Csongrád Megyei Hírlap, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

4 Pedagógusok köszöntése Kitüntetésátadási ünnepség a pesti Vigadó dísztermében Hazánk valamennyi pedagógusát, az óvónőket, a ta­nítókat a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek veze­tőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter a pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a pedagógusán alkalmá­ból rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen meg­jelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, valamint Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hiva­tá­studat hajt, akik a je­les elődök útján járva igye­keznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsú­lyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem te­hetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kel megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodákban, az iskolákban, a bentlakásos in­tézményekben dolgozók ál­dozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, érseknet alakító, jellemét, erkölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Az oktatásügy előtt álló időszerű feladatokról szólva a művelődési miniszter ki­­ell­ette: — Továbbra is az a frá­­sdataink, hogy ifjúságunk a legkorszerű­bb ismereteket sajátítsa el tanulmányai so­rán. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alapkészsé­gek fejlesztésére, hiszen ezek szilárd birtoklása nélkül alig képzelhető el a tudatos, sok­oldalú művelődési igény fel­keltése, a permanens önkép­zési képesség és szükséglet kimunkálása. Mindezért foly­tatjuk és befejezzük az új tantervek és tankönyvek be­vezetését, egyszersmind meg­kezdjük — a tapasztalatok alapján — ezek korrekcióját is. Elhatározott szándékunk, hogy változtatunk a pedagó­gusképzés mennyiségén és javítunk a minőségén. A pe­dagógusok munkájának se­gítésére a szakmai irányítás tartalmi és szervezeti kor­szerűsítését irányozzuk elő. Célunk az is, hogy a neve­lési intézmények önállóságát és demokratizmusát fejlesz­­szük, s a felszabaduló ener­giákat az eredményesebb ne­velő-oktató munkára hasz­náljuk fel. Az óvodák, az iskolák és társadalmi környezetük kö­zött is a helyesen értelme­zett partneri kapcsolatok megteremtését kívánjuk elő­mozdítani.­­ Köztudott, hogy új ok­tatási törvényt készítünk elő. Ebben a dokumentumban nevelésügyünk egész eddigi eredményeit összefoglaljuk, s egyben felvázoljuk azokat az előremutató elemeket is, amelyek folyamatos megte­remtésével intézményeink képesek lesznek az ezredfor­duló követelményeinek, a jövendő kor parancsainak megfelelni. Munkánkat úgy fogjuk fel, hogy korszakos dokumentumot kell elkészí­tenünk — mondotta a mű­velődési miniszter. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere János-díjat, 130-an pedig a Kiváló Pe­dagógus” kitüntetést vehet­ték át. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a szegedi József Attila Tudományegye­tem egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Szocialista Magyar­­országért Érdemrendet, ame­lyet a professzor kiemelkedő munkája, példamutató okta­tó-nevelő tevékenysége elis­meréseként kapott. Apáczai Csere János-díjat kapott: Baross Imre, az Állami Artistaképző Intézet igazga­tója; dr. Fábián Zoltán, a Jászberényi Tanítóképző Fő­iskola főigazgatója; Járdán­­házy Dezső, a kazincbarcikai Központi Általános Iskola tanára; Kiss Zoltán, a ka­posvári Táncsics Mihály Gimnázium tanára; Kocsis József, a Janus Pannonius Tudományegyetem szentlő­rinci I. számú Gyakorló Ál­talános Iskola igazgatója; dr. Í­óti János, a Fővárosi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója; Méhész Lajos, a budapesti Egressy Gábor Fi­nommechanikai és Műszer­ipari Szakközépiskola igaz­gatója; dr. Nagy László, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója; Oravecz Pálné, a Budapest, I. kerület Tárnok utcai Ál­talános Iskola tanítója; Ré­­pászky Zoltán, a mezőkö­vesdi Petőfi Sándor Általá­nos Iskola tanára; dr. Schvób Péter, a Bács-Kiskun me­gyei Pedagógiai Intézet pe­dagógiai igazgatója; Sze­rencsés Rudolfné, a komlói Április 4. útjai Általános Is­kola tanítója; Herbergerné Hegedűs Piroska, a győri Foglalkoztató Iskola és Ne­velőotthon igazgatója; dr. Zibolen Endre, a Felsőokta­tási Pedagógiai Kutatóköz­pont nyugalmazott igazga­tója. „Kiváló Pedagógus** ki­tüntetést kapott Csongrád megyéből: Alföldi Jánosné, a szegedi Hámán Kató Általá­nos Iskola tanítója; Borbély Imréné, a szegedi Juhász Gyula utcai óvoda vezető óvónőhelyettese; Gát László, a Csongrádi Széchényi úti Általános Iskola és Diákott­hon igazgatóhelyettese; Ker­tész Ferenc, a szegedi Rad­nóti Miklós Gimnázium ta­nára, szakfelügyelő; Miskol­­czi Józsefné, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola 1. sz. Gyakorló Álta­lános Iskolájának szakveze­tő tanára; Papp Gyuláné, a szegedi Dugonics Általános Iskola igazgatója. Csellókoncert a zeneiskolában Sikeres tanári hangver­seny színhelye volt a szege­di Liszt Ferenc Zeneiskola Tábor utcai hangversenyter­me május 30-án este. A ze­netanárok országos cselló­­­versenyére készülő Pukánsz­­ky Béla adott koncertet Bó­­dásné Vanyiska Zsuzsanna közreműködésével. Műsorát a jövő héten Miskolcon is felcsendülő versenyprog­ramja alapján állította ösz­­sze. Először Bach Preludiumát szólaltatta meg a C-dúr szvitből. A lendületes inter­pretáció nemcsak biztos technikai, zenei felkészültsé­géről, hanem a tudatos pszi­chikus átgondoltság ered­ményességéről is számot adott. A hangverseny második darabja az előző tanári kon­certen már hallott W. de Fesch, d-moll szonáta volt. A most is megbízható tol­mácsolás legszebb pillana­tait a megnyugodó harma­dik tétel nyújtotta. A Láng István­ Szonáta I. tételének előadása modern művön bizonyította a szólis­ta képességeit. A sóhajmotí­vumokat ellensúlyozó virtu­­óz-akkordikus részek meg­szólaltatása nem maradt ha­tás nélkül. A legnagyobb élményt­­ a Mendelssohn: B-dúr szonáta II. és III. tételének stílusos, romantikus előadása adta. Bár a produkció finomságát, bensőségességét a néha ta­lán tél intenzív zongoraszó­lam kissé zavarta, a pianis­ta technikai biztonsága is igazán imponáló volt. Befejezésül — a verseny­program után­ — Bartók eredetileg hegedűre írt I. Rapszódiájával birkózott meg Pukánszky Béla,Bódás­­né Vanyiska Zsuzsanna zon­gorakíséretével. A kamara­­mű hangzásegyensúlyán még akad javítanivaló. OLÁH P. LAJOS Megyei kollégiumi konferencia A diákotthonok kollégi­ummá avatásának 25. évfor­dulója alkalmából tegnap, csütörtökön Szegeden, az If­júsági Házban ünnepséget tartottak. Dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelő­dési osztályának vezetője mondott köszöntőt az ünne­pélyen megjelent kollégiumi vezetőknek, diáktanácstitká­roknak, vendégeknek. Emlé­keztetett a kollégiumok lét­rejöttére. Arra, hogy hajdan a két intézmény — iskola és kollégium — együvé tarto­zott, a „lámpás” szerepére készítette föl lakóit, diákjait ez az egység. Szólt a későb­bi internátusokról, konvik­­tusokról, a Magyar Tanács­­köztársaság diákdirektóriu­mairól, a népi kollégiumok romantikus korszakáról. Ez utóbbiak legfontosabb eré­nye és jellemzője volt a de­mokratikus önkormányzat, s hogy lakói céltudatosan küz­döttek a szocialista építésért. 