Csongrád Megyei Hírlap, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-10 / 108. szám
Folytatta munkáját az Akadémia 145. közgyűlése Elnöki és főtitkári vitaindító a határozattervezetről Csütörtökön zárt üléssel folytatta munkáját a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése az MTA várbeli kongresszusi termében. A tudóstestület akadémiai rendes, illetve levelező tagokat választott ezen a napon — névsorukat később hozzák nyilvánosságra —, majd Szentágothai János, az MTA elnöke és Láng István, az MTA megbízott főtitkára tartott vitaindító előadást a közgyűlési határozat tervezetéről. Szentágothai János bevezetőben hangsúlyozta: a természet és a társadalom alapjelenségeinek alkotó alkalmazása jó egynéhány tudományterületnek legsajátosabb és egyben elidegeníthetetlen feladata, így a természettudományokban az agrártudományok, az orvostudományok, a műszaki és a földtudományok, a társadalomtudományokban pedig a szociológia, a jog- és közgazdaságtudományok, s bizonyos tekintetben a pszichológia lényegükből eredően alkalmazott tudományjellegűek. Ha ez nem így lenne, és elszakadnának alkalmazási területüktől elvesztenék emberközpontú, vagy a társadalmi feladatokra összpontosító voltukat, és ezzel jórészt létalapjukat is. Amikor tehát alapkutatásról beszélünk, a fogalmat ebben a kiterjesztett értelemben kívánatos használni. A fiatal kutatók helyzetéről szólva kifejtette: számos tehetséges ifjú kutató kap aránylag hosszabb időre szóló meghívást olyan külföldi munkahelyre, ahol megvannak a kutatásokhoz a magas színvonalú anyagi és műszerezettségi feltételek. Ez az „eláramlás” egyes munkahelyeken — például a tanszékjellegű bázisokon — olyan mértékű, hogy már-már fenyegeti az oktatás folyamatosságát. A tudományos jövőnk számára legfontosabb utánpótlásunk, jelentős része tevékenykedik külföldön, előnyösebb munka- és életkörülmények között. Emiatt fennáll az a veszély is, hogy ,ezék a kutatók előbb-utóbb elidegenednek hazájuktól. E tendencia megfékezésére az lehet hatásos módszer, ha a tartósabban külföldön dolgozó fiatal kutatóinknak biztosítjuk kapcsolataik állandó fenntartását, itthon megadjuk a lehetőséget az eredeti munkahelyükre való visszailleszkedésre, menetközben előmozdítjuk tudományos minősítésüket. Az MTA elnöke javasolta e kérdés körültekintő szabályozását, s indítványozta: hozzanak létre egy új típusú akadémiai tagságot a tartósabban külföldön élő, hazájukhoz ragaszkodó, eszméinkhez hű kutatók számára. A továbbiakban a tudomány legbelsőbb mozgásait felidézve a tudományos megismerés alapmechanizmusa körül az utóbbi években kibontakozott, és mind szélesebb körű vitáról szólt az MTA elnöke. Hangsúlyozta: gomba módra szaporodnak a nem szakfilozófusok tollából származó, a modern természettudományos megismerés elméletével foglalkozó művek elleni írások. Einstein tudományos felismerései, vagy más téren Bolyai tudományos munkái és a geometria utána következő óriási fejlődése azt mutatják, hogy a Vila" bonyolultabb annál, mint amennyit egyszerű észlelettel és józan emberi ésszel belőle azelőtt felfogni tudtunk. A klasszikus természettudományi világképnek nem az összeomlását idézték elő a modern, újabb kori felfedezések, és nem idézik elő a jelenleg folyó kutatások sem, csak megmutatják érvényességi körének határit. A tudomány fejlődésének lényege éppen az, hogy a jelenségeket leíró gondolati modelljeink állandó fejlődésben vannak. A divatossá váló új tudományos elméletekkel kapcsolatban az MTA elnöke egyrészről a divatnak való kritikátlan behódolásra, másrészről —ennek ellentéteként — az eleve elzárkózás veszélyére hívta fel a figyelmet. Rámutatott: előbbi azzal fenyeget, hogy idő előtt egy látszólag új szellemi áramlat uszályába kerülve szem elő tévesztjük a tudomány fejlődésének valamely fő vonalát, a másik véglet pedig ahhoz vezet, hogy a ma tudományában való tájékozódáshoz