Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

Feladta az időjárás a leckét a távfűtésért felelősök­nek. Szeptember utolsó napjaiban úgy festett, beállt a hű­vös ősz, sokszor csörgött a városgazdálkodási vállalatok te­lefonja, sokan kérdezték, mikor fűtenek már, hisze­n,olyan” hideg van a lakóteleni lakásokban. A kérése többnyire meghallgatásra találtak. Szegeden szentembe utolsó hetének végén már nem fagyoskodtak a lakók. Ám alighogy ,,begyújtottak” a fűtőművekben, kisütött a na is, nyári meleget ontva. Megyénk egyik városgazdálkodás vállalatának illetékese mondta ezekben a napokban, nehé­z dolguk. Mert három napig hideg van, elkezdenek fűten mire felmelegszik az idő. S akik korábban azért reklamál­tak, mert nem volt fűtés, most azt mondják: amikor ma kisüt a nap, bezzeg, forró a radiátor is. Tessék mondani hogy legyen okos az ember ilyenkor? — kérdezte az ille­tékes. Nos, a megye városaiból kapott információk alapját tudjuk, ahol megkezdték a fűtést, ott is leálltak. Energia­pazarlás lenne a jó időben a fűtés. SZEGEDEN kap (megyei viszonylatban) legtöbb la­kás — több, mint 23 ezer — meleget a távfűtő művektől. A szegedi városgazdálkodási vállalat akkor kezdte meg a fűtőművek karbantartását, amikor tavasszal véget ért a szezon. Szükség is volt erre, mert sok kis fűtőmű­ben kellett ellenőrizni a gépeket. A tervszerű kar­bantartást a nyáron semmi sem hátráltatta, a fűtők egy részének bevonásával létszámgond sem volt. Egy nagyobb feladatot kellett megoldaniuk a nyáron: Tar­ján városrészben a 8-as fű­tőműnél többmilliós re­konstrukciót hajtottak vég­re, olyan új kéményt épí­tettek, amely a környezetvé­delmi előírásoknak is meg­felel. A műszaki átadás már megkezdődött, tehát a télen nem lesz üzemeltetési prob­léma itt sem. Száz hőmennyiségmérőt építettek be a takarékosabb energiafelhasználás érdeké­ben a fűtőműveknél. Zavar­talan fűtési idényt ígérnek tehát a szakemberek, ehhez azonban szükséges az is, hogy a házakon belül — az IKV-nak, a lakásszövetkeze­teknek — időben be kell fejezni kijavításokat HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN ugyancsak arról számolt be a városgazdálkodási vállalat illetékese: készen állnak a fűtés megkezdésére. A kar­bantartási munkálatokat befejezték, a hibákat kija­vították, így biztosítani tud­ják a zavartalan üzemelte­tést, a mintegy 2200 lakás és több középület fűtését. Ahogy az idő hűvösebbre fordul, meleg lesz a laká­sokban, ám amennyiben a hivatalos fűtési idény kez­detéig ilyen szép, napos idő lesz, csak október 15-én in­dítják be a fűtőműveket. MAKÓN két fűtőmű látja el a várost. A Hunyadi ut­cai a régebbi, itt befejezték a­­ karbantartási munkálato­kat, a kazánok tisztítását, a hőközpontok hibáinak javí­tását, az ellenőrzéseket. Kül­ső vállalatok is segítettek a városgazdálkodási válla­latnak, tehát fűtésre készen állnak. A gyermekintézmé­nyekben már korábban kel­lemes meleg fogadta a gye­rekeket. A Deák utcai fűtő­művet egy termőkon­téner­­rel bővítették, most folyik a városi tanács épületének bekötése a hálózatba. Erről az ágról kap meleget a Ko­rona mögötti 88 lakás is, de a lakóknak a fűtésre még várni kell, folynak a mun­kálatok. Várhatóan — a tervek szerint — november táján ezen az ágon