Csongrád Megyei Hírlap, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

Őszintén, nyíltan, következetesen Ez a hármas egység jel­lemzi Gyarmati Mihálynak, a vásárhelyi posta hivatal­vezetőjének életútját, mun­káját, céljait A kocsigyártó munkás fia tíz testvérével együtt nevelkedett. Család­jára jellemző a mozgalom­érzékenység, amely később mindnyájuk útját meghatá­rozta. Cegléden érettségizett 1954-ben. Szülei 51-ben Du­­mpen felére költöztek, hogy jobb megélhetést keresse­nek. Érettségi után ő is kö­vette a szülőket, de nehéz volt az elhelyezkedés. Egy véletlen a postához irányí­totta. A posta segédtiszti tanfolyamot indított, azt el­végezte, ezután ott maradt, a postánál. Rövidesen meg­kedvelte a munkát, és sok­féle tevékenységben vett részt. A honvédség után ismét Dunaújvárosban helyezhe­tett el. A mozgalmi múlt, a család összetartozása, törek­vései meghatározták mun­kahelyi tevékenységét is. Részt vett az úttörőmozga­lomban, a postai DISZ-, és később az újjáalakult KISZ- ben. Szakszervezeti titkár volt jó ideig, majd párttit­kár volt. Valamennyi postai mun­kahelyen dolgozott. Elvégez­te a postaforgalmi tiszti tanfolyamot majd belső el­lenőr, posta hírlapcsoport osztályvezető volt Családi okok miatt 1978-ban új ál­lást keresett, el akart köl­tözni Dunaújvárosból, és a szegedi postaigazgatóság ajánlata tetszett meg leg­jobban, ahol munkaverseny­el­őadó lett. — Úgy gondoltam, hogy itt az eddigi tapasztalat, el­képzelés sokféleképpen va­lóra válhat, és a gyakorlat­ba is átültethető. Nemrégi­ben, 1983 novemberében kaptam megbízatást a vá­sárhelyi postahivatal veze­tésére. Magát a várost már ismertem nagyjából, a kö­rülményeit is tudtam hiva­talból. Ez az ismeretség ar­ra inspirált, hogy olyan cé­lokat tűzzek magam elé, amelyek a sokat szapult, sok támadást ért postai szolgáltatást, a most a pos­tára jellemző általános szín­vonalemeléssel próbáljam közelebb hozni a lakosság­hoz. A vásárhelyi postahi­vatal tulajdonképpen nagy hivatalnak számít, ezért a színvonalat is ehhez kell alakítani — mondja. — Ki­alakulóban van egy vezetői gárda, jól segítik a munkát. Napirenden van mindig a postai szolgáltatások bővíté­se, a kulturált munka, a közvetlen kapcsolat a la­kossággal. Jólesik az, ha hivatalból, szakmailag jó értékelést kap, az is jólesik, mint mondja, ha ez az értékelés elismeréssel, kitüntetéssel jár, de még nagyobb az öröm akkor, ha a lakosság elégedett. Ennek érdekében új és új ötletekkel lépnek fel, újabb szolgáltatásokat vezetnek be. Elsősorban a postai hírlapárusító helyek bővítésére kerestek partnert, hogy minden területen fo­lyamatosan és állandóan le­hessen kapni hírlapokat. Bővítették a csomagszállí­tást is, kiterjesztették mind­azon területekre, amelyek elérhetők a városban. Hosz­­szú időn át tervezgették, most végre megvalósult a tanyai gyógyszerellátás. A csomaggyűjtő járatok meg­szervezését is tervezik na­gyobb vállalatokkal, üze­mekkel. —: Nagyon szeretnénk meg­ismerni a lakosság vélemé­nyét, ötleteit a postai szol­gáltatásról, egy kicsit érté­kelésként is, ezért a közel­jövőben egy kérdőívvel sze­retnénk felkeresni