Csongrád Megyei Hírlap, 1983. augusztus (40. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
Feloldották a hídzárat Szegeden Megszűnik a 17-es járat • Új trolivonal 9-es jelzéssel Egy héttel ezelőtt még csak sejthettük, hogy közeledik a régi híd megnyitásának napja, s most arról számolhatunk be olvasóinknak, hogy a régest várt esemény tegnap, pénteken délelőtt tíz óra után néhány perccel bekövetkezett. A hídépítési hagyományok szerint természetesen söröshordót görgetett át Szegedről Újszegedre a felújításban közreműködő vállalatok dolgozóinak megbízásából Csobán Ferenc aszfaltozó szakmunkás és Viznért Sándor gépkezelő. Mindketten a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat Nagy Sándor vezette csapatának voltak tagjai — érdemeik elismeréseként kapták nyilván e készséggel teljesített feladatot társaiktól, a Kordé Mihály irányításával dolgozó ORSZÁK-osoktól, s a Kovács Pál vezette Ganz- MÁVAG-osoktól. (S mert a hídfelújításban közreműködőket, a határidő előtti „nyitásért” dicséret illeti, kivétel nélkül, hadd mondjuk el, hogy a már említetteken kívül az UTIBER, a Szegedi Közúti Igazgatóság, a DÉMÁSZ, az SZKV, a Városgazdálkodási Vállalat és Pósa György kisiparos munkatársainak, összehangolt fegyelmezett munkájuknak köszönhetik a városlakók e pénteki meglepetést.) Meglepetésnek szánták ugyanis a munkálatok megszervezésében koordinátori szerepet játszók a hídzár előzetes bejelentés nélküli feloldását: az esősre fordult időjárást ugyanis csak áldozatos, sok esetben éjszakai munkával tudták legyőzni. A sikerről szinte másodpercek alatt tudomást szereztek a város lakói — hiszen még le sem gurult a hordó a bal parti hídfőből, s az első „fecske", pontosabban fecskefarkú Trabant vezetője — női leleményességét tanúsítandó — máris a rövidebb utat, a belvárosi hidat választotta a Tisza fölötti átkeléshez. A tisztára söpört, fölzászlózott hídon megindult tehát a forgalom. Berta Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának köszöntő, elismerő szavai után csapra verték persze a hordót is. Prágai Tibor, a városi tanács elnökének általános helyettese pedig annak közzétételére kérte lapunk munkatársát, hogy híreszteljük el: noha a hidászünnep utánra is marad még tennivaló, de a célt, a hídzár feloldását, a menet közben felszaporodott tennivalók ellenére, s a tervezett költségeken belül a résztvevők közmegelégedésére, egy héttel hamarabb érték el! Az ünnepléshez persze néhány közhasznú információt is hozzá kell fűznünk: mivel már járnak a trolik(ma estig az átállás zökkenőit elkerülendő, járnak még a kék trolipótlók is), s mert a híd déli járdáját még a munkálatok miatt korlátok zárják el, a gyalogosoknak különös óvatossággal, s csakis a Tisza befolyás felőli járdáján (nem mint eddig, az úttesten!) szabad menniük. A hídfő lámparendszere még sárgán villog, de már az új burkolati jelek szerint kell ott járművel közlekedni. Azaz a Híd utcából nem lehet balra, a Tanácsköztársaság útjára kanyarodni, Újszegeden pedig a Népkert sorról a Vedres utca felé tilos ezentúl haladni. A Széchenyi téren a híd irányában a szélső forgalmi sávot a buszok, trolik számára tartják fenn, a buszsávban más jármű nem haladhat — várhatóan a jövő hét végétől. (A divatszabóság előtti lámpa a tömegközlekedési járműveknek hamarabb ad majd szabad jelzést.) A térnek erre a déli oldalára 14 és 17 óra között a tehergépjárműveknek tilos lesz behajtaniuk. A Kelemen utcába — a kereszteződés tehermentesítése miatt — a Virág és a Boszorkánykonyha közötti szakaszra csak a célforgalmat engedik be. A Deák Ferenc utcának a Híd utca és a Victor Hugo utca közti szakaszát felnyitották — megállási tilalom elrendelésével; a Victor Hugo utcában — a Deák Ferenc utca és az Oskola utca között — pedig a várakozást és a megállást is megtiltják. Azoktól az újszegediektől, akik a város nyugati