Csongrád Megyei Hírlap, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
nyereségérdekeltségi) vállalat lesz a GITR Nyereségérdekeltségi vállalattá alakul át a Gabonaés Ipari növények Termelési Rendszere. Az ország egyik legnagyobb termelési rendszere, a jogelődöket is számítva, kereken tizenöt éve segíti a mezőgazdasági nagyüzemek termelésszervezését, az új technológiák adaptálását, bevezetését, gép- és alkatrészellátását, a szervizelést a kutatási eredmények alkalmazását. A szolnoki központtal és kilenc megyei alközponttal rendelkező szervezet 235 partnergazdaság több mint félmillió hektár földjén működik közre a terméshozamok növelése, a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtése érdekében. A GITR most leválik a rendszer eddigi gesztoráról, a Rákóczifalvi Rákóczi Tszről, és önálló jogi személyként tevékenykedik majd. Jelenlegi partnerei tőkebefektetéssel tulajdonosai lehetnek az újonnan születő vállalatnak, amely az új felállásban megtartja a széles köri szolgáltatások, szaktanácsadások gyakorlatban jól bevált rendszerét, de a tulajdonosok igénye és döntése szerint növeli a vállalkozások, szolgáltatások számát, formáját. Az igazgatótanács a vállalat működési rendjének, alapszabályának a kidolgozására külön bizottságot hozott létre. A tervek szerint az új vállalat megalakulására 1989 első felében sorkerül. (MTI) Reprezentatív település Reprezentatív településvizsgálatot kezdtek a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának szakemberei. Jelenleg Borsod, Baranya, Bács-Kiskun megye számos községében, falujában tanulmányozzák a települések helyzetét és jövőjét meghatározó tényezőket, a lakosság számának, életkörülményeinek alakulását. Alapkutatásaikkal a gazdasági, társadalmi folyamatok helyi vetületeiről kívánnak képet alkotni, tapasztalataikat azonban hasznosíthatják a települések gazdái, a helyi állami szervek is. A későbbiekben az ország más megyéiben folytatják a vizsgálatot Helyszíni kutatásaik során figyelembe veszik a nemrég befejezett statisztikai elemzéseik következtetéseit. Az ország összes településének földrajzi, gazdasági viszonyaira, szerkezetére, infrastruktúrájára, lakosai számára, fejlődési irányaira valló adatokat számba véve megállapították: az ország településeinek fejlettsége, jellege nagyon különböző. A hátrányos helyzetű apró falvakban például nincs munkalehetőség, következésképpen az intézmények, a lakosok száma csökken. Ezek a települések az eddigieknél lassabb ütemben ugyan, de fokozatosan elnéptelenednek. A fiatalok, a munkaképes nők és férfiak községekbe, városokba köt vizsgálat köznek. Számos faluban — Vas megyében például — a lakosságnak több mint a fele 50 évesnél idősebb, más falvakban — Zala megyében például — nincs egyetlen iskolás korú gyermek sem. Lassan „elárvulnak” a tanyák is, főleg a tiszántúliak. Egyes falvakba, tanyákra városi családok költöztek az utóbbiidőben, ezek száma azonban sokkal kevesebb a kistelepülésekről elvándoroltakénál. Kedvezőtlen az 5-10 ezer lakosú falvak helyzete is, ezek lakosainak száma szintén fogyatkozik. Viszonylag kevesen hagyják el az agrárvagy ipari, illetve üdülő jellegűvé váltnagyobb településeket. Az élet bizonyította: hatóságok, országos vagy megyei szervek nem szabhatják meg a települések fejlődését. Sorsuk alakulását a központi irányítástól független erők — helyi adottságok, gazdasági-társadalmi folyamatok, demográfiai körülmények — befolyásolják. Ezért nem lehet egységes tervek, modellek szerint fejleszteni a községeket, falvakat. Erről a helyi tanácsok hivatottak dönteni. Az önszerveződés, az önigazgatás megvalósításához azonban arra van szükség, hogy önállóan gazdálkodhassanak, maguk rendelkezzenek a településeken befolyó adókkal, ezzel egészíthessék ki a központi forrásokból származó pénzt.