudósa im hogy hónapok óta nem látom őket? — Azok, uram, királyomat — mondta a bolond — , megint összeültek tanácsakozni, mert elfelejtették , hogy a dicsőség aratásához mire is volna szükség . • •a ASZTALOS P. K.ILMÁN : Csanád palota Pintér István KISZ-titkár a csongrádi vetélkedőt győztes csapatnak gratulál. Válaszolnak az illetékesek : Nem köszöntek vissza ~ Zöldi József szentesi lakos levele május 14-én jelent meg az újságban. A cikkben foglaltakat megvizsgáltuk, a leírtakat helytállóként elfogadjuk. A hasonló esetek megelőzése érdekében a közvetlen telepvezető és a töltőállomás kezelőinél a figyelmét felhívtuk az udvarias, körültekintőbb kiszolgálásra. Személyre szóló felelősségre, vonást alkalmazni nem tudtunk, mivel nem ismerjük a megtörtént esemény ideje pontját. Amennyiben az olvasó, a levélíró közölte volna a pontos időt és a napot, úgy vállalatunk tüzete■isebb vizsgálatot folytatott volna a hathatós intézkedése’ megtételére. Úgy gondoljuk azonban, hogy a megjelent írás hasznos volt, mert felhívta minden töltőállomás ki kezelőinek a figyelmét az udvarias, körültekintő kiszolgálásra. VARGA JÁNOS ÁFOR Tiszántúli Központvezetője Szomszédolás Megyei napilapokban olvastuk Százmillió forinttal több alkatrész. A nyári idényre jól felkészült a kecskeméti AGROKER. Jelenleg 100 millióval több alkatrész van raktáron, mint az 1982-es aratási idény kezdetén. Még ez sem nyújt azonban teljes garanciát arra, hogy minden gazdaság megkapja idejében a keresett pótalkatrészt. Ékszíj, terményfelhordó lánc, variátortárcsa nincs elegendő, bár a gabonakombájnokat gyártó gyár ígéretet tett a gyors szállításra. A szövetkezeteknél a pénzügyi helyzet úgy alakult, hogy a betakarító gépek közül nem tudtak átvenni 26 gabonakombájnt, és 19 szálastakarmány-gyűjtőt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a gépek ára majd egyharmaddal többe kerül, mint pár esztendővel korábban. A Duna— Tisza közén már megkezdődött az aratás, s a legtöbb szövetkezet előre biztosította az alkatrészeket és a terménybetakarító gépeket. Ennek ellenére várható, hogy néha zavar mutatkozik majd az üzemeltetésben. Kutatók és termelők kapcsolata. A Duna—Tisza közi szőlőtermesztő táj sajátságai miatt különleges elbírálást és megítélést kíván. Az alföldi szőlőskertek létrehozását alapvetően meghatározta a futóhomok. A múlt század utolsó évtizedeiben mintegy 55 ezer hektár szőlőt telepítettek. Felszabadulásunk után 1960-ban kezdődött jelentős előrelépés. A megváltozott művelési mód következtében kialakult a nagyüzemi szőlőtermesztés és a korszerű borászat. A kutatók igyekeztek olyan szőlőfajtákat előállítani, amelyek megfelelnek az intenzív termesztés igényeinek és tűrik a fagyot is. Igen fontossá lett a termőhely kijelölése. A kecskeméti központú Szőlészet és Borászati Intézet szakemberei mintegy 100 ezer hektár területet vizsgáltak meg. Ebből csupán a felét találták alkalmasnak szőlőtelepítésre. Jelenleg 30 mezőgazdasági nagyüzemnek adnak termelésfejlesztési tanácsokat. Pásztor-lovasnapok. A Dömsöd melletti Apajpusztán július 29. és 31-e között rendezik meg a XVI. kiskunsági pásztor- és lovasnapokat. Az eseménysorozat három napján tartják meg a Budapesti Honvéd nemzetközi lovasversenyét, és a fogathajtók országos bajnokságának maratoni hajtóversenyét. A versenyen cseh, lengyel, jugoszláv, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák, román és szovjet csapatok is részt vesznek. Felelevenítik a pusztai hagyományokat, a csikósbemutatókat és a méneshajtást. Fellépnek népi