Csongrád Megyei Hírlap, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
4 Pedagógusok köszöntése Kitüntetésátadási ünnepség a pesti Vigadó dísztermében Hazánk valamennyi pedagógusát, az óvónőket, a tanítókat a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter a pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a pedagógusán alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, valamint Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a jeles elődök útján járva igyekeznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kel megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodákban, az iskolákban, a bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, érseknet alakító, jellemét, erkölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló időszerű feladatokról szólva a művelődési miniszter kiellette: — Továbbra is az a frásdataink, hogy ifjúságunk a legkorszerűbb ismereteket sajátítsa el tanulmányai során. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alapkészségek fejlesztésére, hiszen ezek szilárd birtoklása nélkül alig képzelhető el a tudatos, sokoldalú művelődési igény felkeltése, a permanens önképzési képesség és szükséglet kimunkálása. Mindezért folytatjuk és befejezzük az új tantervek és tankönyvek bevezetését, egyszersmind megkezdjük — a tapasztalatok alapján — ezek korrekcióját is. Elhatározott szándékunk, hogy változtatunk a pedagógusképzés mennyiségén és javítunk a minőségén. A pedagógusok munkájának segítésére a szakmai irányítás tartalmi és szervezeti korszerűsítését irányozzuk elő. Célunk az is, hogy a nevelési intézmények önállóságát és demokratizmusát fejleszszük, s a felszabaduló energiákat az eredményesebb nevelő-oktató munkára használjuk fel. Az óvodák, az iskolák és társadalmi környezetük között is a helyesen értelmezett partneri kapcsolatok megteremtését kívánjuk előmozdítani. Köztudott, hogy új oktatási törvényt készítünk elő. Ebben a dokumentumban nevelésügyünk egész eddigi eredményeit összefoglaljuk, s egyben felvázoljuk azokat az előremutató elemeket is, amelyek folyamatos megteremtésével intézményeink képesek lesznek az ezredforduló követelményeinek, a jövendő kor parancsainak megfelelni. Munkánkat úgy fogjuk fel, hogy korszakos dokumentumot kell elkészítenünk — mondotta a művelődési miniszter. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere János-díjat, 130-an pedig a Kiváló Pedagógus” kitüntetést vehették át. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegyetem egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet, amelyet a professzor kiemelkedő munkája, példamutató oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként kapott. Apáczai Csere János-díjat kapott: Baross Imre, az Állami Artistaképző Intézet igazgatója; dr. Fábián Zoltán, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatója; Járdánházy Dezső, a kazincbarcikai Központi Általános Iskola tanára; Kiss Zoltán, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanára; Kocsis József, a Janus Pannonius Tudományegyetem szentlőrinci I. számú Gyakorló Általános Iskola igazgatója; dr. Íóti János, a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója; Méhész Lajos, a budapesti Egressy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola igazgatója; dr. Nagy László, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója; Oravecz Pálné, a Budapest, I. kerület Tárnok utcai Általános Iskola tanítója; Répászky Zoltán, a mezőkövesdi Petőfi Sándor Általános Iskola tanára; dr. Schvób Péter, a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai igazgatója; Szerencsés Rudolfné, a komlói Április 4. útjai Általános Iskola tanítója; Herbergerné Hegedűs Piroska, a győri Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgatója; dr. Zibolen Endre, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont nyugalmazott igazgatója. „Kiváló Pedagógus** kitüntetést kapott Csongrád megyéből: Alföldi Jánosné, a szegedi Hámán Kató Általános Iskola tanítója; Borbély Imréné, a szegedi Juhász Gyula utcai óvoda vezető óvónőhelyettese; Gát László, a Csongrádi Széchényi úti Általános Iskola és Diákotthon igazgatóhelyettese; Kertész Ferenc, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára, szakfelügyelő; Miskolczi Józsefné, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájának szakvezető tanára; Papp Gyuláné, a szegedi Dugonics Általános Iskola igazgatója. Csellókoncert a zeneiskolában Sikeres tanári hangverseny színhelye volt a szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola Tábor utcai hangversenyterme május 30-án este. A zenetanárok országos csellóversenyére készülő Pukánszky Béla adott koncertet Bódásné Vanyiska Zsuzsanna közreműködésével. Műsorát a jövő héten Miskolcon is felcsendülő versenyprogramja