Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! 41. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ITCHI----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1984. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK A szocialista országépítő munka sikereivel megalapozott a béke melletti elkötelezettséggel Látványos tapisztákkal raepelte május elsejét az ország népe A proletár internacionalizmus, a béke, a szocializmusért foitatott harc, az alkotó munka jelszavai ötvözték egyetlen nagy, a nemzetközi munkásosztály győzelmét ünneplő közönségné országunk népét május elsején. Ma, amikor a feszült nemzetközi helyzet, az egész világot érintő nehéz gazdasági körülmények ösztönöznek bennünket arra, hogy az eddiginél nagyobb felelősséggel, még lelkiismeretesebb munkával is törekedjünk a béke megóvására, egy kiegyensúlyozottabb, szebb világ megalkotására, a munka ünnepe különös jelentőséget kapott. Példázta az összefogást, az ebben rejlő erőt, a békevágyat, mert aligha van olyan ember, aki ne szeretné gyermekét békében nevelni, akinek ne az lenne a vágya, hogy a ma ifjúsága, a jövő munkásosztálya alkotó légkörben, értelmetlen harcok és küzdelmek nélkül élhessen és dolgozhasson. Hogy a természet örök törvénye a jövőben is akadályok nélkül megvalósulhasson. Megyénk lakossága — mint ahogy az országban mindenki — ezen a napon — ünnepelt. Ünnepelte a munkát, a dolgozó embert, a szabadságot és a békét, azzal az elszánt akarattal, hogy legyen béke, legyen mindenütt a világon. Budapesten A budapesti Felvonulási téren, május elsején, 9 óra 67 perckor, gongszó csendült. Egy pillanatra az egész hatalmas tér elcsendesedett, minden szinte mozdulatlanná vált, csak a teret övező házak homlokzatát szinte elborító vörös és nemzetiszínű drapériát, a proletár internacionalizmust, a pártot éltető, a mind eredményesebb gazdasági munkára buzdító és a békét követelő transzparenseket mozgatta, surrogtatta a szél. Újabb gongszó és egy másodperc alatt megelevenedett a kép , úttörők százai futottak keresztül a Dózsa György úton, hogy vidám szóval, friss virággal köszöntsék a tribünökön helyet foglaló közéleti személyiségeket: a párt vezetőit, a kormány tagjait, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselőit, a munkásmozgalom veteránjait, a termelésben élen járó szocialista brigádok, munkakollektívák tagjait, a májusünnepre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációkat. A kispajtások egy csapata a Népköztársaság címerével ékített központi díszemelvényhez szaladt, amelyen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A fanfárok újabb hangjaira megindult a nyitó élőkép: sok száz zászlós fiataltól övezve a tér közepén álló, szépen díszített kocsi árbocénak tetejére ünnepért méltósággal kúszott a munkásmozgalom hatalmas vörös lobogója. Az árbocról nemzetiszínű szalagok bomlottak szét, a Gorkijfasor torkolatából pedig a Magyar Népköztársaság hatalmas címere bukkant elő, hogy teljessé váljék a kép, a szimbólum: a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét itt és most — hazánk közészönti. A felvonuló, csaknem negyedmillió budapesti — a feliratok, transzparensek tanúsága szerint — demonstrációjával is arra hívta fel a világ figyelmét: Magyarország szocialista társadalma épül, fejlődik, ám ahhoz, hogy a jövőben is így legyen — békére, tartós biztonságra van szükség. Ezt mindenekelőtt a közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai, telepítésének megszüntetése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés szolgálhatja. A budapesti tömegdemonstráció — csakúgy, mint sok társa a föld különböző pontján — ezt a békevágyat szinte elementáris erővel sugározta. A záróképben ifjak újabb serege csatlakozott a többiekhez: félkörbe sorakozott 800 leány, kezükben kék kendőket lengetve és mintegy átkarolva azokat, akik vörös csillagot formáltak, középen felmagasodó vörös lobogóval. A csillag körül megannyi állam zászlaja, sok száz májusra bomlott ki, és a fiatalok az ..Éljen a párt!” feliratot formálták a Felvonulási tér betonján, miközben felcsendültek az Internacionálé hangjai. Zenés őrségváltás volt kedden délben a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság állami lobogója előtt, amely a munkásosztály nemzetközi ünnepének tiszteletére leng a zászlórúdon. A Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának indulójára díszlépésben vonult fel az őrség, majd a katonai tiszteletadás után az őrségparancsnok fogadta a jelentést, s lezajlott a helycsere. Szerdán reggel Budapesten, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közepette levonták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe tiszteletére lengett a Parlament előtt. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkás mozgalm vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Szegeden Hagyományosan kezdődött a nap, zenés ébresztő űzte el az álmot a szemekből, és — mi tagadás — próbálta elűzni az esőt ontó fellegeket. Ez utóbbi csak a késő délelőtti órákban járt sikerrel. Díszbe öltözött a város, a virágok színpompájával látványos, üde dekorációk vették fel a versenyt. A terek és az utcák megteltek fiatalokkal és idősekkel, a lelkes jókedvet a borongós, hűvös idő sem tudta legyőzni. A gyülekezők esernyőjük alól pillantottak sűrűn égre, de nem az időjárást lesték, hanem a repülőket, amelyek köröket róva húzták maguk után a jeles nap talán legtöbbször elmondott jelszavát: Éljen május elseje. A felvonulók serege 9 órakor indult az Anna-kút elől, élükön Csongrád megye és Szeged város politikai, társadalmi vezetőivel: dr. Komócsin Mihállyal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, Szabó Sándorral, a megyei tanács elnökével, Török Józseffel, a szegedi (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János a budapesti felvonulók körében (MTI-fotó : Telefotó—KS) Csongrád megye és Szeged város párt- és tanácsi, tömegszervezeti vezetői a felvonulók élén A kubai lányok jelszavakkal, hangos éljenzéssel ünnepeltétek, őket, taps köszöntötte Kádár János, a Magyar ■ Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádiónak: — Köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette céljait, és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azaza május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásánakközös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátartozó a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogalma. Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista ,országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista céljaink vannak, jó a politikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre ösztönöznek. A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését Európában, és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni. Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat.. Az a célunk, hogy az emberek békében, élhessenek, és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ami a hazai munkát illeti: aki a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elolvasta, az látta, hogy mi az alkotó, a szocialista építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetőségeket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendületet adjunk. Azt akarjuk, hogy ahol többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer, előnyeit ne élvezhesse. Érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a teherviselésben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban részesüljön. , Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg. Május elsején, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten halad előre, szövetségeseivel helytáll és helyt fredni a jövőben is. Min egyszer szívből minden jót kívánok vérünknek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dolgozóinak, az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, mindenkinek, aki tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János. (MTI) Kádár János nyilatkozata