is meg­indulhat a fűtés. Addig más megoldással biztosítják a meleget ezekben a lakások­ban. A próbafűtéseket ezek­ben a napokban végzik. Összesen mintegy 600 lakást lát el a két fűtőmű, s ter­mészetesen intézményeket, középületeket is. Makón is a hivatalos fűtési idény kez­detén tervezik megindítani a fűtést, de ha túl hűvösre változik az idő, nem kell fagyoskodni az embereknek. CSONGRÁDON, az el­múlt héten szombaton vé­gezték el a próbafűtést. Miután nagyobb javításra nem volt szükség, a nyáron a karbantartási munkákat be tudták fejezni. A lakó­kat is értesítette a város­gazdálkodási vállalat, amennyiben valahol hiba van, minél előbb javítani tudják. A város egy fűtő­műve 320 lakást és a középü­leteket látja el meleggel. Itt is az időtől függ, mikor kezdenek hozzá a fűtéshez. SZENTESEN, a városgaz­dálkodási vállalat illetékes szakemberei is mindent meg­tettek azért, hogy ne le­gyen fennakadás sem a fű­tési szezon kezdetén, sem az elkövetkező hónapokban. A karbantartási munkála­tokhoz már május elején hozzákezdtek a vállalat tmk . részlegének dolgozói, akik­ október elejére be is fejez­ték a soron levő tennivaló­kat. Ezen kívül néhány kül­­­­ső kivitelező is részt vett­­ a zökkenőmentes fűtési sze­zon előkészítésében. Vala­mennyi szakember jó mun­kájának köszönhető, hogy a múlt héten nem volt külö­nösebb fennakadás a táv­hőszolgáltatásban, de a köz­­ponti fűtésben sem. Az el­múlt napokban ugyanis, ami­kor a hőmérséklet 12 fok alá süllyedt, Szentesen is fűtötték a városgazdálko­dási vállalat kezelésében levő lakásokat. A múlt heti próbafűtés során nem volt különösebb fennakadás, csu­pán kisebb gondok adódtak. Főleg légtelenítési problé­mák fordultak elő, amelye­ket a szakemberek kijaví­tottak. A karbantartási munkálatokért egyébként mintegy 500—600 ezer fo­rintot fizettek ki. Szentesen csaknem 1400 lakás fűtésé­ről gondoskodnak, s ebből 1200 a távfűtött, 178 a köz­ponti fűtéses lakások szá­ma. A vállalat illetékesei azt ígérték, hogy kevesebb bor­sot törnek majd a téli hó­napokban a lakók orra alá, mint tavaly. ígérik: a köte­lezően elírt 20 fokot min­dennap betartják valameny­­nyi lakásban. Ugyanakkor azt kérik a lakóktól, jelent­sék be, ha valamilyen hibát észlelnek, a jogos panaszo­kat rövid határidőn belül kijavítják. 1 ' ' '' - - ■ . —­ ■ 4 A karbantartási munkák mindenütt befejeződtek — Zavartalan üzemelést ígérnek — Az időtől függően fülének Felkészülés a hídeore - melencei KEDD, 1981. OKTÓBER 2. Korátok „iskolája” Hagyományszerűen fogadnak fiatal kutatókat tovább­­képzésre az MTA Szegedi Biológiai Központjában. Az UNESCO-támogatással minden évben meghirdetett, 11 hó­napos, nemzetközi jellegű, ösztöndíjas képzési programban 30 év alatti diplomás és kisebb mértékű gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező kutatók vehetnek részt. A hivatalosan tegnap, hétfőn kezdődött és 1985. augusz­tus végéig tartó továbbképzési kurzuson 19 külföldi fiatal tudományos munkatárs vesz részt. 