Csongrád Megyei Hírlap, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
Döntési szabadság — növekvő felelősség Vásárhelyi városfejlesztési tervek Nagy érdeklődésre szmot tartó témája volt hódmezővásárhelyi tánc tegnap délutáni ülésén Vásárhelyen. Csizmac Sándorné tanácselnök vetésével az 1986. évi költségvetési tervre, valami a társadalmimunka-tervzet jóváhagyására kész tett javaslatot vitatta meg. Az ülésen részt ve Szabó Sándor, a Csonga megyei pártbizottság el titkára, Vásárhely országgyűlési képviselője és K Lajos, a városi pártbizotság első titkára. Mint ismeretes, Vásárhel hetedik ötéves tervének tervezete a tanács tavaly júniusi ülésén szerepelt előterjesztésként. Az 1986. évi gazdálkodási tervek, valamint hetedik ötéves terv összhangjának biztosítását a teszi lehetővé, hogy a testület augusztusban az előzetes koncepciót már elfogadta. Ettől az évtől egysége tanácsi pénzalapból gazdálkodik a város, s ebből elsősorban a meglevő intézményhálózat működtetése fenntartását kell biztosítania, s a fennmaradó összeget lehet fejlesztési jellegű kiadásokra fordítani. Lényegesen csökkentek a gazdálkodást eddig alapvetően befolyásoló kötelező előírások, s a bekövetkezett változások jóval nagyobb döntési szabadságot, gazdálkodási rugalmasságot tesznek lehetővé. Ez természetesen párhuzamos azzal, hogy igen nagymértékben növekszik a gazdálkodó, előkészítő, előterjesztő és döntést hozó szervek felelőssége. A városüzemeltetés — a köztisztaság, a belvízelvezetés, az utak, járdák állapotának javítása, a parkgondozás, az intézmények működési színvonalának emelése — csak a fejlesztési célok csökkentésével, a fejlesztési pénzeszközök e célra történő átcsoportosításával, oldható meg. A bevételi források tervezett összege — közel 544 millió forint — igen feszített, a teljesítés igen komoly erőfeszítést igényel. Ehhez azonban alapvető érdekek fűződnek, hiszen sikertelenség esetén a fejlesztési célokat kell csökkenteni. A számítások szerint az intézményhálózat működtetésére és fenntartására minimálisan 46£ és fél millió forintot használnak majd fel, ez az összeg az 1985. évinél 12,7 százalékkal magasabb. Felújítási munkákra valamivel több mint 20 millió forint áll rendelkezésre. A gazdálkodó szervek előirányzatain felül szerepel a városi tanács költségvetésében az állami lakóházak felújításához adott támogatás. Vásárhely 1986. évi fejlesztési terve 81 millió 396 ezer+41 millió 185 ezer forint, s ebből az utóbbi az úgynevezett céltámogatási igény. Az ipari ágazat keretében történik a gázhálózat kivitelezése, a lakásépítésekhez kapcsolódva 1800 folyóméter vezeték épül tanácsi forrásból. Ugyanide csatlakozik többek között 3 ezer 280 négyzetméter járda, és 6 ezer 500 négyzetméter út elkészítése. Indokolttá vált a kereskedelmi ágazatban a béketelepi és a II kerületi ABC áruház előkészítéséhez3- 4 millió forintnyi előírányadat biztosítása is. Szintén a cs lakásépítéshez kapcsolódóan is víz- és csatornahálózat-kiépíttésre 11 millió 150 ezer forint szükséges. Igen jelentős feladat a fentepszerű többszintes lakáse.~ építés. A hetedik ‘ ötéves" terv időszakában 144 telep'■* szerű és 18 tetőtér-beépítésű ” szociális bérlakás tervezhető. Az idén megkezdődik 60 fő garzonlakás építése, befeje- 1- zésük 1987-ben várható. ls OTP-beruházásban 48, Meszöv-beruházásban pedig38 lakás építhető a Hódtóban, illetve a Kertvárosban. A hatodik ötéves tervről is áthúzódó beruházás a Hódtó II. fűtőmű bővítése, míg az egészségügyi és szociális ágazat legjelentősebb áthú zódó beruházásai a városi tanács kórház diagnosztikai fő épületének, valamint a 200 férőhelyes szociális otthoni snak a kivitelezése. A kulturális ágazatban is fontos feladatok szerepelnek, s Ilyen például a béketelepi óvoda udvarrendezése, a I. Csorba Mária Általános Iskola négy tanteremmel való bővítése, és fűtésének koraszerűsítése. Kiemelten kezeli r Ie a város a hetedik ötéves út tervben a középiskolai tan-tanteremhálózat bővítését. El- készülnek az idén az úttö- rőház bővítésének, felújítá-sának tervei is. Mindezek mellett szerepel a tervben 1s Tornyai János síremlékének a kivitelezése. Tovább nő Vásárhelyen a társadalmi munka jelentőséege. Ennek előterjesztett terve mögött (53 millió 370 ezer forint) természetesen ie nincsen tényleges pénzesz a köz, ám mindez nem csök-ökenti jelentőségét, hiszen ténylegesen elvégzett munk 2oka van, illetve lesz mögötte. 1.s Lehmann István, a tanács elnökének általános helyettese, a pénzügyi terv elő- az terjesztője, a tanácsi gazmdálkodás rendszerében be- 19 következett változásokat léemelte ki. Hangsúlyozta, év öröm a döntési szabadság, de de jelentősen megnöveli a felelősség súlyát. A tanácsülés napirendjélnek fontosságát érzékeltette a testület tagjainak aktivi- ... tása is. Tíz tanácstag őszsszesen 25 kérdést tett fel a tervezettel kapcsolatban, majd a hozzászólók — szám szerint hatan — mintegy 15 fa. témáról fejtették ki vélemény zé nyüket. . Szabó Sándor felszólalásérrában azt hangsúlyozta, hogy .. . a rendelkezésre álló pénz lai összességében fedezi a ta- SZ£ nács által jóváhagyott ki- a adásokat. A sikeres gazdál- fogkodáshoz azonban takarékosság és fokozott koncent- nygráció szükséges. Precízen fel fel kell mérni a lehetőségeket, és úgy tervezni, hogy a tervért azokat a célkitűzéseket fog- etlalja magába, amelyeket a ma lakosság is magáénak érez. a b A tanácsülés a tervet egy méltángúlag elfogadta. K. O. ... hát (A makói és a mártélyi ma tanács üléséről a 3 oldalon öt számolunk be. Az Vásárhelyi kiadás 43. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ÁRA* 220 FORINT ÁRA 220 FORINT _____________________________1986. FEBRUÁR 1., SZOMBAT IA Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszak és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, a lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamén kedvezőbb lett, ezen belül külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980 évi jelentős passzívumma szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának nem javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14-17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók volük. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszíései eredményeképpen 1982- el a külgazdasági kapcsoatok minden évben kivitelt öbblettel zárultak. Az 1985.vi kiviteli többlet a tervzettnél és az előző évinél kisebb, mintegy 22 milliárdorint lett. A belföldi felhasználás,zaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 985-ben mintegy 4 százalkkal kevesebb volt az ötvvel korábbinál és megköülítette az 1984. évi szintet 1985-ben az egy lakosra író reáljövedelem 7-8 százlékkal volt magasabb az 180. évinél. A reálbér csökenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százakkal alacsonyabb volt az évvel korábbinál. A reálvédelem emelkedése az nyári munkajövedelmek ésülönösen a társadalmi jutttások növekedéséből származott A lakosság fogyasz-ása 1980-tól 1985-ig kb 7 sázalékkal emelkedett. Mind reál jövedelem, mind a gyásztás növekedése lényegében megfelelt a termettnek A felhalmozás az 1985 - ben sem emelkedett s így 1 év alatt a nettó felhaltozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszaában az aktív keresők szása folyamatosan csökkent, év alatt 2,7 százalékkal, ha anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék a létszámcsökkentés, míg nem anyagi ágakban százalékkal nőtt a kereső száma. Ezenkívül mérskelte a munkaidőalapot - törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágzatban a 40 órás munkahétre való áttérést . A munkaidőalapot nőve viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedés biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt miregy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenés miatt a népgazdaság áll eszközállománya a nyolcvas években évi átlagb, mintegy 4 százalékkal nő lassabban, mint az előző 6 éves tervidőszakban. A temelés ennél mérsékeltebbé növekedett, így az állóesközök kihasználásának hatkonysága egészében romlot Emellett egyes, főleg feldogozó ipari ágazatokban — a gépiparban, a vegyiparban a könnyűiparban — javu az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban ő érte az 1980. évi szintet. A anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt a energiafelhasználásnak. A anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az 5 évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés ai ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben Az elmúlt öt évben a terhelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek záma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szerkezetek is létrejöttek, és növekedett a magánkisiparook száma. Ezzel egyidejűen a gazdálkodó szervezeek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdaági és az építőipari szerezetek végeztek növekvő rángban az alaptevékenyég mellett más munkát. A népgazdaságban létreozott összes jövedelem ötv alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A egyensúlya 1984-ig javult, ez jövedelemnövekmény 4/5-e azonban 1985-ben nem folyaz árszínvonal emelkedésé- latódott .LármaZott- A kjiskeres" A tervidőszak folyamán azkedelmi cserearányok rom- .... . .lása csökkentette a jöve- almi szektor aránya valadelmeket. A bruttó munka- melyest csökkent, a szövetjövedelmek növekedése kezeti szektoré emelkedett, egyenletesebb volt, mint a Az időszak végén a nemzeti tisztajövedelemé. A gazdaságjövedelem 94—95 százalékát úi szféra egészéből a költ- a szocialista szektor álló kötségvetésbe központosította elő, ahol az aktív keresők jövedelem hányada emelte- mintegy 95 százaléka dolgozott. Az állami költségvetés zött. A gazdasági fejlődés főbb mutatói: 1985. év 1985. év 1984. év 1980. év _____________________________százalékában százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés 101 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 101 —101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101 —101,5 107 , 1981—1985. ________________________ 1985. év év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 190 —191 kb.935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. . tt termelés és a ráfordítások alakulása . Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt . A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányozott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájáru®lása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez ■ a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985- ben rubelviszonylatban 38 százalékkal, nem rubelelszá■ molásokban 14 százalékkal több ipari terméket exporáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel viszszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984/1985 és tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások közötti szénhidrogének aránya az 980. évi 63,6 százalékról 985-ben 59,9 százalékra sokként, úgy, hogy a kő(Folytatás a 2 oldalon)