Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
Losonczi Pál Mongóliába látogat Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ,A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására május 28-án, hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Perzsa- (Arab-) öböl Elnapolt BT-vita Miközben Irak pénteken a késő esti órákban további két hajó megsemmisítéséről adott hírt, New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz felszólalás után keddig elnapolta a Perzsa- (Arab-) öbölben kialakult helyzet vitáját. Az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy a térségbe küldi az America nevű repülőgépanyahajót is. Egy Bagdadban kiadott katonai közlemény szerint iraki vadászbombázók és hadihajók pénteken összesen nyolc ,,haditengerészeti célpontot” semmisítettek meg, „heves és meglepetésszerű támadással”. Hat hajót közvetlen találatokkal felgyújtottak, további kettőt pedig, amikor azok a támadások elől menekülőben voltak, iraki telepítésű víziaknák semmisítettek meg Bandar Khomeini iráni kikötő közelében. A Biztonsági Tanács New Yorkban pénteken két ülést tartott, majd keddig elnapolta a Perzsa- (Arab) öbölben kialakult helyzet vitáját. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára kérte a tanácsot, hogy tegyen meg mindent a konfliktus kiszélesedésének megakadályozására. Irán ezúttal is bojkottálta a BT ülését, mert Irak iránti elfogultsággal vádolja a testületet, de két nyilatkozatban is kifejtette álláspontját. A teheráni külügyminisztérium nyilatkozatában Irakot tette felelőssé az új helyzet kialakulásáért. Leszögezi: Irán el fog utasítani minden olyan ENSZ- határozatot, amely nem ítéli el és bünteti meg Irakot. Irán ENSZ-képviselője New Yorkban tartott sajtóértekezletén közölte: ha Irak felhagy a kereskedelmi hajók megtámadásával, Irán is beszünteti támadásait. Indiai zavargások Vasantrao Pátit, Maharastra indiai szövetségi állam főminisztere szombaton közölte, hogy katonai egységek erélyes bevetésével sikerült megfékezni a napok óta tartó hindu—muzulmán összecsapásokat Bombayben, India egyik nagyvárosában és pénzügyi központjában. A hatóságok enyhítették a kijárási tilalmat. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asszony fia, aki politikai örökösének is számít, szombaton Bombaybe érkezett, hogy „csillapítsa az érintettek feldúlt érzéseit”. Úgy találta, hogy javul a helyzet, bár még sokan nem mernek kilépni otthonukból. Az egy hete tartó véres zavargásoknak Maharastra államban mintegy 220 halálos áldozatuk van. Az északi Pandzsáb államban fekvő Firozpur városban pénteken este szikh szélsőségesek agyonlőttek egy hindu politikust. A merénylők csak tűzharc után adták meg magukat a rendőröknek. A városban kijárási tilalmat vezettek be. Új Duna-csatona a tengerhez Kétszázezer ember részvételével szombaton ünnepélyesen megnyitották a Duna—Fekete-tenger-csatornát, Románia eddigi legnagyobb beruházását. A tengerre nyíló zsilipnél tartott nagygyűlésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke bejelentette: Dél-Constanta most kiépülő kikötője szabad kikötő lesz a külföldi hajók számára. Beszédében korszakos alkotásnak nevezte a 64 kilométeres csatornát, amely Cernavodánál ágazik el a Dunából és Agigeánál éri el a tengert. Az építők erőfeszítéseit méltatva emlékeztetett arra, hogy a csatornát már az 50-es években elkezdték építeni, de a kellő feltételek hiányában az építkezés abbahagyására kényszerültek. Csak 1976-ban kezdték el újra az építést, s a mesterséges vízi út az ország felszabadulásának 40. évfordulójának évében elkészülhetett. A csatorna 400 kilométerrel rövidíti meg a tengerhez vezető vízi utat, s mindkét irányban közlekedhetnek rajta hajók. Egy-egy hajókaravánban hat uszály haladhat 18 000 tonna terheléssel. A csatorna, amelyen évi 80 millió tonna árut szállíthatnak, 220 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. A költségek becslések szerint 30 év alatt térülnek meg. Nicolae Cearosescut és Elena Ceausescut az államtanács a csatorna megnyitása alkalmából érdemrenddel tüntette ki számos kiemelkedő építővel együtt. id______________MONGOLIA GAZDASÁGA j .. ·!