Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
41 ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁJUS 23., SZERDA Munkacsúcs a növényvédelemben — Időben és gyorsan! Az üvegháztól a cukorrépaföldig Fegyelmezetlen a jó termésért A vásárhelyi Marx Termelőszövetkezetben — Hasonlóképpen a mikrokörzet más taggazdaságaihoz— legfontosabb napi teendő mostanában az öntözés és a lucernabetakarítás. Természetesen más egyéb munkálatok is lekötik a tsz-ben a szakembereket. Például készülnek a cukorrépa és a kukorica kultivátorozására; sok gondot és energiát fordítanak a lebontott tanyahelyek rendbe tételére, termővé változtatására. Az „egyéb” munkák között említhető, a most csúcson levő növényvédelem, illetve vegyszeres gyomirtás is. Mindenütt zöldben pompázó kertek, apró gyümölcsösök, veteményesek gazdag sora. Rendjük a szorgos munkáról, az ember földszeretetéről beszél. De láttatja egyúttal a modern agrotechnológia és kemizálás eredményeit is, amelyek nélkül mindez nem érhető el. Sem a kiskertekben, sem a nagyüzemekben. Valóban: „áldás vagy átok” az emberiségre a hatékonyság érdekében kifejtett, egyre növekvő mértékű kemizálás? — vetődik fel a kérdés mind gyakrabban szakmai és laikus körökben. A válasz azonban szerencsére kedvező, amit a korszerű mezőgazdaság kiemelkedő mutatói mellett a tudományos kutatások és kísértetek eredményei prezentálnak, és a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó hozzáértő és lelkiismeretes szakemberek, üzemmérnökök, szakmérnökök, és fizikai dolgozók tesznek lehetővé. A Marx Tsz 40 hektáros szőlőjében a vegyszerezők, Zsilinszky Emil mérnök és Bányai Sándor növényvédő üzemmérnök irányításával tevékenykednek a szövetkezet növényvédő és agrokémiai csoportjának dolgozói. Egy kis probléma adódott a szivattyúval, azt kellett megjavítani, mielőtt indulunk a szőlőbe — tájékoztat Szappanos László növénytermesztő gépész. — Előfordul az ilyesmi, de szerencsére nem túl gyakran. Mindenesetre nélkülözhetetlen a mindennapos gépszemle. . A speciális és felelősségteljes napi munkákról mondja Bányai Sándor: — A szezontól függően, minden területnek megvan a maga szakembergárdája és felelőse, akikkel állandó kapcsolatot tartunk. Az új munkák elkezdése előtt részletes eligazítást adunk, majd közösen megállapítjuk, hogy mennyi vegyszer szükséges az adott területre, és Ugyancsak közösen beállítjuk a gépeket. De rendszere a napi röpke munkaér '■'ezretek is, amikor a feissebb tennivalókról szólok. Oláh Lajos növényvédő és szőlőtermesztő technikus így tájékoztat a leendőkről: — Most gépet szerelek, majd el kell végezni a kukorica gyomirtásának értékelését, ugyanakkor megállapítani, hogy mivel szükséges a felülkezelést végrehajtani. Aztán bekeverni a szert a szőlő gyomirtásához, és permetezni a növényházban is. Mindezt természetesen a legkisebb hiba nélkül • • • Szaktudás és gyakorlati tapasztalat ... E területen valóban nélkülözhetetlen, hiszen az itt dolgozók — szó szerint — a bőrükön érezhetik a legkisebb baklövést is. De a nem megfelelő minőségben végzett munka elviheti a termés jó részét is, és alaposan megnövelheti a költségeket. Az emberek egészségi állapotának védelmén túl, sarkalatos kérdés a növényvédelemben és a gyomirtásban a költségtényező. A cél, hogy minél kevesebb vegyszerrel és munkával érjék el a kívánt eredményt. Emellett nagyon fontos szempont, hogy időben és gyorsan végezzék el a védekezést. Mindig is lényeges szempont volt e területen is a jó minőségű, lelkiismeretes munka, de ez évtől különösen nagy hangsúlyt kapott a gazdaságban. Megteremtették a dolgozók anyagi érdekeltségét, amely a technológiai és munkavédelmi fegyelem fokozott betartására, a pontos, precíz, tényleg szívvel végzett munkára ösztönzi őket. A Dózsa Tsz repülőterén dolgozik a vegyszerező csoport. Kalmár Zoltán növényvédő üzemmérnök a napi feladatokról elmondotta: — Itt délig kell végeznünk, majd megyünk a Marx területére. Cukorrépát, fűszerhagymát és kendert permetezünk. Időnk szigorúan be van osztva, minden munkánkat az időjárás függvényében kell