Csongrád Megyei Hírlap, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
„Megtáltosodtak" a Kontaktában (Folytatás az 1. oldalról.) lévő konnektorok dugaszolására. A közepes árfekvésű termékcsalád a Kordán. Éva „bővítménye" a televíziós antennadugalj, azután az áraikvezetésre alkalmas földelt és nem földelt kettős dugalj. Bizonyosan nagy sikere lesz a vásárlók körében a modern vonalú és több színben előállított zsinórközi kapcsolóknak, a 8—10 centiméter hosszúságú gyértyaégő foglalatoknak. Piacra kerül majd az úgynevezett lengő és egyenes dugalj, és a nem süllyesztett formában gyártott falon kívüli kapcsoló. Közületi és magánvásárlók igényeit egyaránt kielégítik a nátriumizzók számára készített foglalatok, valamint a vízmentesen tömitétű- beépíthető és hordozható. — ipari csatlakozók és kapcsolók... Még felsorolni sem könynyű, a szentesi gyár új termékeit, pedig nem is említettük valamennyit. Bizonyos részükre már most jelentkeztek külföldi vásárlók, más cikkek kooperációban készülnek tőkés vállalattal. Az exportmegrendeléseken kívül a hazai kereskedelmi vállalatok is nagy érdeklődést tanúsítanak. A lakásépítési magánakciók és az állami programok módosulásával, valamint a külföldi vevők kívánságaival nekünk is lépést kell tartani! Ennek a piaci igazodásnaknélkülözhetetlen része, hogy küllemében, funkcióiban és műszaki paramétereiben az eddigieknél szebb és jobb termékekkel jelentkezzünk. Amikor azt mondják rólunk, hogy „nézzétek, megtáltosodtak a kontaktában”, akkorra gazdasági megújulás reálfolyamatait segítjük elő a magunk eszközeivel és lehetőségeivel — fejezte be szavait Hajas József, SZ. K. Kevés pénzből költeni is keveset lehet Eddig is nagyon alaposan meg kellett fontolni, mire fordítják a nagyközség pénzét Csanádpalotán. Csak a legszükségesebb és legfontosabb beruházásokra költöttek. Most már tudják, hogy a jövő évi garantált fejlesztési lehetőségük 41 százalékkal lesz kevesebb, mint az idén. Az összes költségvetés is csökken és ez az intézmények fenntartását is érinti. Hogyan tovább, milyen elképzeléseik vannak, számíthatnak-e a lakosság segítségére? Fejes Ferenc tanácselnök bizakodó. — Legfontosabb feladat, hogy az intézmények fenntartása és üzemeltetése biztosítva legyért. T'Vfl. WVétf tervét átüterveztük', mert pénz híján" nem tudjuk megvalósítani’; az eredeti célkitűzéseket ilyen például a szennyvízcsatorna építése, amelyhez 14,5 millió forint kellene. Ennek a kiépítését a következő tervciklusra tettük át. És még néhány olyan tennivalót halasztunk el, amelyet a lakosság különösebben nem érez meg. Még az idén szeretnénk befejezni az ivóvízellátási programot. Két kutat fúrattunk és megépítették az új vízműtelepet. A tervezett két- víztározóból csak egy épül meg. Továbbra is napirenden tartjuk a fiatal házasok és a nagycsaládosok támogatását. Ebben az évben 400 ezer forint vissza nemtérítendő támogatást és 300 ezer forint kamatmentes hitelt biztosítottunk számukra. — Marad-e pénzük az idén? — Ha még marad valamennyi, azt felújítási, karbantartási munkálatokra fordítjuk. A nagyobb programokat megvalósítottuk, elvégeztük. Mint például az iskola, a piac felújítását. Az egészségügyi ellátás színvonala is javult, megépült a fizikoterápiás részleg és megfelelő szintre fejlesztettük az orvosiműszer-ellátottságot. A művelődési házat is átalakítottuk, bővítettük. Ebben az intézményben tarthatják most már a testnevelési