elengedhetetlenül szükséges új elméleti alapokkal, ezek radikálisan eredeti gondolkodási formáival veszítjük el a kapcsolatot. Láng István vitaindító beszámolójában hat kérdéskörre hívta fel a figyelmet. Felvetette, hogy még nem eldöntött, miként érvényesíthető az Akadémia felelőssége az alapkutatásokban; nem kellően tisztázottak a kutatási eredmények értékelési módszerei; tovább javítandó az akadémiai kutató intézetek és az egyetemek kapcsolata, valamint több problémát és kérdést is felvet a kutatási tevékenységek finanszírozása, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása, és az akadémiai könyvkiadás jelenlegi helyzete. Beszámolója elején emlékeztetett az MSZMP azon állásfoglalására, amely megállapítja, hogy folyamatosan növekszik a társadalom részéről a tudományos kutatás és fejlesztés iránti igény. A társadalom tudatos alakításához, a gazdaság fejlesztéséhez, új technológiák kialakításához, valamint az életkörülmények javításához nélkülözhetetlenek a tudományosan megalapozott előrejelzések megfelelő döntési alternatívák. Az Akadémia előtt álló jelentős feladatok megoldása azonban feltételezi néhány alapvető kérdés megnyugtató tisztázását — hangsúlyozta Láng István, így például még nem eldöntött, hogy elsősorban hogyan tudja érvényesíteni az Akadémia a felelősségét és kezdeményező szerepét az alapkutatások országos irányításában, azok színvonalának emelésében. E kutatások arányának növelése az akadémiai kutatóintézetekben a rendelkezésre álló pénzeszközökből aligha megoldható. Annál inkább fontos annak tisztázása, hogy milyen legyen a támogatott alapkutatási témák felső aránya, és milyen mechanizmusok révén alakuljanak ki ezek az arányok. A különböző területek kutatási eredményeinek értékelése kapcsán az előadó emlékeztetett rá, hogy általánosan elfogadott módszer ma még sehol a világon — így hazánkban — sincsen. Ugyanakkor például az alapkutatások megfelelő támogatása felveti a különböző kutatások közötti , objektív értékelés szükségességét. Ezt követően kitért az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemek kapcsolatára. Napjainkban 36 önálló akadémiai kutatóintézet működik az Akadémia által jelenlegg támogatott egyetemi, múzeumi kutatóhelyek száma 68. Az anyagi terhek megosztása, a kellő támogatás megadása eddig sem volt könnyű feladat. A jövőben azonban már csak a kutatóintézetek rovására lehetne lényegesen javítani az egyetemi kutatásra jutó összegek arányát. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi költségvetési rendszerben eljutottunk a belső lehetőségek határáig, a továbblépéshez újabb megoldásokat kell keresnünk — mondotta Láng István. A nemzetközi tudományos kapcsolatokról szólva Láng István elmondta, hogy a kedvezőtlen külgazdasági körülmények egyelőre nem érintették kritikusan az Akadémia nemzetközi kapcsolatait. Az egyezményes együttműködések rendszerét sikerült megőrizni, sőt még tovább is fejlesztették. Ennek fontossága nyilvánvaló: összehasonlíthatatlanul kevesebb ismerethez és tudományos információhoz juthatnának a hazai kutatók az ilyen kapcsolatok nélkül. Vita tárgya azonban, hogy évente milyen arányban és milyen időtávra kívánatos a magyar tudósok tartós külföldi távolléte. Végezetül Láng István nyomatékosan felhívta a figyelmet az akadémiai tudományos könyvkiadás, illetve az Akadémia Nyomda gondjaira. Ezek oka elsősorban a nyomdai rekonstrukció elmaradása, amely végső hatásában jelentősen megnehezíti a tudományos publikációk megfelelő színvonalú és mennyiségű biztosítását. E helyzet rendezése további erőfeszítéseket igényel majd — hangsúlyozta Láng István. Ezt követően megkezdődött a vita a beszámolók felett. Az Akadémia 145. közgyűlésének pénteki munkanapján tisztújításra kerül sor, majd folytatódik az elnöki és a főtitkári beszámoló feletti vita. (MTI) * 74 4 1983. MÁJUS 10., PÉNTEK Ármin napja A. Nap kel 5 óra 40 perckor, és