Csongrád Megyei Hírlap, 1984. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
Enyhülés, feszültség, erőviszonyok Megemlékezés Vásárhelyen A békehónap további rendezvényei A békehónap rendezvénysorozatának keretében kedden délután Vásárhelyen, a városi tanácsháza nagytermében békegyűlést tartottak. A városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a KISZ városi bizottsága vendégeként dr. Kende István nyugalmaz»« egyetemi tanár, a Béke-világtanács tagja Enyhülés, feszültség, erőviszonyok címmel tartott előadást. A rendezvényen részt vett dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára és Csizmadia Sándorné dr., a városi tanács elnöke is. Ott voltak a vásárhelyi pártszervek és a szervezetek titkárai, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai, a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak titkárai és a városi KISZ-bizottság tagjai is. A győzelem napjához kapcsolódva, dr. Kende István megemlékezett a II. világháborút követő tartós, ám feszültségterhes világbéke jelentőségéről, a világ haladó erőinek a békéért, a békés egymás mellett élésért vívott küzdelmes, de mindmáig eredményes harcáról, és elemezte a jelenlegi nemzetközi feszültség okait. Az erőviszonyokról szólva, meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a világ békéjének felbontása, egy harmadik és minden eddiginél pusztítóbb világégés nemcsak a haladó erők, nemcsak a béketábor országai számára veszélyes, hanem az imperializmus számára is beláthatatlan pusztító következményekkel járna. A békehónap rendezvényei a hétfői magyar—lengyel barátsági nap és a tegnap délutáni békegyűlés után is folytatódnak Vásár-,helyen. Ma, május 9-én délután 6 órai kezdettel két vásárhelyi körzetben is tartanak békegyűlést. A III. kör- , zeti (Szerencse utcai) párt- és tömegszervezeti székházban a békegyűlés előadója Keresztes Istvánné, a Hazafias Népfront városi titkára, a VIII. körzeti (Visszhang utcai) párt- és tömegszervezeti székházban Vári Ernő, a József Attila általános iskola igazgatója, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja tart előadást Május 10-én a vásárhelyi népfronttitkárok értekezletén — amelynek témája a város felszabadulása 40. évfordulójára történő előkészületek — ugyancsak megemlékeznek a győzelem napjáról, a békehónap céljairól és jelentőségéről. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a szakmaközi bizottság felkérte a városüzemi és intézményi szb-titkárokat hogy a munkahelyeken is szervezzék meg a megemlékező rendezvényeket. Vásárhelyen kiemelkedő események napja lesz május 13., vasárnap. Hagyományosan a győzelem napjához kapcsolt ünnepélyes úttörőavatás a Lenin téren, délelőtt 9 órakor a felszabadulási emlékmű koszorúzásával kezdődik; a városi pártbizottság, a városi tanács, a fegyveres testületek, a tömegszervezetek, a pedagógus I. pártalapszervezet, a tangazdaság, valamint a Metripond Mérleggyár párt- és tömegszervezeti képviselői helyezik el az emlékezés virágait. A békehónap zárórendezvénye lesz Vásárhelyen május 29-én a délelőtt 10 órakor kezdődő magyar—csehszlovák egész napos barátsági nap. A tapasztalatcserével egybekötött találkozó témája a háztáji gazdaságok szerepe nálunk és Csehszlovákiában. A csehszlovák vendégek ellátogatnak majd kistermelőkhöz, megtekintenek egyéni és nagyüzemi kisállattenyészeteket is. * A IX. kerületi pártszervezet, népfront körzeti bizottsága hangulatos ünnepséggel emlékezett meg a béke napjáról. A Rudnay Gyula utca 6. szám alatti tömegszervezeti székházban tartott rendezvényen dr. Bozó Franciska, a Komócsin Zoltán szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd a Radnóti Miklós Úttörőház irodalmi szakköre mutatta be emlékműsorát, Vörös Jolán tanárnő vezetésével. Elsüllyedt világ Részletek Kárász József „Egy régi nyár"című regényéből Kaszás Ference a vakáláció javarészét a Gulyás tanyán töltötte el. Az esetlen meleg május után korán megjött a forró nyár. Náluk ősidők óta Péter-Pál napján kezdték az aratást, de