alapján állította öszsze. Először Bach Preludiumát szólaltatta meg a C-dúr szvitből. A lendületes interpretáció nemcsak biztos technikai, zenei felkészültségéről, hanem a tudatos pszichikus átgondoltság eredményességéről is számot adott. A hangverseny második darabja az előző tanári koncerten már hallott W. de Fesch, d-moll szonáta volt. A most is megbízható tolmácsolás legszebb pillanatait a megnyugodó harmadik tétel nyújtotta. A Láng István Szonáta I. tételének előadása modern művön bizonyította a szólista képességeit. A sóhajmotívumokat ellensúlyozó virtuóz-akkordikus részek megszólaltatása nem maradt hatás nélkül. A legnagyobb élményt a Mendelssohn: B-dúr szonáta II. és III. tételének stílusos, romantikus előadása adta. Bár a produkció finomságát, bensőségességét a néha talán tél intenzív zongoraszólam kissé zavarta, a pianista technikai biztonsága is igazán imponáló volt. Befejezésül — a versenyprogram után — Bartók eredetileg hegedűre írt I. Rapszódiájával birkózott meg Pukánszky Béla,Bódásné Vanyiska Zsuzsanna zongorakíséretével. A kamaramű hangzásegyensúlyán még akad javítanivaló. OLÁH P. LAJOS Megyei kollégiumi konferencia A diákotthonok kollégiummá avatásának 25. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtökön Szegeden, az Ifjúsági Házban ünnepséget tartottak. Dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője mondott köszöntőt az ünnepélyen megjelent kollégiumi vezetőknek, diáktanácstitkároknak, vendégeknek. Emlékeztetett a kollégiumok létrejöttére. Arra, hogy hajdan a két intézmény — iskola és kollégium — együvé tartozott, a „lámpás” szerepére készítette föl lakóit, diákjait ez az egység. Szólt a későbbi internátusokról, konviktusokról, a Magyar Tanácsköztársaság diákdirektóriumairól, a népi kollégiumok romantikus korszakáról. Ez utóbbiak legfontosabb erénye és jellemzője volt a demokratikus önkormányzat, s hogy lakói céltudatosan küzdöttek a szocialista építésért. 1956-ban alakultak újjá a kollégiumok, ettől az esztendőtől számítódik a most ünnepelt évforduló. Csongrád megyében 1959 júniusában, Makón jött létre az első kollégium. Az intézmények napjainkban betöltött szerepéről külön kiemelte: a kollégium, a családot is hivatott pótolni, így a nevelő, mint jó szülő, mindig védi gyermekeit. A vártnál kevesebb eredményt hozott az egységes nevelési intézmények (egy iskola — egy kollégium) kialakítása. Sajnos, a kollégiumi tanárképzés ma is megoldatlan a nevelők autodidakta módon tanulják a szakma fortélyait. Pedig igen magasak a velük szembentámasztott követelmények. A megyében működő 24 kollégium és 7 diákotthon megfelelő objektív feltételekkel rendelkezik. dicséret illeti a nevelőtanárok, a diákok közös erőfeszítéseit: a 4100 kollégista 80 százaléka sikeres vizsgát tesz a felsőoktatási intézményekben, alacsony a bukási arány (mindössze 3 százalék) a középiskolás évek alatt. A kollégiumi mozgalomban végzett eredményes, több mint két évtizedes tevékenységéért dr. Keczer Tamás a KISZ Központi Bizottságának és a Művelődési Minisztériumnak Emléklapját adta át Hős Zoltán kollégiumvezetőnek (Makó), Schindler Endréné kollégiumi igazgatónak, Sújtó Sándorné és Sújtó Sándor nevelőtanároknak (Hódmezővásárhely), dr. Gulyás Sándorné, Gyukity Márkné Kovács Rózsa, Kircsi János nevelőtanároknak, dr. Balla György kollégiumi igazgatónak (Szeged), Földi Vilmos kollégiumi igazgatónak (Szentes). Dr. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára a kollégiumi versenymozgalomban kiemelkedő munkájáért Arany oklevelet nyújtott át a Szántó Kovács János (Hódmezővásárhely, a Majakovszkij, a 600-as számú Szakmunkásképző (Szeged), a Mező Imre (Makó), a Faipari Szakközépiskola (Csongrád) és a kisteleki gimnázium kollégiumi diáktanácstitkárainak. Kilenc DT-titkárt jutalomban részesített a megyei KISZ-bizottság. A résztvevőket a megyei diákotthon úttörői, valamint középiskolás kollégisták dallal, muzsikával, szavalatokkal köszöntötték. A Szegedi Nyomda MTESZ miniatűrkönyv-klub tagjai társadalmi munkájával minikönyv jelent meg Régi szegedi nyomdák címmel , Bátyai Jenő technikatörténeti írását és vonatkozó képmellékletét közzétéve. Az eddigi könyvecskék színvonalas kiviteléhez, dicséretes kötéstervéhez és tipográfiájához méltó új kiadvány a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület mérnök-technikus körének Szegeden megtartott konferenciája alkalmából készült Alkötésterv és tipográfia Ekker János és Erményi Lajos munkáját dicséri. Bátyai Jenő kötetbe foglalt nyomdatörténeti írása az első szegedi nyomda Minikönyv Régi szegedi nyomdák (Grünn Orbán, 1801) születésének 180. évfordulójára készült. A könyvet Erményi Lajos lektorálta. A Régi szegedi nyomdák kiadvány a nagyobb létszámú, vagy egyéb okból jelentősebbnek ítélt nyomdákat tárgyalja