Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

Feloldották a hídzárat Szegeden Megszűnik a 17-es járat • Új trolivonal 9-es jelzéssel Egy héttel ezelőtt még csak sejthettük, hogy közeledik a régi híd megnyitásának nap­ja, s most arról számolha­tunk be olvasóinknak, hogy a régest várt esemény teg­nap, pénteken délelőtt tíz óra után néhány perccel be­következett. A hídépítési ha­gyományok szerint természe­tesen söröshordót görgetett át Szegedről Újszegedre a felújításban közreműködő vállalatok dolgozóinak meg­bízásából Csobán Ferenc asz­faltozó szakmunkás és Viz­nért Sándor gépkezelő. Mind­ketten a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat Nagy Sándor vezette csapatának voltak tagjai — érdemeik el­ismeréseként kapták nyilván e készséggel teljesített fel­adatot társaiktól, a Kordé Mihály irányításával dolgozó ORSZÁK-osoktól, s a Ko­vács Pál vezette Ganz- MÁVAG-osoktól. (S mert a hídfelújításban közreműkö­dőket, a határidő előtti „nyi­tásért” dicséret illeti, kivé­tel nélkül, hadd mondjuk el, hogy a már említetteken kí­vül az UTIBER, a Szegedi Közúti Igazgatóság, a DÉ­­MÁSZ, az SZKV, a Város­gazdálkodási Vállalat és Pó­­sa György kisiparos munka­társainak, összehangolt fe­gyelmezett munkájuknak kö­szönhetik a városlakók e pénteki meglepetést.) Meglepetésnek szánták ugyanis a munkálatok meg­szervezésében koordinátori szerepet játszók a hídzár előzetes bejelentés nélküli feloldását: az esősre fordult időjárást ugyanis csak áldo­zatos, sok esetben éjszakai munkával tudták legyőzni. A sikerről szinte másodpercek alatt tudomást szereztek a város lakói — hiszen még le sem gurult a hordó a bal parti hídfőből, s az első „fecske"­, pontosabban fecs­­kefarkú Trabant vezetője — női leleményességét tanúsí­tandó — máris a rövidebb utat, a belvárosi hidat vá­lasztotta a Tisza fölötti át­keléshez. A tisztára söpört, fölzász­­lózott hídon megindult tehát a forgalom. Berta István­nak, a városi pártbizottság titkárának köszöntő, elisme­rő szavai után csapra ver­ték persze a hordót is. Prá­gai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyet­tese pedig annak közzététe­lére kérte lapunk munkatár­sát, hogy híreszteljük el: noha a hidászünnep utánra is marad még tennivaló, de a célt, a hídzár feloldását, a menet közben felszaporodott tennivalók ellenére, s a ter­vezett költségeken belül a résztvevők közmegelégedé­sére, egy héttel hamarabb érték el! Az ünnepléshez persze né­hány közhasznú információt is hozzá kell fűznünk: mivel már járnak a trolik­(ma es­tig az átállás zökkenőit el­kerülendő, járnak még a kék trolipótlók is), s mert a híd déli járdáját még a munká­latok miatt korlátok zárják el, a gyalogosoknak különös óvatossággal, s csakis a Ti­sza befolyás felőli járdáján (nem mint eddig, az úttes­­ten!) szabad menniük. A hídfő lámparendszere még sárgán villog, de már az új burkolati jelek szerint kell ott járművel közlekedni. Azaz a Híd utcából nem le­het balra, a Tanácsköztársa­ság útjára kanyarodni, Új­szegeden pedig a Népkert sorról a Vedres utca felé ti­los ezentúl haladni. A Szé­chenyi téren a híd irányá­ban a szélső forgalmi sávot a buszok, trolik számára tartják fenn, a buszsávban más jármű nem haladhat — várhatóan a jövő hét végé­től. (A divatszabóság előtti lámpa a tömegközlekedési járműveknek hamarabb ad majd szabad jelzést.) A tér­nek erre a déli oldalára 14 és 17 óra között a tehergép­járműveknek tilos lesz be­hajtaniuk. A Kelemen utcába — a kereszteződés tehermentesí­tése miatt — a Virág és a Boszorkánykonyha közötti szakaszra csak a célforgal­mat engedik be. A Deák Fe­renc utcának a Híd utca és a Victor Hugo utca közti szakaszát felnyitották — megállási tilalom elrendelé­sével; a­ Victor Hugo utcá­ban — a Deák Ferenc utca és az Oskola utca között — pedig a várakozást és a megállást is megtiltják. Azoktól az újszegediektől, akik a város nyugati ipar­körzetébe, Rókusra és