Csongrád Megyei Hírlap, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BNV - BNV - BNV Önállóan és kötelékben Gazdasági és reklámszakemberek a megmondhatói, hogy milyen fontos a folyamatos piaci jelenlét, egy-egy cég nevének rögzítése a köztudatban. Ezt vehettük észre sok olyan vállalat kiállításán, amelyik nem hozott különösebb újdonságot a vásárra, inkább jól bevált és ismert termékeit mutatta be. Valószínűleg (hisz saját képviselőivel erről szót váltani nem tudtunk) ez a megfontolás vezethette a Fűtőber Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalatot is, amelynek csongrádi gyára hagyományos szellőző- és páraelszívó csöveivel várta elsősorban a beruházási szakembereket. Kár, hogy a vállalat többi gyárának termékei közül nem elég világosan látszott, mit hoztak Csongrádról. Önálló területen mutatkozott viszont be a Makói Rédönygyár. A sötétítő és árnyékoló napellenzőiről ismert vállalat ezúttal új, Verlux néven jegyzett szalagfüggönnyel jelentkezett, melyet először az Utazás ’83 kiállításon szemrevételezhetett a közönség. Évekig tartott, amíg a gyártáshoz szükséges precíziós, tőkés viszonylatból beszerezhető gépeket sikerült részben hazai, részben saját berendezésekkel kiváltani. A rendkívül tetszetős kivitelű szalagfüggöny a tavaszi bemutatkozáson oly nagy sikert aratott, hogy jelentős megrendelést kaptak a makóiak. Bár a sorozatgyártás csak ezután kezdődik, már idén 3600 négyzetméternyi függönyt kell szállítaniuk Pozsonyba. E sikeres termék mellett bemutattak egy fából készült kerti garnitúrát is. V. X. A Xűtőker standja a vásáron A Makói Redőnygyár kerti garnitúráját sokan csodálták meg. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Gorzsai Állami Gazdaságban igazán indokolt volt a felszabadult öröm a tegnapi ünnepélyes üzemavatáson, hiszen a vállalat — a ma sajnos általánosan nem szokott módon — rekordidő alatt, határidőre valósította meg egyik, jövőt meghatározó nagyberuházását. Figyelemmel kísérve a gazdaság munkáját, évről évre, napról napra teremtették meg az eredmény feltételeit. Az elmúlt esztendők során gazdálkodási stratégiájukat következetesen végrehajtva, folyamatosan gyarapították üzemi termelési értéküket, és a továbblépés lehetőségét megteremtő nyereséget is. Tették mindezt piacérzékeny és költségtakarékos gazdálkodással, az eszközállomány- és az élőmunka-ráfordítás hatékonyságának folyamatos javításával. A gazdaság — megyei és országos viszonylatban is kimagasló — eredményeinek állandó javulása, a stabilitás növekedése együtt járt a dolgozók érdekeltségi viszonyának megteremtésével, a teljesítményarányos jövedelem kialakítása mellett. Ez az érdekeltség és a nélkülözhetetlen szakmai elhivatottság mutatkozott meg a tegnapi ünnepélyes alkalom hátterében is, minthogy a gazdaság szolgáltatóüzemének dolgozói rekordidő alatt, határidőre elkészítették — együtt az alvállalkozó Közúti Építő Vállalat és a Gödöllői Agrárfejlesztő Közös Vállalat szakembereivel — a 960 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet. A közel hácmillió forintos beruházáshoz 1987. áprilisában kezdtek, és határidőnek 1988. szeptember 30-át tűzték ki. A korszerű tehenészeti telep tehát elkészült, amelynek ünnepélyes üzembe helyezése alkalmából tegnap délben Borsi Sándor igazgató mondott köszönetet a lelkiismeretes, jó minőségben dolgozó kollektíváknak, és elismerése jeléül jutalmakat nyújtott át a munkában élenjáróknak, így Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesültek: Kiss Péter üzemvezető és Olasz Ernő művezető. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át: Rakonczai Tamás, Gergely László, Csehák László, Gazdag Ferenc, Pataki István, Gulyás István Balogh Kálmán és Vajdovich Károly Js. Ünnepélyes üzemavatás Gorzsán Határidőre elkészült az állattenyésztő telep ✓ 145. évfolyam, 235. szám * 1988. október 1., szombat * ára: ^1512(Kforin^ Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. és 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett, állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett, más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-miniszter felülvizsgálja, és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1983 november 30-áig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. január 1. — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Alkotó társadalmi vita A HNF megyei elnökségének ülése Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezeteket 52 — megyei, városi és községi szintű — vitakörben beszélték meg. A népfront komoly szervezőmunkát végzett annak érdekében, hogy a két törvényhez minél többen alkotó munkával járulhassanak hozzá: a népfront megyei és városi közjogi bizottságaiban dolgozók, munkások, parasztok, tudósok, művészek, fiatalok, nemzetiségiek éskülönféle egyesületek tagjai ismerkedtek a törvényjavaslat szövegével, s a maguk tapasztalatának megfelelően vitatkozva, érveltek és tették meg módosító javaslataikat. Ezek összegezésére, véleményezésére került sor tegnap a Hazafias Népfront megyei elnökségének pénteki ülésén. Szentpéteri István, a HNF megyei közjogi bizottságának elnöke összegezését azzal a megállapítással kezdte, hogy nagy változás történt a törvény előkészítés folyamatában. Míg korábban egy „kész” törvényt akartak elfogadtatni, addig most valóban tervezet az, amit közzétettek, s várnak a módosító véleményekre. A legáltalánosabban azt feszegették a vitázók, hogy miért nem az alkotmányt alkotják újra, miért ezzel akét törvénnyel foglalkoznak? Mint ismeretes, az új — vagy megújított — alkotmány leghamarabb 1990-re készülhet el, de addig aligha lehet várakozni az egyesülési és gyülekezési jogot szabályozó törvényekkel. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy jogrendszerünk korszerűsödjék. A szóban forgó két törvény, remélhetőleg, alapelveiben nem fog különbözni attól, amilyen szellemben az alaptörvény, az alkotmány korszerűsítéséhez kezdenek. Az elhangzott véleményeket három csoportba lehet osztani: 1. a mindennapi tudat szintjén megfogalmazottak; 2.az értelmiségiek által elmondottak; 3. a jogászok javaslatai. A vitában Szabó Gáborné azon aggályának adott hangot, hogy a törvények valóban szolgálják-e a demokratizmus kibontakozását, s miképp értelmezhető a régebb óta funkcionáló szervezetek helyzete. Molnár Sándor elmondotta: megyénkben alkotó vitákban egészítették ki mindkét törvénytervezetet. A választójogi törvénytervezetet még nagyobb körben kell majd megvitatni. Sokan bírálják a rendeleti úton való kormányzást, még mindig sok az alacsony szintű jogszabály. A párt és a szakszervezet viszonyát külön szabályozzák! Mi a különbség a társadalmi szervek, mozgalmak és egyesületek között? Vannak, akik úgy látják, hogy polgári társadalom felé megyünk. Javasolják, hogy az egyesületek belső szabályait ne a törvényben határozzák meg. Gyámyi Lajos ideiglenesnek tekinti a két törvényt, mivel az új alkotmány fogja meghatározni jogainkat és kötelességeinket a gyülekezésben és az egyesü(Folytatás a 2. oldalon.) Gyulay Zsolté a 10. magyar arany valamennyi olyan sportoló, aki már teljesítette feladatát. Zúgott a „Hajrá Zsolt !”-biztatás, amikor a Bp. Honvéd 2 éves, kétszeres világbajnok kajakosa nekivágott az 500 méteres távnak. Kiválóan sikerült a rajtja, s azonnal az élre állt. Fél távnál már jócskán vezetett az újzélandi MacDonalddel, a szám világbajnoki címvédőjével szemben. Az utolsó 250 méteren sem csökkent a váci születésű versenyző lendülete, s amikor elsőként haladt át a célvonalon, ezen a „sprinttávon” szinte példátlan nagy, másfél hajóhossz volt az előnye! (Olimpiai beszámolónkat a 8. oldalon olvashatják!) Napok óta mondogatták a magyar táborban, hogy a tizedik magyar aranyérem megszerzése a kajak-kenu válogatott valamelyik tagjára vár. Ezt ugyan nem szívesen hallgatták az érintettek, mert kicsit nyomasztotta őket a felelősség, ám pénteken, a sportág döntőinek első napján már a kajak egyesben vízreszálló Gyulay Zsolt „hozta” a jubileumi, 10. magyar aranyat. Nagy tömeg volt kíváncsi a mizari pályán a versenyekre, a nézők soraiban ott volt Darnyi Tamás, a kézilabda-válogatott, élén Mocsai Lajos edzővel, s szinte Gyulay Zsolt (1964IX.12., Vác)