14 országból — egyebek közt Indiából, Egyiptomból, Törökországból. Mexikóból, Kubából, Kínából, Spanyolországból. A 11 hónap során az előzetesen választott kutatási témákban szereznek tapasz­talatokat, elméleti és gyakorlati ismereteket. JEGYZET A Hétben fölröppent egy gondolat: mi lenne, ha összebeszélnénk (mi, magyarok!), és ezután többé senkinek nem ad­nánk borravalót (stb. ..) ? Az ember eljátszadozhat gyötrelmes fejfájással azon, hogy mit tenne, ha egészséges lenne. Ő rög­vest rájön: nem menne el az orvosi rendelőbe ... Megszoktuk, hogy baja­inkra gyógyszert kérünk, kerestetünk, de kevesebb­­szer gondolkodunk azon, miképp is kerülhettük volna el rossz állapotun­kat. Mert a mostani bor­ravalós, csúszó- és hála­pénzes világunkhoz vala­mennyien hozzájárultunk. Mivel? Igényeink túlmé­retezésével, türelmetlen­ségünkkel, önmagunknak mások elé sorolásának akaratával. Kipróbáltuk (és gyakoroljuk): „a pénz beszél...” Más kenyéren és más iskolákon nevel­­­kedett apák-anyák ször­­nyülködnek, mennyire anyagias a gyerekük. De hát ők nem nevelték er­re! A gyereket nem a szavak, a példák nevelik. S megesik, hogy a szívé­­ben-lelkében-tudatában még nem anyagias szülő éppúgy fut a pénz után, mint akit ez hat át. Fél­reértés ne essék: nem ab­ban van a rossz, hogy valaki tudása-akarata-ké­­pességei körülményei ré­vén többet képes keresni az átlagosnál úgy, hogy a tisztesség körén belül marad. A tisztesség körét meg­vonni nem nehéz, ha azt mondjuk: az írott törvé­nyeket és az emberség íratlan szabályait ne hág­juk át. Nagyon durván fogalmazva: ne lépjünk át a földre esett, beteg emberen, a nagyobb tel­jesítményt fölmutatva se váljunk közösségellenes­sé, magányos farkassá, közmegvetés tárgyává. A beteg ember érzi át igazán, mennyire szüksé­ge van a családra. Szív­betegeket gyógyító orvos­tól tudom, hogy a rehabi­litációs szakaszban a családok egy része eluta­sítja magától a beteg fér­jet, feleséget.. . Az orvos küzd a káros jelenség el­len, de lássuk be, eszkö­zei végesek. A lélekgyó­gyászat ismert szakértője minden fórumon elmond­ja, cikkeiben írja: sem a családi, sem a munka­helyi közösség nem segí­ti a lelkibetegek gyógyu­lását, mert nem változ­tatnak­ károsító magatar­tásukon, rossz szokásai­kon ... A sokat emlege­tett munkahelyi légkörnél vagyunk.. Milyen is ez. Csak a főnököktől függ milyensége? Ki vállalko­zik ma társadalmi mun­kára? X. Y. miért hiány­zik a taggyűlésről (?). (Mert vgnik­ázik!) . .­­ „A pénz beszél”, de nem mindig jól. A példákat nézzük, azokét, akik hab­zsolva a munkát korán rokkanttá lesznek, vagy idő előtt eltávoznak kö­zülünk! A túlhajszoltság állapotát elkerülendő utat járjuk be, tartsunk ön­vizsgálatot, mérjük fel erőinket, s a távfűtők fe­gyelmével osszuk be erő­inket a hosszabb időre. Ez már úgy hangzik, mint egy egészségnevelési té­zis. Vállalom, s vallom, hogy ne szemérmesked­­jünk, amikor másokat er­re figyelmeztetnünk kell , ne vegyük sorscsa­pásnak az iszákosok, a tapintatlanul dohányzók, a gyógyszerfalók mérték­telen számát. Példáikat romboljuk, ne őket bánt­suk, s a fiatalokat ment­sük meg a nem emberhez méltó sorsoktól. Nevelés­sel ! A pedagógus példá­jával! A jó példa legyen követelmény az iskolá­ban! Ugyanakkor az or­vostól is elvárom, hogy ne dohányozzon, amikor ennek ártalmasságáról beszél! Önmagát győzze meg először! A beteg embert mind­addig nem érdekli, hogy keveset keres az ápolónő, amíg nem fekszik kórhá­zi ágyon. Ha nem elfo­gultan nézi a szituációt, rádöbben: mennyivel