végeznünk. Vagyis ki kell használnunk a kedvező hőmérsékletet és szélerősséget. A cukorrépában főleg a répabolha szaporodott el, amely a zöld növényrészeket károsítja. A fűszerhagymánál pedig a megelőző védekezést alkalmazzuk. Ebben segítséget nyújt a Növényvédő és Agrokémiai Állomás, valamint a saját előrejelzés. A munka hatékonysága nélkülözhetetlen, mivel a növényvédelem dönti el ma már az ágazat eredményességét, rentábilitását. Varga István, növényvédő szakmunkás a cukorrépa gyomirtásán dolgozik. Hogyan látja munkája lényegét? — Tudjuk, hogy milyen fontos szerepe van a növényvédő és gyomirtó szereknek. De ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy szigorúan be kell tartani az előírásokat, a magunk, a munkatársaink és a jó termés érdekében. Fegyelem, tájékozottság, szakmaszeretet — így összegezhetnénk a hallottakat. De szólni kell az elégedettségről is, ami szintén jellemző a növényvédőkre, és annak köszönhető, hogy a termelőszövetkezet vezetősége — felismerve az adott munka meghatározó szerepét — nem sajnálja a pénzt, a jó teljesítmények elismerésére. Igyekszik javítani egyúttal az objektív, feltéte■ leken is. Nemrégiben alakították át jelentős beruházásul a „Nagy Dezső-tanyában” egy régi kőépületet méregraktárrá. A minden igényt kielégítő zárt épület, valamint a szakképzett raktáros egyaránt biztosítéka az emberek és az anyagi értékek megóvásának. J. E. Alkalmazkodási törekvés a szállítók igényeihez Fuvaroztatók ankétja a Volánnál Mint ismeretes, az év elejétől jelentős szervezeti változás történt a közúti személy- és áruszállításban: megszűnt a Volán Tröszt, és vele az országos koordináció. Ez elsősorban azzal a következménynyel jár, hogy az ország 24 Volán vállalatának önállóan kell megfelelő piac után kutatnia, szállítási lehetőségeket keresnie, mégpedig minél gazdaságosabb módon. Gazdaságosan foglalkoztatni egy nagy járműparkot pedig elsősorban helyben, vagy viszonylag kis távolságokon belül lehet, a felmerülő költségek miatt. A meglevő járművek rendszeres foglalkoztatása pedig elsősorban a megbízók rendeléseitől függ. A szállíttatók természetesen saját gazdálkodásukat veszik alapul, és a minél célszerűbb, olcsóbb lehetőségeket keresik. E kétféle érdek egyeztetése érdekében rendezett tegnap, kedden fuvaroztatói ankétet Szegeden a Volán 10. számú Vállalata. A tanácskozáson részt vett Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára is. Dr. Bérczi Mihály igazgatóhelyettes ismertette a meghívott vállalatok, üzemek képviselőivel, hogy a Volán milyen irányítási és szervezési módosításokat hajtott végre megyénkben a megrendelők célszerűbb, gazdaságosabb, vagyis jobb kiszolgálása érdekében. Ma 950 darab tehergépjárművel rendelkeznek, ami lehetőséget biztosít — a járműpark összetétele miatt — a fuvarigények kielégítésére. A megyében levő, közületi tulajdonú szállítási eszközök száma jóval nagyobb, mint a Voláné, az üzemek és a vállalatok többsége viszont nem tudja saját járműveit gazdaságosan üzemeltetni. (Például nagy távolságokat tesznek meg a közületi járművek fuvar nélkül, ami nemcsak gazdaságtalan, de büntető szankciót is von maga után.) Elmondta az igazgatóhelyettes egyebek között azt is, hogy további járműszerzéseikkel igyekeznek a megrendelők igényeihez alkalmazkodni. Mező Imre kereskedelmi osztályvezető ismertette ezután a Volán 10. sz. Vállalatának teherszállítási eszközállományát. A megváltozott igényekhez alkalmazkodva, például már eddig is több mint 40 darab közepes teherkapacitású IFA-gépkocsit és több mint 80 darab kisteherautót vásároltak, a korábbi Tátra és Skoda típusok helyett. A Volán igyekszik bővíteni rakodási tevékenységét is. Ma már egyre több helyen besegít a vállalatokon belüli árurakodásokba. Felvetette ugyanakkor a hétvégeken jelentkező szállítási gondokat, amelyek sokszorozottak a 40 órás munkahét általános bevezetése óta. A résztvevőkkel végül Deme Mihály, a vállalat tavaly nyáron létrehozott ipari üzemegységének vezetője ismertette a Volán 10. sz. Vállalatánál igénybe vehető javítási, felújítási és gyártási lehetőségeket. A