Csongrád Megyei Hírlap, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
Ha az utcán szirénázó ■* mentőt látok, kicsit mindig elfog a rémület, valaki életveszélyben van. Most már tudom, ez nem mindigigaz. És a segélykérő telefon sem mindig azért csörög, mert valaki valóban segítséget kér. Szombat van, elmúlt hél. A szegedi mentőállomáson mind az öt ügyeletes kocsi — négy mentő és egy baleseti — bent van. Nem sokáig Ugyan, bár a szolgálatvezető szerint hála istennek, igen nyugodt a nap. Eddig nem volt baleset, egyéb súlyos baj sem A telefon két vonala, illetve a két URH- rádió viszonylag ritkán jelez, a délután átlagában úgy negyedóránként. Többnyire ügyeletes rendelőkből kér orvos kocsit,vagy bejelenti, jövő hét elején mikorra számítson az állomás betegszállításra Szegeden, vagy a fővárosba, esetleg a környező megyék városaiba. Az egyik rádió a megyében légvonalban 60-70 kilométeres távolságot fog át, míg a másik az ország egyik felét, a Dunán innen. Azt talán nem is szükséges külön megemlíteni, hogy a szervezettség és a fegyelem itt tökéletes. Hiszen emberéletről van szó. Mindenkitudja és teszi is minél gyorsabban a dolgát, a mentőállomások (a városokban, valamint Kisteleken és Rúzsán van gépkocsivezetői, de a megyébe belépő lobbi mentő is rendszeresen jelenti rádión a szolgálatvezetőnek, éppen hol tart és mit végzett. Várja, kap-e új feladatot. Bevette a gyógyszert, vagy nem ? A 04-es vonalon segítséget kérnek, egy idős asszony összecsuklott az utcán. Inkint.a mentő,, szól a sziréna, sürgős.. Mire, a. helyszínre ér, a nőt elvitte a rendőrség. Ugyanis más baja nem volt, csak 'toilet...ivott a „kejletépés.. ,Két R'.tvás ^között a szolgálatvezető elmondja,,' gy.a' kori...az..il,vett feleslegeskivonulás, pedig megspórolható lenne. Ha az utcai baleseteknél az éppen arra járók meggyőződnének arról, valóban történt-e sérülés, és csak azután hívnának, mentőt. A napokban két kocsi koccant, az autókon is csak apró karcolás esett, mégis azonnal telefonáltak a meszsziről szemlélődő járókelők mentőért. És ha közben máshol nagyobb a baj? Újabb telefon, kétségbeesett, zavaros magyarázat, a szolgálatvezető türelmes kérdezősködéssel tudja kideríteni: összeveszett a család, s az idős nagyapa gyógyszert vett be. Rohan a mentő, s bár a helyszínen sem tudja az ápoló megnyugtatóan kideríteni, valóban megtörtént-e a baj, vagy csak fenyegetés volt, a bácsit be kell vinni a kórházba. Ha bevette a gyógyszert, ha nem, ki fogják mosni a gyomrát. Nincs más megoldás. Az újabb segélykérés ismét idős ember miatt történik, összeesett, mondja a hozzátartozó, az , adatok gyors egyeztetésekor kiderül, fekvőbeteg, fel sem kelhet. Hogyan esett akkor össze? A rokon csak erősködik, részletesen meséli az esetet. A szolgálatvezető gyors döntése, menjen a kocsi. A lakásból jelenti viszsza az ápoló, szó sincs öszszeesésről, két nap múlva kellene a bácsit a belgyógyászatra vinni beutalóval, a család nem bánná, ha már most beszállítaná a mentő. Ez egy ilyen nap? Csodálkozom, hogyan pazarolják az emberek ok nélkül az életmentő segítségét. Közben újra jelez a telefon. A szolgálatvezető szó nélkül visszateszi a hallgatót. Egy gyerek szórakozik, mentőt kér, mert valaki borba fojtotta bábjáját.'t, sa hozzá hasonlók még sokszor eljátszadoznak így. Csörög a telefon azért is, mert minden olyan távhívás „bejön” ide, amelynek a számában ott a 04. Már megszokták, a mentősöknek arcuk se rezdül, ötven százalékban nem hívás a hívás. Egy diszkó következménye Cukorbeteg rosszul van. Ki a zászlót, bekapcsolni a szirénát, rohanunk a városon keresztül a lakótelepre. A gyér forgalomban gyorsan odaérünk, a fiatal lányt a haverok márletámogatták a ház elé. A mentő árkonbokron keresztül megy melléjük, azzal fogadnak, miért ilyen soká jöttünk. A kocsiban fekteti le a mentőtiszt és az ápoló a beteget, kikérdezik, vizsgálják. Előző este diszkóban