Csongrád Megyei Hírlap, 1984. március (41. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI 41. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Vetik a gyökérféléket Lemosó permetezések a gyümölcsösökben Metszik a fákat, s a szőlőket Idénykezdés a kiskertekben Jóval korábban megkezdődik egy idény a mezőgazdaságban, mint ahogy a naptár, az időjárás ezt jelzi. A tavaszi munkákhoz szükséges vetőmagot is az elmúlt év derekán kezdték válogatni, tisztítani, tasakolni a nagy teljesítményű, automata vezérlésű berendezésekkel. Olyan elv alapján, hogy amit nem vetünk el, abból nem kel ki a növény, az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat mindent megtett a tavaszi szaporítóanyag-ellátás érdekében. Az elmúlt évi aszály éreztette hatását a kertészetekben is, de szerencsére voltak tartalékok a raktárakban és a vetőmag vállalat élt az import lehetőségével is. Öszszességében elmondható, hogy a mostani idénykezdetet számítva zavartalan a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok vetőmagellátása. □ Dicséretes gazdaságpolitikát követ a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat délmagyarországi alközpontja azzal, hogy a nagyüzemi partnerek mellett széleskörűen törekszik a háztáji, a kis gazdaságok ellátására is. Csongrád megyében mintegy 6 millió négyzetmétert tesz ki a fóliás kertészet, s ezek jó része a kisgazdaságokban találhatók. A kereskedelem is épít ezekre a háztáji fóliás termőterületekre, mert szerződéseket kötnek az egyes üzletek és a feldolgozó ipar ellátására. Az ilyen megállapodások értékét növeli, hogy a szegedi, a vásárhelyi, a szentesi, a makói és a Csongrád vidéki üzletek, valamint a konzervipar megrendelése szerint viszik a zöldség- és a gyümölcsféleséget a kistermelők az átvevőhelyekre. Pontosan annyit, mint amennyit az adott időszakban a piaci kereslet megkövetel . A vetőmag vállalat piacpolitikáját az is dicséri, hogy Szegeden, a baktói vagy a mihályteleki, továbbá a domaszéki, a sándorfalvi és legújabban a szeged-algyői kertészeti bázis bővülésével párhuzamban növelte a vetőmagkínálatot az ellátó cég. Ám Vásárhely-Kishomokon, Csongrád-Bokroson is bővült a háztáji zöldség- és gyümölcstermelő terület. Van azonban egy új vonása is a kiskerti termelésnek. A tulajdonosok mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szentesi zöldségkülönlegességek iránt. A kereskedelemben meg is találhatják azokat a fajtákat, amelyeket keresnek, mert hét szentesi zöldségkülönlegesség tizenkét fajtájának a vetőmagjához lehet hozzájutni. A kistermelők ellátására vidékünkön 126 bolt forgalmaz vetőmagot, összesen 37 faj 241 fajtájából válogathatnak a zöldségtermelő kiskerttulajdonosok. Virágmagból 61 faj 358 fajtája a választék, s a gazdasági vetőmag 31 fajának 56 fajtáját kínálják. A hazai választék bővítésére elsősorban a káposztafélék egyes fajtái magvait hozzák be külföldről. Mivel „kapuban” a tavasz, s elérkezett a gyökérzöldségek vetésének időpontja, petrezselyemből, fejes salátából, hónapos retekből és hagymából ott áll a pultokon a drazsírozott vetőmag is. Mintegy félmillió tasakot küldött a vetőmag vállalat a boltokba. Az egy magot tartalmazó szemnek az az előnye, hogy egyenletessé teszi a kelést, és szükségtelenné a ritkítást . Megyénk kereskedelme a tavaszi szezonra 1 millió 895 ezer tasak kiskerti vetőmagot rendelt meg. Az igényelt mennyiség meg is érkezett az üzletekbe. A tavalyi aszály miatt csökkent a helyi termesztésű burgonyavetőmag mennyisége. Ez azonban nem okoz zavart a termelői ellátásnál, mivel a háztáji gazdaságok által megrendelt vetőburgonya többségét már az elmúlt év őszén forgalomba hozták az üzletek. Nem mindegyik termelő rendelkezik azonban pincével és egyéb raktártérrel, és ezért nem is szerezte be tavaly a vetőmagot. A jelenlegi kereslethez nem elegendő az őszről megmaradt készlet, ezért a vállalat Ausztriából, Csehszlovákiából és Lengyelországból szerzett be vetőgumót. Megkezdődött egyébként a gyökérfélék vetése és a gyümölcsösökben a lemosó permetezések. Metszik a fákat, a szőlőket, s ‘ezzel gyakorlatilag elérkeztünk az 1984. évi tavaszi „szezonhoz’’ a kiskertekben. T. J. Munkaprogram Az 1986—1990. közötti évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv előkészítésére — az Állami Tervbizottságtól kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal együttműködési munkaprogramokat írt alá társadalmi és tömegszervezetekkel, tudományos testületekkel. Az együttműködési munkaprogramok bővítik és érdemibbé teszik a társadalmi részvételt a középtávú tervezőmunkában, szélesítve ezáltal a népgazdasági tervezés demokratikus jellegét. Vásárhelyi kiadás ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Dr. Köpeczi Béla megyénkben A művelődési miniszter látogatása és előadása a szegedi egyetemen Tegnap, szerdán megyénkbe látogatott dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter. Szegeden, a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. KonczJános, a megyei pártbizottság titkára fogadták, majd megbeszélést folytattak vele a megyét érintő időszerű tudomány-, oktatás- és művelődéspolitikai kérdésekről. Ezután a művelődési miniszter dr. Koncz János kíséretében a szegedi József Attila Tudományegyetemet kereste fel, ahol dr. Kristó Gyula rektor és dr. Csákány Béla, a pártbizottság titkára üdvözölte. Majd tanácskozásra került sor, amelyen