Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-18 / 195. szám

Hústermelés, fogyasztás, export 3. Nemcsak a két­­ jobbat is Tény és való, hogy a vá­góállat-termelés fejlődése alapozta meg hazánkban a kiegyensúlyozott hús- és húskészítmény-ellátást. A húsipar tavaly összesen 276 ezer tonna tőkehúst és hús­­készítményt értékesített itt­hon, az idei tervek szerint pedig 285 ezer tonnát ad át a belkereskedelemnek. Ezt a mennyiséget egészítik ki a mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek húsfeldolgozói, amelyek ugyancsak tőkehús­sal és tájjellegű készítmé­nyeikkel segítik a lakosság egyenletes ellátását Érdemes kísérletezgetni új termékek bevezetésével is, mégpedig olyanokkal, ame­lyek figyelembe veszik a fo­gyasztók pénztárcáját is. So­kan vannak, akiknek meg kell gondolniuk, hogy miből mennyit vásároljanak. Raj­tuk segít, ha több olcsó hús­­készítményt hoz forgalomba a húsipar és a kereskede­lem. A diétásoktól az ínyencekig különösen két vállalat jár élen a hazai fogyasztásra szánt új termékek beveze­tésében : a Zalai és a Győr megyei húsipari vállalat. A Zalahús Vállalat nem­régiben készítette el például az új diabetikus felvágottja­it, amelyek rövidesen for­galomba kerülnek. Ezek kö­zött megtalálható a diétás parizer, a diétás sonka, va­lamint a diétás májas, amely a Diabetes­z Társaság javasla­tai alapján készült. E ter­mékekből nemcsak ellátási körzetében, hanem az orr­szág más vidékeire is szállít, ám más megyék húsipari vállalatai is átvehetik a ter­mékek gyártási jogát, ha megteremtik hozzá a szüksé­ges technológiai és higiéniai feltételeket. A Győr megyei húsipari vállalat jól csomagolható tu­busos húskészítményeket hoz forgalomba. Ennél a válla­latnál kísérletezték ki a húskenyér-családot: a szeg­letes formájú készítményben petrezselyem, szalonna és paprika is van. Különleges, egy hónapig elálló bélbe töltik a legkeresettebb fel­vágottjaikat, hogy a hétfői ellátás is zavartalan legyen. Az ínyencekről sem feled­keztek meg. Aszpikos son­kát, pulykacombból készült felvágottat, hajdinás csípős hurkát, tanyasi füstölt má­jast gyártanak. A választék bővítése a feltétele annak, hogy a hús­­készítmények fogyasztása nö­vekedjék, s ne tőkehúsból vásároljanak többet a hazai üzletekben. A háziasszonyok munkáját is segíti, ha több készterméket állít elő a húsipar, erre pedig annál is inkább lehetősége van, mert elegendő a feldolgozókapaci­tása és rendelkezésre áll e szükséges alapanyag is. Piacnyerés nehéz helyzetben Mindenesetre úgy kell gaz­dálkodnunk a hússal, hogy a hazai ellátás mellett meg­növekedett exportfeladatát is teljesíthesse az ágazat. Idén ugyanis mintegy 8 százalék­kal kell növekednie a hús­ipar dollárelszámolású ex­portjának. Ezért a tavalyinál jóval nagyobb mennyiségű élő állatot, húst és húskészít­ményt kell előállítani. Kedvező, hogy a húsipar és a baromfi-feldolgozó ipar szoros együttműködést alakí­tott ki nemcsak a mezőgaz­dasági termelőkkel, hanem a termékeiket exportáló Ter­­impex Külkereskedelmi Vál­lalattal is. Közös erővel tö­rekszenek a piacok bővíté­sére, új területek felkutatá­sára és mind több áru meg­ismertetésére, eladására, így sikerült elérni, hogy a