iparkörzetébe, Rókusra és Móravárosba járnak, a forgalomszervezők azt kérik: használják továbbra is az új híd—Nagykörút útvonalat. Ahol egyébként a zöld hullám hamarosan „megnyúlik”, a Bakay Nándor utcai lámparendszer elkészülte után egészen a Petőfi Sándor sugarútig vezeti majd a járművezetőket a szabad jelzés. (Az Odesszai körúti, Komócsin Zoltán téri, Annakúti, Mikszáth Kálmán és Attila utcai lámpákat a közeli napokban a megváltozó járműsűrűségnek megfelelőbb programra állítják át.) A híd megnyitása együttjár a tömegközlekedési járművek eredeti menetrendjének visszaállításával. Holnap, vasárnap hajnaltól a régi hídon járnak ismét a 60, 60 Y, 50, 70 és az M-jelzésű járatok. Kisebb időbeli eltérésekre kell vasárnaptól számítaniuk a 45, 75, 75 Y,83-as jelzésű buszok utasainak — a Volán szórólapokon adta közre e módosításokat. Megszűnik a 17-es járat, pótlására a 71 és 7 Y-os vonalon sűrítik a kocsikat — csúcsidőben 10 peremként járnak majd és megállnak a Marx téren, a kenyérbolt előtt is. A 22-esen útvonalváltozás lesz: Petőfi telepről a Felső Tisza part, Kereszttöltés utca, Csillag tér, Szilién sugárút, Nagykörút, József Attila sugárút az új irány, a Komócsin Zoltán, tértől változatlan. E változás munkamegosztást jelez az SZKV és a Volán közt. A közlekedési vállalat — troliprogramja folytatásaként — új, 9-es jelzésű járatot indít — egyelőre kék buszokkal, később majd trolikkal. A 9-esek a Lugos utcai végállomástól a Csillag tér Kereszttöltés utca, Felső Tisza part, Dózsa utca, Tanácsköztársaság útja, Híd utca, Széchenyi tér, Mikszáth Kálmán utca (visszafelé Attila utca), Bartók Béla tér útvonalon mennek, csúcsidőben ötpercenként, egyébként tízpercenként, trolitarifával. A hordó és a hídfelújítók sétája után a járművezetők is átmehetnek már a szegedi belvárosi hídon. (Fotó: Somogyi Károlyné) SZOMBAT, 1983. AUGUSZTUS 6. Bérezési kísérlet a szentesi Sreád tsz-ben Néhány hónapja, mint pályázat útján jogosult ,,kísérleti gazdaságban”, a szentesi Árpád Tsz-ben is megszűnt a bérszínvonal, a munkadíjazásban, és helyébe lépett a teljesítményen és minőségen alapuló anyagi érdekeltség. Hétköznapi fogalmazásban: aki többet és jobban dolgozik, annak számára nincs akadály, hogy tartósan több pénzt keressen! A dolog természetéből következik, hogy ez csak olyan mezőgazdasági nagyüzemekben valósítható meg, ahol az egyéb feltételek bizonyos garanciát nyújtanak az új bérezési forma érvényesülésér. Persze, összefoglaló minősítésnek vagy mélyen szántó értékelésnek most nincs helye. Erre kevés az idő és kevés a tapasztalat. Inkább a kezdeti benyomásokról érdemes beszélni, vagyis arról, hogy ,,alulnézetben” miként fest az érdekes és bátor kezdeményezés. A konkrét termelési környezet ismertetése előtt hallgassuk meg dr. Márton Sándornak, a tsz főkönyvelőjének szavait: — Egyik lényeges szempont, hogy a bérek mögött mindig ott legyen a termelési fedezet. Ha nem így van, akkor feleslegesen kockáztatunk, egyebek között a nyereség terhére. Éppen ezért megnövekedett a termelési ágazatok vezetőinek közvetlen felelőssége, és ugyanez megmutatkozik a dolgozók bérezési besorolásában is. Ugyanezt erősíti meg a maga módján György Levente, a tsz főállattenyésztője, hozzátéve, hogy megszűntek az ágazat munkaerőgondjai, és az új érdekeltségi rendszerben központi szerepe van a végterméknek, amelyben végeredményben megtestesül az eladhatóság, a hatékonyság, a hozzáértés, a szorgalom és így tovább. A keltetőütemben jóval több mint 20 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban a dolgozók keresete. Kérdés, hogy a gyakorlatban „mit takar” ez a bérnövekmény? Ezt megvilágítja Mészáros Miklósné, az üzem vezetője: — A pulykatojásnál eddig a kelési arány három százalékkal magasabb a tervezettnél. A ,,libaszezon” már lefutott, és itt a végleges kelési arány öt százalékkal