Csongrád Megyei Hírlap, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

Munkásgyűlés a Metripondban A Metripond Mérleggyár jelenlegi helyzetét tekintve érthető várakozással gyűlt össze tegnap, szerdán a majd 900 főnyi kollektíva, hogy meghallgassa a vezér­­igazgató értékelését az idei gazdálkodásról. Mészáros Lajos először a mérleggyár általános gazda­sági helyzetét tekintette át, melyet jelenleg értékesítési gondok jellemeznek. A KGST-országok piacainak beszűkülése és a csökkenő hazai fogyasztás következté­ben időarányos árbevételi tervük teljesítésében jelen­tős elmaradás mutatkozik, s ezt, a tervet meghaladó tő­kés viszonylatú értékesítés sem tudja pótolni. A gyár nehézségeit fokozta, hogy a nemrég lezárult pénzügyi el­lenőrzés által kiszabott 10 millió forint bírságot ki kel­lett fizetni. A gondokhoz hozzájárult, hogy a dolgozók között tisztességtelen gazdál­kodásra és pénzügyi vissza­élésekre utaló hírek terjed­tek el, melyek elterelték a figyelmet a termelőmunká­ról. A vezérigazgató elismerte, hogy a piaci helyzet romlása mellett vezetési és kereske­delmi hibákra is­ visszavezet­hető a mára kialakult súlyos helyzet. Fel kellett ismerni, hogy nem egy intézkedés hi­bás volt, a vállalat szervezeti felépítése nincs egyensúly­ban a gazdasági produktum­mal, valamint, hogy a ki­áramló kereset és a teljesít­mény nincs összhangban a mérleggyárban. Mindezek alapján a vállalat gazdasági és politikai vezetése cselek­vési programot dolgozott ki, hogy elkerüljék a pénzügyi összeomlást. Ebben szerepel többek között az erőforrások átcsoportosítása, a belső el­lenőrzés erősítése és a szer­vezeti struktúra jelentős egy­szerűsítése. A jelenlegi sú­lyos pénzügyi helyzetért meg kell vizsgálni a vezetők egyéni felelősségét is, a ve­zérigazgatótól kezdve min­den, döntést hozó személyig, de ezt követően a szervezet­tebb é ,piacképesebb és, fegyel­mezett munkára kell fordíta­ni a­­figyelmet — mondta Mészáros Lajos Ezt követően a vezérigaz­gató a dolgozók előzetesen írásban feltett kérdéseire válaszolt. A kiszabott 10 millió forintos bírság alap­ A vezérigazgató a hibákról fóként, az időben be nem fi­zetett adókat és a vállalati téves elszámolásokat (15 millió forint!) jelölte meg, majd ismertette a vállalat­nál még most folyó vizsgála­tokat. Eszerint a szabályta­lanul megkötött szerződések, a közreműködői díjak és a személyi számítógépek tár­sadalmi tulajdont veszélyez­tető kezelése miatt folyik szakértői vizsgálat jelenleg a Mebripondnál. Az árbevételi tervről szólva kiemelte, hogy a jelentős elmaradás miatt nehéz hónapok várnak a gyár kollektívájára. Ismer­tette a vásárhelyi törzsgyár létszámadatait is, mely sze­rint a 860 tényleges dolgozó­ból mindössze 561-en végez­nek fizikai munkát, de a közvetlen termelésben közü­lük is csak 261 fő dolgozik. Az elmúlt évi költségek túl­lépéséért pedig a felelős ve­zetők prémiumát 40—50 szá­zalékkal csökkentették. A bérezéssel kapcsolatos ren­geteg kérdéssel kapcsolatban a vezérigazgató megállapí­totta, hogy a jelenlegi ösz­tönzési rendszer nem megfe­lelően működik. A valamivel több mint egyórás tájékoztató ezzel vé­get ért. A korrekt és pontos vezérigazgatói beszámoló után kérdés a helyszínen nem hangzott el. V. I. CSÜTÖRTÖK, 1987 OKTÓBER 1. Nyolcvanötödik születés­napja és — a naptárhoz igazodva — névnapja al­kalmából is ünnepélyesen köszöntötték Szentesen An­tal Mihályt (képünkön kö­zépen), a munkásmozgalom régi harcosát, aki a párt­nak 