Mó­­ravárosba járnak, a forga­lomszervezők azt kérik: használják továbbra is az új híd—Nagykörút útvonalat. Ahol egyébként a zöld hul­lám hamarosan „megnyú­lik”, a Bakay Nándor utcai lámparendszer elkészülte után egészen a Petőfi Sán­dor sugarútig vezeti majd a járművezetőket a szabad jel­zés. (Az Odesszai körúti, Ko­mócsin Zoltán téri, Anna­­kúti, Mikszáth Kálmán és Attila utcai lámpákat a kö­zeli napokban a megváltozó járműsűrűségnek megfele­lőbb programra állítják át.) A híd megnyitása együtt­jár a tömegközlekedési jár­művek eredeti menetrendjé­nek­ visszaállításával. Holnap, vasárnap hajnaltól a régi hí­don járnak ismét a 60, 60 Y, 50, 70 és az M-jelzésű já­ratok. Kisebb időbeli elté­résekre kell vasárnaptól szá­mítaniuk a 45, 75, 75 Y,83-as jelzésű buszok utasainak — a Volán szórólapokon adta közre e módosításokat. Meg­szűnik a 17-es járat, pótlá­sára a 71 és 7­ Y-o­s vona­lon sűrítik a kocsikat — csúcsidőben 10 peremként járnak majd és megállnak a Marx téren, a kenyérbolt előtt­ is. A 22-esen útvonal­változás lesz: Petőfi telepről a Felső Tisza part, Kereszt­­töltés utca, Csillag tér, Szil­ién sugárút, Nagykörút, Jó­zsef Attila sugárút az új irány, a Komócsin Zoltán, tértől változatlan. E válto­zás munkamegosztást jelez az SZKV és a Volán közt. A közlekedési vállalat — troliprogramja folytatása­ként — új, 9-es jelzésű já­ratot indít — egyelőre kék buszokkal, később majd tro­likkal. A 9-esek a Lugos utcai végállomástól a Csil­lag tér Kereszttöltés utca, Felső Tisza part, Dózsa ut­ca, Tanácsköztársaság útja, Híd utca, Széchenyi tér, Mik­száth Kálmán utca (vissza­felé Attila utca), Bartók Bé­la tér útvonalon mennek, csúcsidőben ötpercenként, egyébként tízpercenként, tro­litarifával. A hordó és a hídfelújítók sét­ája után a járművezetők is átmehetnek már a szegedi bel­városi hídon. (Fotó: Somogyi Károlyné) SZOMBAT, 1983. AUGUSZTUS 6. Bérezési kísérlet a szentesi Sreád tsz-ben Néhány hónapja, mint pályázat útján jogosult ,,kísérleti gazdaságban”, a szen­tesi Árpád Tsz-ben is megszűnt a bérszín­vonal, a munkadíjazásban, és helyébe lé­­­pett a teljesítményen és minőségen ala­puló anyagi érdekeltség. Hétköznapi fo­galmazásban: aki többet és jobban dolgo­zik, annak számára nincs akadály, hogy tartósan több pénzt keressen! A dolog természetéből következik, hogy ez csak olyan mezőgazdasági nagyüzemekben va­lósítható meg, ahol az egyéb feltételek bizonyos garanciát nyújtanak az új bére­zési forma érvényesülésér. Persze, összefoglaló minősítésnek vagy mélyen szántó értékelésnek most nincs helye. Erre kevés az idő és kevés a ta­pasztalat. Inkább a kezdeti benyomások­ról érdemes beszélni, vagyis arról, hogy ,,alulnézetben” miként fest az érdekes és bátor kezdeményezés. A konkrét termelési környezet ismertetése előtt hallgassuk meg dr. Márton Sándornak, a tsz fő­könyvelőjének szavait: — Egyik lényeges szempont, hogy a bérek mögött mindig ott legyen a terme­lési fedezet. Ha nem így van, akkor fe­leslegesen kockáztatunk, egyebek között a nyereség terhére. Éppen ezért megnöveke­dett a termelési ágazatok vezetőinek köz­vetlen felelőssége, és ugyanez megmutat­­kozik a dolgozók bérezési besorolásában is. Ugyanezt erősíti meg a maga mód­ján György Levente, a tsz főállattenyésztő­je, hozzátéve, hogy megszűntek­­ az ágazat munkaerőgondjai, és az új érdekeltségi rendszerben központi szerepe van a vég­terméknek, amelyben­­ végeredményben megtestesül az eladhatóság, a hatékony­ság, a hozzáértés, a szorgalom és így to­vább. A keltetőütemben jóval több mint 20 százalékkal emelkedett az elmúlt idő­szakban a dolgozók keresete. Kérdés, hogy a gyakorlatban „mit takar” ez a bérnö­vekmény? Ezt megvilágítja Mészáros Mik­­lósné, az üzem vezetője: — A pulykatojásnál eddig a kelési arány három százalékkal magasabb a ter­vezettnél. A ,,libaszezon” már lefutott, és itt a végleges kelési arány öt százalékkal nagyobb az elmúlt esztendő