Csongrád Megyei Hírlap, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
Jól termelni - jobben kereskedni A hátunk mögött levő esztendő ismételten bebizonyította, hogy a mostoha, aszályos időjárás közepette is megállják helyüket az iparszerű termelési rendszerei, technológiái. Ha nem értek el rekordhozamokat a Bábolnai IKR, a Nádudvari KITE, a Szolnok-rákóczifalvi GITFI taggazdaságai, de az eredmények megközelítették a tervezettet, sőt, búzából meg is haladták. A makói Kossuth, a fábiánsebestyéni Kinizsi, az eperjesi Ifjú Gárda, a vásárhelyi Rákóczi Tsz-ekban, vagy a pankotai, a vásárhelyi állami birtokokon hosszabb idő óta kiemelkedő hozamokról lehet szólni. Nemes missziót töltöttek tehát be a termelési vállalkozások megyénk mezőgazdaságában. Megteremtették a műszaki, technikai feltételeket a föld termőerejének intenzív kihasználásához. Ám ezzel együtt az eredeti platformon, a termelés színterén maradtak. A vállalkozói és az üzemi együttműködés nem jutott el a teljes keresztmetszetig, a közös piaci érdekeltség megteremtéséig. Addig a pontig, hogy egy termelési rendszer csak akkor kapjon pénzt a szolgáltatásaiért, ha a portéka nyereséggel kel el a piacon. Talán csak a Szentesi Korai Zöldségtermesztési és a Szegedi Kendertermelési Rendszer számít e vonatkozásban kivételnek, amelyeknél teljes vertikumban kifejeződik az egyenlő partneri viszonyon alapuló közös érdekeltség. A mai közgazdasági körülmények szinte követelően előírják, hogy a termelők adják fel az eredeti elveiket, csak termeljenek, a kereskedők pedig csak kereskedjenek. Ezzel a felfogással — ahogy mondani szokás — tele a padlás. Inkább azok hangoztatják saját mentségükre, akik nem veszik a fáradságot portékájuk jobb piaci elhelyezésére. Továbbá, akik nem akarják vállalni a többletmunkát az értékesítés színterén. Diktáló vállalatok Talán már nem is többletmunkát, hanem érvényesü lési csatározást kíván meg a kereskedelem. A cégek minél nagyobb nyereséget próbálnak elérni a termelők rovására, ha azok hagyják magukat. Lássunk néhány példát. A csongrádi Vörös Csillag Tsz őszibaracktermése évente 50 vagon körüli. Mivel a megyében és a szomszéd tájakon nehéz elhelyezni ennyi árut, a miskolci Zöldérttel léptek egyezségre. Eleinte a napi fogyasztói árból 30 százalékot, tavaly 315-öt vontak le, míg az idén 40 százalék Ikos levonással fogadják a portékát. De csak akkor, ha a helyükbe viszik. Mintegy 250 kilométert fuvarozva a barackkal. A kereskedelem tehát nem a saját forgalmát kívánja növelni a több haszon érdekében, hanem a termelői árszinten csavar egyet. Lefelé. S a tsz mit tehet? Új piacok után néz, hogy legalább ne fizessen rá az őszibaracktermelésre. Mert a kereskedelmi árleszorítás mellett tavaly kétszer volt növényvédőszer-, és egyszer műtrágyaár-növelés. Mindez azután felnyomta az önköltséget Az más lapra tartozik, hogy annak idején a telepítéskor a tsz mennyiben vette figyelembe a piac távlati ígéreteit. De az őszibarackot nem akarják kiszántani, mint a fekete ribiszkét és az almás egy részét, ezért kénytelenek az eddiginél jobban kereskedni. És nem automatikusan átadni a hasznot az árdiktáló kereskedelemnek. Sajnos, egyes cégek a fogyasztóról is lehúznak egy „bort”, mert 40 százalékos termelői árkedvezmény mellett 20-tól 50 százalékos fogyasztói árrést is alkalmaznak. E