1929 óta tagja A vá­rosi pártbizottság épületé­ben Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Labádi Sándor, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal fejezték ki jókívánságaikat az ünne­­peltnek, aki tudásával, ta­pasztalataival ma is segíti a mozgalmat. Most is moz­gékony, jó kedélyű és nem látszanak rajta az eltelt évtizedek. Szü­letésnapi köszöntés Mint fiatal molnaregéd, a 20-as évek közepéne lett az SZDP aktivistája f­unk­­ciót is viselt, akaraiuk a szakszervezeti mozgalom­ban. A 30-as években­­több ízben vett részt tüntetések megszervezésében és személy szerint is harcos kiállásáról ismerték meg. A második világháború idején, amikor a Zsoldos-malom hadiüzem lett, mint kommunistát el­bocsátották és huzamosabb ideig munkanélküli volt 1944-ben röplap terjesztése miatt katonai szolgálatra hívták be. A felszabadulás után sokat tett a két mun­káspárt egyesítéséért. 1960- ig a szentesi malom párt­szervezetének­ elnöke volt, majd az Árpád Tsz párt­­szervezetében tevékenyke­dett. — Annak idején azt mond­ták nekem a Horthy-rend­­szerben, hogy semmi értel­me a munkásotthonba jár­ni. Akkor azt válaszoltam, hogy azt csak mi, munká­sok tudjuk a legjobban, hogy miért jó nekünk a rend­szeren összejövetel. Azóta a szocializmus épí­tésében elért eredmények bizonyítják, hogy volt ér­telme a munkásotthonba járni, hiszen a mozgalom régi aktivistái nélkül nem születtek volna meg a tar­tós társadalmi változások. A mostani korosztálynak persze megvannak a ma­guk feladataik, egyebek kö­zött a gazdasági életben. Nemcsak a Kisér nevű vá­rosrészben, hanem egész Szentesen és azon túl is megbecsült elvtárs Antal Mihály. Koncz János tolmácsolta a' rtu­gyei pártbizottság és Szabó Sándor, a megyei pártbizottág''' első titkára személyes üdvözletét és em­léklapot nyújtott át Antal Mihályinak. A jubiláns kom­munistának Labádi Sándor is gratulált, virágcsokor és ajándék kíséretében. (Fotó: Pintér József) Megye­ könnyűipar Gépek, üzemek kihasználása Vizsgálta a népi ellenőrzési bizottság „A vizsgálat célja annak feltárása, hogy történtek-e lényeges intézkedések a ter­melőkapacitások jobb ki­használására, a korszerűtlen kapacitások felszámolásá­ra." Ez a mondat is szerepel a Csongrád Megyei NEB egyik legutóbbi vizsgálatá­nak összegző jelentésében. Abban a tájékoztatóban, amelyet tegnap, szerdán délelőtt tárgyalt meg a bi­zottság Szegeden, a termelő­­kapacitások kihasználásával, mobilizálásukra tett intézke­désekkel kapcsolatban A népi ellenőrök ezúttal a megyei könnyűipari vállala­toknál jártak: a Tisza Bú­toripari Vállalatnál, a Hó­diköznél, a Magyar Kender­­ipari Trösztnél, a Szegedi Bútoripari Szövetkezetben, a Szegedi Textilművekben, va­lamint a Szegedi Ruhagyár­ban. Azért esett a választás erre az ágazatra, mert a me­gyében a könnyűipar jelen­tős erőkkel képviselteti ma­gát, s az eredmények nagy­mértékben függenek a kapa­citások kihasználásától. S hogy milyen összefogla­ló megállapításokkal zárult a vizsgálat? Valamennyi gazdálkodót jellemzi, hogy nincsenek kellőképpen ellát­va munkaerővel, valamint rendelésekkel. A munkaerő­­hiány enyhítésére gazdasági munkaközösségeket szervez­tek, továbbá kubai tanulókat foglalkoztattak. De már lát­nivaló, hogy egyik megoldás sem hoz hosszabb távon eredményt. Hasonlóképpen részeredményt hoztak a ren­delésállomány növelésére tett olyan intézkedések, mint a piaci munka fokozása, bérmunkában való foglal­koztatás. (Az okok: a hazai piac beszűkülése, valamint a gépek, berendezések korsze­rűtlensége.)