Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Losonczi Pál Mongóliába látogat Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke ,A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnök­ségének meghívására május 28-án, hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Perzsa- (Arab-) öböl Elnapolt BT-vita Miközben Irak pénteken a késő esti órákban további két hajó megsemmisítéséről adott hírt, New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz felszólalás után keddig el­napolta a Perzsa- (Arab-) öbölben kialakult helyzet vitáját. Az amerikai had­ügyminisztérium bejelen­tette, hogy a térségbe küldi az America nevű repülőgép­­anyahajót is. Egy Bagdadban kiadott katonai közlemény szerint iraki vadászbombázók és ha­dihajók pénteken összesen nyolc ,,haditengerészeti cél­pontot” semmisítettek meg, „heves és meglepetésszerű támadással”. Hat hajót köz­vetlen találatokkal felgyúj­­­tottak, további kettőt pedig, amikor azok a támadások elől menekülőben voltak, iraki telepítésű víziaknák semmisítettek meg Bandar Khomeini iráni kikötő kö­zelében. A Biztonsági Tanács New Yorkban pénteken két ülést tartott, majd keddig elna­polta a Perzsa- (Arab­) öbölben kialakult helyzet vitáját. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára kérte a taná­csot, hogy tegyen meg min­dent a konfliktus kiszélese­désének megakadályozására. Irán ezúttal is bojkottálta a BT ülését, mert Irak iránti elfogultsággal vádolja a testületet, de két nyilat­kozatban is kifejtette állás­pontját. A teheráni külügy­minisztérium nyilatkozatá­ban Irakot tette felelőssé az új helyzet kialakulásáért. Leszögezi: Irán el fog uta­sítani minden olyan ENSZ- h­atározatot, amely nem ítéli el és bünteti meg Irakot. Irán ENSZ-képviselője New Yorkban tartott sajtó­­értekezletén közölte: ha Irak felhagy a kereskedelmi ha­jók megtámadásával, Irán is beszünteti támadásait. Indiai zavargások Vasantrao Pátit, Maha­­rastra indiai szövetségi ál­lam főminisztere szombaton közölte, hogy katonai egy­ségek erélyes bevetésével sikerült megfékezni a na­pok óta tartó hindu—muzul­mán összecsapásokat Bom­bay­ben, India egyik nagy­városában és pénzügyi köz­pontjában. A hatóságok eny­hítették a kijárási tilalmat. Radzsiv Gandhi, a mi­niszterelnök-asszony fia, aki politikai örökösének is szá­mít, szombaton Bombaybe érkezett, hogy „csillapítsa az érintettek feldúlt érzé­­­­­seit”. Úgy találta, hogy ja­vul a helyzet, bár még so­kan nem mernek kilépni otthonukból. Az egy hete tartó véres zavargásoknak Maharastra államban mint­egy 220 halálos áldozatuk van. Az északi Pandzsáb ál­lamban fekvő Firozpur vá­rosban pénteken este szikh szélsőségesek agyonlőttek egy hindu politikust. A merénylők csak tűzharc után adták meg magukat a rendőröknek. A városban kijárási tilalmat vezettek be. Új Duna-csatona a tengerhez Kétszázezer ember rész­vételével szombaton ünne­pélyesen megnyitották a Duna—Fekete-tenger-csator­nát, Románia eddigi legna­gyobb beruházását. A ten­gerre nyíló zsilipnél tartott nagygyűlésen Nicolae Ceau­­sescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke bejelentette: Dél-Constanta most kiépülő kikötője szabad kikötő lesz a külföldi hajók számára. Beszédében korszakos alko­tásnak nevezte a 64 kilomé­teres csatornát, amely Cer­­navodánál ágazik el a Du­nából és Agigeánál éri el a tengert. Az építők erőfeszítéseit méltatva emlékeztetett arra, hogy a csatornát már az 50-es években elkezdték építeni, de a kellő feltételek hiányában az építkezés ab­bahagyására kényszerültek. Csak 1976-ban kezdték el újra az építést, s a mester­séges vízi út az ország fel­­szabadulásának 40. évfordu­lójának évében elkészül­hetett. A csatorna 400 kilométer­rel rövidíti meg a tengerhez vezető vízi utat, s mindkét irányban közlekedhetnek rajta hajók. Egy-egy hajó­karavánban hat uszály ha­ladhat 18 000 tonna terhelés­sel. A csatorna, amelyen évi 80 millió tonna árut szállíthatnak, 220 ezer hek­tár öntözését teszi lehetővé. A költségek becslések sze­rint 30 év alatt térülnek meg. Nicolae Cearosescut és Elena Ceausescut az állam­tanács a csatorna megnyi­tása alkalmából érdemrend­del­­ tüntette ki számos ki­emelkedő építővel együtt. id______________MONGOLIA GAZDASÁGA j .. ·!