- n'‚v : lit w a* r ■ W, ' ** r .a . i / . tm*m* 0T Sufis»!____ r&‚iP3:x 1 * A : i V * * /. 4 tftWiC; ,-?r --------V /‚T'T'io!»r ^TA^boWi ________ -.' ' -:______~:r ‚£‚ Köolajmeló «Fluor «ki Kóolai-tsilotsojás “jji banasama [10 Barnaszén O SG ® Textilipar , a. Mangán • Vaskohász« ® Bőripar ,. A Réz Q Gépgyártás ® Üveggyártása Arany o Villamos energia * Élelmiaenpar a Urán @ Vegyipar (■ Búza Ama MA^YA^R^SZ^ Kt^KEi^SKEdELME^MONGOLIÁVAL OiiiUid Ft) I Behozatal Kivitel 2 SOROKBAN Hivatalos látogatásra szombaton Moszkvába érkezett Bill Hayden, ausztrál külügyminiszter. Az ausztrál diplomácia vezetőjét a szovjet kormány hívta meg. * Ramaswamy Venkataraman, az Indiai Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására katonai küldöttség élén, hivatalos, baráti látogatásra szombaton hazánkba érkezett.* Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke pénteken fogadta Viktor Kulkovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A baráti légkörben lefolyt találkozón a VSZ tagországai hadseregeinek együttműködésével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Csütörtökön éjszaka betörtek Jesse Jackson Los Angeles-i irodájába — közölte a rendőrség. A betörők az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségéért küzdő fekete bőrű politikus kampányát irányító főhadiszálláson próbáltak szerencsét, mivel — nyilván — azt hitték, hogy megkaparinthatják a választási hadjáratra szánt pénzt. Az összeg azonban bankban van — közölték az illetékesek. Volt kormányfők Brioni tanácskozás A világkereskedelem felélénkítésének és a protekcionizmus megszüntetésének fontosságát hangoztatták a felszólalók a 26 ország volt kormányfőiből álló tanács Brioni szigetén folyó ülésének második napján. A témáról egy szakértői csoport által Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár vezetésével május elején készített jelentés került a tanács elé, amelynek a vitában felszólalt több mint tíz tagja nagyjából egyetértett az előterjesztett indítványokkal. Különösen kedvezően értékelték azt a javaslatot, amely az adósságok törlesztése és az adós országok exportbevétele közötti összefüggés előtérbe állítását szorgalmazza oly módon, hogy a bevételek csökkenése esetén lehetővé váljék az adósságok meghatározott százaléka törlesztésének elhalasztása. A Waldheim-bizottság ma, vasárnap fejezi be tanácskozását. A hét kérdése HOGYAN ALAKUL A KELET-NYUGATI PÁRBESZÉD LEHETŐSÉGE? Ez a kérdés Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter moszkvai tárgyalásai kapcsán is többször felvetődött a világsajtóban, mint ahogyan természetesen Csernyenko és Genscher, illetve a moszkvai vendéglátó Gromikó és a bonni vendége eszmecseréjén is szóba került. A TASZSZ közleményéből tudjuk, hogy szovjet részről figyelmeztették a nyugatnémet politikust: a tárgyalások felújítására vonatkozó nyugati felhívások nem tekinthetők komolyaknak, mindaddig, amíg az amerikai rakéták a helyükön maradnak. Viszont egyetértés mutatkozott annak megítélésében, hogy „a kelet-nyugati párbeszéd minden felelősségteljes politika szükséges részét alkotja”. Bonnban az ellenzék eredménytelennek minősítette Genscher útját. A sajtó többségével együtt Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a kelet— nyugati — s azon belül a nyugatnémet—szovjet — légkör megromlásában jelentős szerepe volt annak a támogatásnak, amelyet a Kohlkormány nyújtott az amerikai rakéták telepítéséhez. Ugyanakkor említést érdemel, hogy Genscher a két ország közti párbeszéd fenntartásának elemeként az NSZK-ban teendő látogatásra meghívást adott át Gromikónak, valamint megújította Kohl kancellár nevében a Csernyenkónak szóló korábbi meghívást, a szovjet vezetők a meghívást elfogadták. A hét egyik jelentős eseménye volt, hogy hat ország állama, illetve kormányfője közös nyilat Rozában felhívással fordult a világ nukleáris hatalmaihoz, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. „Négy világrész békekezdeményezése” — ez a címe Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Julius Nyerere tanzániai elnök, Olaf Palme svéd miniszterelnök és Andreasz Papandreu görög kormányfő állásfoglalásának. Egy kelet-nyugati tárgyalássorozat folytatódik: a héten a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Bécsben újból foglalkozni kezdtek a közép-európai hagyományos haderők fegyverzetcsökkentésével. Persze — mondták a diplomáciai megfigyelők — a Szovjetunió és az USA közti feszültség légköre aligha kedvez a nézetek közeledésének. 2. HOL TART REAGAN ÉS AZ AMERIKAI KONGRESSZUS KÖZÖTTI ERŐPRÓBA? A Fehér Ház mindenkori ura és a képviselők meg a szenátorok között hagyományosan hol csak presztízsokokból, hol pedig tényleges ellentétek miatt vita folyik. Az elnökök rendszerint szeretnék megnyirbálni a kongreszus jogkörét a honatyák viszont befolyásolni akarják a legfelsőbb döntéseket, magát a kormányzatnak a politikáját. Ezen a héten is szinte mindennap voltak szavazásos és szónoki csaták. A szenátus elé kerül az MX-rakétaügy, amellyel kapcsolatban még mindenki emlékezetében élhet, hogy a képviselőház jóval kevesebbet szavazott meg, mint amenynyit Reagan kért. Most a szenátorok talán bőkezűbbek lesznek. Bár, ki tudja, meglehet, hogy elgondolkoztatja az ingadozókat annak a közvéleménykutatásnak az eredménye, amely szerint a megkérdezett amerikaiak 49 százaléka úgy vélte: nőtt a háborús veszély Reagan politikája által! Csak 33 százalék értett egyet a kormányzattal, amely szakadatlan azt állítja, hogy „kemény vonala” csökkentette a háború veszélyét. A keménység új meg új fegyvereket, új meg új katonai kiadásokat jelent. Az „öböl menti háborúban” az USA hadiipara új fegyvereket kíván kipróbálni, a Salvadornak nyújtott támogatás pedig egyszerre jelent kommunistaellenes akciót mes fegyverüzletet. Jellemző, hogy a Salvadornak szánt dollármilliókkal a képviselők többsége is megbékélt, viszont arra már nemet mondott, hogy kormánypénzen a nicaraguai „contrák”, az ellenforradalmárok is fegyverekhez jussanak. ITT CSAK A LÁTSZAT SZERINT VAGY A VALÓSÁGBAN IS MEGÉLÉNKÜLT A POLITIKAI MOZGÁS ÁZSIÁBAN? Ázsia a világban lassan, fokozatosan növeli a maga súlyát, szerepét, már csak népessége nyomasztó növekedése miatt is. Hiszen például Kína egymilliárdos lakossága nemcsak a pekingi vezetőknek okoz gondot, akiknek ennyi embert kell ellátniuk, hanepp a földrész más országainak is. Amelyek pedig egy kínai expanziótól tartanak. Csao Ce-jang kínai kormányfő a pekingi országos népi gyűlésben többek között arról beszélt, hogy szándékukban áll javítani a kínai és vietnami viszonyt. Ezt a kijelentést a Nhan Dán, a Vietnami Kommunista Párt lapja szembeállítja azzal, hogy Cao Bang vietnami tartomány ellen május első felében ismételt kínai támadások zajlottak le, számos halálos áldozattal és a tüzérségi tűz okozta jelentős anyagi károkkal. Az ázsiai fejlemények sorába illik, hogy Kína egy másik szomszédja, a népi Korea párt- és állami küldöttsége Kim Ir Szén vezetésével most látogatott el hosszú, több mint két évtizedes szünet után újra Moszkvába. A KNDK egy időben inkább a Pekinggel való kapcsolatainak a fejlesztésén fáradozott. Most viszont a Csernyenko—Kim Ir Szén tárgyalások végén kiadott közös közlemény tanúsága szerint megállapították, hogy az SZKP és a KMP, a Szovjetunió és a KNDK közötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdítása a szovjet és a koreai nép, a világszocializmus érdekeit szolgálja. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja fel is hívta a figyelmet arra, hogy az USA nukleáris rakétákat kíván telepíteni a távol-keeti térségben is. A főszerepet az amerikai hadvezetés Japánnak és Dél-Koreának szánja, az ő területükön akarja állomásoztatni a Szovjetunióra irányítandó nukleáris rakétáit. A távol-keleti diplomáciai körképbe beleillik még, hogy Tokióban tárgyal a brazil államfő és az indonéz külügyminiszter, a japán kormány láthatóan szélesíteni akarja kapcsolatait a csendes-óceáni térségben. Csakúgy, mint Latin-Amerikában. PÁLFFY JÓZSEF Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Moszkvában. Ez a felvétel arról a találkozóról készült, amelyen Konsztantyin Csernyenko megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscherrel. (Fotó: TASZSZ—MTI—RS) Befejeződtek a magyar—román tárgyalások Szombaton Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság XVII. ülésszaka. Marjai József és Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetésével a küldöttségek ellenőrizték és értékelték a két ország miniszterelnökeinek 1982. júliusi találkozóján létrejött megállapodások, valamint a bizottság XVI. ülésszakán előírt feladatok végrehajtását. Megállapították, hogy a két ország közötti árucsereforgalom az 1980. évi mintegy 400 millió rubelről, 1983- ra folyó áron számítva 430 millió rubelre emelkedett. A növekedési ütem az utóbbi években elmaradt a lehetőségektől. A bizottság célul tűzte ki az árucsere-forgalom bővítését s a gépjellegű termékek forgalmának kiegyensúlyozását. Intézkedett a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről. Megbízták a két ország ágazati minisztériumait, hogy kezdjék meg az érvényben levő kooperációs és gyártásszakosítási egyezmények 1990-ig történő meghosszabbítására és bővítésére irányuló tárgyalásokat. A termelési kooperációban és gyártásszakosításban, különösen a közúti járműiparban, a személygépkocsi-gyártásban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásban, a számítástechnikában, a mikroelektronikában és a biotechnikában kínálkoznak lehetőségek, ahol együttműködési megállapodások létrehozását tartják szükségesnek. Az érintett területeken új szakosítási és kooperációs egyezményekkel lehet megelőzni további párhuzamos kapacitások kiépítését. A párhuzamos kapacitások kiépítése alapvető okozója az együttműködésben és az áruforgalomban bekövetkezett stagnálásnak, illetőleg visszaesésnek. A bizottság áttekintette az 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének helyzetét, és feladatul adta az illetékes szerveknek, hogy segítsék elő a tervkoordináció mielőbbi befejezését, gazdasági kapcsolataink megalapozását a következő tervidőszakra. Egyetértett a hoszszú távú átfogó gazdasági együttműködési program kidolgozásával. A műszaki-tudományos együttműködés eredményeinek konkrét termelési célokat kell szolgálnia, különösen olyan perspektivikus ágazatokban, mint a biotechnika és a robottechnika. A kormánybizottság bukaresti ülésszakán a magyar fél javasolta a tárgyalások folytatását a függő ügyek rendezése érdekében is. Marjai Józsefet fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, valamint Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A kormány elnökhelyettese szombaton visszaérkezett Budapestre. VASÁRNAP, 1984. MÁJUS 27.