­ Alapvető változást — mondják a népi ellenőrök — csak a piaci igényekre ala­pozott termelési struktúra hozhat. Tehát nem a mun­kaerő-felvétel, a vgmk-k szervezése, a piackutatás hagyományos módon Előbb például azt kellene megvizs­gálni, mire vevő a piac,­­ csak aztán kellene hozzá­fogni a gyártáshoz. Nem pe­dig úgy gazdálkodni, hogy a meglévő árukészletre kere­sünk vevőt. A web-ülésen a vitában több hozzászóló foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a fölösleges kapacitásoktól egyszerűen meg kell szaba­dulni, ha most ezt kívánja meg a kialakult helyzet. Ezt teszi például a Hadiköz: el­adja vidéki telepeit. Amit viszont a vállalatok nem képesek — azaz mindeddig nem voltak képesek — kivé­deni, az a meglévő gépek, berendezések korszerűt­lensé­­ge, elavult műszaki színvo­nala. A jelenleg is érvényes szabályozók miatt ugyanis a cégek nem tudtak műszaki fejlesztésre költeni. A jövő évtől azt várják a gazdál­kodók, hogy — amennyiben jelentősebb saját erő marad még a gazdál­kódoknál — fejlesztésekre is futja a megtermelt nyereségből. Csak egy megállapítás a je­lentésből: „Igen magas a megyében a 20 évnél idő­sebb és az indokolthoz ké­pest rendkívül alacsony, 10 évnél fiatalabb gépek ará­nya.” A berendezések műszaki állapotára vonatkozó adatok mellesleg szinte a jelentés élére kívánkoznak: korsze­rűtlen gépeken ugyanis nem lehet piacképes cikkeket elő­állítani, bármennyire is eredményesek a vállalatok egyéb intézkedései... F.K. Berecz János megbeszélései Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára út­ban Kubába Mexikóváros­­t,rátixí­rt"­ egbes­zé­lést" f­o­lytatott Jy José Bremerrel, az In­tézményes Forradalmi­­ Párt (PRI) ideológiai kérdésekért felelős titkárával, a kép­viselőház külügyi bizottsá­gának elnökével. A Központi Bizottság tit­kára találkozott a baloldali spártok egyesülése nyomán létrejött Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetőivel, aki kér-­­tájékoztatott az MSZMP kibontakozási prog­ramjáról, politikai, gazda­sági építőmu­nkánk helyze­téről. A Mexikói Egyesült Szo­cialista Párt vezetői ismer­tették a baloldali erők egy­ségtörekvéseit. ­ A munkások körében erő­södik a felismerés, hogy a vállalatok, az üzemek ter­melőmunkájában csak a vál­lalkozás hozhat fordulatot. A vállalkozói magatartás és törekvés miért csak a gé­­emkákban dolgozókat hatja át, miért nem érvényesül a főmunkaidőben? Ez a gondolat foglalkoz­tatta a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregy­ségének vezetőit is. Az üzem ez évi tervezett termelési értéke 430 millió­ forint, s a vállalat 1800 dolgozójából 760-an dolgoznak itt. Ked­vező exportlehetőségeik nyíl­tak az utóbbi időben, és szerették volna a termelést a korábbinál nagyobb ütem­ben növelni. — A szakszervezet támo­gatta ezt az­ elgondolást — magyarázza Páli Ferenc szb-titkár. — Azt is szóvá kellett azonban tennünk, hogy sok a túlóra, a hétvégi munka, s ez nagy megter­helést jelent a munkások­nak, amit már nem szabad fokozni. — 1985-ben a túlórák száma megközelítette a 37 ezret, 1986-ban pedig már 43 ezer volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Herczeg Mi­hály üzemmérnök, aki júli­us 1-jétől igazgatója a gyár­nak. — Mivel már koráb­ban, 1974-től áttértünk a csoport­b­érezésről a munka normán alapuló teljesít­ménybérezésre, s folyama­tosan karbantartottuk a normákat, ezt az utat nem járhattuk tovább. Annál is inkább