- n'‚v : lit w a* r ■ W, ' ** r .a . i / . tm*m* 0T Sufis»!____ r&‚iP3:x 1 * A : i V * * /. 4 tftWiC; ,-?r --------V /‚T'T'io!»r ^TA^boWi ________ -.' ' -:______~:r ‚£‚ Köolajmeló «Fluor «ki Kóolai-tsi­lotsojás “jji b­anasama [10 Barnaszén O SG ® Textilipar , a. Mangán • Vaskohász« ® Bőripar ,. A Réz Q Gépgyártás ® Üveggyártás­a Arany o Villamos energia * Élelmiaenpa­r a Urán @ Vegyipar (■ Búza Ama MA^YA^R^SZ^ Kt^KEi^SKEdELME^MONGOLIÁVAL OiiiUid Ft) I Behozatal Kivitel 2 SOROKBAN Hivatalos látogatásra szom­baton Moszkvába érkezett Bill Hayden, ausztrál kül­ügyminiszter. Az ausztrál diplomácia vezetőjét a szov­jet kormány hívta meg. * Ramaswamy Venkataraman, az Indiai Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere, Czine­­ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghí­vására katonai küldöttség élén, hivatalos, baráti látoga­tásra szombaton hazánkba érkezett.* Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke pénte­ken fogadta Viktor Kul­ko­­vot, a Szovjetunió marsall­­ját, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A baráti légkörben lefolyt ta­lálkozón a VSZ tagországai hadseregeinek együttműkö­désével kapcsolatos kérdése­ket vitattak meg.­­ Csütörtökön éjszaka betör­tek Jesse Jackson Los An­­geles-i irodájába — közölte a rendőrség. A betörők az amerikai Demokrata Párt el­nökjelöltségéért küzdő feke­te bőrű politikus kampányát irányító főhadiszálláson pró­báltak szerencsét, mivel — nyilván — azt hitték, hogy megkaparinthatják a válasz­tási hadjáratra szánt pénzt. Az összeg azonban bankban van — közölték az illetéke­sek. Volt kormányfők Brioni tanácskozás A világkereskedelem fel­­élénkítésének és a protek­cionizmus megszüntetésének fontosságát hangoztatták a felszólalók a 26 ország volt kormányfőiből álló tanács Brioni szigetén folyó ülésé­nek második napján. A témáról egy szakértői csoport által Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár vezetésével május elején készített jelentés ke­rült a tanács elé, amelynek a vitában felszólalt több mint­ tíz tagja nagyjából egyetértett az előterjesztett indítványokkal. Különösen kedvezően értékelték azt a javaslatot, amely az adós­ságok törlesztése és az adós országok exportbevétele kö­zötti összefüggés előtérbe állítását szorgalmazza oly módon, hogy a bevételek csökkenése esetén lehetővé váljék az adósságok megha­tározott százaléka törleszté­sének elhalasztása. A Waldheim-bizottság ma,­­ vasárnap fejezi be tanács­­­­kozását. A hét­­ kérdése HOGYAN ALAKUL A KELET-NYUGATI PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGE? Ez a kérdés Genscher nyu­gatnémet alkancellár és kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásai kapcsán is többször felvetődött a világsajtóban, mint ahogyan természetesen Csernyenko és Genscher, il­letve a moszkvai vendéglátó Gromikó és a bonni vendé­ge eszmecseréjén is szóba került. A TASZSZ közlemé­nyéből tudjuk, hogy szovjet részről figyelmeztették a nyugatnémet politikust: a tárgyalások felújítására vo­natkozó nyugati felhívások nem tekinthetők komolyak­nak, mindaddig, amíg az amerikai rakéták a helyükön maradnak. Viszont egyetértés mutatkozott annak megítélé­sében, hogy „a kelet-nyuga­ti párbeszéd minden felelős­ségteljes politika szükséges részét alkotja”. Bonnban az ellenzék ered­ménytelennek minősítette Genscher útját. A sajtó több­ségével együtt Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakció­jának elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a