töb­bet várunk tőlük, mint amit adunk nekik. A korrekciót nem tudjuk (mert nem lehet) máról­­holnapra elvégezni. A ri­asztó jelekből tudjuk, hogy az ápolói munka anyagi-erkölcsi presztí­zsét máris növelik ott, ahol legnagyobb a szük­ség. De hogyan lehetne általánossá tenni? Az egészségügyhöz (úgymond) mindenki ért. A naiv, de jószándékú véleménytől kezdve a rosszízű véleményekig mindent hall az ember. Közérzetünket féltve írom le: a jelenségek okát ismerjük meg előbb, aztán gondolkodjunk, s véleményünket ne ha­markodjuk­­ el! Megyénk­ben sem ideálisak a kö­rülmények a fekvő bete­geket ellátó intézmények­ben. Ettől nemcsak a be­tegek, hanem az orvosok is szenvednek. A rekonst­rukciók enyhítettek már a helyzeten, amelyet rész­ben örököltünk, részben későn kezdhettünk felszá­molni. Illúziók nélkül, megértve mások baját, egészségesebb környeze­tet teremthetünk ma­gunknak és másoknak. Erről győződjünk meg előbb, s aztán kételked­jünk abban is, minden rémtörténet igaz-e, amit hallunk. Ibálint e­ llenziék Eléül DMS-banMiterem nyílt Vásárhelyen Régi hiányosságot pótol Vásárhelyen a tegnap reg­gel megnyílt bútorbemutató és árusítóterem, amelyet a Costijas .Vállalat alakuott ki ’az‘''ecMig', használatén'' kívüli ',Mátyás ulcái ' tömbfűtőház­­ból. A 850 négyzetm­éteres bemutatórészen mindazok a bútorok megtalálhatók, ame­lyeket a szegedi Domig­­áruház kínál. Dr. Panka Márton, a sze­gedi Dom­us Vállalat igazga­tója elmondta: az új üzlet létrehozásában az az alap­­elv volt a döntő, hogy a vállalat a bútorárusításben a vásárló elé megy, létre­hozva olyan egységeket, amelyek bizonyos vonzás­­körzetekben jól megközelít­hetők, így megkíméli a vá­sárlót a felesleges utazástól és utánajárástól. A vásár­helyi egység mögött a közel 30 milliós készlettel, rendel­kező szegedi Domus-áruház áll. Szolgáltatásaik közül megemlítendő a gyorsított OTP-ügy­intézés, a megvá­sárolt bútorok házhoz szál­lítása, illetve a helyszíni­­ összeszerelése, garanciával. Azokat a kooperációban , gyártott, import szekrényso­rokat, amelyeket minta után­­ értékesítenek, a háznál sze­­­­relik össze, és 24 hónán­­ megemelt garanciát vállal­nak érte. A széles körű vá­laszték sokféle igényt kielé­gít­ , különösen, öröm, hogy ,a régen hiányolt kisbútorok kínálata is nagy. Legkere­settebbek az elemes bútorok, sajnos, ezek folyamatos szállítását az­ ipari kapaci­tás­­ behatárolja. Bemutatták a Domus polcrendszer né­ven rövidesen forgalomba kerülő stabil, nagy teherbí­rású, variálható új termé­ket, amelyet az alapméreten túl egyedi igények szerint, méretre gyártanak. Tervezik a profilbővítésben a magán­­­­házaknál hiányolt lambéria, valamint a falépcső és tar­tozékainak gyártását is, négy vállalattal együttmű­ködve. A folyamatos áru­készletről, illetve annak pót­lásáról CB-hálózattal gon­doskodnak, és igény szerint, az előjegyzett, kiválasztott bútor azonnal szállítható. (Fotó: Szanda István). fi Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója A Honvédelmi Miniszté­­terhez szükséges meg jele­­ntum illetékes szervei a kö­­nési és bejelentési kötele­­zetjövőben megkezdik a tettségeket. honvédelemről szóló 1976. b) háború idején a hato­­évi I. törvénynek a nők nai szolgálati kötelezettsé­­hadkötelezettségére