1956-ban alakultak újjá a kollégiumok, ettől az eszten­dőtől számítódik a most ün­nepelt­ évforduló. Csongrád megyében 1959 júniusában, Makón jött lét­re az első kollégium. Az in­tézmények napjainkban be­töltött szerepéről külön ki­emelte: a kollégium, a csa­ládot is hivatott pótolni, így a nevelő, mint jó szülő, mindig védi gyermekeit. A vártnál kevesebb eredményt hozott az egységes nevelési intézmények (egy iskola — egy kollégium) kialakítása. Sajnos, a kollégiumi tanár­képzés ma is megoldatlan a nevelők autodidakta módon tanulják a szakma fortélya­it. Pedig igen magasak a ve­lük szemben­­támasztott kö­vetelmények. A megyében működő 24 kollégium és 7 diákotthon megfelelő objek­tív feltételekkel rendelke­zik. dicséret illeti a nevelő­tanárok, a diákok közös erő­feszítéseit: a 4100 kollégista 80 százaléka sikeres vizsgát tesz a felsőoktatási intézmé­nyekben, alacsony a bukási arány (mindössze 3 száza­lék) a középiskolás évek alatt. A kollégiumi mozgalom­ban­ végzett eredményes, több mint két évtizedes te­vékenységéért dr. Keczer Ta­más a KISZ Központi Bi­zottságának és a Művelődési Minisztériumnak Emléklap­ját adta át Hős Zoltán kol­légiumvezetőnek (Makó), Schindler Endréné kollégiu­mi igazgatónak, Sújtó Sán­­dorné és Sújtó Sándor neve­lőtanároknak (Hódmezővá­sárhely), dr. Gulyás Sándor­­né, Gyukity Márkné Kovács Rózsa, Kircsi János nevelő­tanároknak, dr. Balla György kollégiumi igazgatónak (Sze­ged), Földi Vilmos kollégiu­mi igazgatónak (Szentes). Dr. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára a kol­légiumi versenymozgalom­ban kiemelkedő munkájáért Arany oklevelet nyújtott át a Szántó Kovács János (Hód­mezővásárhely, a Maja­kovszkij, a 600-as számú Szakmunkásképző (Szeged), a Mező Imre (Makó), a Fa­ipari Szakközépiskola (Csongrád) és a kisteleki gimnázium kollégiumi diák­­tanácstitkárainak. Kilenc DT-titkárt jutalomban ré­szesített a megyei KISZ-bi­­zottság. A résztvevőket a megyei diákotthon úttörői, valamint középiskolás kollégisták dal­lal, muzsikával, szavalatok­kal köszöntötték. A Szegedi Nyomda MTESZ miniatűrkönyv-klub tagjai társadalmi munkájával mi­­nikönyv jelent meg Régi szegedi nyomdák címmel , Bátyai Jenő technikatörté­neti írását és vonatkozó képmellékletét közzétéve. Az eddigi könyvecskék színvo­nalas kiviteléhez, dicséretes kötéstervéhez és tipográfiá­jához méltó új kiadvány a Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület mérnök-tech­nikus körének Szegeden megtartott konferenciája al­kalmából készült A­lkötés­­terv és tipográfia Ekker Já­nos és Erményi Lajos mun­káját dicséri. Bátyai Jenő kötetbe fog­lalt nyomdatörténeti írása az első szegedi nyomda Minikönyv Régi szegedi nyomdák (Grünn Orbán, 1801) szüle­tésének 180. évfordulójára készült. A könyvet Ermé­nyi Lajos lektorálta. A Régi szegedi nyomdák kiadvány a nagyobb létszá­mú, vagy egyéb okból jelen­tősebbnek ítélt nyomdákat tárgyalja részletesebben, így Grünn Orbán úttörő nyom­daüzeme (később Grünn Já­nos fejlesztésében), az 1862- ben alapított Bába-nyomda (itt indították az első szege­di napilapot, a Szegedi Nap­lót), Engel Lajos nyomdája, a Várnay Lipót alapította nyomda (amelyet 1920-ban a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. vásárolt meg, s az államosítás után ebből alakult ki a mai Sze­gedi Nyomda), a Gönczi J. József-féle nyomda, a Dél­magyarországi Hírlap- és Nyomdavállalat Rt, a Ko­roknay-nyomda és a Prome­theus nyomda történetéről ad ismertetést az írás. Mel­lettük több, rövid ideig fenn­állt, kevésbé jelentős üzemet is megemlít. Külön szól a nevesebb nyomdászok és könyvkötők munkásságáról. A könyv az államosítások utáni, „legújabb­­ kori” nyo­­­­datörténeti ismertetéssel zá­rul. A t Átadták a Kazinczy-díjat Dr. Kovács Dániel, a sá­rospataki Comenius Tanár­képző Főiskola főigazgató­helyettese, valamint Miklós József, a komáromi Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója kapta az idei Kazinczy-dí­­jat. A magyar nyelv szolgá­latáért és a példamutató, szép, tiszta magyar