részletesebben, így Grünn Orbán úttörő nyomdaüzeme (később Grünn János fejlesztésében), az 1862- ben alapított Bába-nyomda (itt indították az első szegedi napilapot, a Szegedi Naplót), Engel Lajos nyomdája, a Várnay Lipót alapította nyomda (amelyet 1920-ban a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. vásárolt meg, s az államosítás után ebből alakult ki a mai Szegedi Nyomda), a Gönczi J. József-féle nyomda, a Délmagyarországi Hírlap- és Nyomdavállalat Rt, a Koroknay-nyomda és a Prometheus nyomda történetéről ad ismertetést az írás. Mellettük több, rövid ideig fennállt, kevésbé jelentős üzemet is megemlít. Külön szól a nevesebb nyomdászok és könyvkötők munkásságáról. A könyv az államosítások utáni, „legújabb kori” nyodatörténeti ismertetéssel zárul. A t Átadták a Kazinczy-díjat Dr. Kovács Dániel, a sárospataki Comenius Tanárképző Főiskola főigazgatóhelyettese, valamint Miklós József, a komáromi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója kapta az idei Kazinczy-díjat. A magyar nyelv szolgálatáért és a példamutató, szép, tiszta magyar beszédért évente odaítélt díjat a legújabb kitüntetetteknek csütörtökön Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár adta át a minisztériumban. Egyebek között elmondta: Péchy Blanka érdemes művész két évtizeddel ezelőtt alapította a Kazinczy-díjat, s e szép hagyomány kötődik a pedagógusnaphoz. Anyanyelvünk épüléséhez, a tiszta beszédhez, a szép kiejtéshez és hangsúlyozáshoz édesanyánk szava mellett legtöbbet tanítóinktól, tanárainktól kaptuk, s kapják tőlük máig is a fiatalok. E célt szolgálja kiváló tevékenységével dr. Kovács Dániel és Miklós József is — állapította meg az államtitkár. Évzáró a Balázs Béla úttörőházban Eltelt egy esztendő az új, Bálám Béla Úttörőházban. A szegedi Kálvin téri gyermekmozgalmi centrumban megfelelő feltételek között oldották meg a felnőtt- és gyermekvezetők módszertani, mozgalmi jellegű képzését a különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken. A ház könyvtára, szakirodalma is jó segédanyagául szolgált az úttörővezetők munkájához megyeszerte. Úttörőelnökségek üléseinek adott otthont a ház nagyterme. Ám a megfogalmazott célok között szerepelt az is, hogy a gyerekek, akik iskolájukon kívüli elfoglaltságot keresnek, megtalálják az érdeklődésüknek megfelelőt az úttörőházban, valamint, hogy a hétvégeken, a téli és tavaszi szünetben, de majd a nyári vakáció idején is kellemes környezetben, játékkal tölthessék szabad idejüket a pajtások. Tegnap, csütörtökön mindezek megvalósulásáról adott értékelést Fodor Mária, az úttörőház igazgatója. Különösen a szakköröket dicsérhette. Három „kiváló szakkört” avattak: a keramikusok (dr. Somi Imréné vezetésével), a bélyeggyűjtők (Alaxai István irányításával) és a kis filatelisták közösségét. A versenyeken elért rangos helyezések bizonyítják, hogy nem fáradoztak hiába a tájékozódási futók Bódy László vezetésével. Dicséretet érdemeltek ki a számítástechnikusok, a modellezők, a néptáncosok, a rádiósok, az idegenvezetők, a csillagászok és a sakk-asztalitenisz szakkör tagjai. Kiváló úttörőmunkáért 12, kiváló kisdobosmunkáért egy pajtást tüntettek ki. Dicsérő oklevelet kapott 10 úttörő és 9 kisdobos. Az úttörőszövetség „Szülőföldért” kitüntető jelvényét 8, a „Környezetért” jelvényt 2, a „Közösségért” 4, a ,,Művelődésért” szólót pedig hét diák kapta. Szakköri munkájának elismeréseként 38 gyereket jutalmazott Emléklappal és könyvvel az úttörőház. Amely a nyári vakáció idején játékszobával, számítástechnikai játékteremmel házon kívül a szaktáboraiba várja a kicsiket. Egész nyáron tart az a kiállítás, amelyet a névadó, Balázs Béla születésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek. De most még az évközi szakköri munkák legsikerültebb alkotásai láthatók: szorgos kezek, okos kis fejek „termékei”. M. E. Színészklub Szegeden Kezdetben volt Szegeden, a régi színház épületében, később, többszöri viszontagságok után, az egykori Ifjúsági Ház alagsorában , most pedig, új és immáron végleges helyén megnyílt a szegedi színészklub. A Tanácsköztársaság útja 6. szám alatti épületben található, 300 négyzetméternyi alapterületű létesítményt szerdán este, adták át tulajdonosainak, vagyis — a szimfonikus zenekar tulajdonkénten ,,belsőnek” számító tagjaival együtt — összesen mintegy 400 szegedi művésznek. A korszerű, ízléses, kifejezetten reprezentatívnak nevezhető klubot a színház saját erőből több gmk közreműködésével alig fél év alatt hozta tető alá. A most megnyílt új színészklub nemcsak a pihenést, a munkából való kikapcsolódást szolgálja majd — próbahelyiség és stúdióelőadások tartására alkalmas színpad is helyet kapott benne. Képünkön: az új szegedi színészklub egy részlete. (Fotó: Nagy László.) PÉNTEK, 1984, JÜNMIS JU