Csongrád Megyei Hírlap, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
Munkásgyűlés a Metripondban A Metripond Mérleggyár jelenlegi helyzetét tekintve érthető várakozással gyűlt össze tegnap, szerdán a majd 900 főnyi kollektíva, hogy meghallgassa a vezérigazgató értékelését az idei gazdálkodásról. Mészáros Lajos először a mérleggyár általános gazdasági helyzetét tekintette át, melyet jelenleg értékesítési gondok jellemeznek. A KGST-országok piacainak beszűkülése és a csökkenő hazai fogyasztás következtében időarányos árbevételi tervük teljesítésében jelentős elmaradás mutatkozik, s ezt, a tervet meghaladó tőkés viszonylatú értékesítés sem tudja pótolni. A gyár nehézségeit fokozta, hogy a nemrég lezárult pénzügyi ellenőrzés által kiszabott 10 millió forint bírságot ki kellett fizetni. A gondokhoz hozzájárult, hogy a dolgozók között tisztességtelen gazdálkodásra és pénzügyi visszaélésekre utaló hírek terjedtek el, melyek elterelték a figyelmet a termelőmunkáról. A vezérigazgató elismerte, hogy a piaci helyzet romlása mellett vezetési és kereskedelmi hibákra is visszavezethető a mára kialakult súlyos helyzet. Fel kellett ismerni, hogy nem egy intézkedés hibás volt, a vállalat szervezeti felépítése nincs egyensúlyban a gazdasági produktummal, valamint, hogy a kiáramló kereset és a teljesítmény nincs összhangban a mérleggyárban. Mindezek alapján a vállalat gazdasági és politikai vezetése cselekvési programot dolgozott ki, hogy elkerüljék a pénzügyi összeomlást. Ebben szerepel többek között az erőforrások átcsoportosítása, a belső ellenőrzés erősítése és a szervezeti struktúra jelentős egyszerűsítése. A jelenlegi súlyos pénzügyi helyzetért meg kell vizsgálni a vezetők egyéni felelősségét is, a vezérigazgatótól kezdve minden, döntést hozó személyig, de ezt követően a szervezettebb é ,piacképesebb és, fegyelmezett munkára kell fordítani afigyelmet — mondta Mészáros Lajos Ezt követően a vezérigazgató a dolgozók előzetesen írásban feltett kérdéseire válaszolt. A kiszabott 10 millió forintos bírság alap A vezérigazgató a hibákról fóként, az időben be nem fizetett adókat és a vállalati téves elszámolásokat (15 millió forint!) jelölte meg, majd ismertette a vállalatnál még most folyó vizsgálatokat. Eszerint a szabálytalanul megkötött szerződések, a közreműködői díjak és a személyi számítógépek társadalmi tulajdont veszélyeztető kezelése miatt folyik szakértői vizsgálat jelenleg a Mebripondnál. Az árbevételi tervről szólva kiemelte, hogy a jelentős elmaradás miatt nehéz hónapok várnak a gyár kollektívájára. Ismertette a vásárhelyi törzsgyár létszámadatait is, mely szerint a 860 tényleges dolgozóból mindössze 561-en végeznek fizikai munkát, de a közvetlen termelésben közülük is csak 261 fő dolgozik. Az elmúlt évi költségek túllépéséért pedig a felelős vezetők prémiumát 40—50 százalékkal csökkentették. A bérezéssel kapcsolatos rengeteg kérdéssel kapcsolatban a vezérigazgató megállapította, hogy a jelenlegi ösztönzési rendszer nem megfelelően működik. A valamivel több mint egyórás tájékoztató ezzel véget ért. A korrekt és pontos vezérigazgatói beszámoló után kérdés a helyszínen nem hangzott el. V. I. CSÜTÖRTÖK, 1987 OKTÓBER 1. Nyolcvanötödik születésnapja és — a naptárhoz igazodva — névnapja alkalmából is ünnepélyesen köszöntötték Szentesen Antal Mihályt (képünkön középen), a munkásmozgalom régi harcosát, aki a pártnak 1929 