fojtogató gondok indokolják, hogy a közeljövőben a megyei pártbizottság is napirendre tűzi a zöldség- és gyümölcságazat problémakörét. A partner cipőjében ... A zákányszéki Egyetértés Tsz-ben azt tették szóvá, hogy alábbhagyott a fűszerpaprika-termelési kedv, mert a felvásárló cég késve utalja át a pénzt a paprikáért, nincs mindig a telepen a cég megbízottja, amikor átvételt hirdetnek. Behívják a tsz vezetőit a szerződés aláírására, miközben az irodán kijelentik, hogy csak akkor írják alá a szerződést, ha a tsz nehezebb , feltételeket vállal... A mai világban azért a termelőnek egy kicsit bele kell állni a partner cipőjébe is, s onnan széttekinteni. Gyenge minőségű portékát már sem lehet jó pénzért eladni. Ha viszont jó a termék, akkor jobban kell kereskedni vele. Nem baj az, ha egy termelőszövetkezetet, vagy állami gazdaságot egy kereskedő típusú szakember igazgat. Egy elgondolkodtató szám: az országban levő 1452 szövetkezet és társulás közül csak 13-nak van nagykereskedelmi „jogosítványa". Régen patinás kereskedőházak versenyeztek a piacért. A legprímább áruk konkurráltak egymással. Makón is volt hasonlóház egykor; lehet, hogy most egy hagymakereskedő-házra lenne szükség? Esetleg exportimport joggal. Termelői haszonrészesedéssel. Új szelekújnak A megye szövetkezeti gazdaságai azért kezdenek rájönni, hogy összefogással komoly pozíciót lehet szerezni a piacon. Amint a megyei Teszövnél elhangzott, új szelek fújnak a társulások, vállalkozások portáján. A szövetségnél is kibővítik a termeléssel kapcsolatos érdekvédelmet és képviseletet a piaci érdekeltség patronálásával. Ma már a különböző konzervipari társulások megállapodnak a felvásárlási árban, és a végtermék utáni nyereség elosztásában döntenek arról is, hogy milyen színtéren kell fejleszteni a technikát, és a beruházás hogyan terheli a feleket. A tsz-ek megismerkednek a vállalati fejlesztési elképzelésekkel, összehangolják azt a saját programjukkal. A szegedi konzervipar főleg a homokvidék fűszerpaprikájára, paradicsomidra hozott létre társulásokat, a baromfiipar húscsirkére, libára, pulykára, a Pankotai Állami Gazdaság húsmarhatermelő együttműködésre. Megerősödött a makói táj hagymaatermelőinek társulása. A vállalkozások már ott tartanak, hogy közösen viselik a kísérletek költségeit is. A gabonaipar a partnereivel közösen hozza meg döntését a raktárkapacitás bővítésére. A termelésen túl, a kereskedelem terén is jobban ki kell használni a gazdai értelmet, mert ez évben például 30 millió forinttal növekedett megyénfekén az elvonás a tsz-ek esetében, a módosított szabályozó rendszer alkalmazásával. Jól kell tehát lavírozni minden olyan csatornán, ahonnét jövedelem származik... TÓTH T. JÓZSEF Láttak már elefántot korcsolyázni? Képzeljenek maguk elé egy munkagépet, amely útépítéshez marja ki a földet. A fagyott föld nem enged, a gép küszködik, újra és újra beleharap a talajba. És , egyszerre csak elindul, hiába van letalpalva mindkét oldalon. Csúszik , mint elefánt a jégen ... Kemény küzdelmet folytatnak a DÉLÉP i..