nyugszik 20 óra 8 perckor. A Hold kel 1 óra 45 perckor, és nyugszik 9 óra 57 perckor. NYOLCVANÖT ÉVE, 1900. május 10-én született, a Bihar megyei Bors községben, s 74 éves korában, 1974 márciusában Budapesten hunyt el Rácz Gyula földmunkás, a magyar kommunista mozgalom kiváló harcosa. IDŐJÁRÁS Ma estig keleten — főként eleinte — gyakorta lesz borult az ég, ismétlődő eső várható. Az ország nagyobb részén viszont csak időnként növekszik meg a felhőzet, több-kevesebb napsütés várható, szórványos záporeső valószínű. A déli, délnyugati, majd északi szél időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között alakul. Távolabbi kilátások, szombattól keddig: Változóan felhős idő ismétlődő záporokkal. Meleg marad az idő. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 8—13 fok között várható. legmagasabb nappali hőmérséklet 214—25 fok között lesz. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm/napi) csapadék az ország területének 70 százalékán várható. MOZI Csongrád, Szabadság: A kurta farkú Peti cica. Színes svéd rajzfilm. Kezdés: negyed 4 órakor. Bizonyítási eljárás. Színes japán krimi. 14 éven felülieknek! II. helyárral! Kezdés: fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Vásárhely, Béke: Az istenek a fejükre estek. Színes botstvanai filmvígjáték. II. helyárral! Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Kert: A kéjnő Kaliforniába készül. Színes amerikai film. 14 éven felülieknek! II. helyárral! Kezdés: este 9 órakor. Terv: Segítség, felszarvaztak! színes olasz film. 14 éven felülieknek! III. helyárral! Kezdés: 3, negyed 6 és fél 8 órakor. Makó, Vörös Csillag: Maraton ..létra-halálra. Színes amerikai bűnügyi kalandfilm. 16 éven felülieknek! Kiemelt helyárral! Kezdés: háromnegyed 6 és 8 órakor. Szabadság: Őrült római vakáció. Színes olasz filmvígjáték. II. helyárral! Kezdés: 6 és fél 8 órakor. Szentes, Szabadság: Szaffi. Színes magyar rajzfilm. Kezdés: 1, 6 és 8 órakor. Szeged, Vörös Csillag: Madonna, milyen csendes az este! Színes olasz filmvígjáték. II. helyárral! Kezdés: délelőtt 10. délután fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Kert: Aranyoskám. Színes amerikai filmvígjáték. II. helyárral! 14 éven felülieknek! Kezdés: este 9 órakor. Fáklya: Anna Pavlova, I—II. Színes szovjet—angol film. Dupla helyárral! Kezdés: háromnegyed 4 és háromnegyed 7 órakor. Kiskőrössy Halászcsárda, Kert: Dutyi-dili. Színes amerikai filmvígjáték. II. belyárral! Kezdés: este 10 órakor. Filmtéka: (MTESZ-székház, Kígyó u. 4.): 101 kiskutya. Színes amerikai rajzfilm. II. bollárral! Kezdés: 4 és 6 órakor. MAGYAR TELEVÍZIÓ BUDAPEST 18.00: Tv-torna 8.05: ITV 9.55: Barangolás a művészetek tájain — (ism.) 10.40: A XX. század rókája — (ism.) 11.20: Képújság 14.50: ITV 16.30: Hírek 16.40: Megfakult fényképek — (ism.) 16.55: Száz híres festmény 17.05: Képújság 17.15: Magellan 17.25: Három nap tv-műsora 17.30: A nagy győzelem 40. évfordulóján — 3.• Szövetségesek 18.00: Új Reflektor Magazin 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A cirkusz 200 éve — francia film 20.50: Reklámfilmverseny 21.00: Péntek esti randevú 22.00: Lakótelepi mítoszok — tv-játék 23.30: Tv-híradó 3. 23.40: Himnusz BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Csürgösapka — 7. — (ism.) 18.25: Don Quijote — 31. 18.55: Keresztkérdés 19.25. ..Hepp Ferenc” nemzetközi kosárlabdatorna 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: A scruples Divatház — amerikai tv-film sorozat — 1. 22.15: Esték Abodyval — 2. 23.05: Képújság JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ BELGRÁD 1. 8.50: Tv-naptár 9.00: Barátaink — a lovak 9.15: Zenei nevelés 9.30: Francia nyelv 10.00: A népfelszabadító harc irodalma 10.30: Hírek 10.35: Művelődés 12.30: Hírek 15.30: Francia nyelv — (ism.) 16.00: A népfelszabadító harc irodalma — (ism.) 16.30: Hírek 16.33: Tv-naptár 16.45: Gyermekeknek 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.15: Kiállítás a jugoszláv néphadsereg fegyverzetéről 18.15: Természetvédelem 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00:Filmsorozat 21.00: Szórakoztatóadás 21.45: Tv-napló 22.00: Vendégszerkesztő BELGRÁD 2. 