Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

Nem ritka eset, hogy po­litikai megmozdulások, vá­lasztás előtti nagygyűlések során elszabadulnak az indulatok, magasra csapnak a kedélyek. Az az incidens azonban, amely az egyipto­mi Dakahlija kormányzó­ságban történt nemrég, mégis figyelmet keltett. Itt ugyanis nem a választási kampánygyűlés közönsége soraiban tört ki összetűzés, hanem az előadót, az egyik ellenzéki párt elnökét és kí­sérőit támadták meg és ver­ték össze, kísérőivel együtt. Ibrahim Sukrit, a Szocialista Munkapárt vezetőjét sebe­sülései miatt kórházba kel­­lett szállítani. Reformviták A sajnálatos — s hivata­losan nyomban elítélt — esemény apró példa csupán annak érzékeltetésére, hogy a 45 milliós Nílus-parti or­szágban felfokozott hangu­lat­ pattanásig feszült vára­kozás előzi meg a május 27-re tervezett parlamenti választásokat. A magyará­zat egyszerű: Szadat elnök meggyilkolása óta most első ízben újítják meg a tör­vényhozást, a Népi Gyűlést, így Mubarak tevékenysége most kerül először a mér­legre. Részleges voksolás ugyan történt már, s tavaly októberben sor került a felsőházi választásokra is, de ezek nem tükrözhették teljes mértékben a belpoli­tikai erőviszonyokat, mivel ezt a voksolást az ellenzék minden csoportja bojkottál­­ta. A kormányzó Nemzeti Demokrata Párttal (NDP) szemben álló erők demokra­tikus választójogi reformo­kat sürgettek, s biztosítéko­kat követeltek bármiféle jövőbeli voksolás tisztaságá­nak garantálására. Az eltelt néhány hónap­ban azonban alapvetően megváltozott a helyzet, s Mubarak pártja most távol­ról sem reménykedhet ilyen könnyű győzelemben. Az elnök nem engedett a vá­lasztási reformtörvény dol­gában, így a voksolás most vasárnap sem az arányos képviseleti rendszer alapján történik. A választóknak nem egyéni jelöltekre, ha­nem pártlistákra kell sza­vazniuk. Ez egyértelműen a jelenleg is elsöprő parla­menti többségre támaszkodó sraciatista utódpártnak ked­vez. Ráadásul egy időköz­ben hozott módosító rendel­kezés szerint csak olyan csoport kerülhet be a tör­vényhozásba, amely orszá­gosan megszerzi a szavaza­tok legalább nyolc százalé­kát. Ez szintén a kisebb pártokat sújtja, s az NDP esélyeit növeli. Az ellenzéki erők viszont a tavalyitól eltérően most rendkívül aktív választási kampányt folytattak, s ez jelentős változást hozhat a hetvenes évek manipulált, nemegyszer 99 százalék kö­rüli ,sikert” eredményező választásai, népszavazásai után. Az NDP vezető poli­tikusai a maguk részéről természetszerűleg a Muba­­rak-kabinet vívmányait hangsúlyozták. Elsősorban arra hivatkoztak, hogy szá­mottevően növekedtek a szociális kiadások, új mun­kaalkalmakat teremtettek, és — Szadattal ellentétben — nemzeti megbékélést, nemzeti összefogást hirdet­nek. Ismét valamivel na­gyobb jelentőséget tulajdo­nítanak az állami szektor­nak, s a gazdasági tervezés­nek, fenntartják az alapve­tő élelmezési cikkek kiter­jedt ártámogatását. ..Egyip­tom — jelentette ki egyik kampánygyűlésen például Fuad Mohieddin miniszter­­elnök — soha nem tér visz­­sza az éhség és szegénység nyomorította múltba.” Behatárolt változások Az ellenzéki csoportok nem tagadják hogy Muba­rak vezetési stílusa módo­sulást jelent a Szadat-kor­­szakhoz képest. Elismerik, hogy az elnök igényli a ve­lük való konzultációt, igaz, érdemi kérdésekben tovább­ra sem enged beleszólást döntéseibe. Figyelmeztetnek azonban hogy a változás, a gazdasági-politikai lépés­váltás ez ideig igen behatá­rolt maradt. Ennek fő oka szerintük az, hogy csak részben történt meg a leszá­molás a Szadat-rendszer­ maradványaival. Heves viharokat kavarnak a kül- és gazdaságpolitika összefonódó problémái is. A gazdasági elmaradottság ezernyi nyűgével küzdő Egyiptom robbanásszerű né­pességszaporulattal kell hogy szembenézzen: a la­kosság száma kilenc-tíz ha­vonta egymillióval növek­szik! Ez nemcsak foglalkoz­tatási válságot szül, hanem a mezőgazdaság korszerűsí­tését is kikényszerítené. A csekély termőterületű, fej­letlen agrárstruktúrával ren­delkező sivatagos ország azonban egyelőre képtelen elérni az önellátást élelmi­szerből.