hasonló idő­szakához képest. — Tehát a minőség és a termelékeny­ség kedvezően változott? — Igen. Bár nálunk a minőséggel ko­rábban sem voltak problémák. Nagyon fontos a lelkiismeretes és a gyors munka a különböző műveleteknél. Ennek a ma­gatartásnak az állandósításában nagy ré­sze van a nagyobb fizetéseknek. De ettől függetlenül nekem, mint vezetőnek, job­ban kell ösztönözni, ellenőrizni a dolgozó­kat a magasabb teljesítmény elérésére. — Szóval, a nagyobb kereset önmagá­­ban még nem Csodaszer? — Nem. Sok m­úlik a dolgozók szemlé­letén. Lehet, hogy hónap közben szigorú­nak tartanak itt, az üzemben, de hónap végén, amikor vastag a boríték, elégedett mindenki, és utólag igazat adnak nekem. — És aki nem állja meg a helyét, vagy esetleg lazsál? — Azt először a dologzók ,.szűrik ki” maguk közük Másrészt csökkenthető az illetőnek az alapbesorolása és a teljesít­ménybére. Ha egyik sem használ, akkor végső esetben nem alkalmazzuk ott, ahol a többiek magas keresetét veszélyeztetné a hanyag munkájával. Átlagosan négyhetes szakaszolásban és éves viszonylatban, közel 500 ezer libát és 1 millió 400 ezer pulykát keltetnek az üzemben. Ezek a számok világosan utal­nak a következő fázis, a jószágnevelés, az árutermelés, valamint az értékesítés ha­talmas arányaira. Amikor a keltetőüzem­ben jártunk, két japán fiatalembert is megpillantottunk, akik az úgynevezett sze­­xálás nagymesterei. A tojásból frissen ki­kelt pulykafiókáknál — az ivarmirigyek alapján — megállapítják, hogy melyik a kakas, illetve a tojó. Ennek a szétkülöní­­tésnek később­ nagy szerepe van a takar­­tmányozásnál, a súlygyarapodásnál és az ipari feldolgozásnál is. Mészárosné még két, nélkülözhetetlen tudnivalóval szolgál, amelyek nélkül nem is tudnánk megérteni az újfajta érdekelt­ségi rendszer lényeges vonásait. — Itt senki nem sértődik meg azon, ha az üzemben átmenetileg nem tudjuk teljes mértékben lekötni a munkaerejét, és ezért ideiglenesen az állattenyésztési ágazat más munkahelyeire küldjük. A dolgozók ezt természetesnek veszik, éppen az elő­zetes megállapodások értelmében. Nagyon ügyelünk arra, hogy ne legyenek elpo­csékolt órák és egy-egy munkafolyamatra csak annyi időt fordítsunk, amennyi szükséges!­­ Az egy termékegységre eső munka­díj mértéke azonos a korábbival, tehát összességében a bérkiáramlás nagysága nem változott. Viszont ugyanazt a mun­kát kevesebb létszámmal végezzük el, és a teljesítmények növekedésével párhuza­­­mosan, a fizikai dolgozók bére átlagosan­ több mint húsz százalékkal emelkedett. A szentesi Árpád Tsz keltetőüzemében így festenek a kezdeti tapasztalatok, és így jöttek létre a gyakorlati módszerek. Természetesen árnyalatilag és néhol ki­­sebb-nagyobb mértékben más az összkép a kertészetnél, a növénytermesztésnél, a műszakiaknál. De több mint valószínű, hogy rájuk is vonatkoznak Mészáros Mik­­lósné szavai: — Én ezt az új érdekeltségi formát sok­kal jobbnak tartom minden eddiginél, és beváltotta az előzetes reményeket. A munka, a termelés ezt igazolja. Termé­szetesen egy év múlva már sokkal többet tudok mondani. Addigra jobban kijönnek az eredmények, és az esetleges hiányos­­ságok is . . . SZABÓ, RÓBERT Szövődé A Zala megyei Mihályfán szövődét hoz létre a Kőbá­nyai Textilművek keszthelyi gyára korábbi telepének bővítésével. A részleg mint­egy tízmillió forintba kerül. Az 1300 négyzetméter alap­területű csarnokban már folynak a belső szerelési munkálatok, összesen nyolc­van Ph­anel típusú gépet, helyeznek majd üzembe itt. közülük negyven — a ter­vek szerint — két hónap múlva megkezdi a termelést Csaknem százezren utaztak eddig az IBUSZ-szal külföldre Az év első hét hónapjá­ban 93 ezren utaztak az IBUSZ-szal határainkon túl­ra, körülbelül ugyanany­­nyian, mint az elmúlt év hasonló időszakában, ötven­egyezer hazánkfia járt a szocialista országokban, a nyugati országokat 34 ezren, Jugoszláviát pedig 8700-an keresték fel. Nem