most már június közepén őszi árpa kereszttel volt teli a határ, s pár nap múlva a búza is úgy megért, hogy a bölcsebb parasztok, akik túltették magukat a szokásukon, annak is nekieresztették a kaszát. Rácz Pál, a bandagazda, amikor vasárnap náluk járt, ugyancsak arra biztatta Gulyás nagyapát, ne bajlódjanak a lucernával, vágják le előbb az őszi árpát, hisz már töredezik a feje. — Az árpa feje töredezik, a lucerna meg öregedik — érvelt a nagyapa. — Már kivirágzott! — Épp azért! Hogy járják még pár napig a méhek! — Rácz Pál száján éles, görcsös nevetés szaladt ki, s teli lett vele az előszoba, ahol beszélgettek. — Az is haszon, a sok méz! — Kivették már azok abból, ami nekik köllött. A lucerna nem nyő tovább a szárazságban, lepörzsöli a nap a levelit. A kórója nem köll se a lónak, se a tehénnek. Az elhullott árpát pedig föleszi a liba meg a disznó. — De abból mi nem részelünk! Csak abból, ami a zsákba kerül. Ez már annyira józan érv volt az árpa mellett, hogy Gulyás Mihály hirtelen nem tudott felelni rá. Megfogta hát a pálinkás üveget s telitöltötte a poharakat. — Megtaláljátok a számítástokat, ne félj — mondta aztán. — Ilyen kövér árpánk nem termett még, mióta az eszem tudom. Pedig már betöröttem a hatvanat... — Az őszi csakugyan jó, de a tavaszi fele termést se ad. A zab még alig tudta kidugni a fejét. — Egyik pótolja a másikat. Ott a búza, az fizet majd a zab helyett is. Ilyen búzánk sohse volt még. Ki se látszol belőle. — Hisz ha a fele halász volna! — nevette el magát Rácz Pál. — De csak a baj lesz több a tenger sok szalmával! Erre is gondolni kell ám, Mihály gazda! — Beszéltünk róla Imrével, a fiammal... Ferkó a szomszéd szobában hallotta minden szavukat. Öltözködött, sétálni készült, ez az utolsó vasárnapja itthon. Úgy érezte, Rácz Pálnak van igaza. Kifelé menet jutott eszébe: — Vágjuk le 5 lucernát géppel! Ott a fűkaszáló a színben. Minek van, ha soha sem használjuk? — A számból vetted ki a szót! — nézett föl rá a székről Rácz Pál a ravaszkás, apró, nevető szemeivel. — Fogadatlan prókátornak ... tüdőd, mi a fizetsége? Na! — mordult rá félig tréfásan a nagyapa. A fűkaszálót Ferkó még nem látta működni, és az aratógépet sem. De mindig kíváncsi volt rá. Nagyapának nem tetszett, mert nem ő jött rá? — „Diákész — gyerekész” — mondogatja gúnyosan. Pedig tizenhét éves elmúlt, nem fecseg butaságokat! Bosszantotta a lekicsinylő visszautasítás, de fájt neki a Rácz Pál nevetése is. — Nagyapának hízeleg, pedig én rajtuk akartam segíteni, az aratókon. Az a hír járta róla, hogy szocialista, 19-ben tagja volt a tanácsnak, éles eszű, de gyönge jellemű, elfelejti, hogy mire kötelezi a múltja... — Te csak eliggy a korzóra, koslatni a lányok után. Majd eligazítjuk miaz ügyet nélküled — adta ki az útját a nagyapa. De Ferkó most már kiváncsi volt a vita végére s értésére akarta adni a nagyapának, hogy őt nem lehet ide-oda küldözni, mint egy nyálas szájú gyereket. Visszatért hát a nagyszobába s az utcai ablaknál beleült a piros bársonyszékbe. Kint összekoccantak a poharak, ittak, krákogtak, a nagyapa pipára gyújtott, s közben így elmélkedett: — Ferkó sok mindent tanul a gimnáziumban, de a gazdálkodáshoz hatókör ... — Avval a fűkaszával nem mondott rosszat... — Te is azt pártolod? Hisz épp azért nem használjuk ebben az ínséges világban, hogy ne vegye el a szegényember kenyerit! — Az aratógép ... — Gép-gép ... Ki kérte a gazdákat? A munkások küldöttsége! Te is benne voltál... — Hát ami azt illeti , akkor nem egészen erről volt szó. — Hogy tiltják be a gépeket. Arcúl! A polglármester meghallgatott, aztán üzen nekünk az egyletbe. Hogya gépet nem tilthatják be, de arra kérik a gazdákat, ne csak az eszükre, a szívükre is hallgassanak. Fogadjanak föl minél több munkást, hogy mennél többnek legyen kenyere a télre. Nem így volt? — De! Csakhogy mi nem a gépek ellen voltunk, azokkal nincs nekünk bajunk Inkább a gazdákkal... (Folytatjuk.) SZERDA, Úti MÁjljfia. ételes finn író születésének 150. évfordulóját köszöntötte a