ha­gyományos cikkek, a szalá­mi, a gyulai, a dobozolt son­ka mellett a sertéshús és marhahúsrészek, valamint az élő állatok képezik ezt a vá­lasztékot, melyekkel ma a legigényesebb piacokon is je­len vagyunk. A világpiacon az idén to­vább csökkentek a hús és húskészítmények árai. Kül­földi vevőink azonban bíz­nak a magyar húságazat szállítóképességében, pontos­ságában, így még a nehéz helyzet ellenére is újabb piacnyerésekről beszélhe­tünk. Az idén egyebek kö­zött a tavalyi 6 ezer tonná­val szemben 12 ezer tonna dobozolt sonkát szállít a ma­gyar húsipar az Amerikai Egyesült Államokba, ahol ebben az évben Pick-szalá­­mival is megjelenhetünk. Jogos az a remény, hogy 2— 3 év alatt megháromszoroz­ható az Egyesült Államokba exportált húskészítményeink mennyisége s e termékek értéke elérheti az évi 100 millió dollárt. A legutóbbi termékbemutató és az azt követő tárgyalások alapján feltehető, hogy az amerikai­ak vevők lesznek a magyar debrecenire, meg a virslire is. Ennek azonban meg kell teremteni a technikai felté­teleit. Megfontoltan és rugalmasan Eredményes tárgyalásokat folytatott a húsipar és a Terimpex Máltában is. Le­hetőség van arra is, hogy bővüljön az export a fejlődő országokkal. A közel-keleti országok az eddiginél több bárányt, birkát, vágómarhát vesznek, ha akkor és olyan minőségben szállítunk, ami­kor és amilyet a vevő kí­ván. És nemcsak vágóálla­tokat lehet ezekbe az orszá­gokba exportálni. Húskészít­mény-exportunkat is növel­hetjük a közel-keleti orszá­gokba, amennyibe — az ot­tani vallási előírásokhoz is igazodva — a felvágottakat marhából, birkából, baromfi­ból készítik. Legutóbb például a szaúd­­arábiai kereskedőkkel foly­tatott tárgyalásokat a ba­romfiipar és a Terimpex ba­romfihúsból készített virsli szállítására. Külkereskedő­ink, valamint a feldolgozó ipar szakemberei számára nyilvánvaló, hogy nem elég csak a hagyományos cikkek­re, tehát a téliszalámira, a dobozolt sonkára, a gyulai kolbászra alapoznunk, ha azt akarjuk, hogy továbbra is dinamikus ütemben növe­kedjen exportunk. Újabb és újabb termékeket mutatunk be a Közös Piac országaiban is. A legutóbb például a Gyulai Húskombinát 25 új termékével aratott sikert a müncheni vásárlók körében. Megfontoltan, rugalmasan, a piacokhoz igazodva növel­hető az export,­­ még akkor is, ha egyre nehezebb piaci feltételek között, erős ver­senyben kell helytállnia a magyar húsiparnak. Ehhez azonban szükséges az áru­alapok növelése, a termelés gazdaságosságának a javítá­sa, a vevők igényeihez való alkalmazkodás. Ezzel érhető el, hogy továbbra is kifize­tődő, gazdaságos legyen a vágóállat-termelés kiegyen­súlyozott a hazai ellátás, s hogy a magyar húsipar megtartsa, erősítse a jóhírén alapuló külpiaci pozícióit. CS. F. (Vége.) CSÜTÖRTÖK, 1983. AUGUSZTUS 18. Vasárnap délelőtti játszóház Belépés: jóságcédulával Amikor elkészült Vásár­helyen az Éva utcai párt­ház, senki nem­­ gondolta, hogy a sok szám­bavett ren­dezvénysorozat még eggyel szaporodik. Az emeleti kul­túrterem vasárnap dél­­előttönkénti kihasználat­lanságát ismerte fel egy lelkes pedagógus-házaspár, Gyulafalvi Károlyné és férje. A­ Kistópart utca környékén céltalanul csatangoló gye­­rekeknek