Csongrád Megyei Hírlap, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
XTLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD K MEGYEI ■nHIESE^DBEDSED^ISEO^BEIZN^EBXIXDK^miMiHi Vásárhelyi kiadás ,1. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. FEBRUÁR 1. SZERDA Megkezdődtek a zárszámadások Aszály után - szerény nyereség Küldöttgyűlés Sándorfalván Elérkezett az elmúlt évet összegező zárszámadási küldött-, illetve közgyűlések időszaka. Csongrád megye hatvanöt termelő- és kilenc szakszövetkezetében az elkövetkezendő napokban, hetekben kerül sor a nagy eseményre; számadás egy gazdasági év sikereiről, kudarcairól. Bizony, kudarcairól is, hiszen már tudjuk, hogy negyven gazdaságban — sajnos — eredményromlást hozott a múlt esztendő,, főként az aszály miatt. Megyei szinten a szövetkezeti jövedelem 800 millió forinttal csökkent, s huszonkilenc tsz-ben a pénzügyi hiány közel 300 millió forintnyi. Ezek a tények rontják az elmúlt évi gazdálkodási összképet, de levonva a tanulságokat, a most induló évet bizakodással, no és szorgos munkával kezdte a tagság, amely egyszersmind megalapozhatja az 1984-es esztendő gazdasági sikereit. A hét elején, január 30- án, a makói Lenin Termelőszövetkezetben háromrészközgyűlést tartottak, tegnap, kedden pedig a szegedi térség egyik gazdaságában, a sándorfalvi Magyar —Lengyel Barátság Tsz-ben adott számot a vezetőség az egybegyűlt 39 küldöttnek az elmúlt gazdasági évről. Az előzményekhez tartozik, hogy a sándorfalvi termelőszövetkezetet öt évvel ezelőtt a veszteséges gazdaságok között tartották számon, azután 1979-től csatlakozhattak a „nyereségesek táborához”. Az 1982-es gazdasági évet például 21 millió forint tiszta nyereséggel zárták. A tavalyi aszály azonban a sándorfalvi dűlőket, pusztákat sem kerülte el, s ez igencsak megnehezítette a növénytermesztők dolgát. A búza, az árpa, a kukorica, a lucerna, a hagyma, a szőlő, és a burgonya hektáronkénti átlaghozama a tervezett alatt maradt, amely az 5 ezer 321 hektáron gazdálkodó közösségnek érzékeny vveszteséget jelent. A növényter-mesztési ágazat kieséseit az állattenyésztés bevétele jórészt kiegyenlíti. Keresztúri István, a termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: az állattenyésztés kimagasló, eddig nem tapasztalt eredménye-1ket ért el. A juhászatban például a tervezett 56 fo-rint 90 fillér helyett 64 fo-rint 86 fillérre alakult az értékesítési átlag, így aztán ■nnek az ágazatnak az összorgalma 12 millió forinttal nőtt. A háztáji termékek árbevétele meghaladja az 57 millió 840 ezer forintot, összességében a közös az 1993. évet 13 millió 530 ezer forint tiszta nyereséggel zárta. Az elnök a vezetőség nevében elmondta azt is, hogy akad még tennivaló a termelésszervezési feladatok, valamint a zöldségkertészet fejlesztése terén. A nagy értékű gépek állagmegóvására is több figyelmet kell fordítani, s az egyre növekvő termelési költségeket a hatékonyság és a hozamok növelésével kell ellensúlyozni .A gazdaság az elmúlt évben 30 millió forintot költött beruházásokra, megépült az új tároló, befejeződött a gázprogram, és jó ütemben haladt a melioráció is. A közös immár vonzza a munkaerőt. Ezt bizonyítja az a tény, miszerint a taglétszám egy év alatt 47-tel nőtt. Figyelemre méltó, hogy csak lakásépítésre 200 ezer forintot fordítottak. Az egy főre jutó kifizetett bér évi összege meghaladja az 50 ezer forintot, a bruttó jövedelem pedig a 83 ezer forintot. A küldöttgyűlésen Somodi János főmezőgazdász ismertette az 1984. évi tervet. Kiss Zoltán, az ellenőrző bizottság elnöke, Kálmány Péter növénytermesztési főágazatvezető, Gősi János állattenyésztési főágazatvezettő és Kovács Ferenc beruházási előadó szólalt fel a küldöttgyűlésen. Oláh Miklós, a szegedi városi pártbizottság titkára — a meghívottak nevében — arról szólt, hogy mennyi munka rejlik az eredmények mögött, s kitért arra: az