részt vettek az egyetem rektorhelyettesei, a karok dékánjai és a társadalmi szervek vezetői. A rektor tájékoztatót tartott az egyetem működésének, fejlesztésének gazdasági vonatkozásairól, a tervbe vett diákszociális beruházásokról, az egyetemi oktatás távlati fejlesztési koncepciójának helyi vitájáról, az elhangzott javaslatokról, az oktató-nevelő munka időszerű feladatairól, az egyetem belföldi és külföldi kapcsolatairól. A megbeszélésen igen élénk eszmecsere alakult ki, amelynek során dr. Köpeczi Béla kifejtette saját és a minisztérium álláspontját a vitatott kérdésekben és szólt a felsőoktatás fejlesztésének legfőbb elgondolásairól. Délután az egyetem Dugonics téri aulájában Korunk eszméi és a magyar szellemi élet címmel tartott előadást dr. Köpeczi Béla az egyetem oktatói és kutatói számára. A konzultációs előadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Kristó Gyula rektor köszöntötte a megye és a város párt- és állami vezető testületeinek képviselőit. Dr. Köpeczi Béla előadásában a II. világháború utáni helyzettől követte nyomon korunk eszméinek alakulását, fejlődését. Megállapította, hogy 1945 után a baloldaliság uralkodó tendenciakéntérvényesült világszerte az értelmiség körében. Az új baloldal megjelenésével ideológiai téren az új konzervativizmus is erőre kapott. 1970-től mindjobban érvényesült Nyugaton az a célkitűzés, hogy ideológiailag is kétségbe vonják a szocializmus eredményeit és elidegenítsék az embereket a szocializmus gondolatától, a marxizmustól A történelmi kitekintést az összehasonlítás lehetőségéért hangsúlyozta az előadó, majd arról a folyamatról szólt, amely a szocializmus megújításához vezetett Magyarországon. Társadalmunk kísérletező társadalom, amely már eddig is számos eredményt ért el. Ideológiai életünk nyitott, nem mentes a negatív jelenségektől se. A vitákból le kell vonni a megfelelő tanulságokat. Az előadást követően a művelődési miniszter válaszolt az információs bizottság által előzőleg írásban megfogalmazott kérdésekre. Dr. Köpeczi Béla előadását tartja. Mellette (balról jobbra) dr. Koncz János, dr. Kristó Gyula, Győri Imre A hallgatóság egy csoportja. (Fotó: Enyedi Zoltán) Tanácskozott a KISZ KB Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével szerdán ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője; megjelent és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is. A KISZ Központi Bizottsága Kovács Jenőnek, a KB titkárának szóbeli kiegészítése után előterjesztést vitatott meg és fogadott el a KISZ ideológiai munkájának javításával összefüggő feladatokról. A dokumentum megállapítja: a KISZ egyik legidőszerűbb teendője, hogy ifjúságunkat megnyerje annak a programnak, melyet pártunk a gazdasági és társadalmi életben szükséges változások megvalósítására alakítottki. Az ifjúsági szövetség működjék közre a szocializmus megvalósulásának folyamatáról alkotott hitelesebb kép kialakításában. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága Szórádi Sándor titkár előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövetség környezetvédelmi feladatairól szóló határozatot. A KISZ KB döntése: létrehozza az ifjúsági környezetvédelmi tanácsot. A testület megvitatta és elfogadta a KISZ-szervek és -intézmények, valamint az úttörőelnökségek 1984. évi költségvetését, amelyet Nyitrai István KB-titkár terjesztett elő. Végezetül a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. Kovács Jenőt, érdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette titkári tisztségéből, központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól. Emőd Pétert kooptálta a Központi Bizottság tagjai sorába és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. A Központi Bizottság Barabás Miklóst — akit az Országos Béketanács főtitkárává választott — érdemei elismerése mellett felmentette titkársági tagsága alól. Cservény Vilmost, a Központi Bizottság tagját megválasztotta a titkárság tagjává, és megbízta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkári teendőinek ellátásával. Nők a tsz-ekben A lOl elnökségének üléséről A mezőgazdasági szövetkezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámolóból kitűnt; az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége, ennek nyomán '80 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlagkeresetük alacsonyabb a férfiakénál. A szövetkezetek választott testületeiben növekedett a nők aránya, országosan eléri a 30 százalékot. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöttük a nők élet- és munkakörülménye. Előnyös az is, hogy falun is javult a lakossági szolgáltatás. Továbbra is gondot jelent az üzletek nyitvatartása, amely nem alkalmazkodik kellőképpen a falusi dolgozó nők munkaidejéhez. A vitában felszólaló Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a nők munkavállalási lehetőségének biztosításában meghatározó szerepük van vidéken a tsz-eknek, amelyek sokat segíthetnek a továbbiakban is a nők számára nem kevésbé fontos szolgáltatások fejlesztésében is. Az elnökség a tanácskozás tapasztalatait összegezve megállapította: a szövetkezeti mozgalom számára továbbra is fontos feladat a nők rendszeres és állandó jellegű foglalkoztatása. Az üzemi igényekkel összhangban továbbra is indokolt szorgalmazni a nők szakmai képzését, továbbképzését, ebben a nőbizottságok vállaljanak az eddiginél nagyobb szerepet