akartak valamit adni. A terem használati engedélye nem ütközött a­­bürokrácia betonfalába, és az iskolai szünet kezdetén a lépcsőházakban megje­lentek a kézzel írt plakátok: „4-től 10 éves korig meg­hívjuk a környék gyerme­keit a játszóházba. Belépés csak jóságcédulával.” És jöttek a gyerekek. Hoz­ták a jóságcéduláikat. Ér­demes a papírlapocskákról idézni: „Csáki Évike — 6 éves. Korához illően viselkedik.” „Juhász Mártika segített a Mamának a takarításban, öntözi a virágokat.” „Kállai István 1­8 éves. Egyedül lement a boltba, s vigyázott a Mama libáira, vigyázott a kisebb testvé­rére, segített a házimunká­ban és az ebédfőzésnél is.”­­Az első sikerek után pat­­ronálókat is kapott a játszó­­ház. A Németh László­­könyvtár, a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Rad­nóti Miklós Úttörőház a dr. Münnich Ferenc Általános Iskola, a József Attila Ál­talános Iskola, a lakótelepi lelkes szülők karolták fel a nagyszerű kezdeményezést. Különösen sok elismerést érdemelt ki Nagy Imre Sán­dor, a pártház gondnoka. És most a kezdeményező és­­ „megalapító” pedagógus házaspáré a szó: — A gyermekek szemé­ben csodálatos alkotás tu­lajdonképpen nem anyag- és felszerelésigényes. Minden, amivel mi „dolgozunk”, gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető. A tréfák, a találóskérdések, a tréfacsi­náló apó (bábú) műsora, a mesék, a rajzolások közben mi, felnőttek csaknem tel­jesen személytelenek ma­radunk. Hogyan is vehet­nénk föl a versenyt mese­apóval meg a Gyurka bá­bú­val? ... — Gondot fordítottunk arra is, hogy a régi, már­­már kihalófélben levő népi szokások, mondókák, játé­kok is helyet kapjanak a foglalkozásokon. Arra tö­rekszünk, hogy a gyerme­kek minden ilyen találkozó­ról vigyenek haza valami­lyen maradandó emléket, kis játéktárgyat, amit ma­guk készítettek el a játszó­házban. Alig néhány hét még, és megkezdődik a tanítás. El­jön az ősz, és megváltozik az ének. Most a napsugár­ról énekelnek, de rövidesen „Kosityos, kendős ősz anyó söpröget a kertben / Vörös­arany falevél ripeg-ropog, zörren. / Reggel este ruhát­ipos, csupa gőz az erdő / Mosókonyha a világ, csupa barna teknő.” BOKOR GYULA Előkészületek az őszi betakarításra A mezőgazdasági nagyüzemek őszi be­takarítási előkészületei augusztus közepén meggyorsultak. A termelők a határszemléken meggyő­ződtek arról, hogy az idén — az aszályos időjárás miatt — legalább két-három hét­tel korábban kell indítaniuk a gépeket, a betakarítóberendezéseket. A tartós szá­razság tovább rontja a terméskilátásokat, ezért augusztus huszadika táján egész sor nagyüzemben hozzálátnak a napraforgó aratásához, és nagy erővel folytatják a kukorica silózását is. A nagykereskedelmi vállalatok telepein elegendő a gépkészlet. Ebben közreját­szott az is, hogy a várhatóan kisebb nö­vénytermelési bevételek miatt némileg megcsappant az érdeklődés a nagy telje­sítményű, ám árban is borsos gépek iránt. A termelők számításba vették azt is, hogy a növénytömeg kisebb lesz a tavalyinál, úgyhogy sokfelé gépcserék nélkül vágnak neki az őszi szezonnak. A nagyüzemek a tavalyinál háromszáz­zal több kombájnból egészíthették ki gép­parkjukat, s a kiegyensúlyozott kínálatra