vonatko­­zót is meghatározott szor­zó előírásai végrehajtását, gálatok körében. Ez év végéig az egészségügy (2.) A nőket hadkötele­­területén dolgozó 18—45 ér­zettség alapján fegyveres közötti­ nők adatainak össze­­szolgálatra kötelezni nem le­írására kerül sor. A ter-­hét ér­vényben foglaltaknak meg- A vonatkozó hatályos ren­del­eb­en er­dekében nem­delkezések - a törvény jelent katonai szolgálatot, alapján­­ kimondják, hogy az adatok a nyilvántartás­ csak­­ egészségügyi, díj­­ba vételhez szükségesek. adó, számítástechnikai, for­galomszabályozó, ellátó, for­dító, tolmács, műszaki raj- A nőtt hátMr­r­telezettségé- zohfcoc ügyvitel«’ -«gépkezelő, re vonatkozó alapvető, ren- vagy ezekhez közelálló szak­­delkezéseket az 1976. évi I. képzettséggel rendelkező, il­­törvény 30. paragrafusa tal­­letve ilyen foglalkozást foly­­talmazza, amely szerint: tató hadköteles nőket kell „(1.) A hadkötelezettség nyilvántartásba venni, csak meghatározott szak- A honvédelmi törvény képzettségű vagy foglalka- alapján a hadköteles nők zásó nőkre terjed ki, és fegyveres szolgálatra nem csak a 18. évük betöltésétől kötelezhetők. Ez azt jelen­­a 45. évük betöltéséig tart. ti, hogy harcoló csapathoz Magában foglalja: nem kerülnek, hanem a a) A nyilvántartásba vé­ harctevékenységet biztosító ■ szervezeteknél, alapvetően a polgári beosztásukkal azo­nos feladatot kell végezni­ük. Katonai szolgálati kötele­zettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A­­ törvény békében csak meg­jelenési és bejelentési kö­telezettséget ír elő. A nyil­vántartásba vétel nem kor­látozza a külföldre utazást, ahhoz külön engedélyt to­vábbra sem kell kérni a ka­tonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dol­gozó hadköteles nők össze­írásával kezdődik. Vala­mennyi egészségügyi , intéz­ményben „Adatkérő lap" ki­töltésére kérik fel a hadkö­teles nőket. Ezt követően a nyilvántartó munkát vég­ző megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokságok személyes megje­lenésre kérik fel az össze­­írtakat, amikoris pontosítják és ha szükséges, kiegészí­tik adataikat és kiadják ka­tonai igazolványukat. Ennek helyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányok­ról az összeírtakat értesí­tik. A nyilvántartásba vé­tel ezután folyamatosan tör­ténik, amely az egészség­­ügyi szakképzettséget idő­közben szerzett, illetve nem az egészségügy területén dolgozó, de ilyen szakkép­zettséggel rendelkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántar­tásba vételére — ezt kö­vetően — fokozatosan ke­rül sor. önkéntes jelentke­zés alapján továbbra is nyilvántartásba vehetők az egyébként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai fel­adat ellátására. Semmilyen körülmények között nem tervezik kato­nai szolgálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya, négy vagy esetleg több gyermeket nevel, il­letve 18 éven aluli gyer­mekét egyedül neveli, ápo­lásra szoruló egyeneságú ro­konát, vagy férjét egyedül látja el, valamint, akinek férje katonai szolgálatot tel­jesít. Ezek a körülmények azonban az összeírás alól nem mentesítenek. A hadköteles nők össze­írására vonatkozó honvé­delmi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számában megjelent. 3

Next