óta tagja A városi pártbizottság épületében Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Labádi Sándor, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal fejezték ki jókívánságaikat az ünnepeltnek, aki tudásával, tapasztalataival ma is segíti a mozgalmat. Most is mozgékony, jó kedélyű és nem látszanak rajta az eltelt évtizedek. Születésnapi köszöntés Mint fiatal molnaregéd, a 20-as évek közepéne lett az SZDP aktivistája funkciót is viselt, akaraiuk a szakszervezeti mozgalomban. A 30-as évekbentöbb ízben vett részt tüntetések megszervezésében és személy szerint is harcos kiállásáról ismerték meg. A második világháború idején, amikor a Zsoldos-malom hadiüzem lett, mint kommunistát elbocsátották és huzamosabb ideig munkanélküli volt 1944-ben röplap terjesztése miatt katonai szolgálatra hívták be. A felszabadulás után sokat tett a két munkáspárt egyesítéséért. 1960- ig a szentesi malom pártszervezetének elnöke volt, majd az Árpád Tsz pártszervezetében tevékenykedett. — Annak idején azt mondták nekem a Horthy-rendszerben, hogy semmi értelme a munkásotthonba járni. Akkor azt válaszoltam, hogy azt csak mi, munkások tudjuk a legjobban, hogy miért jó nekünk a rendszeren összejövetel. Azóta a szocializmus építésében elért eredmények bizonyítják, hogy volt értelme a munkásotthonba járni, hiszen a mozgalom régi aktivistái nélkül nem születtek volna meg a tartós társadalmi változások. A mostani korosztálynak persze megvannak a maguk feladataik, egyebek között a gazdasági életben. Nemcsak a Kisér nevű városrészben, hanem egész Szentesen és azon túl is megbecsült elvtárs Antal Mihály. Koncz János tolmácsolta a' rtugyei pártbizottság és Szabó Sándor, a megyei pártbizottág''' első titkára személyes üdvözletét és emléklapot nyújtott át Antal Mihályinak. A jubiláns kommunistának Labádi Sándor is gratulált, virágcsokor és ajándék kíséretében. (Fotó: Pintér József) Megye könnyűipar Gépek, üzemek kihasználása Vizsgálta a népi ellenőrzési bizottság „A vizsgálat célja annak feltárása, hogy történtek-e lényeges intézkedések a termelőkapacitások jobb kihasználására, a korszerűtlen kapacitások felszámolására." Ez a mondat is szerepel a Csongrád Megyei NEB egyik legutóbbi vizsgálatának összegző jelentésében. Abban a tájékoztatóban, amelyet tegnap, szerdán délelőtt tárgyalt meg a bizottság Szegeden, a termelőkapacitások kihasználásával, mobilizálásukra tett intézkedésekkel kapcsolatban A népi ellenőrök ezúttal a megyei könnyűipari vállalatoknál jártak: a Tisza Bútoripari Vállalatnál, a Hódiköznél, a Magyar Kenderipari Trösztnél, a Szegedi Bútoripari Szövetkezetben, a Szegedi Textilművekben, valamint a Szegedi Ruhagyárban. Azért esett a választás erre az ágazatra, mert a megyében a könnyűipar jelentős erőkkel képviselteti magát, s az eredmények nagymértékben függenek a kapacitások kihasználásától. S hogy milyen összefoglaló megállapításokkal zárult a vizsgálat? Valamennyi gazdálkodót jellemzi, hogy nincsenek kellőképpen ellátva munkaerővel, valamint rendelésekkel. A munkaerőhiány enyhítésére gazdasági munkaközösségeket szerveztek, továbbá kubai tanulókat foglalkoztattak. De már látnivaló, hogy egyik megoldás sem hoz hosszabb távon eredményt. Hasonlóképpen részeredményt hoztak a rendelésállomány növelésére tett olyan intézkedések, mint a piaci munka fokozása, bérmunkában való foglalkoztatás. (Az okok: a hazai piac beszűkülése, valamint