­­ A legsúlyosabb gond a gabonahiány, amit mindenekelőtt amerikai szállítmányokkal pótolnak. (A külföldi adósság -­■ rész­ben ebből eredően — már 20 milliárd dollár körül mozog.) Washington­­ pedig né­hányszor már jelezte: adott esetben kész bevetni a ,,gabonafegyvert”. A veszély persze mindeddig nem ko­moly, a két ország közt in­kább csak fel­színi súrlódá­sok jelentkeztek. Kairó vál­tozatlanul ragaszkodik a Camp David-i különbéke­­rendszerhez, s helyesli a közel-keleti válság rendezé­sére kidolgozott Reagan­­féle tervezetet. Igaz, a liba­noni háború óta Izraellel erősen lehűlt a viszony, megállt a kapcsolatok nor­malizálása. Megkezdődött viszont Egyiptom visszatéré­se az arab világba s a je­lek szerint a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel történt felsőszintű kibékü­léssel párhuzamosan fokoza­tosan megszűnik az évek óta tartó „diplomáciai vesztegzár”. Kérdőjel: az Úl-Vafd Fontos változások játszód­nak le tehát a Nílus part­ján. S mindehhez járult egy olyan belpolitikai fejlemény, amely helyi megfigyelők szerint jelentősen kihathat a most vasárnapi választá­sok kimenetelére is. Több hónapos jogi huzavona után ugyanis a legfelsőbb bíróság engedélyezte az Új- Vafd újbóli működését, amely az 1952-es forradalo­mig az ország legbefolyáso­sabb pártja volt. A szerve­zet régi, nacionalista, füg­getlenségi hagyományaira épít, s igyekszik összefogni valamennyi kormányellenes erőt. Tagsága napjainkban meglehetősen vegyes — akárcsak választási mani­­fesztumuk —,­s tömegtá­­mogatásáról a legkülönbö­zőbb találgatások keringe­nek. Állítólag néhány rövid hónap alatt egy és negyed millió fölé emelkedett tag­létszámuk, és egyes vezető­­ik szerint akár a szavaza­tok negyedét is megszerez­­hetik. Ez pedig tényleg ala­posan felforgatná a parla­ment eddigi rendjét Csatla­­kozott soraikhoz még Muba­rak elnök fivére is — a választás után kiderül, hogy ez csak apró politikai érdekesség, vagy mélyebb átrétegződést előrejelző lé­pés volt-e ... SZEGŐ GÁBOR Egyiptomi választások Mubarak — mérlegen Mubarak, az elnök 2 Az ausztrál külügyminiszter pénteki programja A hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó Bill Hayden ausztrál külügymi­niszter pénteken Solymáron, a katonai te­metőben koszorút helyezett el az ausztrál katonák sírján. Ezt követően a vendég a Duna-kanyar nevezetességeivel ismerke­dett. A program első állomásán, a festői környezetű kisvárosban, Szentendrén meg­tekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjte­ményét. A kü­lgyminiszter ezután Viseg­­rádra látogatott. Bill Hayden délután a Magyar Kereske­delmi Kamarába látogatott, s itt magyar közgazdászokkal tartott találkozóján tájé­kozódott gazdasági életünkről és a gazda­ságfejlesztési tervekről. Bányász műszakiak tanácskozása Az Ipari Minisztérium, a szakmai szakszervezet, vala­mint a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ren­dezésében pénteken tartot­ták III. iparági tanácskozá­sukat Budapesten a bá­nyászszakszervezet székhá­zában. Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes, a bányászat előtt álló fejlesztési felada­tokról beszélt. Elmondta, hogy a szénbányászatban is mind jobban előtérbe kerül a gazdaságos energiafelhasz­náláshoz szükséges szénfaj­ták előállítása, a termelési szerkezet korszerűsítése és a minőség javítása. Ezt a célt szolgálja, a már működő Márkus-hegyi és a nagyegy­házi bányaüzem, továbbá a Mány I. és a lencsehegyi bányaüzem létrehozása. Nagyszabású program kezdődött a szénelőkészítés és -mosás fejlesztésére, a régebbi üzemek korszerűsí­tésére­ és újak építésére. A kőolaj- és földgázbá­­nyászatban különösen nagy feladat, hogy az eddiginél nagyobb