volt, verekedés nyomait, viseli a karján. Leesett a vércukorszintje, a vérnyomása is magasabb a kelleténél. Mire a mentőállomásra érünk, kellő ellátás után — a kocsiban vénás injekciót kapott — jobban van,, innen rövid megfigyelés után taxival megy haza. Közben az ápoló nem bírja ki, szelíden megkérdezi, ha beteg, miért él ilyen zűrös életet? A lány nem érti a kérdést. Ahhoz, hogy előzőleg némi háttérinformációhoz jussak, pénteken délelőtt el kellett mennem Ruzsára, a mentőállomásra. Informátorom csak addig tudott időt szakítani a beszélgetésre, míg ott a mentőtiszt megtartotta a helyi dolgozóknak a kötelező szakmai továbbképzést. Hasonló képzésen minden évben mindenütt részt kell venni az ápolóknak, vizsgáznak is. Mentők —-------------■ a 0 g m Ügyeletben '_ ________ . Nem tévedek, ha köznapi fordulattal élve azt állítom, hogy Fábián Sándor, a Szakszervezetek Szentes Városi Bizottságának titkára nem a pincébe jár mosolyogni Még agondokkal küszködő ember is felvidul szívből jövő,őszinte kacagása hallatán. Beszélgetésünk elején nem hagyhatom ki a kérdést: — Megőrizte jó kedélyét a derűsnek éppen nem mondható mai időkben is? — Kellő nyugodtság, higgadtság, kiegyetsúlyossíttság nélkül nagyon nehéz ■mostanság szót érteni az emberekkel. Én sohasem tartoztam az elkeseredett személyek közé, mindig optimista voltam. — Komolyabbra fordítva a dolgot, elmondaná, mit takar a névváltozás? Kém is olyan régen még szakmaközi bizottságnak hívták a szakszervezetek városi bizottságát. Az új elnevezéssel nagyobb súlya lett talán a szakszervezetek szavának? — A SZOT elmúlt évi határozata alapján bővült a hatáskörünk, amelynek kézzelfogható eredményei az elkövetkező időszakban jelentkeznek majd. Elképzelések szerint lehetőség nyílik arra, hogy nyugdíjas alapszervezeteket is működtethet a szakszervezetek városi bizottsága. Sőt, tömöríti majd azokat is, akik átmenetileg munka nélkül maradtak. Azután jogot kaptunk arra, hogy véleményezzük többek között a tanácsi tervjavaslatokat. Ellenőrizhetjük továbbá: megvalósultak-e a tanács döntései, hogyan intézik a dolgozók ügyeit? Ám azt is takarja e névváltozás, s vele együtt a jogosítványok bővülése, hogy a politikai és állami vezetés számít a szakszervezetekre. Hiszen a dolgozók érdekeit nemcsak a gyárkapun belül kell védeni, hanem azon kívül is. De egyéb jogosítványok is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a várospolitikai és más kérdésekben érdemben képviseljük az embereket. Érzésem szerint a születőben lévő szakszervezeti törvény ezeket a dolgokat is rendezi majd. — Említette a munkanélküliek csoportját. Napjainkban meglehetősen átértékelődött a munkához való jog, amibe régebben beleértettük a munkahelyhez való jogot is. Mi lesz most a teljes foglalkoztatás korábban meghirdetett elvével? — A szakszervezet erről nem mondott le. A létszámcsökkentés többek között azzal is magyarázható, hogy kellőképpen nem mérték fel a bérbruttósítás pénzügyi következményeit. Ezért fordulhat elő, és ismereteim szerint Szentesen sor kerül rá, hogy néhány munkáltató megválik egyes dolgozóitól. Ám meggyőződésem szerint sehol sem azokat bocsátják el, akik élen járnak a munkában. — S a szakszervezet egyetért azzal, hogy egyik napról a másikra utcára kerüljenek az emberek? — A gazdaságvezetés nem mondhat fel a dolgozóknak a szakszervezet beleegyezése nélkül. Mi nem azonosulhatunk a munkahelyek vezetőivel, ha , az emberek jogos sérelmeikkel hozzánk fordulnak. A szerkezetváltás, a létszámátcsoportosítás során a munkáltató köteles az alkalmazottak szakképzettségének megfelelő másik munkakört felajánlani, vagy átképezni őket. Kérjük tehát, hogy vitás kérdésekben bátran forduljanak hozzánk, mivel rendezett elveink vannak ebben a témában is. Máról holnapra olyan értékek is megkérdőjeleződtek, mint például a törzsgárdatagság. Hogyan vélekedik erről? — Ha a teljesítményük alapján becsüljük meg anyagilag és erkölcsileg — a dolgozókat, akkor valóban másként vetődik fel a törzsgárdatagság. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem a régi munkásokat küldik el a vállalattól, ha létszámcsökkentésre szánják el magukat. Ily módon mégis van jelentősége a törzsgárdatagságnak, ha nem is klasszikus értelemben. Köztudott az is, hogy a jövedelmek kiáramlása évek óta nem áll arányban a teljesítményekkel. Ezzel összefüggésben elterjedt a nézet, miszerint a szakszervezetek az egyenlősítést, a nivellálást szorgalmazzák, és nem támogatják eléggé a teljesítmény szerinti differenciálást. Ezzel én nem értek egyet, hiszen éppen a szakszervezet kezdeményezésére törölték el a bér felső határát. A szakszervezet azt támogatja, hogy munkájuk alapján díjazzák az embereket. Sokkal inkább ott látom a problémát, hogy szubjektíven ítélik meg a teljesítményeket. — Visszatérve még a munkaerő-átcsoportosításra, hadd tolmácsoljam a lépten-nyomon hallható vélekedést: jót tesz egy kis munkanélküliség a munkafegyelemnek. — Azt gondolom, erről, hogy sokkal szervezettebb munkára van szükség, és akkor kiküszöbölhető ez a kérdés. — Újabb neuralgikus pont a lakás. Hogyan segítik a lakásügyi társadalmi bizottság munkáját? Az ott született döntésekért ön vállalja a felelősséget? — Első pillanattól kezdve nem értettem egyet azzal, hogy olyanok is kapjanak kamatmentes kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást, akik frissiben nyújtották be lakásigénylésüket. Ez okozhatott feszültséget. Az idén egyébként — a mi javaslatunkat is figyelembe véve — sikerült ötmillió forinttal felemelni a lakásépítési és -vásárlási támogatás összegét. A lakásügyi bizottság előterjesztései — egy-két kivételtől eltekintve — úgy érzem, megalapozottak voltak. Ám a döntési jog a tanács vébe kezében van. — Egyfajta kritikának is felfogható, hogy mostanság nem kevesen lépnek ki a szakszervezetből, mondván: nem képviseli kellőképpen az érdekeinket. Mi a helyzet Szentesen? — Területünkön nem jellemző, ám egy-két kilépés előfordul időnként. Hogyan győzöm meg a kétkedőket? Azzal semmit sem érünk el, ha megfutamodunk a nehézségek elől. Vallom, ha az emberek tudják, hogy mit képvisel a szakszervezet, akkor a jövőben még inkább maguk mögött tudhatják a tagságot a szakszervezeti testületek. Ha az ütközéseket is vállalva következetesen kiállunk az álláspontunk mellett az említett témákban, akkor hiszem, előbb-utóbb megváltozik a vélemény a szakszervezetről. BALÁZSI IRÉN (Fotó: Enyedi Zoltán) BESZÉLGESSÜNK! A munkavállalók közérzetéről MOTTÓ: Megfutamodni nem érdemes HÉTFŐ, 1989. FEBRUÁRR 1. Megyei szinten tavaly több mint 130 ezer feladatot láttak el a mentők. A helyi elsősegélynyújtások száma közel 10 ezer volt. A mentőállomások fő területe a mentésre szorulók ellátása, illetve a betegszállítás. A másik terület az oktatás, részint saját, részint pedig külső területek dolgozóinak képzése. Nem kis gond főleg télen, hogy a mentőautók, mintegy felét nem tudják garázsban tartani. Szegeden minél előbb szükség lenne egy fedett tárolóra. Valamint arra, hogy a város legrosszabb utcáját, éppen ahol a mentőállomás van, végre megszabadítsák a sok-sok gödörtől. A front és az ital Mert éppen nincs munka, megkérdezem a szolgálatvezetőt, mit szól a televízió mentőkről, kórházakról szóló játékfilmsorozataihoz? Valós-e a kép? Azt mondja, sok igazság van bennük, azt is el tudja képzelni, hogy külső szemmel hitelesnek hatnak. Ismét visszajött egy kocsi. Az ápoló szerint inkább a detoxikálóba kellett volna vinni a panaszost. Az ital és az időváltozás nagy „ellenségnek” számít. A reggeli jelentéseknél például figyelembe veszik a meteorológiai előrejelzést, s tudják, ha front van, a belgyógyászoknak, ha hirtelen csapadék, fagy, akkor a sebészeknek lesz több dolguk. Az ital pedig? Ezt aligha kell részletezni. Három telefonhívás egymás után Mi volt ez? Legyint. Valaki