vásárhelyi Petőfi Művelődési Központban a Finn Rádió és a Magyar Rádió közös irodalmi estje. Május a béke és barátság hónapja hazánkban. Bár hivatalosan nem szerepelt a nyilvános rádiófelvétel a politikai rendezvények sorában, mégis jelképnek tekinthetjük. Kifejezője volt két nép őszinte tiszteletének és barátságának. Az elmúlt években A táj változásai című, finn költőket bemutató gyűjteményes kötet premierjén találkozhattak a vásárhelyiek a legjelentősebb huszadik századi finn költők verseivel. Jelen voltak a műfordítók s a mai finn költészet két kiválósága is. Aleksis Kivi emlékestje folytatása, és reméljük, további lehetőségek adódnak arra, hogy a finn irodalom és művészet a jövőben is bemutatkozhasson Vásárhelyen. Napjainkban szerte Finnországban tisztelettel emlékeznek meg Aleksis Kiviről, akinek A hét testvér című regényeposza a világirodalomnak is kiemelkedő értékű művévé vált. Az író életútja sokban hasonlít Móricz Zsigmond vagy Móra Ferenc küzdelmes életéhez, ő is végigjárta a szegénység vándorútjait, rövidre szabott pályáján (1834—1872). Mégis, talán Arany János munkásságához áll legközelebb. Aranyhoz hasonlóan a népnyelv kifejező erejének, gazdagságát, szépségét, fordulatait, a szavak jelentéstartalmának gazdag tárházát először emelte rangra a finn irodalomban. Pályája Nurmijarvból indult, tele nélkülözésekkel, fiatal éveinek állandó kísérő jelensége volt az éhezés, a nyomor, a kiszolgáltatottság. De a legválságosabb években is mindig voltak segítői, támogatói. Többek között Snellman, akit hazájkban a nemzet filozófusaként emlegetnek, kiváló gazdasági szakember és államférfi volt, elévülhetetlen irodalomszervező munkája révén erősödött meg a finn nyelvű irodalom. Aleksis Kivi első irodalmi sikerét a Finn Irodalmi Társaság által meghirdetett drámapályázaton érte el, 1860-ban. Ekkor még egyetemi hallgató volt, és Aleksis Stenvall néven ismerték. A pályadíjat nyert Kullervo című drámáját később átdolgozta, 1864-ben jelent meg. A darab témáját a Kalevalából (31—36. ének) vette. Színpadtechnikájára Shakespeare volt nagy hatással. Kivi gazdagon jellemzett főhőst teremt, akinek élete, sorsa a finn nép felemelkedését is jelképezte. Pusztai vargák című színdarabja az életmű jelentős állomása, ma is gyakran játszszák hazájában. A komikum, a humor, a darab nyelvi szépsége emeli klaszszikus rangra, számtalan mondata szólássá vált, idézik, anélkül, hogy ismernék eredetét A színészeknek kiváló lehetőséget jelent tehetségük csillogtatására. Ismert drámái között tartják számon a Faúsztatókat, Eljegyzést, az Éjszaka és nappalt. , A bibliai tárgyú Leát 1869. május 10-én mutatták be. A bemutató érdekessége, hogy a címszerepet svéd színésznő, a finnül egyeben szót sem értő Hedvig Charlotte Raa alakította, aki szerepét kívülről megtanulta finnül. Ez a nap azóta a finn színházi élet megszületésének napjává vált. Az életmű máig is legjelentősebb, legismertebb műve A hét testvér, amelyet először Hét férfi címmel ajánl olvasói figyelmébe a szerző. Magyarra Kodolányi János is lefordította. A regény főhőse hét árván maradt testvér, akik magukra maradva összetűznek a falu közösségével, bérbe adják földjüket és visszavonulnak a természetbe, az erdőbe, ahol új otthont építenek, feltörik a földet. A szerző szokatlan művet írt, sok párbeszédet alkalmaz, lírai, mitikus történetek váltják egymást. Leginkább a reneszánsz regényt juttatja eszünkbe. Emberábrázolása A hét testvér című regényben a leggazdagabb. A finn táj szépsége, a nép iránti tisztelete és szeretete hatja át. Nem véletlen, hogy Finnországban ma is a legkedveltebb könyvnek számít. Az emlékestre Helsinkiből neves művészek látogattak Hódmezővásárhelyre: Eeva Litmanen, Pekka Laitinen, Ossi Ahlapuro. Közreműködött még: a Kaláka együttes. Császár Angéla, Havas Judit, Berek Kati, Szersén Gyula, Szabó Sándor, Szabó Gyula, Nagy Attila, Szokolay Ottó. Jelen volt a Finn Rádió igazgatója. Keijo Savolais és Ula Hauhia, a Finn Köztársaság nagykövetségének attaséja. A