Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-12 / 190. szám
N hon ismerete Az utóbbi években divattá vált a múlt eseményeinek kutatása. Lehet, hogy Alex Haley Gyökerek című könyvéből készített film nyomán támadt néhányakban ez a kutatókedv, viszont az is kétségtelen, hogy a társadalmi önismeret nélkülözhetetlen kelléke: tisztában lenni azzal, ami elmúlt. Sok más kérdéssel együtt a népfrontmozgalom története iránt is megnövekedett az érdeklődés, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy az utóbbi időkben bátrabban foglalkozunk a történelmi tényekkel, eseményekkel. A tömegmozgalom históriáját boncolgató első munka még a hetvenes években jelent meg dokumentumgyűjtemény formájában, két kötetben rendszerezve az 1935—1976-os időszakot. Ezt követte Kállai Gyula Életem, törvénye című munkája. Hasonló elmélkedésekre ösztönöz mindenkit a Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalása, szorgalmazva a hazai osztályküzdelmek, az antifasiszta és a demokratikus nemzeti összefogás születésének kibontakozásának részletezését, feldolgozását. Az ez irányú szellemi mozgolódást a III. Országos Honismereti Konferencia is pártfogolja. Ilyen előzmények után indult meg a nyár elején szőkébb pátriánkban is a munka, a Hazafias Népfront helyi honismereti bizottságában, dr. Hegyi András irányításával. Elemzésre, kutatásra alkalmas területek, korszakok akadnak bőven Csongrád megyében is. Emlékeztetőül : olyan események zajlottak le e tájon,, amelyek a Horthy-terror idejében is jelezték, merre vezet a haladás útja a torlaszokon túl. Makón 1937-ben a Márciusi Frontban gyülekeztek a legbátrabbak. Erdei Ferenc munkássága ma már egyetemi tananyag. E korszak haladó szellemeit idézve példaként hozhatunk tucatnyi nevet e táj irodalmi életéről. Érdemes itt elidőzni a kutakodó elmének, hiszen a népfrontgondolat — néha a sorok közé rejtve — irodalmi alkotásokban bukkan fel, hiszen a hivatalos politikai életből hajdanán száműzték a demokratikus nemzeti összefogást hirdető leghalványabb gondolatokat is. A felszabadulás első óráiban lélegzethez jutottak 1944 decemberében Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásával tettek hitet a demokratikus rendszer mellett. Érdekes a nemzeti, az üzemi és a földosztó bizottságok akcióinak története, vagy éppen a szegedi Délmagyarország című napilap erőfeszítései a felszabadulást követő társadalmi változás erősítéséért, amikor a hasábokon Szirmai István és Erdei Ferenc biztatták összefogásra a nemzetet. A haladó mozgalmak életképességét tekintve sarkalatos kérdés volt a leghaladóbb szervezethez, a kommunista párthoz való viszonyuk. A fellendülést követő hullámvölgy az 1949—1956-os időszak feltérképezése sem kevésbé tanulságos. De napjaink feladatai is adnak a kutatók számára elmélkednivalót. A haladó mozgalmak vezetőiről készített portrék is közérdeklődésre tarthatnak számot, gondoljunk itt Szent- Györgyi Albertre, Hont Ferencre, Espersit Jánosra, Budai Györgyre. József Attila, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós és Juhász Gyula sorsáról, munkáiról egy könyvtárra is futná, de hátha akad még valami, amit nem ismerünk velük kapcsolatban. Kétségtelen, hogy csak huzamosabb időre tervezett aprólékos munkáról lehet szó, ha megyénk népfrontmozgalmát és a hozzá kapcsolódó eseményeket, tényeket rendszerezni akarjuk. Az eddigi felmérések szerint az állami levéltárakban csak töredékekben lelhetők fel a tömegmozgalomra vonatkozó események, így nagyobb ívű szintetizáló munkára számíthatunk, hiszen aprólékos gonddal kell átnézni minden írott anyagot: a sajtótermékeket, nyomtatványokat, esetleg magán-visszaemlékezéseket. Bizonyára akadnak még közzé nem tett dokumentumok, a különböző levéltárakban, a pártarchívumban, a könyvtárakban, múzeumokban és nem utolsósorban a népfront irattáraiban. Az alapos munkához ki kell lépni megyénk határain, hiszen, e