vitában az egyes üzemek, vállalatok képviselői elsősorban azt kérték, hogy a Volán az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjon szállítási pontosságával, valamint árkedvezményekkel megrendelői igényeihez. Z. P. Négy hónap tapasztalatai Kedvező kikereskedelmi mérleg Fokozatosan élénkült a külkereskedelmi forgalom az év első négy hónapjában. A múlt esztendő hasonló időszakához képest a rubel,elszámolású piacokon ütemesen nőtt a magyar termékek kivitele, miközben — kisebb mértékben — bővült az import is. A konvertibilis elszámolású külkereskedelem áprilisban élénkült meg, az exportszállítások fokozódtak az előző hónapokhoz viszonyítva. A hazai vállalatok a múlt év első négy hónapjához mérve 16,5 százalékkal bővítették a szocialista országokba irányuló kivitelüket. Az import 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Jelentősen bővült a gépexport, és számottevően emelkedett az anyagok, alkatrészek, valamint a fogyasztási cikkek kivitele is. A Szovjetunióba irányuló export 13,7 százalékkal bővült. A magyar vállalatok már a KGST-országokban is dinamikusan növelték eladásaikat. ■ A konvertibilis elszámolású kivitel meghaladta a be- s hozatalt, ám az aktívum idő arányosan nem érte el az előirányzott mértéket. Ezért az év hátralevő részében nagy erőfeszítésekre lesz szükség az exportcélok eléréséhez. A kohászati, könynyűipari és a vegyipari vállalatok növelték exportjukat. A kohászati termékek közül az iparágban tapasztalható fellendülés révén számottevően bővült az alumíniumanyagok exportja. Felgyorsult továbbá a propilén és pvc-termékek, s április végén a gyógyszerek exportja is. A gépipar exportja a négy hónap során áprilisban haladta meg először a múlt év azonos időszakának kivitelét, de az értékelt négyhónapos időszakban az elmaradás még jelentős. Az élelmiszer-gazdaság és a gépipar teljesítménye elmarad a tervezettől. Az élelmiszergazdaság exportja 15 százalékkal kisebb volt, annak ellenére, hogy a feldolgozott termékek kivitelének előirányzatát sikerült túlteljesíteni. Az élelmiszer-gazdaságban esetenként az áruhiány, illetve piaci értékesítési nehézségek akadályozták a kivitel növelését, s elsősorban gabonafélékből, vágott baromfiból, vágómarhából, olajos magvakból és vágósertésből volt kisebb az export. Jelentősen növekedett viszont a félsertés és darabolt hús, a növényi olaj, a vágójuh, valamint a méz exportja. A szocialista országokból származó import növekedésének kétharmadát az energiahordozók adták. A fejlett tőkés országokból különösen a könnyűipari cikkek behozatalában mutatkozott jelentősebb többlet, elsősorban textilipari alapanyagokat vásároltunk a tavalyit meghaladó mértékben. Csökkent viszont a gépipari import, kivéve a mezőgazdasági gépek behozatalát, amely világbanki támogatással történik. Új mélyhűtőszekrény Csomnádról Csongrádon, a Mirköz Ipari Szövetkezetben a mélyhűtőszekrény-család egy újabb típusát készítették el. A fejlesztést több ok tette szükségessé. Igény volt rá; gördíthető változata a háztartásokban nem vált általánossá; az energiával való takarékosság, így született meg a 200—300 literes, szögletes változat, felülről múlható tetővel. Elődeinél korszerűbb elektronikával és kisebb fogyasztással üzemeltethető. Lámpa jelzi a tároló és a gyorsfagyasztó állapotát. Az előbbi mínusz 18—mínusz 20 Celsius-fokon tartja az árut, az utóbbin mínusz 22 Celsius-fokra hűthető le. Irányára körülbelül 20 ezer forint. Sorozatgyártása megkezdődött. A Csongrádi Napok keretében, kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők, helyszíni árusítással egybekötve. Képünkön: szalagon az új típus. (Fotó: Pintér József) Szovjet kiállítók a BNV-n A szovjet ipar és külkereskedelem mintegy háromezer négyzetméternyi területen állít ki a szerdán nyíló tavaszi BNV A, B és C pavilionjában, valamint szabadtéren, összesen kétezerféle szovjet terméket láthatnak majd a vásárlátogatók. A szovjet kiállításról kedden tartottak sajtótájékoztatót a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének Kerepesi úti bemutató központjában.