szórakozik. Én a harmadik alkalommal biztosan melegebb éghajlatra küldtem volna az illetőt, a szolgálatvezető csak elmosolyodik. Megszokta ezt is. Este hét órakor ennek a csapatnak véget ér az ügyelet. A váltók inkább korábban, mint később jönnek, tudják, aki dolgozott, elfáradt. Másik bajtárs ül a szolgálatvezető székébe, az autókra is pihent ápolók, gépkocsivezetők kerülnek. És megy minden tovább, gyorsan, pontosan, jól szervezetten. HONIT KATALIN Intézményrendszerünk fejlesztéséről Fiatal közgazdászok országos konferenciája Fejti György előadása Salgótarjánban Salgótarjánban rendezték meg a hét végén a fiatal közgazdászok országos konferenciáját. Szombaton, a kétnapos eszmecsere első napján Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Rámutatott, hogy a társadalom intézményrendszerében szükséges változások egyre inkább a politikai közérdeklődés középpontjába kerültek. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a politikai, társadalmi intézményrendszer és a gazdasági teljesítmények között szoros összefüggés van; összhangjuk nélkül nemcsak gazdasági kibontakozás, de társadalmi stabilitás sem lehetséges. A cél: létrehozni azokat a feltételeket, amelyek közt megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt hatalomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz” — mondotta Fejti György. Fontos, hogy a párt megőrizze kezdeményező szerepét ebben a folyamatban, de a szocializmushoz vezető út keresését, a reformgondolkodást nem tartja privilégiumának. Ezért üdvözöl minden olyan kezdeményezést, kritikát, javaslatot, amelyek alapvető célja a szocializmus pozícióinak erősítése. A politikai intézményrendszer tervezett változtatásainak stratégiai irányairól szólva Fejti György mindenekelőtt a párt, az állami, kormányzati szervek, a tömegszervezetek, -mozgalmak és az állampolgárok közötti világosabb munkamegosztás szükségességét emelte ki. Ez feltételezi a világosabb döntési és felelősségi viszonyok kialakítását, a funkciók következetesebb szétválasztását. Köszönettel kell venni, és érdemben vizsgálni a politikai rendszer működési zavarait bíráló észrevételeket — mondotta, hozzátéve: ehhez meg kell teremteni a „konstruktív elégedetlenség” intézményes fórumait, s javítani kell a különböző érdekek integrációjának társadalmi mechanizmusát. Ennek alapvető feltétele, hogy a társadalom különböző rétegei, csoportjai rendelkezzenek megfelelő érdekképviselettel.- Le kell küzdeni azt a gyakran tapasztalható hajlamunkat, hogy a konkrét ügyekben az utolsó szót mindig a párt mondja ki — jegyezte meg ezzel kapcsolatban a KB titkára. Előadásában foglalkozott a társadalom jelenlegi túlszabályozottságával, végül a döntés-előkészítési-döntési folyamatok nyilvánosságának szükségességéről szólt. Kijelentette: érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy egyetlen szervezet, testület, vagy tisztségviselő sem dönthet fontos társadalmi kérdésekben társadalmi ellenőrzés nélkül. A konferencia szombati napján Kollarik István pénzügyminiszter-helyettes a kibontakozás gazdasági és pénzügyi feltételeiről, Sarkozy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője, Gubcsi Janis, a Magyar Ifjúság főszerkesztője és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB alosztályvezetője a gazdaságirányítás szervezeti rendszerének átalakításáról, társadalmi és gazdasági fejlődésünk alternatíváiról, illetve munkánk külső feltételeiről folytatott eszmecserét a résztvevőkkel. A fiatal közgazdászok konferenciája vasárnap befejezte munkáját. A résztvevők az eszmecsere második napján meghallgatták Deck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének a „Külgazdasági impulzusok és a magyar gazdaság „ vállalati szemmel” című előadását, végezetül Csikós- Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szólt a közgazdászok és a közgazdaságtudomány időszerű feladatairól. (MTI) 3