jellemző, hogy az éveken át csak nehezen beszerezhető NDK-kombájnokból is még mindig van készlet a raktárakban, fel­adásra várnak Bison mintájú arató-cséplő gépek is, ezek szintén a korszerű típsok­­hoz tartoznak. Az NDK mezőgépiparának új kombájnja az E—514-es, ebből a gép­ből csak kisebb számban érkezett, várha­tóan jövőre vehetik majd használatba na­gyobb számban a gazdaságok ezt a nagy teljesítményű és gazdaságosan üzemeltet­hető gépet. Augusztus végéig tart a kedvezményes öntözőgép-akció, amelyben 170 nagy tel­jesítményű szivattyúberendezést kínálnak a gazdaságoknak. Az őszi talajmunkákhoz szükséges fel­szerelésből szintén megfelelő az ellátás, ugyanúgy ki tudják szolgálni a betakarító­gépek különböző tartozékait, az adaptere­ket kereső üzemeket is. Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok Minden lakossági bejelen­tés, javaslat, panasz csak annyit ér, ha még oly köz­érdekű is, amennyire az il­letékesek ráfigyelnek, amennyit abból megvalósíta­nak, illetve orvosolnak. A vásárhelyi városi tanács vég­rehajtó bizottsága a múlt év közepén ezért utasította il­letékes szakigazgatási szer­veinek vezetőit, hogy a fel­ügyeletük alá tartozó gaz­dálkodási egységeknél vizs­gálják meg, illetve ellen­őrizzék: hol, miként hajtják végre az 1977. évi I. tör­vényt, azaz milyen intézke­déseket tettek, vagy tesznek a hozzájuk beérkezett köz­érdekű bejelentések, javas­latok, panaszok nyomán. A végrehajtó bizottság a leg­utóbbi ülésén kérte számon a múlt év közepén hozott határozatának megvalósítá­sát több osztályvezetőtől. A végrehajtó bizottság utasítá­sát követően a szakigazgatá­si szervek vizsgálatot tar­­ ó törvény tükrében tettak a városgazdálkodási vállalatnál, a Hódmezővá­sárhely és Vidéke Áfésznél, valamint az Elektrofém Isz­­nél. A tapasztalatok szerint a törvény érvényesül Vásár­helyen. * A városgazdálkodási vál­lalathoz a múlt évben ösz­­szesen 36 közérdekű beje­lentés, 2 közérdekű javaslat és 24 panasz érkezett. Ezek nyomán 32 esetben történt intézkedés; 28 bejelentés in­tézkedést nem igényelt; a két közérdekű javaslatból az egyik azóta meg is valósult. Az áfészhez az elmúlt évben 30 közérdekű bejelen­tés, 6 közérdekű javaslat és 34 panasz érkezett. A be­jelentések közül 25 a ven­déglátói tevékenység elis­merését, 5 a kiskereskedel­mi tevékenység elismerésé­ről szólt, a javaslatok mű­szaki fejlesztést igyekeztek elősegíteni, illetve­ a boltok nyitvatartásával és az elő­rendelésekkel foglalkoztak. A bejelentéseket követő ki­vizsgálások után az áfész vezetői 6 esetben írásbeli fi­gyelmeztetéssel intézkedtek. Az Elektrofém Isz-hez 1982-ben sem közérdekű be­jelentés, sem javaslat nem érkezett, ám 8 esetben nyúj­tottak be panaszt többszöri meghibásodás, 30 napon túli javítás, illetve időszakosan bekövetkező meghibásodás miatt. Ezek közül 3 panasz alaposnak, 5 alaptalannak bizonyult. Az Építőipari Szövetkezet törvényességi felügyeleti vizsgálatára a második fél­évben kerül sor. Két osztályvezető a szak­­igazgatási szervekhez beér­kezett közérdekű bejelenté­sek, javaslatok, panaszok számáról, jellegükről és az intézkedésekről is beszá­molt. Eszerint a városi ta­nács vb műszaki osztályá­hoz 1982-ben 71 