elkövetkezendő időszakban annak nőjön a jövedelme, aki a legtöbbet dolgozik a közösség boldogulásá-ért, sikereiért. Végül a küldöttek elfogadták az 1983. évi zárszámadási beszámolót és jóváhagyták az idei tervet. A falusi bolthálózat felújításáért SZÖVOSZ-akció A SZÖVOSZ elnöksége keddi ülésén a községek, kistelepülések kereskedelmi hálózatáról tanácskozott. Amint elmondták, az aprófalvak népességének megtartásában döntő szerepe van a boltoktnak, a vendéglőknek, az építő- és tüzelőanyag-telepeknek, amelyek ■ nek nagy többsége fogyasztási szövetkezetek kezelésében áll. Csakhogy ezeknek az üzleteknek egy része — megközelítően 50 százaléka — elavult, már nem képes maradéktalanul a kulturált, színvonalas ellátás biztosítására. Mintegy 1500 kereskedelmi egység felújítása vált szükségessé. A SZÖVOSZ elnöksége a hálózat korszerűsítésének elősegítésére — a kormányzati szervek egyetértésével — három évre szóló akciót kezdeményezett. Az áfészeknek azonban általában kevés ehhez a pénzük. A SZÖVOSZ javaslatára a Pénzügyminisztérium hozzájárult, hogy az áfészek által befizetett tartalékalap egy részét az akció keretében a kistelepülések kereskedelmi hálózatárálékeilstrink'talpjára fordíthassák a szövetkezetek. Ez az összeg az idén mintegy 120 millió forint. Az áfészek pályázat útján részesülhetnek ebből a — vissza nem térítendő — támogatásból. A támogatás odaítélésénél előnyben részesítik azokat a rekonstrukciókat, amelyekhez az áfészek nagyobb arányban használják fel saját forrásaikat, és amely felújítások 500 lakosúnál kisebb településen kezdődnek. Szélkabátok - exportra Szentesen, a Szabóipari Szövetkezetben, az idén — NDK-megrendelésre — úgynevezett szélblúzokat,kabátoskát is gyártanak. A hazai műszálas alapanyag felhasználásával négyféle fazont állítanak, össze, amelyek küllemre is nagyon tetszetősek. Varrodájuk egyik, részlegében e félkész darabok sorakoznak a munkaasztalokon. A csak „pár dekányi”, fehér színű felsőrész elkészítése azonban odaad a figyelmet, és kifogástalan minőségű munkát követel a dolgozóktól. Az NDK-partner részére — ütemterv szerint — a 25 ezer kabátot az első negyedév végéig kell leszállítania a szövetkezetnek. Képeink a varrodáról és az új termékükről készültek. (Fotó: Pintér József.) • Cél: a folyamatos ellátás Tanácskozás a könnyűipar idei feladatairól A könnyűipari vállalatok vezetői kedden, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban az ágazat idei feladatairól tanácskoztak. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes elöljáróban elmondotta, hogy a könnyűipar 1983-ban az előzőnél eredményesebb évet zárt. A külpiaci munka javításával kihasználták a konvertibilis piacokon mutatkozó enyhe fellendülést, fokozták az ide irányuló exportjukat. Rubel Elszámolású kivitelük összességében az előirányzatnak megfelelően alakult. Könnyűipari termékekből a hazai ellátás a múlt évben megfelelő volt, noha egyes időszakokban néhány áruból hiányos volt a kínálat, illetve a választék. Az idei feladatok közül ezért kiemelkedik a hazai vásárlók igényeinek a korábbiaknál jobb kielégítése — mutatott rá a miniszterhelyettes. A vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy az eddig hiányzó fogyasztási cikkek — még ha viszonylag szűkebb választékban is, de — mindig kaphatók legyenek. Az idén tovább bővül a szabadidő-ruházati cikkek kínálata. A cipőipar termékválasztékának jobban figyelembe kell venni a különböző korosztályok eltérő igényeit. A bútoripar iránti egyik fő követelmény, hogy tovább szélesedjen azoknak a bútoroknak a választéka, melyek a házgyári lakások méreteihez igazodnak, az e célra leginkább alkalmas eleapes bútorok készítéséhez pedig a korábbinál kevesebb importalapanyagot használjanak fel. A tapasztalat ugyanis az, hogy éppen a legpraktikusabb, s így a legkeresettebb bútorokhoz használnak fel legnagyobb arányban külföldi anyagokat. Jelentős