órákat, nyelvlabort alakítottunk ki, és bevezettüka számítástechnikai oktatást is. Több pályázatot adtunk be, amire összesen egymillió forintot kaptunk. Ebből a pénzből természetesen azokat valósítjuk meg. A lakosság főként a gázprogram végrehajtásában vett részt. Az idén 10 kilométernyi vezetéket fektettünk le. Az utcák 75 százalékában megvan a gázvezeték, az önerős hozzájárulás lakásonként 8 ezer 500 forint volt. A tanács pénzéből a földmunkákat végeztük el, a további és finomabb munkákat a lakók csinálták. Összesen 2,5 millió forint volt a lakossági hozzájárulás ebben az évben, amelyet a gázvezeték építésére fizettek be. Minden esetben szívesen vállalnak társadalmi munkát, ha az az egyéni érdekeikkelis összefüggésben van. — Hallottuk, hogy úttörőtábort is létesítettek. — Az iskolások hasznoshulladék gyűjtéséből, származó pénzét egy úttörőtábor területének megvásárlására fordítottuk. Bogácson, a Bűita'lábánál vettünk egy területet és három hónap alatt öt faházat építettünk fel rá, több mint százan végeztek ott társadalmi műtőket. .Kialakítottunk egy Kresz-parkot is a községben, itt is nagyon sokan segítettek, társadalmi munkában. Elkezdtük az ifjúsági park kialakítását, a Natura Szerkesztőség pályázatára jelentkeztünk, már voltak itt a tévések és filmre vették az eredeti állapotot. Reméljük ez a tervünk is megvalósul, hiszen ennek kialakítására is enként ajánlották fel segítségüket a község lakói. — Mire fordítják a tehát? — Az ebből származó összeget elsősorban az ivóvízellátás javítására használjuk fel. Ebből a pénzből kívánjuk fedezni továbbá az öregek otthonának bővítését, amelyet hetes otthonná kívánunk átalakítani. Ez azt jelenti, hogy a hét öt napját az otthonban tölthetik az idős emberek és ha kívánják, akkor a hét végét saját otthonukban, vagy családjuknál tölthetik. Az otthon kialakításának tervei most készülnek. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a jelenlegi öregek otthonát felújítjuk és bővítjük. Többen vállaltak anyagi áldozatot is a leendő építkezésért, hogy helyet kaphassanak ebben az otthonban. s házastársak is jelentkeztek. Még az idén elkezdtük egy .. . gyermekorvosi lakásépítését,tanácsi -t külökségvetésből, amelyet jövő májusban adnak át az építők. Szintén jövőre tervezzük a belvízelvezető csatornák megépítését és ezt szintén lakossági hozzájárulással, jelentős társadalmi munkával tudjuk megvalósítani. A tanács biztosítja a gépeket, és az anyagot. Szintén számítunk a lakosság munkájára a község szépítésében és tisztántartásában. A jövő évi feladataink közé tartozik még az úttörőtábor közművesítése, ezt szeretnénk befejezni majd. Egyegy turnusban 30 gyerek nyaralhat az úttörőtáborban. K. I. HÉTFŐ, 1987. NOVEMBER 2. A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem forgalma januártól szeptember végéig 449,8 milliárd forintot tett ki, ez folyóáron 10,6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában, s 3,9 százalékkal haladja meg a tervezettet. összehasonlító áron számolva 3,7 százalékkal több áru kelt el a kilenc hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, a tervezett 0,1 százalékos növekedéssel szemben. A nagykereskedelmi vállalatok árubeszerzése januártól szeptemberig 7,7 százalékkal, eladása ennél gyorsabb ütemben, 9,5 százalékkal emelkedett. Változatlanul a hazai eredetű árualapok bővültek nagyobb mértékben, az import tovább csökkent. A fogyasztásicikkkereskedelem készlete