18.05: Hírek 13.30: Zágrábi körkép 19.00: A tudomány világából 19.15: Tudományos könyvek kirakata 19.30: Tv-napló 20.00: Komoly zene 20.45: Tegnap, ma, holnap 21.00: Dork.-adás 21.50: Álom — jugoszláv játékfilm SZOMBAT DÉLELŐTT BUDAPEST 18.25: Tv-torna 8.30: Nas Ekran — a pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora — (ism.) 8.50: Aki mer, az nyer 9.25: Perpetuum mobile — (ism.) 10.00: Kozma István birkózóemlékverseny 10.40: A íri udvarunk — lengyel kisjátékfilmsorozat — 1. 11.05: Reklámfilmverseny — (ism.) 11.15: A halál archívuma — 6. (ism.) 12.15: Keresztkérdés — (ism.) 12.45: Magellán — (ism.) 12.55: Képújság RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH 8.20: 700 szemeszter — (ism.) 8.50: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei — 9.33: Óvodások műsora 9.53: Lokósorsolás 10.05: Schiller versei 10.10: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11. 00: Gondolat — a rádió irodalmi lapja 11.45: Andor Éva és Miller Lajos operettdalokat énekel 12.30: Ki nyer ma Nagykanizsán? 12.45: Kolozsvári Grandpierre Emil: Eretnek esszék 12.55: A zene is összeköt — válogatás az OIRT- rádiók műsoraiból 14.10: Öregedő lakótelepeink — riportműsor 15.00: Erről beszéltünk . . . 15.30: Bizet: C-dúr szimfónia 16.05: Nemzetközi mese- és gyermekjátékfesztivál 16.47: Versek gyerekeknek 17.00: Jogi arcképcsarnok 17.25: Népzenekedvelőknek — hangszeregyüttesek 17.55: Régi híres énekesek műsorából: Sigrid Onegin operaáriákat énekel 19.15: A Rádiószínház bemutatója: Katonadolog — Kósa Judit dok-játéka 20.02: Szimfonikus könnyűzene 20.13: Weiner Leó műveiből 21.10: Ferencz Éva népdalokat énekel 21.30: Választóvonal — A döntő érv — Stefka István riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Vélemények a vgmk-ról 23.20: Schönberg Pelléas és Melisande — szimfonikus költemény 23.42: Régi muzsika PETŐFI 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Ismeretlen szerző fúvóspolkáiból 12.25: Édes anyanyelvünk — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 19.05: Közvetítés a dr. Hepp Ferenc kosárlabdatorna Szovjetunió— Franciaország mérkőzésről 19.45: Egészségünkért 19.55: Nótakedvelőknek 20.55: Közvetítés a dr. Hepn Ferenc kosárlabdatorna Magyarország—NSZK mérkőzésről 21.05: Rádiós és író — beszélgetőn Zsoldos Péterrel 21.52: A holtak nem vetnek árnyékot — Zsoldos Péter tudományosfantasztikus regényének rádióváltozata — (ism.) 23.20: Gyöngy Pál szerzeményeiből 24.00: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.08: Iskolarádió 9.38: Kamarazene korabeli hangszerekkel 10.10: Csak fiataloknak! — (ism.) 11.03: Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány 11.44: Zenekari muzsika 13.05: Fauré: c-moll zongoranégyes 13.38: Wagner: Tannhäuser Közbeni 14.39: József Attila verse! Közben: 15.59: Verseit elmondja. Zelk Zoltán — (ism.) 17.00: Nyitnikék 17.30: Kapcsoljuk a Magyar Rádió márványtermét. Egész évben Bach — a Magyar Rádió hangversenysorozata — 18. Kb. 18.40: Kórusmuzsika 19.05: Kolozsvári Grandpierre Emil: Eretnek esszék — (ism.) 19.15: Pablo Casals vezényel 20.15: Kilátó — a rádió világirodalmi folyóirata — (ism.) 21.00: Operaművészlemezek 22.00: Az Ars trió hangversenye 23.08: Rádiószínház: A vakok — rádiójáték — (ism.) Matuz István estje Szegeden Matuz István nemzetközi hírű fuvolaművészünk példamutatóan szép vállalkozást valósított meg a Magyar Népköztársaság Zenei Alapja, a Szerzői Jogvédő Hivatal az Editio Musica, a Magyar Rádió, a Fészek Művészklub, s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni, miskolci és szegedi tagozatainak támogatásával. Nemcsak a sokszínű és