minden­kit. És hogy még közvetle­nebb legyen a kapcsolat, nyílt napokat szervezünk, ahol a lakosság, bárki, bár­milyen kérdéssel fordulhat a hivatalvezetőhöz, az ott levő dolgozókhoz, sőt, adott esetben akár azt a bizonyos szakmai területet, amelyet bírálat ért vagy dicséret, be is mutatjuk. Úgy véli, hogy ezzel a na­pi ritmust gyorsíthatják, a pontos szolgáltatást kibővít­­hetik, és élő, természetes kapcsolat jön létre a posta és a lakosság között. — Nemcsak a munkának, hanem a munkásnak is be­csülete van előttem, és ezt csak együtt élni lehet velük. Éppen ezért különös figyel­met fordítunk a szocialista munkaversenyre. Fontos, hogy már az ötletnél részt vegyenek a dolgozók, taná­csoljanak, a döntésbe bele­szóljanak, így később, a megvalósításban már ponto­san tudják, mi a feladatuk, és ebben aktívan részt ve­hetnek. A dolgozókkal való­­egyetértés, a véleményük figyelembe vétele sarkalatos pontja ennek a munkának. Sajnos, még gond a munka­erő-ellátottság, elsősorban az adminisztratív munkakör­ben nagy a fluktuáció — mondja a hivatalvezető. Gyarmati Mihály nagy lendülettel, újító kedvvel látott az elődei által már bizonyos színvonalra emelt postai szolgáltatás tovább­fejlesztéséhez. Munkáját ré­gebben is elismerték, hiszen ,,Kiváló társadalmi munkás” volt, külföldön tanulmány­utakon vett részt jutalom­ból, a „Posta kiváló brigád­jának” is volt tagja, három­szoros „Kiváló dolgozó”, és kétszeres miniszteri kitünte­tett „Posta kiváló dolgozó­ja”. Reméljük, hogy ez a hát­tér a gyakorlatban is jelent­kezik Vásárhelyen, a postai szolgáltatásban. OCSOVSZKY LÁSZLÓ Egy úttörővezető po­rtré­ja kényelmes cipőt húzz! — Nincs énrólam sok be­szélgetni való — mondta a tőle megszokott lendülettel, ha jól emlékszem, egy béke­gyűlés szünetében, ahol „ép­pen” ott volt —, inkább gye­re el ide — és a kezembe nyomott egy borítékot. „Kedves Kartárs! A kezdő rajvezetői tanfolyam záró­­foglakozását, ma délután 2 órakor tartjuk a mártélyi általános iskolában. A fog­lalkozás helye az úttörőtá­bor. (Kényelmes cipőt húzz!) Autóbusz és vonat is indul fél kettőkor Vásárhelyről. Megjelenésed­re számítok! Börcsök Lajosné tanfolyam­vezető.” Börcsökné tudja, Eszter majd megmutatja, megcsi­nálja, megszervezi, elintézi. Aki az úttörőmozgalomban csak egy kicsit is járatos, is­meri a nevét. Lelkesedése, munkabírása, lendülete, szer­vezőkészsége szinte fogalom­má vált. Amióta tanít, út­törővezető, tehát 1957 óta. Volt rajvezető és csapatve­­zető-helyettes, később, 1960- tól 1963-ig Mártélyon, 1964 és 1968 között pedig Vásár­helyen, a Dózsa György Ál­talános Iskolában csapatve­zető. A kezemben levő meghí­vót elolvasva újabb funkciói is eszembe jutnak, az példá­ul, hogy 14 éven át (egészen a legutóbbi választásokig) volt tagja a városi úttörő­­elnökségnek, ahol a képzési szakbizottság munkájába kapcsolódott be. Először tag­ként, az utóbbi 10 évben pe­dig a bizottság vezetőjeként dolgozott.