a gépek, berendezések korszerűtlensége.) Alapvető változást — mondják a népi ellenőrök — csak a piaci igényekre alapozott termelési struktúra hozhat. Tehát nem a munkaerő-felvétel, a vgmk-k szervezése, a piackutatás hagyományos módon Előbb például azt kellene megvizsgálni, mire vevő a piac, csak aztán kellene hozzáfogni a gyártáshoz. Nem pedig úgy gazdálkodni, hogy a meglévő árukészletre keresünk vevőt. A web-ülésen a vitában több hozzászóló foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a fölösleges kapacitásoktól egyszerűen meg kell szabadulni, ha most ezt kívánja meg a kialakult helyzet. Ezt teszi például a Hadiköz: eladja vidéki telepeit. Amit viszont a vállalatok nem képesek — azaz mindeddig nem voltak képesek — kivédeni, az a meglévő gépek, berendezések korszerűtlensége, elavult műszaki színvonala. A jelenleg is érvényes szabályozók miatt ugyanis a cégek nem tudtak műszaki fejlesztésre költeni. A jövő évtől azt várják a gazdálkodók, hogy — amennyiben jelentősebb saját erő marad még a gazdálkódoknál — fejlesztésekre is futja a megtermelt nyereségből. Csak egy megállapítás a jelentésből: „Igen magas a megyében a 20 évnél idősebb és az indokolthoz képest rendkívül alacsony, 10 évnél fiatalabb gépek aránya.” A berendezések műszaki állapotára vonatkozó adatok mellesleg szinte a jelentés élére kívánkoznak: korszerűtlen gépeken ugyanis nem lehet piacképes cikkeket előállítani, bármennyire is eredményesek a vállalatok egyéb intézkedései... F.K. Berecz János megbeszélései Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára útban Kubába Mexikóvárost,rátixírt" egbeszélést" folytatott Jy José Bremerrel, az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) ideológiai kérdésekért felelős titkárával, a képviselőház külügyi bizottságának elnökével. A Központi Bizottság titkára találkozott a baloldali spártok egyesülése nyomán létrejött Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetőivel, aki kér-tájékoztatott az MSZMP kibontakozási programjáról, politikai, gazdasági építőmunkánk helyzetéről. A Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetői ismertették a baloldali erők egységtörekvéseit. A munkások körében erősödik a felismerés, hogy a vállalatok, az üzemek termelőmunkájában csak a vállalkozás hozhat fordulatot. A vállalkozói magatartás és törekvés miért csak a géemkákban dolgozókat hatja át, miért nem érvényesül a főmunkaidőben? Ez a gondolat foglalkoztatta a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyáregységének vezetőit is. Az üzem ez évi tervezett termelési értéke 430 millió forint, s a vállalat 1800 dolgozójából 760-an dolgoznak itt. Kedvező exportlehetőségeik nyíltak az utóbbi időben, és szerették volna a termelést a korábbinál nagyobb ütemben növelni. — A szakszervezet támogatta ezt az elgondolást — magyarázza Páli Ferenc szb-titkár. — Azt is szóvá kellett azonban tennünk, hogy sok a túlóra, a hétvégi munka, s ez nagy megterhelést jelent a munkásoknak, amit már nem szabad fokozni. — 1985-ben a túlórák száma megközelítette a 37 ezret, 1986-ban pedig már 43 ezer volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Herczeg Mihály üzemmérnök, aki július 1-jétől igazgatója a gyárnak. — Mivel már korábban, 1974-től áttértünk a csoportbérezésről a munka normán alapuló teljesítménybérezésre, s folyamatosan karbantartottuk a normákat, ezt az utat nem járhattuk tovább. Annál