nem, mert azt ta­pasztaltuk, hogy ez a mun­kások további elégedetlen­ségét váltotta volna ki, és teljesítmény-vissza­tartást eredményezett volna. , . Új technikai eszközök, gépek termelésbe állítására nem nyílt lehetőségünk, ezért nyilvánvalóvá vált, hogy csak a meglevő eszkö­zök főmunkaidőben történő jobb kihasználása az egyet­len út a termelés növelésé­re — magyarázza Butder János munkaügyi osztályve­zető. — Olyan érdekeltségi rendszert kellett kidolgoz­nunk, amely a dolgozókat arra ösztönzi, hogy a fő­munkaidőben teljesítményü­ket jelentősen növeljék. Az is célunk volt, hogy erőtel­jesen csökkentsük a túlórá­kat, az éjszakai és szabad­napi műszakokat, továbbá az üzemviteli költségeket. Arra számítottunk, hogy a dolgozók megfelelő érde­keltségének megteremtésé­vel szűk kapacitások oldód­nak fel, erre a dolgozók — s saját érdekükből kiindulva !— maguk törekszenek majd Bíztunk abban is, hogy mindez létszámcsökkenést eredményez. A túlórapótlé­kok felszabaduló keresettö­megét kívántuk felhasznál­ni a dolgozók ösztönzésére. A bérszabályozás erre lehe­tőséget ad. — Az új érdekeltségi rendszerünk lényege — foly­tatja gondolatmenetét —, hogy az arra vállalkozó dol­gozókkal egyéni megállapo­dásban meghatározzuk: egy­­egy művelet elvégzéséért, munkadarab elkészítéséért mennyi bért kap a megfele­lő minőségű, technológiai követelmények betartásával Selejtért levonás jár Ezt a rendszert még az év elején a lapmegmunkáló részlegben vezették be. A tapasztalatokról az igazga­tó­­beszél.­­ Az új rendszer beveze­tésének előkészítéseként a beszélgetéseket a legjobb, a legvállalkozóbb szellemű dolgozókkal kezdtük el. A hatás meglepő volt. A mun­kások tömegesen kérték a megállapodások megkötését, illetve a keresettömeg,utal­­ványozás bevezetését. Az eddigi tapasztalatok rendkí­vül kedvezőek. Az új rend­szerben dolgozó munkások teljesítménye megnöveke­dett, s ezzel együtt emelke­dett keresetük is. Az embe­rek valósággal kikövetelték a jobb munkaszervezést, a zökkenőmentes anyagellá­tást, jobban egymás kezére dolgoznak, segítik egymás munkáját, és zavartalan a műszakok közötti­­együttmű­ködés is. A lapmegmunkáló gépso­ron tavaly egy műszak alatt átlagban háromezer darabot készítettek el, az idén pedig a kísérlet bevezetésének el­ső hónapjában a teljesít­mény 13 százalékkal, a ké­sőbbi hónapokban 24 szá­zalékkal növekedett. Az is sokat mond, hogy az egész gyáregység termelésének ér­téke a tavalyi első nyolc hónapihoz képest 13 száza­lékkal emelkedett Minimálisan csökkent a termelőtevékenységhez kap­csolódó túlórázás. Az éjsza­kai és a szabadnapi műsza­kok megszűnése az üzemvi­teli költségek, s különösen az energiafelhasználás je­lentős csökkenését eredmé­nyezte. A táppénzes napok száma is jóval kisebb, mint a korábbi években. A mun­kásoknak érdekük a mun­kaidő minél jobb kihaszná­lása. Kamondi Zoltán, a lap­megmunkáló részleg mun­kása ezt mondja vállalko­zásukról: — Most pontosan ismer­jük, hogy munkánkért mennyi bért kapunk. Ki tudjuk számítani, hogy ha 40, 50 darabbal többet ké­szítünk, akkor bérünk meny­nyivel növekszik. Egyszóval tudjuk, miért dolgozunk, s ez nagy ösztönző a munká­ban TAMASI MIHÁLY (A befejező rév kö­vetkezik: 2. /. gyi: igazi gézdeiken­ dolgoznak.) Vállalkozó munkások a csongrádi bútorgyárban 1. Túlóra helyett nagyobb érdekeltség a főmunkaidőben Páli Ferenc Herczeg Mihály Buzder János Kamandi Zoltán. (Fotó Enyedi Zoltán) ------------------ 3 fi&rjii­, &&SS& fii

Next