lanyhul az utazási kedv, ezt mutatja a válto­zatlan létszám, az utak idő­tartama, iránya, ára, illetve az utazók összetétele terén azonban számottevő különb­­­ségek figyelhetők meg A statisztikai adatok­ szerint csökkent a néhány napos, olcsóbb utazások aránya és növekedett a Hosszabb távú, magasabb áru utak iránt az érdeklődés. Sokan igé­nyelték a kéthetesnél hos­­szabb, távoli országokba irányuló programokat, így például a Szovjetunió ázsiai területeire szervezett kör-­ utazásokat, a Koreai NDK- ba, Vietnamba, Kubába és Kínába indított utakat. Szá­mosan vettek részt a két hetes bulgáriai tengerparti üdüléseken, a­­ nyugat-euró­­pai körutazásokon, s min­den eddiginél népszerűbbek voltak a szovjetunióbeli ha­jóutak. Jól bevált az úgy nevezett 1 plusz.1-es rend­szer, melyben az üdülő­­programokat kombinálják városnézésekkel, körutazá­sokkal. Érdekes tapasztalat, hogy az utazók között növeke­dett a 30—40 évesek aránya ugyanakkor az 50 év kö­rüliek a korábbinál valami­vel ritkábban utaznak kül­földre. A nyugdíjasok to­vábbra is számottevő részét alkotják a külföldi turis­táknak. Kedvező változás, hogy földrajzilag is szélese­dik az utazók köre, a buda­pestiek mellett egyre több vidéki is jelentkezik a kül­földi utakra. Az IBUSZ kü­­lönféle kedvezményekkel próbája elősegíteni a vidé­kiek részarányának növe­kedését, így például azzal, hogy egyes utazásoknál díj­talanul szállítják a fővá­rosira őket. Az előzetes jelentkezések alapján az év végéig to­vábbi 90 ezer kiutazóra szá­mít az IBUSZ . Fele részük­nek az őszi és téli hóna­pokra szerveznek programo­kat. Már most igen nagy az érdeklődés a karácsonyi és szilveszteri utak iránt. Vetés — fizikai munka nélkül Korszerű megoldás Új, nagy teljesítményű gabonavetési technológiát dolgozott ki a MÉM Mű­szaki Intézete a Rába Gép­gyárral és a KITE terme­­lési rendszerrel együttmű­ködve. A gabonavetés átfo­gó rendszerét alakították ki, mégpedig úgy, hogy a termést megalapozó mun­kákhoz már nincsen szük­ség fizikai erőkifejtésre, gé­pekre, kiszolgáló berendezé­sekre bízták a gépesítés láncából eddig kimaradt műveleteket. A­­szakemberek abból in­dultak ki, hogy a gabona­­termesztés élőmunka szük­ségletének hozzávetőleg tizenöt százalékát fordítják még mindig a vetésre, még abban az esetben is, ha korszerű gépet alkalmaznak A vetőberendezés feltölté­­sét továbbá az egymást­ kö­vető műveletek tökéletes összehangolását ugyanis csak részben sikerült meg­oldani, ezért a legtöbbször nem nélkülözhetik még ma sem a kézi munkát. Az in­tézet — részben külföldi tapasztalatok alapján — a technológia teljes folyama­tát gépesítette, mégpedig olyan sikerrel, hogy a ter­­melékenység a hagyományos módszerekhez képest három­szorosára nőtt. Megállapí­tották azt is, hogy a vetés minősége kifogástalan, mi­vel a géprendszer a mag földbehelyezése után zárja, tömöríti a talajt, és igen nagy pontossággal teszi he­lyére a szaporítóanyagot. További előny — ami egyébként a terméshoza­mokra is jótékony hatással van —, hogy a vetéssel egy­­időben kerül sor az első műtrágyázásra és a talaj fertőtlenítésére is. Az új rendszerben a von­tató három összekaper­ r.it Rába IH 6200-as vetőgépet húz, ez a ..vonta” 12,8 mé­ter szélességben valósá­gs­al ontja a magokat a talajba. A vetőgépet mechanikus szerkezetekkel töltik fe, ezúttal már elmaradhat a nehéz zsákolási munka. A munkát egyetlen ember, a traktoros irányítja: műsze­rekkel, automatikus beren­dezésekkel végzi munkáját A korszerű megoldást a megfelelő adottságokkal rendelkező gazdaságokban alkalmazhatják. Nem javul a helyzet... Az év első felében a fővárosban 157, vidéken pedig 37 vendéglátóipari helyen tartott ellenőrzést a Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet. Az ellenőrök megállapították: a korábbiakhoz képest sem a kiszolgált ételek, sem az italok minősége nem javult, a vendégeket továbbra is gyakran éri károsodás. 3

Next