területen élők politikai küzdelmei nem különíthetőek el hazánk történeti-politikai fejlődésétől. E sokirányú kutatás eredménye egy tanulmánygyűjtemény, kismonográfia születése lehet, egy sajtórepertóriummal, és egy olyan gyűjteményes kötettel együtt, amely jelentős személyiségek visszaemlékezéseit tartalmazza. Az érintett feladat, a felölelt korszak lehetővé teszi, hogy megyénkben az érett korosztályok mindegyike találjon számára érdekes témát, olyat, amelyhez akár személyes élménye is kapcsolódik. A megyei honismereti bizottság átfogó tervek alapján segíti a munka kibontakozását, amelyből szűkebb otthonunk minden lakója részt vállalhat. Akár szorgos kutatással, vagy birtokában levő dokumentumok, tárgyi emlékek közreadása által. A népfront kerületi bizottságainak aktivistái szívesen nyújtanak segítséget minden érdeklődőnek abban, hogy találkozzon a honismereti munkát irányító szakemberekkel és társadalmi összefogással készülhessen el Csongrád megye népfrontmozgalmát bemutató „históriás” munka. LADÁNYI BENEDEK ügyeleti szolgálat Vásárhelyen augusztus 13- án és 14-én, szombaton és vasárnap az alábbiak szerint tartanak ügyeleti szolgálatot. Gyógyszertár: 13/3-as számú (Kossuth tér 6., telefon: 14-046) reggel 8-tól este 8-ig, indokoltan sürgős esetben éjszakai ügyelet. Központi körzeti orvosi ügyelet: Rendelőintézet (Városház u. 1., telefon: 11-835) munkaszüneti napokon folyamatosan hívható, illetve igénybe vehető. Gyermekorvosi ügyelet: rendelőintézet (Városház u. 1., telefon: 11-635) szombaton reggel 8 órától 12-ig, vasárnap reggel 8-tól 11 óráig. Fogorvosi ügyelet: Rendelőintézet (Városház u. 1, telefon: 11-835) szombaton reggel 7 órától délután 1-ig, vasárnap reggel 8-tól 11 óráig. Szombaton délelőtt csak egy sebészeti szakrendelés működik ügyeleti jelleggel a Rendelőintézetben (Városház u. 1.) a reumatológiai szakrendelés helyiségében. Állatorvosi ügyelet: az I. körzetben (Szeged—Szentesi út várost átszelő szakaszától balra eső területen és Mártély községben dr. Szabó Lajos (Klauzál u. 15., telefon: 11-859); a II. körzetben (az út jobb oldalán levő terület, valamint Szikáncs, Erzsébet és Kútvölgy tanyaközpontok) dr. Szabó Dániel (Szántó Kovács János u. 13., telefon: 11-359) tart ügyeletet. Az ügyelet szombaton reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig tart. A kisiparosok közül Bán László rádió-tv-szerelő (Bálint u. 9.), Gombár Pál villanyszerelő (Rárósi u. 99.) és Nagy Károly vízgázvezeték-szerelő (Dobozi u. 5.) tart ügyeletet. Rendelésfelvétel vasárnap reggel 8 órától 10 óráig, a telephelyen, csak a gyors hibaelhárítást igénylő javítások elvégzésére. A Temetkezési Vállalat pénteken délután 5-től este 10-ig, szombaton és vasárnap reggel 8-tól 10-ig, illetve délután 5-től este 10 óráig szállítási ügyeletet tart. Bejelentés Kardos Imrénél (Csengettyű köz 4., 7. em. 19.) és Kozák Istvánnál (Zrínyi u. 134 A). (A mindenkori ügyeletes neve, és címe megtalálható a vállalat Petőfi utcai irodájának kapuján is.) PÉNTEK, 1983- AUGUSZTUS. Új, nyilvános távbeszélő állomásokat helyeztek el Szegeden az idén. Most a nyár derekán ,,tűntek fel” az utcákon a KÖZGÉP-nél gyártott tetszetős, színes telefonfülkék. Az egyszemélyeseket 31 ezer forintért és amelyekben ketten is telefonálhatnak, azokat 43 ezer 500 forintért vásárolja a postaigazgatóság. Ezeken a típusokon kívül még a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállat kevésbé mutatós, jól ismert alumínium telefonáló helyeit is „telepítik” a kijelölt helyeken, amelyek ára méretüktől függően 42, illetve 60 ezer forint. A fülkébe szerelt távbeszélő készülékek többféle színűek, közülük a pirosak lesznek alkalmasak a távolsági hívásokra. A hagyományos körtárcsás típus mellett nyomógombbal működők is lesznek. Ez utóbbi a korszerűbb, mert ha néhány másodperccel is, de rövidebb idő alatt kapcsolja a hívott állomást és ezzel