­­ A gyerekek képzésére, az őrs vezetők­épző-tanfolyam irányítására könnyebben akadt jelentkező, mint a fel­nőttekére, így lett az enyém ez a feladat — mondja. — Szívesen és szeretettel csi­náltam, s mellette az az elő­nyöm is megvolt, hogy szin­te minden fiatal nevelőt is­mertem, ismerek mai napig is a környéken. Hogy mennyire így van ez, látszik a bemutató foglalko­záson is. Két fiatal nevelő irányítja, Sós Mária és Láda Ildikó. Az utóbbi Eszter né­ni tanítványa, az úttörőta­nács titkára volt néhány év­vel ez­előtt, a Dózsa György iskolában. Most képesítés nélkül tanít Mártélyon, le­velező tagozaton végzi a ba­jai tanítóképzőt — és ter­mészetesen rajvezető... A foglalkozás, amelyen a tábo­rozási előkészületekkel fog­lalatoskodik a 2. és a 8. osz­tályosok egy-egy raja, érde­kes, tanulságos és játékos is egyben. Látszik, hogy fiata­lok irányítják, s látszik az is, hogy ezeknek a fiatalok­nak volt alkalmuk, volt ki­től tanulni a mozgalmi mun­kát. A frissen képzett tanveze­­tők, a tanfolyam fiatal pe­dagógus hallgatói szorgal­masan jegyzetelnek ezen a zárófoglalkozáson is. Bővére akad jó ötlet, hasznosítható megoldás. A tanfolyamvezető jogos büszkeséggel és rend­kívüli meghatottsággal néz végig a társaságon, felnőtte­ken, gyerekeken egyaránt Búcsúzik ettől a feladattól, hiszen munkája, a mártélyi általános iskola igazgatása egész embert kíván. A kö­vetkező csoportot már utó­da, Őze Márta, a Csorba Mária iskola pedagógusa ké­szíti fel a rajvezetői tevé­kenységre. — A saját iskolámban azért még módomban lesz „úttörőzni” — magyarázza —, természetesen „közkato­naként”. Az igazgatás merő­ben más jellegű feladat, megvallom őszintén, az út­törőmozgalom több örömöt ad az embernek. Nem csoda hát, ha megsirattam, és még egy néhányszor meg is köny­­nyezem majd, hogy el kel­lett szakadnom tőle. Ez az elszakadás azonban csak részleges. Biztosak le­hetünk benne, hogy Börcsök Lajosné ezután is a mozga­lom „közelében” marad. Ott lesz — hiszen éveken át élen járó népszerűsítője volt — a gyalogtúrázásra épülő vándortáborokban is, ahol alapszabály a felszólítás: „Kényelmes cipőt húzz!”... KIRÁLYHEGYI OTTILIA (Fotó: Pintér József) CSÜTÖRTÖK, mi. JÚNIUS 14. Videodiszkó gyermekeknek Június 16-án, szombaton délelőtt 11 órai kezdettel rendeznek videodiszkót gyermekek számára Vásár­helyen, a Petőfi Művelődési Központ aulájában. A prog­ramot Mucsi József vezeti. Szakkörök kiállítása A Petőfi Művelődési Köz­pont június 15-én, pénteken délután 5 órai kezdettel tartja képzőművészeti szak­körei kiállításának megnyi­tóját. Szakkörvezetők: Fo­dor József festőművész és Návai Sándor szobrászmű­vész. A rendezvényen Szobosz­­lai Zsolt közművelődési fel­ügyelő mond megnyitó be­szédet. Közreműködik a „Bodza Banda” Molnár Er­zsébet vezetésével. Ifjúsági presszó Megnyílt Vásárhelyen az Ifjúsági Házban a régóta várt ifjúsági presszó. A vendégek üdítő italt, kávét, süteményeket fogyaszthat­nak, a játékteremben pedig elektromos játékok nyújta­nak szórakozási lehetőséget. A nyitvatartási idő minden­nap délután fél 3-tól este 9 óráig tart. Rádióközvetítés Vásárhelyről Könyvről - könyvért Mint ismeretes, a Petőfi Rádió Zenés délután című műsorában rendszeresen szerepel a Könyvről - könyvért vetélkedő is. Ezt a programot holnap, pénte­ken délután 3 óra 25 perc­től 