szeptember 30-án 91,7 milliárd forint volt, egy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az árukészletek forgási ideje egy év alatt 65 napról 63 napra csökkent. Szeptemberben a kiskereskedelem 57,6 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, folyóáron 15,4 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Különösen a vegyes iparcikkek iránt élénkült a kereslet: a forgalom bővülése meghaladta a 21 százalékot az elmúlt év szeptemberéhez képest. A dinamikus forgalmat nem követte a kereskedelem megfelelő ütemű beszerzése. A szeptemberi élelmiszerkínálatról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Tőkehúsból és húskészítményekből, tisztiből, cukorból, baromfiból, tojásból kellő mennyiség állt a vevők rendelkezésére. Változatlanul nem teljesen kielégítő az ellátás étolajból és margarinból, az utánpótlás több helyütt akadozó. A tej és tejtermékek mennyiségi kínálata elegendő, a vaj- és sajtfélék választéka azonban hiányos. Az ipar a korábbiaknál többféle alacsonyabb zsírtartalmú tejet és tejterméket szállít a kereskedelemnek, ezeket azonban a tapasztalatok szerint még nem kedvelték meg a vásárlók. A budapesti piacokra a termelők szeptemberben az elmúlt évinél több zöldséget szállítottak. Különösen karfiol, paradicsom, zöldborsó, zöldpaprika volt bőségesen. Valamelyest bővült a szilva és az őszibarack kínálata, a többi gyümölcsből, valamint burgonyából kevesebb volt, mint tavaly. Az őszi-téli ruházati cikkek folyamatosan érkeznek a boltokba, a gyártók azonban több termék — például szövetkabátok és lánykaruhák — szállításával elmaradtak. Bővült a választék férfiingekből, s kielégítő öltönyökből, zakókból is. Több helyütt nem kapható kellő választékban gyapjú- és selyemszövet, s továbbra sincs elegendő alsónemű, valamint csecsemőruházati cikk. A Vegyes iparcikkek iránti kereslet szeptemberben tovább fokozódott. A kereskedelem készletei számos termékből megcsappantak, s bár különféle intézkedések születtek a, ellátás javítására, a kínálat egyelőre így is jóval a kereslet alatt marad. Változatlanul nincs elegendő automata mosógép, fagyasztószekrény, hazai hűtőszekrény, kevés az elektromos háztartási eszköz, az építkezésekhez szükséges szerelvény, fürdősziba- berendezés. Elfogadható színvonalú a kínálat villanytűzhelyekből, villanykályhákból, magnetofon-kazettákból, centrifugákból, porszívókból, s a korábban hiánycikknek számító evőeszközökből. A bútorvásárlás is megnövekedett, különösen a kárpitozott garnitúrák, elemes szekrénysorok és az étkezők iránt élénk a kereslet. Tüzelőanyagokból a tüzéptelepek készletei meghaladják a tavalyit, a mennyiség elegendő, a választék azonban sok helyütt nem találkozik az igényekkel. A gyártó vállalatok erőfeszítései ellenére sokféle építőanyag hiányzik, mert a felvásárlás nagy méreteket öltött. (MTI) áruforgalmi jelentés Megyei pártküldöttség utazott Odesszába Szombaton délután a megyei pártküldöttség elindult Szegedről Odesszába. Látogatásuk során részt vesznek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezéseken. A delegáció vezetője, Szabó Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottságának első titkára; tagjai: Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Kozma Rozália, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Petrik István, a Csongrád Megyei Tanács elnökének általános helyettese és Molnár József, a Csongrád város tanácselnöke. A