‘-vízői Szegeden, az égi- felsővárosi lakóteher-'-n, de a kényszerű fagyszabadság nem tarthat örökké. Délelőttre valamelyest felenged majd a talaj, s a kedvezőbbé váló időjárást, ki kell használni. — Ha nehezen is, de végre dolgozhatunk — mondja Kisteleki Pál betanított munkás. — A kényszerpihenő alatt ugyan 8 forintos órabért fizet nekem is a vállalat, de ez a háromheti keresetkiesés nagyon rosszkor jött. Ráadásul otthon. Kisteleken sem találtam semmilyen munkát erre az időre, pedig három kisgyermekem miatt nagyon nagy szükség lett volna valamilyen pótlásra. Ennek a fagyszabadságnak senki sem örült. Harmati Gyula, a lakótelepi főmérnökség művezetője jóval derűlátóbb. A lakások befejező munkáit nem befolyásolja anynyira az időjárás. A legtöbb épületben már a végleges fűtés adja a meleget, dolgozott minden emberünk a nagy hidegben is. A többiek kényszerpihenője miatt mi inkább rátettünk még egy lapáttal, így a saját tervünket sikerült egy kicsivel túlteljesíteni. — A Szegedi Nemzeti Színháznál sem okozott gondot a hideg, mivel inkább a belső munkákat hoztuk előbbre — tájékoztat Darvas Tamás építésvezető. — Mínusz ■ húszfokos kinti hidegben mi például bent, a nézőtéren 20 fokban haranyoztunk. A fogadószint-építők és panelszerelők viszont pihentek egy hétig. Az emberek jelentős részét tudták foglalkoztatni a fagynak ki nem tett részlegeknél, egy részük pedig az épületek takarításában segédkezett. Most annál feszesebb a tempó, bár élénk mozgásukat a mínusz 4—5 fok is bizonyára befolyásolja. Hasonló, látvány fogad a 410 ágyas klinika alapozási munkálatainál is. A hatalmas terület minden pontján élénk munka folyik. Jó ütemben halad a dugóalapozás, a vasszerelők pedig alig látszanak ki a rengeteg elkészített koszorú mögül. Itt már nagyüzem van, nyüzsög az egész terület. — Január 8—19-e között ,,megfagyott táj” volt ez a terep. A mínusz húsz fok mindannyiónkat meleg helyre parancsolt — idézi föl a hideg napokat Pataki József. — Akinek még maradt a múlt évről szabadsága, kivette. A többiek viszont csak otthon, órabérben reménykedhettek a jobb idő eljövetelében. — Mivel töltötte otthon az időt? — Én is fűkönülve vártam a jó időt. Bár a ház körül mindig van mit csinálni, de a magamfajta ember csak a munkában érzi jól magát. Harmincöt éve vagyok a DÉLÉP-nél, s időim nagyrészét ács brigádvezetőként dolgoztam le. Amióta a szívem miatt nem mehetek fel semmilyen magaslatra, a „földszinten” vagyok kitűző. De inkább csináltam volna ezt, mint otthon tétlenségben várjak. Ha maradna egy kicsit ilyen az idő — mutat az időközben kisütött napra —, be tudnánk pótolni valamenynyit a lemaradásunkból. Bár akkor meg egy darabig sártengerbe fullad majd' itt minden. Jöhetne már a jó idő! * Januárban a DÉLÉP mintegy ezer dolgozóját volt kénytelen hosszabb-rövidebb fagyszabadságra küldeni. A munkások fele amúlt évről megmaradt szabadságát vette ki, a többiek a kieső időre órabért kaptak. A vállalat munkaerő-átcsoportosítással és munkaszervezéssel a többi fizikai dolgozóját, a nagy hideg ellenére is foglalkoztatni tudta. VASS ISTVÁN PÉNTEK, 1985. FEBRUÁR . Szegeden: Ülésezett a KISZ-bizottság Szegeden, az ifjúsági házban tartotta tegnap, csütörtök délután ülését a városi KISZ-bizottság. A testület megtárgyalta és jóváhagyta a forradalmi ifjúsági napok intézkedési tervét, valamint a bizottság első félévi munkaprogramját. Közmívelődési intézmények a ffimről, Qbári Tanácskozott II | Ul CfiiCSld I a menyei úttörőelnökség Amikor szóba kerül a gyereknevelés, természetes, hogy elsőként a család és az iskola szerepét hangsúlyozzuk. De nem szabad megfeledkeznünk azokról a különböző közművelődési intézményekről sem, amelyek sokat tehetnek a gyerekek fejlődéséért, az érdekes gyerekkor megteremtéséért. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa ezügyben így fogalmazott: ..mindazok segítségére számítunk, akik a szövetséggel együttműködve feladatuknak tekintik a gyerekek nevelését”. A megyei úttörőelnökség tegnapi, csütörtökön tartott ülésén azt vizsgálta, hogy szűkebb környezetünkben, a megye városaiban és községeiben mennyire valósul meg a hétköznapokon ez az együttműködés. A közös munka formái változatosak — hangzott el a tanácskozáson. Az isklák ünnepélyeiket, szakköreiket,kiállításaikat, a különböző előadásaikat sokszor tartják művelődési házakban. Emellett az ilyen intézmények szakkörei, tanfolyamai, klubjai számos lehetőséget biztosítanak a gyerekek részére a szabad idő hasznos eltöltésére. A tehetséggondozásban is is komoly segítséget jelentenek a művelődési intézmények. Kiemelésre érdemesek a képzőművészeti, a természettudományokkal, a technikával foglalkozó szakkörök. Emellett a gyerekek kedvelik az úgynevezett „kihelyezett” programokat, a rendhagyó órákat. És egy jó példa a mai szűkös anyagi körülmények között: előfordult már olyan, hogy a művelődési ház és az iskola közösen alakított ki audiovizuális termet. A haszon alighanem egyértelmű ... A közművelődési intézmények és az úttörőcsapatok közötti együttműködésről szólva meg kell említenünk a könyvtárakat, a filmszínházakat, a színházakat, múzeumokat is. S emellett hasznos időtöltést kínálnak a TIT által szervezett tudománybaráti körök és szakkörök is. Az eddig felsoroltak azt mutatják, hogy az együttműködés kedvező képet mutat. Persze, ahogy ez a tegnapi tanácskozáson is szóba került, új, változatosabb formák megtalálásával, a kevésbé eredményes rendezvények elhagyásával még előrébb lehet, lépni. S ami még nagyon fontos: a jelenlegi munkamegosztás mellett még több intézmény, társadalmi szervezet segítségére lenne szükség. Aligha hihető, hogy bárki elzárkózna. A megyei úttörőelnökség a tegnapi tanácskozással egyébként nem tartja befejezettnek a témát. Májusban ugyanis művészeti aktíva összehívását tervezik, melyre a közművelődésben dolgozó szakembereket szeretnék meghívni abban a reményben, hogy egy ilyen fórum újabb lendületet adhat az együttműködésnek. B. Z. Három szentesi kisszövetkezetről alumíniumból garázs - Új telephely Ruhaipari szakcsoport Szentesen az önálló ipari szövetkezetek közül már három működik kisszövetkezeti formában. Az elmúlt évi munkájuk eredményeiről és az idei tervekről, elképzelésekről adunk képet az alábbiakban. □ Az Asztalos és Vasipari Kisszövetkezet már a jól „bejáratott” új központi telephelyen kezdte a munkát ez év januárjában. Ismeretes, hogy az átalakított és modernizált üzemközpontot még az elmúlt évben adták át. Az elmúlt időszakban tíz szekrényelem-variációból négyféle összeállítást kínáltak a kereskedelemben. Alfa, Béla, Etűd és Románc fantázianéven találkozhattak velük a vásárlók. A sima vonalú, furnérozott, poliészteres termékekből tavaly több, mint nyolcezer szekrényelemet készítettek. Az összes termelési értékből harminckétmillió forinttal a bútoripari és tizenkétmillióval a vasipari részleg részesedett 1984-ben.A technikailag korszerűbb körülmények között tekintélyes mértékben