együttesek éstáncosok is, ez rovásírásos szövegnek tekinthető, amelynek megfejtése egy sor tudományos kérdésre adhat választ. Például arra, hogy azonos-e avagy rokonságban van-e az avar rovásírás a magyar „székely” rovásírással. Új múzeum: A Körös-vidék nagy kiterjedésű síkságának jelentős részét egykor víz borította. A folyószabályozások során gátak közé szorították a Körösök vizét. A hullámtérben újjáéledt a hajdani vízi világ. A környezet táj- és természeti értékeinek, valamint a vízépítészeti emlékek megőrzésére Békés és Szolnok megye Tanácsa létrehozta a Körös-völgyi természetvédelmi területet. A közelmúltban Mezőtúr határában a peresi gátőrháznál felavatták azt a bemutatóházat, amely jól szemlélteti e táj faunáját és flóráját, valamint az egykori volt szivattyútelep berendezéseit. Kongresszusra készülnek. Novemberben tartja VI. kongresszusát a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. A szövetség munkabizottságai legutóbb tartott ülésükön megállapították, hogy a magyarországi román nemzetiség alkotmányban biztosított állampolgári egyenjogúsága teljes mértékben érvényesül. A románok túlnyomó többsége vállalja a nemzetiséghez való tartozást, s kész részt venni a sorsukat is érintő nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtásában. A novemberi kongresszuson a románság képviselői hangsúlyozottan kívánnak szólni arról a szerepről, amelyet nemzetiségük betölt és a jövőben tölthet be a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés fejlesztésében. BÉKÉS MEGYEI Wimm Régészeti szenzáció. Szarvason, a két hónapja folyó ásatás során 173 sírt tártak fel az avar-kori temetőben. Az időszámítás utáni 600—800 között itt élt avar köznép — ősi szokás szerint — fülkesírokba helyezte halottait. A Magyarországon elsőként az egyik sírból rovásírásos szöveg került elő. A 8 centiméter hosszú, téglalap alakúra csiszolt csont tűtartó négy oldalán összesen 158 rovásjel található. A szakemberek szerint mind A természet önkéntes védői. Van Szolnokon egy kilenctagú önkéntes rendőri csoport, amely a környezetés természetvédelem érdekében alakult. A vízi rendőrséghez tartozik. Hogy miért éppen oda? Magyarázata kézenfekvő: legféltettebb munkaterületük, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet, a folyók árterületét felölelve Kiskörétől Tiszaugig húzódik. A csoport tagjai között, a geológustól a taxisofőrig sokféle foglalkozású ember megtalálható. A természetszeretet fűzi őket egybe. Munkájuk során a szigorúan védett területektől távol tartják a kíváncsiskodókat. Több példa is bizonyítja, hogy az ember kíváncsisága megzavarja a madárvilágot, a fészkelésben, ,a költésben. Vigyáznak a madarakon kívül a halakra és a folyóparti állatokra. Fő céljuk a megelőzés. Nevelő- és felvilágosító munkával igyekeznek megértetni a tájvédelmi körzet fontosságát. Legtöbb gondot ma is a szemetelők okozzák. Sokan személygépkocsival viszik ki a határba a zsákokba csomagolt szemetet, s eldobják azt. A tettesek felkutatása igen nehéz. Kutat fúrnak a sivatagban. India, Irak, Görögország és Franciaország után újabb állammal, Tunéziával kötött szerződést a szolnoki székhellyel működő Kőolajkutató Vállalat. Gabes kikötővárosban telepednek majd le, és az onnan 4 ezer 45 kilométer távolságra levő szaharai sivatag szélén kutatnak víz után. Jelenleg, ez a terület víz hiányában terméktelen. Az 50 főnyi munkásgárda szeptember elején kezdi meg a kutak fúrását. Az oldalt összeállította: FÖRGETEG SZILVESZTER —SZOLNOK MEGYEI — plap SZOMBAT, 1983. JÚNIUS 18.