tehermentesíti a központokat, például ha ezer ilyen készüléken hívnak egyszerre, a sok másodpercnyereség negyedórákká összegződhet. A szegedi Postaigazgatóság e korszerűbb típusokat vásárolná, de egyelőre a szakemberek bánatára nemigen válogathat, így amilyen szerkezeteket szállítanak a gyárból, olyanokkal gazdálkodnak. Mindenesetre az idén összesen 65 új nyilvános távbeszélő-állomással bővül a szegedi hálózat. Az Északi és a Rókus városrészekben, valamint a Makkoserdő sor környékén szereltek fel az elmúlt hetekben több készüléket. Bár a lakásokban még nem építették ki a vezetékhálózatot, de ezekhez a nyilvános fülkékhez futó „drótokat” már lefektették. Csak ismét arra kérik a környékbelieket, hogy ügyeljenek a készülékekre és a fülkékre. Ne engedjék, hogy játékos kedvű gyerekek és garázdálkodók tegyék tönkre a berendezéseket. Persze az is igaz, hogyan értesíthetné bárki is a rendőrséget ilyen cselekedet láttán, ha éppen a környék egyetlen fülkéjét szedik darabokra, azt, amelyikből segítséget hívatna? A lapkézbesítéssel is megvan a posta gondja, mert az újságkézbesítők is ilyenkor mennek szabadságra. Helyettük évek óta diákokat alkalmaznak ideiglenes munkára. A nyári hónapokban — például Szegeden — 50 gimnazista és egyetemi hallgató indul útnak reggelenként, hogy eljuttassa a megadott címre az olvasnivalókat. Sajnos közülük jó néhány elég hamar megunja a munkát; egy 24 éves joghallgató néhány napig bírta a lépcsőzést, — ez embertelen meló” — mondta és ott hagyott csapot-papot. Néha a megváltozott családi program miatt maradnak el a diákok a munkából, mert elmennek üdülni a szülőkkel, pedig, amikor jelentkeztek, esküdöztek, hogy végigdolgozzák az egész hónapot. Ilyenkor aztán nem mindig akad helyettese a kézbesítő helyettesének. Vagyis az újságelőfizetők megértésére apellál a posta ilyenkor nyáron, ha netán nem kapják meg menetrendszerinti pontossággal az olvasnivalót. A témánál maradva: 30 év óta létezik az utánküldő szolgáltatás, aki egész évben járat egy vagy több újságot, az — amikor nyári szabadságát tölti például Sopronban — kérheti a postát, oda címezzék a sajtóterméket. Legalább hat nappal előbb be kellene ugyan jelentenie a hivatalban a változást, hogy figyelembe vehessék. Mégis sokan türelmetlenkednek és veszekszenek a postával ha utazásuk előtt két nappal jut eszükbe a dolog. Egyébként is a megyei lapok csak késve érkezhetnek, mint megszokta az előfizető, mert Szegedről el kell küldeni a másik városba, ahol megint csak a kézbesítő viszi ki és a posta máshol is feltehetően hasonló nyári gondokkal küzd, mint Szegeden. Az viszont egyszerűen érthetetlen miért rendeli maga alá valaki a Nők Lapját, vagy a Rádió-Televízió újságot, amelyeket bármelyik városban megvásárolható néhány forintért. Nem valószínű hogy ezeken a filléreken múlik, milyen hangulatban tölti el szabadságát. A postásoknak viszont cseppet sem mindegy, hogy ilyenkor nyáron mennyi a a munkájuk. L. B. Tetszetős telefonállomások Szegeden Diákok helyettesítik a szabadságolt hírlapkézbesítőket @ Hírlap utánküldő szolgálati postáról - nyáron Napelemek lakóépületeken Romániában, a gyulafehérvári Closca—4 lakótelepen a tömbházak tetejére napelemeket szereltek, amelyek mintegy 450 lakás háztartási melegvíz-szükségletét biztosítják és évente 150 tonna tüzelőanyag megtakarítását teszik lehetővé. A megyeszékhely további 450 tömbházlakása számára is folyamatban van már a napelemek szerelése. A városgazdák elképzelése szerint a jelenlegi ötéves terv végéig a megye területén 1500 lakás háztartási melegvízszükségletét fogják fedezni napenergia segítségével. Évente 1 millió forint medalarítás A Gorzsai Állami Gazdaságban Szél Elemér gépesítési főágazatvezető-helyettes, energetikus mondja: — A vásárhelyi Vörös Csillag Tsz-szel együtt részt vettünk egy energia-racionalizálási pályázaton. Közösen építettük ki a várostól a gázgerincvezetékét. Igaz, nagy