bejelentés, 48 javaslat és 3 panasz ér­kezett. Ezekből összesen 96- ot saját hatáskörben, 26-ot más szerv hatáskörében vizsgáltak és bíráltak el. Közülük összesen 98 bizo­nyult alaposnak. Ezek a be­jelentések, javaslatok és pa­naszok nagyrészt a megvaló­sulatlan városfejlesztési és -fenntartási feladatokra irá­nyultak : a környezetvéde­lemmel, közterületek kar­bantartásával, rendezésével, szemételszállítással, több­szintes lakóépületek fenntar­tásával, tömegközlekedéssel, közvilágítással, fedett autó­buszvárók építésével, belvíz­­rendezéssel, járda- és útépí­téssel, -felújítással, új táv­beszélő-állomások létesítésé­vel, ivóvíz-szolgáltatással, la­kossági kezdeményezésű gázvezetéképítéssel, parkosí­tással, fásítással, játszótér­építéssel voltak kapcsolato­sak. Az intézkedések után 27 esetben történt a kívánt ál­lapot visszaállítása, 32 eset­ben a feltárt hibákat meg­szüntették, 5 esetben az oko­zott sérelem orvoslására és még 58 egyéb ügyben tör­tént érdemi intézkedés. To­vábbi 33 intézkedés ez év­ben valósult, illetve valósul meg. A termelés és ellátásfel­ügyeleti osztályhoz informá­ciós jelentésekből 191 közér­dekű bejelentés, 1 javaslat, a tanácstagoktól 20 bejelen­tés és 7 közérdekű javaslat érkezett, nagy többségben az áruellátással és a fejleszté­sekkel, kisebb arányban a bolti eladók magatartásával, 43 esetben egyéb ügyekkel, területekkel kapcsolatban. Megvalósíthatónak bizo­nyult 86 bejelentés, illetve javaslat. A tanács végrehajtó bi­zottsága a beszámolók — és a vitában elhangzottak — alapján megállapította, hogy a szakigazgatási szervek az egy évvel ezelőtt kapott fel­adatot végrehajtották. A vizsgált gazdálkodó egysé­geknél van gazdája a köz­érdekű bejelentéseknek, ja­vaslatoknak és panaszoknak, és a megfelelő kivizsgálások következetesen megtörtén­nek, az alaposnak bizonyult jelzésekre megfelelő intéz­kedésekkel reagálnak, a ki­vizsgálások eredményéről és az intézkedésekről a bejelen­tők értesítést kapnak. Vitafórum is biológiai oktatásról A biológia oktatásának fejlesztését, korszerűsítését szorgalmazták a szerdán Ta­tabányán befejeződött 26. országos biológus napok résztvevői. Akadémikusok, tudományos kutatók, felső­­oktatási intézmények pro­fesszorai, általános és kö­zépiskolai tanárok mondták el véleményüket a biológia­­tanításának tapasztalatairól, a reformtörekvésekről. Dr. Ádám György akadémikus, a TIT elnöke és dr. Szöőr Árpád, a biológiai tudomá­nyok kandidátusa — a vita­fórum vezetői — bevezető előadásukban hangoztatták, hogy a biológia fontos gaz­dasági és közművelődési funkciója ellenére az el­múlt években fokozatosan tért vesztett a hazai közok­tatásban. A középfokú ok­tatásban részt vevő 14—18 éves ifjúságnak alig fele ta­nul biológiát, kötelező jel­leggel pedig csak a negyede. A fórumon elmondák, hogy az ELTE természettudomá­nyi karán a legutóbbi felvé­telizők közül biológiából az összlétszám egyharmada írt nullára értékelt dolgozatot. A tanácskozáson az Orszá­gos Pedagógiai Intézet kép­viselője bejelentette, hogy a korábbi pedagógus napokon elhangzott javaslatot meg­szívlelve, az idei tanévtől már a gimnáziumok máso­dik osztályában ■ helyet kap a tantervben a biológia 5

Next