is inkább nem, mert azt tapasztaltuk, hogy ez a munkások további elégedetlenségét váltotta volna ki, és teljesítmény-visszatartást eredményezett volna. , . Új technikai eszközök, gépek termelésbe állítására nem nyílt lehetőségünk, ezért nyilvánvalóvá vált, hogy csak a meglevő eszközök főmunkaidőben történő jobb kihasználása az egyetlen út a termelés növelésére — magyarázza Butder János munkaügyi osztályvezető. — Olyan érdekeltségi rendszert kellett kidolgoznunk, amely a dolgozókat arra ösztönzi, hogy a főmunkaidőben teljesítményüket jelentősen növeljék. Az is célunk volt, hogy erőteljesen csökkentsük a túlórákat, az éjszakai és szabadnapi műszakokat, továbbá az üzemviteli költségeket. Arra számítottunk, hogy a dolgozók megfelelő érdekeltségének megteremtésével szűk kapacitások oldódnak fel, erre a dolgozók — s saját érdekükből kiindulva !— maguk törekszenek majd Bíztunk abban is, hogy mindez létszámcsökkenést eredményez. A túlórapótlékok felszabaduló keresettömegét kívántuk felhasználni a dolgozók ösztönzésére. A bérszabályozás erre lehetőséget ad. — Az új érdekeltségi rendszerünk lényege — folytatja gondolatmenetét —, hogy az arra vállalkozó dolgozókkal egyéni megállapodásban meghatározzuk: egyegy művelet elvégzéséért, munkadarab elkészítéséért mennyi bért kap a megfelelő minőségű, technológiai követelmények betartásával Selejtért levonás jár Ezt a rendszert még az év elején a lapmegmunkáló részlegben vezették be. A tapasztalatokról az igazgatóbeszél. Az új rendszer bevezetésének előkészítéseként a beszélgetéseket a legjobb, a legvállalkozóbb szellemű dolgozókkal kezdtük el. A hatás meglepő volt. A munkások tömegesen kérték a megállapodások megkötését, illetve a keresettömeg,utalványozás bevezetését. Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Az új rendszerben dolgozó munkások teljesítménye megnövekedett, s ezzel együtt emelkedett keresetük is. Az emberek valósággal kikövetelték a jobb munkaszervezést, a zökkenőmentes anyagellátást, jobban egymás kezére dolgoznak, segítik egymás munkáját, és zavartalan a műszakok közöttiegyüttműködés is. A lapmegmunkáló gépsoron tavaly egy műszak alatt átlagban háromezer darabot készítettek el, az idén pedig a kísérlet bevezetésének első hónapjában a teljesítmény 13 százalékkal, a későbbi hónapokban 24 százalékkal növekedett. Az is sokat mond, hogy az egész gyáregység termelésének értéke a tavalyi első nyolc hónapihoz képest 13 százalékkal emelkedett Minimálisan csökkent a termelőtevékenységhez kapcsolódó túlórázás. Az éjszakai és a szabadnapi műszakok megszűnése az üzemviteli költségek, s különösen az energiafelhasználás jelentős csökkenését eredményezte. A táppénzes napok száma is jóval kisebb, mint a korábbi években. A munkásoknak érdekük a munkaidő minél jobb kihasználása. Kamondi Zoltán, a lapmegmunkáló részleg munkása ezt mondja vállalkozásukról: — Most pontosan ismerjük, hogy munkánkért mennyi bért kapunk. Ki tudjuk számítani, hogy ha 40, 50 darabbal többet készítünk, akkor bérünk menynyivel növekszik. Egyszóval tudjuk, miért dolgozunk, s ez nagy ösztönző a munkában TAMASI MIHÁLY (A befejező rév következik: 2. /. gyi: igazi gézdeiken dolgoznak.) Vállalkozó munkások a csongrádi bútorgyárban 1. Túlóra helyett nagyobb érdekeltség a főmunkaidőben Páli Ferenc Herczeg Mihály Buzder János Kamandi Zoltán. (Fotó Enyedi Zoltán) ------------------ 3 fi&rjii, &&SS& fii