35 percig a vásárhelyi Petőfi Sándor Könyvesbolt­ból közvetítik. A szokások­nak megfelelően a helyes válaszokat 100 forintos könyvutalvánnyal jutal­mazzák. A műsort Zsoldos Péter vezeti, a programra minden érdeklődőt várnak. Kevés szállodai szoba — Bővített ételválaszték Nyári felkészülés a vendéglátásban — Hogyan történt a ven­déglátás nyári felkészülése? Milyen változások vannak? Mire számítanak az idegen­­forgalom területén? Milyen tartalékokkal rendelkezik még a vendéglátó vállalat? — ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Vásárhelyen Vincze Lajos kirendeltség­vezetővel. — A kirendeltségen már évek óta alkalmazzuk a sze­mélyes beszerzési módszert. Különösen a gyümölcslé­ellátáson tudtunk segíteni ezzel. Az ebből következő állandó személyes kapcsolat a partnerekkel segíti a fo­lyamatos felkészülést és szükség esetén az áruhelyet­tesítést. Az idén azzal szé­lesítjük ezt a módszert, hogy a kirendeltség áruforgalmi munkatársai havonta egy­két alkalommal felkeresnek eg­y-egy szállítót, ahol a kö­vetkező időszak feladatait, gondjait, problémáit beszélik meg. Arra számítunk, hogy így nem éri a vállalatot vá­ratlanul az esetleges szállí­tási gond. Sajnos, sok ellá­tási nehézség van bizonyos üdítőféleségekből, különösen a kóla hiánycikk. Némi vál­tozást remélünk attól, hogy bevezettük a Schweppes üdítőcsalád értékesítését hálózatunkban. Úgy gondol­juk, hogy az idegenforgal­mi főszezonban nem lesz üdítőellátási gondunk. Egyéb árucsoportokban a sörnél szokott esetenként ki­maradás, akadozás jelent­kezni, azonban itt fontos hangsúlyozni, hogy amikor a vendég, vásárló sörellá­tási gondról beszél, általában a kőbányaira gondol. Kere­settebb­­ az ára miatt. Ezzel a továbbiakban is le­het gond, de egyes területe­ken, mint a városi strand, a mártélyi üdülőterület és más idegenforgalmi szem­pontból fontos helyeken, igyekszünk folyamatos ellá­tást biztosítani a nagy vá­lasztékban meglevő minő­ségi sörök mellett. — Mi a helyzet a szállodai szobákkal? — Vásárhelyen az egyet­len szálloda a vendéglátó üzemeltetésében a Béke. Itt sajnos korszerűsítésre, fel­újításra van szükség. Ez pár évvel ezelőtt megkezdődött. Tavaly az első emeleti szo­bák felújítása megtörtént, ebben az évben a központi fűtés szerelésével, megújítá­sával folytatjuk, sajnos, kor­szerűsítésről nem beszélhe­tünk. Az év második felé­ben kezdődik a második emeleti szobák helyrehoza­tala és reméljük, be is feje­ződik. Ugyanakkor minden­nél fontosabb a tetőszerke­zet rendbehozatala, amely meghatározza tulajdonkép­pen a működést is. Ebben az évben a vállalat 3 mil­lió forintot költ a munkála­tokra, együttesen a tervidő­szakban 10 millió forintot. — A meglevő lehetőség mennyi szobaszámot jelent? — Sajnos, itt egyelőre nincs növekedés, a felújítás után mindössze 10—15 szoba adható ki. A többi régi, el­avult, kiadhatatlan. — A tavalyihoz képest van­ e változás a vendéglátó egységek üzemelési mód­­jában? — Igen. Az új üzeme­lési formákat tovább széle­sítettük Vásárhelyen; ez év januárjától 2 nagy üzletünk jövedelem-érdekeltségű üze­melési formában dolgozik. Ez a Béke komplexum