Magyar Rádiót dr. Kiss Kálmán elnökhelyettes és dr. Molnár Jánosné, a Magyar Rádió külügyi osztályá- nak vezetője képviselte. Az est közreműködőit Csizmadia Sándorné dr., a városi tanács elnöke köszöntötte; jelen volt Oláh János, a városi pártbizottság osztályvezetője is. KAPU PÁL Elek... Aleksis Kivi-emlékest rádiófelvétele Diplomahangverseny Hamarosan ismét gyarapodik eggyel azoknak a tehetséges fiatal diplomás zongoristáknak a száma, akik lakóhelyük szerint Vásárhelyhez kötődnek. Május 15- én, kedden este fél 7-kor kezdődik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kistermében (Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8.) Zsigmond Zoltán diplomahangversenye. A koncert műsorán Bach F-dúr Angol szvit. Beethoven Asz-dír szonáta, Op. 110.. Liszt két transzcendens etűdje, valamint a Weinen Klager,-változatok szerepelnek. Zsigmond Zoltán tanára Zempléni Kornél. Hétvégi vidámság A hagyományokhoz híven, szombaton ismét megrendezték és lejátszották az ügyvédek,orvosok futballmérkőzést Vásárhelyen. Óriási küzdelemben 5-4 arányban az ügyvédek csapata nyert az orvosok megerősített együttese ellen. Napi háromszori fejés a tangazdasáliban Jó munkaszervezéssel • Kimérve az állatokat is Naponta 27 ezer liter tej A vásárhelyi Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság vasházi szakosított szarvasmarhatelepén másfél hete megkezdték a nagy tejhozamú tehenek napi háromszori fejését. Ezt, a Magyarországon ma még viszonylag ritka fejési technológiát, a legmagasabb szintű igényeket is kielégítő Alfa-Laval californiai rendszerű fejőház megépítése, valamint a régi fejőház felújítása tette lehetővé. A munkálatok befejeztével, körülbelül 10 nappal ezelőtt álltak át a 400 magas tejhozamú tehén napi háromszori, és a további, közepes termelésű 700 tehén kétszeri fejésére. A precíz munkaszervezés mellett a gazdaság vezetői igyekeztek olyan fejési technológiát kidolgozni, amely a többletfejés ellenére nem terheli túl az állatok szervezetét. Mint ahogyan piros Istvan telepvezető-helyettes elmondta: az új fejési technológiától — a 400 tehénnél — napi 2,5—3 literes tejnövekedést várnak tehenenként az elkövetkező időben. Ezt reális elképzelésnek tartják, még akkor is, ha az eltelt időszak meglehetősen rövid messzemenő következtetések levonásához. A mostani termelési eredmény azonban bíztató, a napi tejmennyiség máris bizonyos növekedést mutat. Jelenleg 27 ezer liter tejet fejnek naponta a vasháti szakosított tehenészeti telepen. Rajzverseny -köszöntővel Az Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság vasházi telepének szocialista brigádjai és a szakszervezet az idén márciusban rajzpályázatot hirdettek, előre gondolva arra, hogy május első vasárnapját — hagyományaikhoz híven — méltóképpen megünnepelhessék. A pályázat, amelyen a gazdaság dolgozóinak gyermekei vehettek részt, természetesen egyetlen témához, az édesanyák alakjának megörökítéséhez kötődött. A felhívásra összesen 41 rajz érkezett be, amelyeknek értékelését, zsűrizését Holler László festőművész vállalta. A különböző korosztályok legjobb ábrázolásait díjazták. Az alsótagozatosok közül Szekeres Ju. Hanna (Vasházi iskola), Kun Mónika (Kiss Lajos iskola) és Biczó Csaba (Algyő), a felsősök közül pedig Szűcs Judit (Liszt Ferenc iskola), Hajdú Rózsa (Kun Béla iskola), és Szűcs András (Vajhát) munkája volt legsikeresebb. A brigádok különdíját Szirbik Istvánnak (Zalka Máté iskola) ítélték oda. A díjátadás a vajháti tehenészeti telepen megrendezett anyák napi ünnepségen történt, amelyre a gazdaság nődolgozói közül 55 anyukát hívtak meg. A rendezők, a Szántó Kovács János, az Erdei Ferenc, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor szocialista brigád ezúttal is kitettek magukért. Az ünnepelteket Szilágyi Gábor szakszervezeti főbizalmi köszöntötte, majd a vasházi iskolások rövid műsora után a férfiak virágot és a szakszervezet ajándékát nyújtották át a meghívottaknak. A hangulatos összejövetel közös ebéddel fejeződött be. 5