mélységekben és a korábbinál sokkal bonyolul­tabb geológiai körülmények között is újabb lelőhelyeket kutassanak és tárjanak fel, hogy pótolhassák az időköz­ben kimerülő szénhidrogén­mezőket, s kőolajból fenn­tartsák, földgázból pedig le­hetőleg növeljék a termelést. Évente 120 ezer méter hosz­­szú kutatófúrás mélyítésé­vel kell gondoskodni bauxit­­kincsünk folyamatos kiak­názásáról, korszerűen gépe­sített vágathajtási és vágat­­biztosítási technológiák meghonosításáról, a régiek továbbfejlesztéséről. Sok tartalék rejlik azonban még a meglévő berendezések ki­használásának javításában, a művelési sebesség meg­gyorsításában, a korszerűbb munkarendek, irányítási módszerek és számítástech­nikai eljárások alkalmazá­sában is. Az előrehaladás alapvető feltétele, hogy a műszaki dolgozók új kez­deményezésekkel segítsék e lehetőségek kiaknázását, a fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi erőforrások gaz­daságos felhasználását. S hogy ezt megtehessék, ön­képzéssel, szervezett tovább­képzéssel állandóan gyara­pítsák szakismereteiket is. II francia nemzetgyűlés döntése A francia nemzetgyűlés a péntekre virradó éjszaka el­utasította az ellenzéknek a magániskolákra vonatkozó törvényjavaslat ügyében elő­terjesztett bizalmatlansági indítványát, amely mellett csak a 159 ellenzéki képvi­selő szavazati, elfogadásához pedig legalább 246 szavazatra lett volna szükség. Mivel a bizalmatlansági indítványt egy konkrét tör­vényjavaslattal kapcsolatban terjesztették elő, így a bi­zalmatlansági indítvány el­vetése egyúttal a törvényja­vaslat elfogadását is jelenti, így arról már nem kellett külön szavazni. Svájci politikusok látogatása a népfrontnál A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghí­vására május 21. és 25. kö­zött Pier Felice Barchi, a Svájci Liberális-demokrata Párt alelnöke, Hans-Ru­­dolf Früh és Pierre Rime, a párt parlamenti képviselői látogatást tettek hazánkban A küldöttség megbeszélése­ket folytatott a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Ribánszki Róbert titkár vezette tárgyaló csoportjá­val. A delegációt fogadta Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. A svájci Politikusok ellá­togattak a Külkereskedelmi Minisztériumba, a Magyar Nemzeti Bankba, találkoztak országgyűlési képviselőkkel Vidéki látogatás keretében Hajdú-Bihar megye életével ismerkedtek, ahol megte­kintették a Biogal Gyógy­szergyárat, a B-1­Z magyar —svájci vegyesvállalatot, és a hajdúböszörményi Béke Termelőszövetkezetet. A küldöttség pénteken el­utazott hazánkból. Izraeli légitámadás Két halálos áldozata és öt sebesültje van a kelet-liba­noni Bekaa-völgyben, a Szí­riai határtól n­yolc kilomé­terre levő palesztin támasz­pont ellen csütörtökön vég­rehajtott izraeli légitámadás­nak — jelentette a bejrúti rádió. A Az 1983/84-es tanév tapasztalatai Köpeczi Béla tájékoztatója Az 1983 84-es oktatási év eredményeit és gondjait számba vevő, illetve a kö­vetkező tanév feladatait át­tekintő országos tanácsko­zást szervezett pénteken a Művelődési Minisztérium a fővárosi és a megyei taná­csok illetékes elnökhelyette­sei, főosztályvezetői és osz­tályvezetői, a megyei párt­bizottságok képviselői, illetve a megyei pedagógus-szakszer­vezeti titkárok részvételével. A konferencián — amely­nek az Építők Szakszerve­zetének székháza adott ott­hont — Köpeczi Béla műve­lődési miniszter tájékoztatta a résztvevőket az idei tanév tapasztalatairól. Mint elmon­dotta: kedvező tényként ér­tékelhető, hogy az óvodás korúak 87 százaléka részesül óvodai nevelésben, sajnála­tos ugyanakkor, hogy még mindig 5000 felett van a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma. Sokasodott és csak a ne­velőtevékenység kárára vé­gezhető el az óvónők ad­minisztrációs munkája. Magas az óvodákban mara­dó tanköteles korú gyerme­kek száma — hangsúlyozta —, ennek orvoslására orszá­gosan egységesebb mércét kell