és a Tisza étterem. Ez az új for­ma változata a szerződéses üzemelésnek, azzal a meg­különböztetéssel, hogy ezt általában nagyobb komple­xumoknál alkalmazzák. Tö­rekvés az, hogy még több egység így működjön. — Jelent-e ez színvonal­változást? — Eddigi tapasztalataink szerint mindenképpen jelen­tős a változás színvonalban és gazdálkodásban egyaránt. Egyik a másik nélkül nem megy. A színvonal forgalom­­növekedést eredményez, ami további színvonalemelésre ösztönözheti az üzemet. Mindenképpen azt reméljük és az eddigi példa azt iga­zolja, hogy az idegenforga­lom tekintetében a vendég­­fogadásban udvariasabb, vendégcentrikusabb a tevé­kenység. És ez megfoghatóan bizonyítja, hogy amikor köz­vetlen érdekeltsége fűződik az üzlet dolgozóinak, sze­mélyzetének, vagy egy cso­portnak az üzlet eredmé­nyeinek alakulásához, akkor ennek hasznát a vállalat mellett elsősorban a vendég látja.­­ Tavaly próbálkozások történtek az ételforgalom növelésére, a választék bő­vítésére. A tapasztalat sze­rint nyáron a lakosság szí­vesen veszi igénybe a ven­déglátó szolgáltatásait. A nyár folyamán milyen lehe­tőségek lesznek erre, hogyan alakulhat az ételforgalom? — Egyre nagyobb gondot okoz az olcsó ételválaszték tartása üzleteinkben. A rend­kívül népszerű pacalpörkölt talaha a legolcsóbb ételek közé tartozott, ma már az ára alig kevesebb, vagy ép­pen annyi, mint bármilyen „nemes” húsféleségből ké­szült étel ára. Népszerűsége ugyan még maradt, de he­lyette újabb és újabb olcsó ételeket kell étlapon tartani. Erre a törekvésre nagyon jó intézkedés az új üzemelési forma. Itt nem ritka az olyan jelenség, hogy állandó árakon (25 forint) tartanak napi menüket, egytál étele­ket. Ez a kispénzű vendé­geknek különösen szimpati­kus, kedvező, de az igénye­sebb vendégek menüsora is az olcsóbb árfekvésre törek­szik, ennek kialakítása ne­hezebb. Az idegenforgalmi szezonban különösen a sza­bad kapacitások lekötését szeretnénk elérni. Ilyen az iskolaszünet ideje alatt a Tisza étteremnél meglevő, 260 ülőhellyel rendelkező étterem. Gyakorlatilag sza­bad lesz a teljes napi kapa­citása, mivel hogy ebben az időszakban alig 2—300 elő­fizetéses vendég van és elég kislétszámú á la carte étkező. Törekvésünk az, hogy a nyári szabadság idején az üzemi konyhák felújítása alatt ne szenvedjen hiányt az üzemi étkeztetés. Ezért felajánlottuk szabad kapa­citásunkat az üzemeknek és vállalatoknak. Megoldható a tálalókonyhákra történő ki­szállítás is. Erre napi 1000— 1200 adag főzőkapacitásunk van — fejezte be nyilatko­zatát a kirendeltségvezető. Arany­lakodalom A napokban tartották aranylakodalmukat Be­­recz Ernő és Fekete Margit Vásárhely, Ma­jakovszkij utca 27. szám alatti lakosok. A Haza­­i fias Népfront Klauzál utcai székházában a ju­­­­biláló házaspárt a váró- r­­ si tanács vb és a Csaló- h i­di­c­seményeket Szerve- '­­ ző Iroda nevében Beny-­­­he Sándor nyugalmazott anyakönyvvezető kö­szöntötte. Ott volt a gyermekük, vejeik, me­nyeik, 24 unokájuk és­­ j­­ dédunokájuk is. Az ün- I népi beszéd elhangzása­­­­ után legkisebb unoká­juk kedves verssel kö­­­­szöntötte a jubiláló nagyszülőket. 5

Next