küldöttséget, mely egy hétmúlva érkezik vissza, Bartha László, a megyei pártbizottság titkára búcsúztatta. Tíz éjszakai fagyok már nem okoznak kárt a mezőgazdaságban Az október végi éjszakai fagyok annak ellenére nem okoznak már gondot a mezőgazdasági termelőknek, hogy az idén a szántóföldi és a kertészeti növények érése legalább két héttel megkésett. A MÉM szakemberei szerint, más lett volna a helyzet, ha a fagyok korábban érkeznek, akkor a kukorica még olyan állapotban volt, hogy a szemek károsodtak volna. Most azonban az érésmár csaknem mindenütt befejeződött, igaz a szemeknek még mindig túlságosan magas a nedvességtartalma, és emiatt mesterséges szántásra van szükség. Október vége felé a kukoricának már több mint a felét letörték. Tavaly ilyentájt lényegesen előbbre tartottak ezzel a munkával. Az idén azért kellett fékezni a tempót, mert a termés víztartalma sokáig meghaladta a harminc százalékot, és még mindig vannak az országban olyan területek, ahol harminc százalék körüli értékeket mérnek. A mesterséges szárításra jelenleg is mindenütt szükség van; a szárítóberendezések teljesítményéhez kell most igazítani a betakarítás ütemét, nem pedig a betakarítógépek kapacitásához. Ez kisebb fennakadást okoz az őszi munkáknál, amelyek lényegesen előbbre tartanának, ha a természet nem „mulasztotta” volna el a kukorica kiszárítását, tökéletes beérlelését." Emiatt a mezőgazdasági termelőknek eléggé nagyok a költségei, annál is inkább, mert ugyan máskor is gyakran van szükség mesterséges szárításra, ám amíg az elmúlt években 22— 23 százalékról kellett , leapasztani” a nedvességet a megkívánt 14—15 százalékra, addig az idén egy lényegesen nedvesebb termény kerül a szárítóberendezésekbe. A vetések országszerte befejezéshez közelednek. A búza vetőmagjának 90 százaléka van mér a földben. Azért nem több, mert a késői érés miatt az úgynevezett elővetőmények betakarítása lassabbíti halait, s emiatt a szántóföldeket nem tudták a traktorok időben előkészíteni. Ez némi késedelmet jelent. Az adatok szerint azonbana vetőszántással immár csaknem mindenütt elkészültek. Vastaps a táncosoknak Látvány, szépség, tánckultúra Szegeden vendégszerepelt a Mojszejev-együttes Az 1937-ben alapított Szovjetunió Állami Akadémiai Néptáncegyüttes nemrég ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az alapító Igor Mojszejev, háromszoros Lenin-díjas, nem először ja? együttesével Szegeden. Világhírű együttese óriási sikert aratott az ötvenes évek elején, majd aszabadtéri játékok színpadán 1907-ben, amikor az Út a tánchoz című műsorát mutatta be. A világon az első táncegyüttes volt, amelyik a táncművészetben egy új műfajt teremtett: a színpadi néptánc műfaját. Az elmúlt ötven év alatt az együttes bejárta az egész világot és sikert sikerre halmozott. Repertoárjában ma már több mint 250 tánc található. Címek a sikeresebb ■tánckómpozíéiók " közül: Szovjetunió népeinek táncai. Szláv népek táncai, A szocialista országoktáncai, A világ országaiban. Az 50. évforduló tiszteletére készült az Állami Díjat nyert Éj a kopár, hegyen című egyfelvonásos tánckompozíció, amelyet Szegeden is bemutattak. Az öt világrész több mint negyven országában vendégszereplő együttes munkásságáért megkapta az Akadémiai címet, és a Népek Barátsága érdemrendet. Az együttes 20 tagja, állami díjas, 23 tagja az Orosz Föderáció Érdemes Művésze, Népművésze. Szegedi estjüket orosz táncszvittel vezették