nagyobb az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. — Tehát a minőség és a termelékenység kedvezően változott? — Igen. Bár nálunk a minőséggel korábban sem voltak problémák. Nagyon fontos a lelkiismeretes és a gyors munka a különböző műveleteknél. Ennek a magatartásnak az állandósításában nagy része van a nagyobb fizetéseknek. De ettől függetlenül nekem, mint vezetőnek, jobban kell ösztönözni, ellenőrizni a dolgozókat a magasabb teljesítmény elérésére. — Szóval, a nagyobb kereset önmagában még nem Csodaszer? — Nem. Sok múlik a dolgozók szemléletén. Lehet, hogy hónap közben szigorúnak tartanak itt, az üzemben, de hónap végén, amikor vastag a boríték, elégedett mindenki, és utólag igazat adnak nekem. — És aki nem állja meg a helyét, vagy esetleg lazsál? — Azt először a dologzók ,.szűrik ki” maguk közük Másrészt csökkenthető az illetőnek az alapbesorolása és a teljesítménybére. Ha egyik sem használ, akkor végső esetben nem alkalmazzuk ott, ahol a többiek magas keresetét veszélyeztetné a hanyag munkájával. Átlagosan négyhetes szakaszolásban és éves viszonylatban, közel 500 ezer libát és 1 millió 400 ezer pulykát keltetnek az üzemben. Ezek a számok világosan utalnak a következő fázis, a jószágnevelés, az árutermelés, valamint az értékesítés hatalmas arányaira. Amikor a keltetőüzemben jártunk, két japán fiatalembert is megpillantottunk, akik az úgynevezett szexálás nagymesterei. A tojásból frissen kikelt pulykafiókáknál — az ivarmirigyek alapján — megállapítják, hogy melyik a kakas, illetve a tojó. Ennek a szétkülönítésnek később nagy szerepe van a takartmányozásnál, a súlygyarapodásnál és az ipari feldolgozásnál is. Mészárosné még két, nélkülözhetetlen tudnivalóval szolgál, amelyek nélkül nem is tudnánk megérteni az újfajta érdekeltségi rendszer lényeges vonásait. — Itt senki nem sértődik meg azon, ha az üzemben átmenetileg nem tudjuk teljes mértékben lekötni a munkaerejét, és ezért ideiglenesen az állattenyésztési ágazat más munkahelyeire küldjük. A dolgozók ezt természetesnek veszik, éppen az előzetes megállapodások értelmében. Nagyon ügyelünk arra, hogy ne legyenek elpocsékolt órák és egy-egy munkafolyamatra csak annyi időt fordítsunk, amennyi szükséges! Az egy termékegységre eső munkadíj mértéke azonos a korábbival, tehát összességében a bérkiáramlás nagysága nem változott. Viszont ugyanazt a munkát kevesebb létszámmal végezzük el, és a teljesítmények növekedésével párhuzamosan, a fizikai dolgozók bére átlagosan több mint húsz százalékkal emelkedett. A szentesi Árpád Tsz keltetőüzemében így festenek a kezdeti tapasztalatok, és így jöttek létre a gyakorlati módszerek. Természetesen árnyalatilag és néhol kisebb-nagyobb mértékben más az összkép a kertészetnél, a növénytermesztésnél, a műszakiaknál. De több mint valószínű, hogy rájuk is vonatkoznak Mészáros Miklósné szavai: — Én ezt az új érdekeltségi formát sokkal jobbnak tartom minden eddiginél, és beváltotta az előzetes reményeket. A munka, a termelés ezt igazolja. Természetesen egy év múlva már sokkal többet tudok mondani. Addigra jobban kijönnek az eredmények, és az esetleges hiányosságok is . . . SZABÓ, RÓBERT Szövődé A Zala megyei Mihályfán szövődét hoz létre a Kőbányai Textilművek keszthelyi gyára korábbi telepének bővítésével. A részleg mintegy tízmillió forintba kerül. Az 1300 négyzetméter alapterületű csarnokban már folynak a belső szerelési munkálatok, összesen nyolcvan Phanel típusú gépet, helyeznek majd üzembe itt. közülük negyven — a tervek szerint — két hónap múlva megkezdi a termelést Csaknem százezren utaztak eddig az IBUSZ-szal külföldre Az év első hét hónapjában 93 ezren utaztak az IBUSZ-szal határainkon túlra, körülbelül ugyananynyian, mint az elmúlt év hasonló időszakában, ötvenegyezer hazánkfia járt a szocialista országokban, a nyugati országokat 34 ezren, Jugoszláviát