beszé­dért évente odaítélt díjat a legújabb kitüntetetteknek csütörtökön Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár adta át a mi­nisztériumban. Egyebek kö­zött elmondta:­­ Péchy Blanka érdemes művész két évtizeddel ezelőtt alapította a Kazinczy-díjat, s e szép hagyomány kötődik a peda­gógusnaphoz. Anyanyelvünk épüléséhez, a tiszta beszéd­hez, a szép kiejtéshez és hangsúlyozáshoz édes­anyánk szava mellett leg­többet tanítóinktól, tanára­inktól kaptuk, s kapják tő­lük máig is a fiatalok. E célt szolgálja kiváló tevé­kenységével dr. Kovács Dá­niel és Miklós József is — állapította meg az államtit­kár. Évzáró a Balázs Béla úttörőházban Eltelt egy esztendő az új, Bálám Béla Úttörőházban. A szegedi Kálvin téri gyer­mekmozgalmi centrumban megfelelő feltételek között oldották meg a felnőtt- és gyermekvezetők módszerta­ni, mozgalmi jellegű képzé­sét a különböző tanfolyamo­kon, továbbképzéseken. A ház könyvtára, szakirodal­ma is jó segédanyagául szol­gált az úttörővezetők mun­kájához megyeszerte. Úttö­rőelnökségek üléseinek adott otthont a ház nagyterme. Ám a megfogalmazott célok között szerepelt az is, hogy a gyerekek, akik iskoláju­kon kívüli elfoglaltságot ke­resnek, megtalálják az ér­deklődésüknek megfelelőt az­­ úttörőházban, valamint, hogy a hétvégeken, a téli és tava­szi szünetben, de majd a nyári vakáció idején is kel­lemes környezetben, játék­kal tölthessék szabad idejü­ket a pajtások. Tegnap, csütörtökön mind­ezek megvalósulásáról adott értékelést Fodor Mária, az úttörőház igazgatója. Külö­nösen a szakköröket dicsér­hette. Három „kiváló szak­kört” avattak: a keramiku­sok (dr. Somi Imréné veze­tésével), a bélyeggyűjtők (Alaxai István irányításá­val) és a kis filatelisták kö­zösségét. A versenyeken­­ el­ért rangos helyezések bizo­nyítják, hogy nem fáradoz­tak hiába a tájékozódási fu­tók Bódy László vezetésével. Dicséretet érdemeltek ki a számítástechnikusok, a mo­dellezők, a néptáncosok, a rádiósok, az idegenvezetők, a csillagászok és a sakk-asz­talitenisz szakkör tagjai. Ki­váló úttörőmunkáért 12, ki­váló kisdobosmunkáért egy pajtást tüntettek ki. Dicsérő oklevelet kapott 10 úttörő és 9 kisdobos. Az úttörőszö­vetség „Szülőföldért” kitün­tető jelvényét 8, a „Környe­zetért” jelvényt 2, a „Kö­zösségért” 4, a ,,Művelődé­sért” szólót pedig hét diák kapta. Szakköri munkájá­nak elismeréseként 38 gye­reket jutalmazott Emléklap­pal és könyvvel az úttörő­ház. Amely a nyári vakáció idején játékszobával, számí­tástechnikai játékteremmel házon kívül a szaktáborai­ba várja a kicsiket. Egész nyáron tart az a kiállítás, amelyet a névadó, Balázs Béla születésének 100. év­fordulója alkalmából ren­deznek. De most még az év­közi szakköri munkák legsi­kerültebb alkotásai láthatók: szorgos kezek, okos kis fe­jek „termékei”. M. E. Színészklub Szegeden Kezdetben volt Szegeden, a régi színház épületében, később, többszöri viszontagságok után, az egykori Ifjúsági Ház alagsorában , most pedig, új és immáron végleges helyén megnyílt a szegedi színészklub. A Tanácsköztársa­ság útja 6. szám alatti épületben található, 300 négyzet­méternyi alapterületű létesítményt szerdán este, adták át tulajdonosainak, vagyis — a szimfonikus zenekar tulajdon­­kénten ,,belsőnek” számító tagjaival együtt — összesen mintegy 400 szegedi művésznek. A korszerű, ízléses, ki­­fejezetten reprezentatívnak nevezhető klubot a színház sa­ját erőből több gmk közreműködésével alig fél év alatt hozta tető alá. A most megnyílt új színészklub nemcsak a pihenést, a munkából való kikapcsolódást szolgálja majd — próbahelyiség és stúdióelőadások tartására alkalmas színpad is helyet kapott benne. Képünkön: az új szegedi színészklub egy részlete. (Fotó: Nagy László.) PÉNTEK, 1984, JÜNMIS JU

Next