alkalmazni az iskola­­érettségi vizsgálatok során. Az elmúlt évben az álta­lános iskolákban több mint­­ 1300-zal nőtt a tantermek száma, a tanulólétszám pe­dig mintegy 2 százalékkal volt nagyobb, mint a meg­előző tanévben. Az iskolák még mindig sok esetben nem tanítási célokra épített he­lyiségekben működtek. A tartalmi korszerűsítés terén előrelépés tapasztalható: az új tantervek és tankönyvek jelentős része bevált, s az is világosan kirajzolódott a na­pi gyakorlatban, hogy a tan­anyagok mely részein szük­séges változtatni. A korrek­ciók során különösen az alapkészségek — az olvasás, írás, helyesírás, számolás —­­ kialakítása, a gondolkodás, az önálló tanulás fejlesztése kerül előtérbe. A követelmé­nyek csökkentése azonban nem lehet cél, mert az is­kola nem mondhat le arról, hogy erőfeszítésekre késztes­se a diákokat — figyelmez­tetett a miniszter. Örvendetes, hogy kezdenek kialakulni a tanulók egész napos foglalkoztatásának korszerű szervezeti és tar­talmi keretei — mondotta a továbbiakban. Ma már minden második ál­talános iskolai tanuló része­sül az egész napos foglalkoz­tatás valamely formájában. Sok viszont az általános is­kolába járó túlkoros tanuló, ezért kívánatos lenne elér­ni, hogy a 14. életévüket be­töltött diákok közül a fel­mentettek a dolgozók álta­lános iskolájában, ifjúsági osztályokban fejezzék be ta­nulmányaikat. Az általános iskola csak­nem valamennyi évfolya­mán növekedett a tanévvesz­tesek száma, s arányuk ép­pen az első osztályokban a legmagasabb. A Művelődési Minisztérium a jövőben fel­tárja a tankötelezettség tel­jesítését gátló körülménye­ket, s gondoskodik arról, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása, is­kola-előkészítése mind telje­sebb körben valósuljon meg, javuljon az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerűsége. A korábbi tanévekhez ké­pest nyugodtabb,­­kiegyensú­lyozottabb munka folyt az idén a középiskolákban — állapította meg Köpeczi Bé­la. E tanévben a megfelelő korosztályoknak csaknem 90 százaléka tanul középfokon. Különösen a gimnáziumok­ban gyorsult fel a létszám­­növekedés üteme, és saj­nálatos módon ezekben az oktatási intézményekben is megjelentek a képesítés nélküli nevelők. Főleg a második idegen nyelv tanítására kevés az egyetemet végzett szaktanár. A középiskolai tanulmányi munka tapasztalatait elemez­ve az előadó rámutatott: a gimnáziumi fakultáció az eredeti elképzelésekkel ellen­tétben nem a középiskolából hiányzó tantárgyak tanulásá­ra kínál lehetőséget, hanem inkább a továbbtanulást, il­letve az elhelyezkedést se­gíti elő. A középiskolákban továbbra is kívánatos napi­renden tartani a szabad­idő értelmes felhasználásának ügyét, megfelelő munkameg­osztást alakítva ki az isko­lák, a közművelődési intéz­mények és a családok kö­zött. A most lezáruló tanév fontos eredménye a közép­fokú iskolák számítástechni­kai programjának sikeres bevezetése. A tavalyi okta­tási év végén a középisko­lák 900 iskola-számítógépet kaptak, a közeljövőben újabb 600 számítástechnikai beren­dezés kerül a tanintézetek­be, így minden középiskolá­ban legalább egy számítógép áll majd a diákok rendelke­zésére. A jövő év feladatairól szól­va a művelődési miniszter hangsúlyozta: 1984 és 1987 között elvég­zik a korrekciókat a tan­terveken, az óraterveken és a tankönyveken. A tehetséges fiatalok képes­ségeinek jobb kibontakozta­tása érdekében változtatást terveznek az általános isko­lások tanulmányi verseny­­rendszerében. A pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására a minisz­térium javasolja: a tanítók, tanárok lakáshoz jutását kü­lönleges hitelkonstrukciókkal is segítsék elő, s a kistele­püléseken is nyitjék mód pedagóguslakások építésére. Csökkentik a pedagógusok fölösleges adminisztratív ter­helését, s tervezik létrehoz­ni erkölcsi megbecsülésük új formáit is — mondotta Kö­peczi Béla. SZOMBAT, 1984. MÁJUS 26.

Next