kelet— nyugati — s azon belül a nyugatnémet—szovjet — lég­kör megromlásában jelentős szerepe volt annak a támo­gatásnak, amelyet a Kohl­­kormány nyújtott az ameri­kai rakéták telepítéséhez. Ugyanakkor említést érde­mel, hogy Genscher a két ország közti párbeszéd fenn­tartásának elemeként az NSZK-ban teendő látogatás­ra meghívást adott át Gro­­mikónak, valamint megújí­totta Kohl kancellár nevében a Csernyenkónak szóló ko­rábbi meghívást, a szovjet vezetők a meghívást elfogad­ták. A hét egyik jelentős ese­ménye volt, hogy hat ország állama, illetve­­ kormányfője közös n­y­il­at Rozáb­­a­n felhí­vással fordult a világ nuk­leáris hatalmaihoz, a fegy­verkezési hajsza megállítása érdekében. „Négy világrész békekezdeményezése” — ez a címe Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Raul Alfonsin­ argentin elnök, Ju­lius Nyerere tanzániai elnök, Olaf Palme svéd miniszter­­elnök és Andreasz Papand­reu görög kormányfő állás­foglalásának. Egy kelet-nyugati tárgya­lássorozat folytatódik: a hé­ten a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Bécsben újból foglalkozni kezdtek a közép-európai hagyományos haderők fegyverzetcsökken­tésével. Persze — mondták a diplomáciai megfigyelők — a Szovjetunió és az USA köz­ti feszültség légköre aligha kedvez a nézetek közeledé­sének. 2. HOL TART REAGAN ÉS AZ AMERIKAI KONGRESSZUS KÖZÖTTI ERŐPRÓBA? A Fehér Ház mindenkori ura és a képviselők meg a szenátorok között hagyomá­nyosan hol csak presztízs­­okokból, hol pedig tényleges ellentétek miatt vita folyik. Az elnökök rendszerint sze­retnék megnyirbálni a kongreszus jogkörét a hon­atyák viszont befolyásolni akarják a legfelsőbb dönté­seket, magát a kormányzat­nak a politikáját.­­ Ezen a héten is szinte mindennap voltak szavazá­­sos és szónoki csaták. A sze­nátus elé kerül az­ MX-ra­­kétaügy, amellyel kapcsolat­ban még mindenki emléke­zetében élhet, hogy a kép­­viselőház jóval kevesebbet szavazott meg, mint ameny­­nyit Reagan kért. Most a szenátorok talán bőkezűbbek lesznek. Bár, ki tudja, meg­lehet, hogy elgondolkoztatja az ingadozókat annak a köz­­véleménykutatásnak az eredménye, amely szerint a megkérdezett amerikaiak 49 százaléka úgy vélte: nőtt a háborús veszély Reagan po­litikája által! Csak 33 szá­zalék értett egyet a kor­mányzattal, amely szakadat­lan azt állítja, hogy „ke­mény vonala” csökkentette a háború veszélyét. A keménység új meg új fegyvereket, új meg új ka­tonai kiadásokat jelent. Az „öböl menti háborúban” az USA hadiipara új fegyvere­ket kíván kipróbálni, a Sal­vadornak nyújtott támogatás pedig egyszerre jelent kom­­munistaellenes akciót mes fegyverüzletet. Jellemző, hogy a Salvadornak szánt dollármilliókkal a képviselők többsége is megbékélt, vi­szont arra már nemet mon­dott, hogy kormánypénzen a nicaraguai „contrák”, az el­lenforradalmárok is fegyve­rekhez jussanak. ITT CSAK A LÁTSZAT SZERINT VAGY A VALÓSÁGBAN IS MEGÉLÉNKÜLT A POLITIKAI MOZGÁS ÁZSIÁBAN? Ázsia a világban lassan, fo­kozatosan növeli a maga sú­lyát, szerepét, már csak né­pessége nyomasztó növekedé­se miatt is. Hiszen például Kína egymilliárdos lakossága nemcsak a pekingi vezetők­nek okoz gondot, akiknek ennyi embert kell ellátniuk, hanepp a­ földrész más orszá­gainak is. Amelyek pedig egy kínai expanziótól tarta­nak. Csao Ce-jang kínai kor­mányfő a pekingi országos népi gyűlésben többek között arról beszélt, hogy szándé­kukban áll javítani a kínai és vietnami viszonyt. Ezt a ki­jelentést a Nhan Dán, a Vi­etnami Kommunista Párt lapja szembeállítja azzal, hogy Cao Bang vietnami tar­tomány ellen május első fe­lében ismételt kínai támadá­sok zajlottak le, számos ha­lálos áldozattal és a tüzér­ségi tűz okozta jelentős anyagi károkkal. Az ázsiai fejlemények so­rába illik, hogy Kína egy másik szomszédja, a népi Korea párt- és állami kül­döttsége Kim Ir Szén veze­tésével most látogatott el hosszú, több mint két évti­zedes szünet után újra Moszkvába. A KNDK egy időben inkább a Pekinggel való kapcsolatainak a fej­lesztésén fáradozott. Most vi­szont a Csernyenko—Kim Ir Szén tárgyalások végén ki­adott közös közlemény tanú­sága szerint megállapították, hogy az SZKP és a KMP, a Szovjetunió és a KNDK kö­zötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdí­tása a szovjet és a koreai nép, a világszocializmus ér­dekeit szolgálja. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja fel i­s hívta a figyelmet arra, hogy­­ az USA nukleáris rakétákat­­ kíván telepíteni a távol-ke­­­­­eti térségben is. A főszere­pet az amerikai hadvezetés­­ Japánnak és Dél-Koreának­­ szánja, az­­ ő területükön akarja állomásoztatni a Szovjetunióra irányítandó nukleáris rakétáit. A távol-keleti diplomáciai körképbe beleillik még, hogy Tokióban tárgyal a brazil ál­lamfő és az indonéz külügy­miniszter, a japán kormány láthatóan szélesíteni akarja kapcsolatait a csendes-óceá­ni térségben. Csakúgy, mint La­tin-Ameri­kában. PÁLFFY JÓZSEF Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Moszkvában. Ez a felvétel arról a találkozóról készült, amelyen Konsztantyin Csernyenko megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscherrel. (Fotó: TASZSZ—MTI—RS) Befejeződtek a magyar—román tárgyalások Szombaton Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai Jó­zsef és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezeté­sével a küldöttségek ellen­őrizték és értékelték a két ország miniszterelnökeinek 1982. júliusi találkozóján lét­rejött megállapodások, va­lamint a bizottság XVI. ülésszakán előírt feladatok végrehajtását. Megállapították, hogy a két ország közötti árucsere­­forgalom az 1980. évi mint­egy 400 millió rubelről, 1983- ra folyó áron számítva 430 millió rubelre emelkedett. A növekedési ütem az utóbbi években elmaradt a lehető­ségektől. A bizottság célul tűzte ki az árucsere-forgalom bővíté­­sét s a gépjel­legű termékek forgalmának kiegyensúlyozá­sát. Intézkedett a vállalt kötelezettségek maradékta­lan teljesítéséről. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait, hogy kezdjék meg az érvényben levő kooperációs és gyártás­­szakosítási egyezmények 1990-ig történő meghosszab­bítására és bővítésére irá­nyuló tárgyalásokat. A termelési kooperációban és gyártásszakosításban, kü­lönösen a közúti járműipar­ban, a személygépkocsi-gyár­tásban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás­ban, a számítástechnikában, a mikroelektronikában és a biotechnikában kínálkoznak lehetőségek, ahol együttmű­ködési megállapodások létre­hozását tartják szükségesnek. Az érintett területeken új szakosítási és kooperációs egyezményekkel lehet meg­előzni további párhuzamos kapacitások kiépítését. A párhuzamos kapacitások ki­építése alapvető okozója az együttműködésben és az áruforgalomban bekövetke­zett stagnálásnak, illetőleg visszaesésnek. A bizottság áttekintette az 1986—1990. évekre szóló nép­gazdasági tervek egyezteté­sének helyzetét, és feladatul adta az illetékes szerveknek, hogy segítsék elő a tervkoor­dináció mielőbbi befejezését, gazdasági kapcsolataink meg­alapozását a következő terv­időszakra. Egyetértett a hosz­­szú távú átfogó gazdasági együttműködési program ki­dolgozásával. A műszaki-tu­dományos együttműködés eredményeinek konkrét ter­melési célokat kell szolgál­nia, különösen olyan pers­pektivikus ágazatokban, mint a biotechnika és a robottech­nika. A kormánybizottság buka­resti ülésszakán a magyar fél javasolta a tárgyalások folytatását a függő ügyek rendezése érdekében is. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, va­lamint Constantin Dascales­­cu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A kormány elnökhelyettese szombaton visszaérkezett Bu­dapestre. VASÁRNAP, 1984. MÁJUS 27.

Next