pedig 8700-an keresték fel. Nem lanyhul az utazási kedv, ezt mutatja a változatlan létszám, az utak időtartama, iránya, ára, illetve az utazók összetétele terén azonban számottevő különbségek figyelhetők meg A statisztikai adatok szerint csökkent a néhány napos, olcsóbb utazások aránya és növekedett a Hosszabb távú, magasabb áru utak iránt az érdeklődés. Sokan igényelték a kéthetesnél hosszabb, távoli országokba irányuló programokat, így például a Szovjetunió ázsiai területeire szervezett kör- utazásokat, a Koreai NDK- ba, Vietnamba, Kubába és Kínába indított utakat. Számosan vettek részt a két hetes bulgáriai tengerparti üdüléseken, a nyugat-európai körutazásokon, s minden eddiginél népszerűbbek voltak a szovjetunióbeli hajóutak. Jól bevált az úgy nevezett 1 plusz.1-es rendszer, melyben az üdülőprogramokat kombinálják városnézésekkel, körutazásokkal. Érdekes tapasztalat, hogy az utazók között növekedett a 30—40 évesek aránya ugyanakkor az 50 év körüliek a korábbinál valamivel ritkábban utaznak külföldre. A nyugdíjasok továbbra is számottevő részét alkotják a külföldi turistáknak. Kedvező változás, hogy földrajzilag is szélesedik az utazók köre, a budapestiek mellett egyre több vidéki is jelentkezik a külföldi utakra. Az IBUSZ különféle kedvezményekkel próbája elősegíteni a vidékiek részarányának növekedését, így például azzal, hogy egyes utazásoknál díjtalanul szállítják a fővárosira őket. Az előzetes jelentkezések alapján az év végéig további 90 ezer kiutazóra számít az IBUSZ . Fele részüknek az őszi és téli hónapokra szerveznek programokat. Már most igen nagy az érdeklődés a karácsonyi és szilveszteri utak iránt. Vetés — fizikai munka nélkül Korszerű megoldás Új, nagy teljesítményű gabonavetési technológiát dolgozott ki a MÉM Műszaki Intézete a Rába Gépgyárral és a KITE termelési rendszerrel együttműködve. A gabonavetés átfogó rendszerét alakították ki, mégpedig úgy, hogy a termést megalapozó munkákhoz már nincsen szükség fizikai erőkifejtésre, gépekre, kiszolgáló berendezésekre bízták a gépesítés láncából eddig kimaradt műveleteket. Aszakemberek abból indultak ki, hogy a gabonatermesztés élőmunka szükségletének hozzávetőleg tizenöt százalékát fordítják még mindig a vetésre, még abban az esetben is, ha korszerű gépet alkalmaznak A vetőberendezés feltöltését továbbá az egymást követő műveletek tökéletes összehangolását ugyanis csak részben sikerült megoldani, ezért a legtöbbször nem nélkülözhetik még ma sem a kézi munkát. Az intézet — részben külföldi tapasztalatok alapján — a technológia teljes folyamatát gépesítette, mégpedig olyan sikerrel, hogy a termelékenység a hagyományos módszerekhez képest háromszorosára nőtt. Megállapították azt is, hogy a vetés minősége kifogástalan, mivel a géprendszer a mag földbehelyezése után zárja, tömöríti a talajt, és igen nagy pontossággal teszi helyére a szaporítóanyagot. További előny — ami egyébként a terméshozamokra is jótékony hatással van —, hogy a vetéssel egyidőben kerül sor az első műtrágyázásra és a talaj fertőtlenítésére is. Az új rendszerben a vontató három összekaper r.it Rába IH 6200-as vetőgépet húz, ez a ..vonta” 12,8 méter szélességben valóságsal ontja a magokat a talajba. A vetőgépet mechanikus szerkezetekkel töltik fe, ezúttal már elmaradhat a nehéz zsákolási munka. A munkát egyetlen ember, a traktoros irányítja: műszerekkel, automatikus berendezésekkel végzi munkáját A korszerű megoldást a megfelelő adottságokkal rendelkező gazdaságokban alkalmazhatják. Nem javul a helyzet... Az év első felében a fővárosban 157, vidéken pedig 37 vendéglátóipari helyen tartott ellenőrzést a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az ellenőrök megállapították: a korábbiakhoz képest sem a kiszolgált ételek, sem az italok minősége nem javult, a vendégeket továbbra is gyakran éri károsodás. 3