erőfeszítésre volt szükség, mert rövid idő alatt kellett a beruházás feltételeit teljesíteni. A gyors lebonyolítás érdekében nagyon sok segítséget kaptunk a városi pártbizottságtól, a MEDOSZ- tól és a DÉGÁZ-tól is. Dolgozóink — beosztástól függetlenül — nagy erőbedobással vettek részt a munkákban, amelyeket határidőn, valamint költségvetésen belül valósítottunk meg. — Mi is történt? Az évi 1500 tonna gázolaj helyett most mi már földgázt használunk. Ez évi 6 millió forintos megtakarítást jelent, s a beruházás 3 év alatt megtérül. Az I. ütemet még a múlt évben megvalósítottuk, s három hónap alatt gázhoz jutott 20 család is gazdaságunk központjában. Ugyanakkor az idén a búza szárítási idejéig megtörtént a szárítóüzem földgázra való átállítása is. A paprikaszárításnál tervezzük a hulladékhő visszanyerését is, amivel 5 százalékos megtakarítás érhető el, ez mintegy ezer tonna gázolajnak felel meg. A gázégők cseréje is elősegíti a jobb hatásfokot Varga János központi agronómus, a KISZ-bizottság titkára kiegészítette: " Az energiatakarékosságot szolgálja a növénytermesztésben alkalmazott más technológia, például a forgatás nélküli talajelőkészítés, amelynek kapcsán több műveletet összevonunk, ezzel energiát takarítunk meg. Tavaly mintegy 400—500 hektáron, a gabona egyharmadán már ezt alkalmaztuk, ezenkívül rövid tenyészidejű búzát termeltünk, ami a szárításnál hoz megtakarítást (bár az idén, az aszály miatt, nemigen kellett szárítani, mert igen alacsony, 13 százalékos volt a víztartalom). A kukorica vetésterülete 30—40 százalékán szintén rövid tenyészidejűt termelünk. A szárító üzembe beszerelt automatikus nedvességszabályozó révén műszer mutatja az optimális nedvességet, így is lehet takarékoskodni. Szél Elemér: — Végül is 1982-ben különböző szervezési, műszaki intézkedés hatására, 13 százalékos volt az energiamegtakarítás. Rendszeresen ellenőrizzük a járműveknél a KPM által előírtakat, többek között havonta a fogyasztást. Ebben a gépjárművezetők anyagilag is érdekeltek: havi 50— 500 forint lehet a prémium a megtakarításért. Túlfogyasztás esetén levonást alkalmazunk. Az a tapasztalatunk azonban, hogy az állami elvárás a megtakarítások terén végül is teljesíthető. Ha netán objektív okok miatt ez nem teljesíthető, megvizsgáljuk az okát. — Energiaracionalizálási tervünkben szerepel a gáz bevezetése a gencsháti és az igási majorokba. Az előkészítő munka megkezdődött. A tsz-szel közösen működtetett földeáki sertés- és szarvasmarhatelep is sorra kerül, de ott számba jöhet esetleg a termálenergia is. Befejezésül Varga János ezeket mondotta: — Természetesen mások tapasztalatait is tanulmányozzuk, és ha ígéretes, akkor mi is alkalmazzuk. Megtekintettük partnergazdaságunkban, a Helyőmenti Állami Gazdaságban a nedves takarmányszárítást. Az energiatakarékossági tapasztalatok kedvezőek. Eszperantó baráti est Az eszperantisták 68. világkongresszusának befejezése után a delegátusok hazánkkal ismerkedtek. Ennek során a hódmezővásárhelyi orvos-egészségügyi eszperantó szakcsoport meghívására 40 főnyi ausztráliai és amerikai eszperantista látogatott városunkba. A vendégeket a városi tanács klubjában, a helyi eszperantisták nevében Faragó Katalin titkár köszöntötte. Szenti Tibor néprajzkutató tartott rendkívül érdekes, színes diavetítést a város múltjáról és tanyavilágáról, a tanyavilág máig fellelhető néprajzi kincseiről. A vásárhelyi emberek által ismert tanyavilág élete, épületei, berendezései a távoli földrészről érkezett vendégeknek szokatlan élményként hatottak. Az előadás után a Galagonya együttes népzenei kíséretére kört alakítottunk a vendégekkel, és vidám csárdástanulással ért véget a barátest. A képen a tánctanulás jó hangulata tükröződik: Hegyi István, a szövetkezeti bizottság néptáncegyüttesének vezetője egy új tánclépést mutat be az egyik kaliforniai vendégnek. Kép és szöveg: MAGORI SÁNDOR 5