feladatok pártiak a papír- és a nyomdaiparra. A csomagolóanyagok hiánya a múlt évben sok esetben késleltette a szállításokat Ez is indokolja, hogy a papír- és a nyomdaipar termelésének növekedése meghaladja a könnyűipar átlagát. A miniszterhelyettesa legfontosabb feladatok közé sorolta a vállalatok belső szervezettségének javítását. Ennek egyik elemeként említette a gyáregységek elkülönült gyártmánytervezésének vállalati szintű összevonását, így biztosítható, hogy színben, formában, anyagában harmonizáló gyártmánycsaládokat alakíthassanak ki. a vállalat egész termékpolitikája egységes elképzelések alapján fejlődjön. Ezeknek a gyártmánytervezési stúdióknak a kialakítása már több vállalatnál jelentős hasznot hozott. A kezdeményezők között található textilipari vállalat is, melynek teljes kollekciója megfelel a legújabb divatirányzatoknak, s ily módon lehetőségük nyílt a vásárlók által oly régen hiányolt textilgarnitúrák — például abrosz, szalvéta, hozzá illő konyhai függöny, a háziasszonyi öltözet — gyártására. Ötszázmillió forint a vasúti biztonságra A MÁV az idén — a csokií’AP anyagi lehetősége, ellenére is — mintegy 500 millió forintot költ a biztonsági berendezések fejlesztésére, korszerű sorompók, jelzőrendszerek létesítésére. A fejlesztések célja, hogy eesősorban a nagy forgalmú törzshálózaton összefüggő, maximális biztonságot nyújtó vonalakat hozzanak létre, s a lehetőségekhez mérten — egyszerűbb és olcsóbb berendezésekkel — a gyérebb forgalmú vasúti szakaszokon is fokozzák a biztonságot. Az elmúlt évben összesen csaknem 140 kilométeren alakítottak ki önműködő térközöket, vagyis olyan berendezéseket helyeztek üzembe, melyek automatikusan szabályozzák a vonatok követési távolságát, s alkalmasak arra is, hogy veszély (például a mozdonyvezető rosszulléte) esetén megállítsák a vonatot. Ugyancsak tavaly 10 állomáson úgynevezett jelfogófüggéses biztosító berendezést állítottak munkába,a melyek nagy biztonsággal, önműködően állítják az állomásokon a jelzőket, a váltókat és a sorompókat, minimálisra csökkentve a baleseti veszélyt. Az idén további 79 kilométeren, s hat állomáson építik meg a korszerű biztosító berendezéseket. A több mint harminc helyen önműködő sorompókat helyeznek üzembe. A biztonság szempontjából a vasút egyik legnagyobb gondja továbbra is a közút-vasút kereszteződés marad, hiszen itt történik a legtöbb baleset. Az elmúlt évben 117 esetben ütköztek egymásnak közúti és vasúti járművek. Ez 20 százalékkal kevesebb ugyan, mint a megelőző évben, mégis jelentős, ezért a vasút újabb intézkedéseket tesz, illetve már tett, hogy javuljon ezeken a helyeken a biztonság. Mindenekelőtt igyekeznek (már ahol saját hatáskörükbe tartozik) jól láthatóvá tenni a kereszteződéseket. Felújítják az átjárók burkolatát, korszerűsítik azok átvezetését. Gépkocsival ellátott javítóbrigádokat szerveztek, melyek azonnal a helyszínre sietnek, ha elromlik a sorompó. A MÁV kezdeményezésére a Kresz-ben módosították a fénysorompó fehér fényének jelzését: július 1 -től a villogó fehér fény szabad áthaladást engedélyez a síneken. (Ennek feltételeként a MÁV korlátozza a 6 ezer kilogrammnál kisebb tengelynyomású vasúti járművek sebességét — ezek csak öt kilométer óránkénti sebességgel érkezhetnek az átjárókhoz.) Ugyancsak a baleseti veszély elkerülésére az új Kresz szerint külön tábla jelzi, egy- vagy többvágányú vasutat keresztez az út, hogy tisztában legyen az autós, milyen hosszú veszélyes szakasz áll előtte. A felmérések azt mutatják, hogy az átjárókban történő balesetek 91 százaléka a közúti járművezetők figyelmetlensége, fegyelmezetlensége miatt következik be. Ezért több vasúti szakembernek az a véleménye: honosítani kellene azt a több helyen már bevált módszert, miszerint a vasúti kereszteződések előtt hullámosítják az úttestet, s ezzel a sebesség csökkentésére késztetik a jármű vezetőjét. (MTI).