növekedett a termelékenység, de a keresetek is szépen emelkedtek. A bútorok iránt ebben az évben is változatlanul nagy a kereslet. A vasipari részleg kapacitásának teljes lekötésére próbálkoznak öszszeszerelhető, alumíniumból készült garázsok, valamint a hobbi-kertekben felállítható szerszámoskamrák gyártásával. A termelési feladatok teljesítése olyan szempontból is előtérben áll, hogy a szövetkezetnek hitel-visszafizetési kötelezettségei is vannak. □ Az Építőipari Kisszövetkezet az egyik legrégibb üzem a városban a maga nemében, hiszen 1952-ben alakult. Az elmúlt évtizedekben egyetlen mérlegzáró közgyűlésen sem kellett veszteségről számot adni. Éltek a kisszövetkezeti lehetőségekkel és ennek keretében rugalmasan alkalmazkodtak a megrendelők igényeihez, és az átlagbérszint is növekedett. A kapacitás körülbelül egynegyedét a lakossági szolgáltatás köti le. Ide tartoznak a festő, mázoló, üveges és asztalosmunkák és beszélhetünk a gépészeti részleg — víz-, gáz-, fűtés-, villanyszerelő szaktevékenység — működéséről is. A hagyományos családi és társasház építésére, kivitelezésére — érdekeltségi hátrányok miatt — ma már nem nagyon törekednek, de tervezésre, szervezésre vállalkoznak a lakosság részére. Jelenleg sokat foglalkoznak a végleges telephely kialakításával. Az elgondolások megvalósításához tetemes pénzösszegre lenne szükség, így a jelenlegi munkakörülmények felszámolása és az átköltözési tervek valóra váltása eltarthat még egy két évig. A már megvásárolt épület átalakítási, felújítási tervei készen állnak. Az évi termelési érték általában harmincmillió forint körül mozog, ennek a nyereségtartalma jobbára eléri a tizenöt százalékot. A szakmunkások mellett kevés a segédmunkás és ezért időnként a szakképzettek is rákényszerülnek a kisegítő munkák elvégzésére. A szövetkezetnek visszatérő megrendelőik vannak, ez is igazolja azt, hogy megbíznak munkájukban. □ A Szabóipari Kisszövetkezet ez év elejétől tevékenykedik az újonnan választott feltételek szerint. Az elmúlt időszakban zömmel exportra készültek itt műszálas, illetve műbőr sportkabátok, anorákok, motorosdzsekik, nadrágok, sí- és téli sportruhák. Ebben az évben főleg szocialista exportra dolgoznak és van és lesz munkájuk bőven. A határidők maradéktalan teljesítéséhez a már működő ruhaipari szakcsoport munkáját is igénybe veszik. A szakcsoport tagjai általában a havi negyvenórás többletmunkára vállalkoznak. Sikerrel járt a bedolgozói rendszer megindítása is. A belkereskedelem részére munkaruházati cikkeket varrnak otthon a dolgozók. A lakosságot érintő méretes szabóságoknál csökkenő a létszám és ez nagy gondot jelent. A saját kezelésű kiskereskedelmi boltjuk forgalmát tavaly a kétszeresére növelték. A kínált választékkal hozzájárultak a vásárlók igényeinek kielégítéséhez. Az elmúlt időszakban mintegy negyvenmillió forintos árbevételük volt és 1985-re negyvenötmilliót terveznek. A teljesítményen alapuló jövedelem növelése ebben az esztendőben is folyamatos gyakorlat marad. A női ruhakészítő szakmában szervezetten gondoskodnak az utánpótlásról. Ezt a cél szolgálják a tanműhelyek is. Tervezett beruházásaikat saját erejükből oldották meg. A régi és frissen vásárolt épületek felújításával és átalakításával az elkövetkező időszakban javulnak a termelési, raktározási feltételek is. SZ. R. 3