gazdag magyar fuvolairodalom terjesztése volt szimpatikus célja a művésznek, hanem az is, hogy a különböző helyszíneken — mint már előzőleg hírül adtuk, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon minél több helyi muzsikus vehessen részt a koncerteken. A szegedi koncertre szerdán este került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ha a kortárs zenének ilyen az apostola mint Matuz István, akkor annak eleve nyert ügye van. Kivétel nélkül, mindegyik elhangzott mű nagy sikert aratott, természetesen ebben jelentős érdemük volt a helyi közreműködőknek is. Mint a mélyről, erőteljesen felzúduló forrásvíz, úgy buzog fel árad Matuz muzikalitása. Bármihez nyúl, színtiszta Zene lesz. Művészetének egyik varázsa a nem levegősen zizegő, hanem gyönyörű telten, életerősen zengő, szárnyaló fuvola hangja. Matuz a hangszínek bűvésze; minden hangjának élete van. A pianón belül is — ami a legnehezebb — hányféle árnyalatot tud kivarázsolni hangszeréből! Technikai akadály nem létezik számára. Hatalmas dallamíveket, s a legvirtuózabb fürge, pergő hangfolyondárokat képes egy levegővel végigfújni, sőt, ami egyáltalán nem fuvolaszerű — a kettős, vagy hármashangzat megszólaltatása —, arra is képes. Mindenfajta fúvástechnika fölényes birtokosa. Mindez már az elsőként bemutatott műből, Gallai Attilának — akit Szegeden mint klarinétművészt ismertünk meg —, az 1981- ben írt Meditációjából (No. 1.) is kiderült, mely gondolatgazdag, cselekménydús muzsika. Azoknak a kompozícióknak megszólaltatásában, amelyekben zongora is szerepelt, Kerek Ferenc avatott kitűnő játékát élvezhettük, így a röppenő, színes hangulatokat megörökítő Rékai Iván öt bagatell fuvolára és zongorára című kompozíciójában, s a Farkas Ferenc Szonatina fuvolára és zongorára címzetű művében, amely formás, kedves muzsika, egy különösen szép édes, bensőséges lírával szárnyaló második tétellel. Kürtösi Elemér Hat duó fuvolára és hegedűre című kompozíciója találó zenei jellemzések, azaz különböző karakterdarabok füzére, melyek ilyen címeket viselnek, mint például Szerelem, Bánat, Vita. A két egymáshoz kitűnően illeszkedő hangszer (a hegedű szép meleg tónusú muzikális megszólaltatója Papp Katalin volt) érzékeny, lebilincselő párbeszéde ez a mű, mely költői ihletet sugárzó előadásban hangzott el. Kocsár Miklós maga vezényelte a Capricorn Concerto fuvolára és kamaraegyüttesre című művét. Remek előadásban (Papp Katalin, Szekszárdy Piroska, Kerek Ferenc, Nagy Ágnes, Fodor Gábor, Király István és Bárkányi Pál) szólalt meg a kompozíció. A zenei anyag mesterien szőtt, s igen szuggesztív, gazdag érzelmi tartalmat hordozó. Szúnyogh Balázs: Capriccio szólófuvolára című darabja, roppant virtuóz, akár egy etűdnek is beillő mű melyet Matuz briliánsan adott elő. Végül a kitűnő Weiner Kamarazenekar előadásában Weninger Richard vezényletével hangzott el Huszár Lajos Serenata concertante fuvolára és vonószenekarra és Sárai Tibor Tavaszi Concerto fuvolára, mélyhegedűre, gordonkára és vonószenekarra című alkotása. BERÉNYI BOGÁTA A Kisteleki-alapítvány nyertesei A szegedi helyismereti művekre kiírt és kétévenként kiosztásra kerülő Kisteleki-pályázat első díját az idén dr. Grófik Imre néprajzkutató (Szentendre) nyerte, a Szegedi -hajóforgalom a reformkori hajóhídnapló alapján című,új forrást feldolgozó pályaművével. A két második díjon *T. Knotik Márta (Szeged) A szegedi fényképészet 1879— 1896 és dr. Habermann Gusztáv (Szeged) Aigner Károly gyógyszerész élete és a „harmadik” gyógyszertár története című pályamunkájával osztozott. Harmadik díjat nyert dr. Giday Kálmán (Szeged) A szegedi sajtó története 1849— 1944 című munkájával. Jutalomban részesült Kocsma a Szabadság téren című pályázatával dr. Agócsi János. A díjak és jutalmak ünnepélyes átadására szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor a szegedi Somogyi-könyvtárban. PÉNTEK, 1985. MÁJUS 10.