be. Lendület, látvány, szépség és magas fokú tánckultúra jellemezte az első táncot, amely később minden számot jellemzett. A néptánc nagykövetei olyan profi teljesítményt produkáltak, hogy a szegedi színházat zsúfolásig megtöltő közönség minden szám után vastapssal ünnepelte a táncosokat. Kiválót nyújtott az A. Gusz népművész által vezetett zenekar is, amely minden esetben a számok főszereplője volt. De „főszereplőnek”számított Petrova remek jelmezkollekciója is, hiszen minden szám az orosz népek sajátos népművészetét, gazdag fantáziáját mutatta a nézőknek. “ Magyar tánccsárdásuk érthető sikerrel zárult. Pontosan megfogalmazott táncuk, fergeteges elismerést aratott a vendéglátók körében. Az ezt követő jakul tánc — a jóságos vadász története — kedvességével hódította meg a nézőket, míg a moldáviai tánc tüzes ritmusával, a kadril pedig — tánc a múlt képei című ciklusból — a tánc nyelvére lefordított humorral. A műsorszerkesztésből is kitűnik, hogy az együtteslegfőbb törekvése a táncok sokszínűsége és változatossága, annak nagyvonalú tolmácsolásit a színpadon. Humor, játékosság, akrobatikus táncok váltogatták egymást, és olykor megfelelő szerepet kapott a pantomim is. E bő választék nenife'nkor magas táncku 1 túrf u^| „gárosu 11, ami profi együttes esetében alapvető köretel meny máskülönben. • •• dl A táncszáml»iv közül is kiemelkedett a,. Partizán tánc vagy A munka ünnepe című tánc kompozíció. Ez mindenekelőtt elsöprő lendületével, szellemes megoldásaival és mondanivalójának célratörő politikumával aratott nagy sikert. A harcban kitárulkozó partizánsok a hazaszeretettről, elszántságukról, hősiességükről tesznek tanúbizonyságot. A fárse ezúttal filmszerű megoldást keresett, érzékeltetve annak látványosságát, nagyszerű képeinek folyamatosságát. A táncosok pedig kiválót nyújtanak: fölidézik a dicsőséges napoklegszebb perceit, hogy így érzékeltessél a tánccá fogalmazott drámát, a drámában kifejeződő küzdelmet és összefogást. A műsor második felében Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című szimfonikus hangverseny-fantáziájának táncváltozatát láthattuk. A művet Igor Mojszejev alkalmazta a néptánc színpadára, és ő is rendezte. Muszorgszkij ezt a művét 1867-ben írta Gogol Színű Iván-éj című drámája nyomán. Muszorgszkij zenei látomása Berlioz Fantasztikus szimfóniájának rokona. Boszorkányszombat. E sámánisztikus világhoz kapcsolódva meséli el a sötétség szellemeinek, a sátánnak megjelenését, a fekete misét a kaspár hegyen. Az orgia tetőpontján megkondul a távolban egy falusi harang, amely elűzi a sötétség szellemeit. A kitűnő tánckompozícióból először a főszereplők nevét kell kiemelnünk: D. Svacskin, D. Pacuka, V. Kalinyin, V. Kotovszkij, V. Harcsenko, A. Tyimofejev. Az ő parádés táncukhoz kapcsolódott a tánckar fergeteges, dobszólóra emlékeztető táncprodukciója. Mintha egy mai diszkóba szabadultak volna be a fekete mise táncosai. Úgy látszik, világszerte önálló művekbe kívánkozik a néptánc, hogy ne csak egy-egy táncszámmal hódítsa meg a közönséget, hanem nagy ívű zárt kompozícióikkal is. Ennek a kívánalomnak tesz eleget Igor Mojszejev. Pompásan megoldott művét nagy sikerrel mutatta be az együttes. Különösen az akrobatikus ‘JDg’f'ek domináltak a műben. Amely a látványosságra, hagyományra egyaránt épített. Mojszejevék szegedi vendégszereplése régi emlékeket idézett és a fiatal táncosok virtuóz tudásáról tanúskodott. FÖLNEK ZOLTÁN ,tanárr S 3