(MTI) osztási arányokat alakíthatnak ki. Fontos az M5-ös autópálya megépítése, a vasút belső irányítási rendszerének korszerűsítése, valamint a kiszolgálólétesítmények megépítése, mind a szárazföldi, mind a vízi közlekedés számára. Hosszabb távon nem mondhatunk le — a mezőgazdasági termelés stabilizálása érdekében — a csongrádi vízlépcső és a Duna—Tisza-csatorna létrehozásáról. Az infrastruktúra sajátos területét képezi a környezetvédelem, amely stratégiai kérdéssé válik a jövőben. Nemcsak arról van szó, hogy viszonylag kedvező pozíciónkat őrizzük meg, hanem arról is, hogy tartósan csökkentsük a környezet ember általi terhelését. Területünk rendkívül mélyen fekszik. Az átmenő vízfolyások úgyszintén figyelemre méltó adottságot jelentenek. A vízgazdálkodásban tehát a komplex gondolkodásmód kialakítása elkerülhetetlen. A helyi víznyerő lehetőségek bővítése mellett halaszthatatlan a regionális vízellátás és a leghatékonyabb szennyvíztisztítás rendszerszerű kialakítása. A környezetkímélő technológiák meghonosítása, az új termelőkapacitások komplex kiépítése elemi érdeke az itt élő lakosságnak. Rövid távon meg kell építeni a területünkön keletkező veszélyes hulladékok elhelyezését szolgáló és a környező megyékkel közösen létesítendő Szolnok megyei hulladékkezelőt. A fejlődés szempontjából meghatározó tényezőnek az élelmiszer-gazdaságot tekintem. Ez idő alatt kibontakoztatható az ipar szerkezetének átfogó átalakítása, felkészülve az „olaj utáni” korra Az élelmiszer-gazdaság jövőjét egy hatékonyabban termelő, szerkezetében átalakuló mezőgazdasági és feldolgozóipari, vertikálisan öszszekapcsolódó tevékenységre lehetne alapozni. A mezőgazdaság számára elkerülhetetlennek tűnik a fehérjehordozó termények növekvő arányú megtermelése, a magas biológiai értékű szaporítóanyagok termelésének széles körű meghonosítása. Hosszabb távon is számolni lehet a hévízenergiát hasznosító zöldségtermesztéssel, valamint tájjellegű növényeinkkel. Az állattenyésztés fejlesztésének motorja a hústermelés minőségi átalakítása lehet. A feldolgozóiparban, a jelenlegi nagyvállalatok mellett, új eljárásokat hasznosító, kis- és középüzemek létrehozása látszik szükségesnek. Új tevékenység meghonosítását jelenthetné a hűtőipar letelepítése, az élelmiszer-ipari csomagolóanyagok gyártása, a fehérje feldolgozása. Az iparpolitika alapvető iránya a feldolgozóterületek fejlesztése lehet. Ennek keretében elképzelhető a gyógyszergyártás megszervezése, a víznyerésre és a szénhidrogén-kitermelésre építve, vegyipari üzemek telepítése, a jelenlegi kitermelést szolgáló olajipari eszközök más irányú hasznosítása. Tovább nem halasztható a gépipar szerkezetének korszerűsítése! A megye gépipari üzemei bekapcsolódhatnak a járműalkatrész-gyártásba, a bioipari berendezések és robottechnikai eszközök termelésébe, az élelmiszer-gazdaság fejlesztési programjába. ■4: Az elgondolások megvalósítása offenzívebb, eredményesebb „gazdasági diplomáciát” igényel. Fogalmilag talán furcsa ez a kifejezés, és ösztönösen a régebbi gazdaságirányítási gyakorlatunk gyámkodását juttatja eszünkbe. Én egészen másra gondolok. A világon mindenhol a pártok támogatóinak számát a gazdasági tevékenység, vagy a gazdasági harc eredményessége határozza meg. Két fontos politikai-mozgalmi eszközt említek: a minőségileg átalakított kádermunkát és a magas szintű információáramoltatást. Eredményes menedzserekre van szükség! Képzésük a megyében megvalósítható! Másrészt e hosszabb távon is „hiányszakmának” tűnő területen elengedhetetlennek látszik a szellemi import. De lényeges kérdésnek tekintem azt is, hogy a közeljövőben különböző szakképzési formákat honosítsunk meg a műszaki, közgazdász és jogász alap végzettségűek számára, biológiai, matematikai ismeretek oktatásával. A tudományos ismeretek hozzáférhetőségét is alapvetően javítani kell, amelynek eszköze lehet az innovációs parkok, a tudományos intézetek, meglevő könyvtáraink és a termelők közös érdekeltségére építve, egy vagy több információs bank létrehozása. A gazdasági diplomácia eszközeként említem az önkományzati szervek vállalkozó típusú működését. Nem a mai felfogás további érvényesítését, a vállalkozások létrehozását szorgalmazom a tanácsok részéről, hanem a vállalkozótoké letelepítésének ösztönzését. Az adóbevételek jövőben növekvő hányada ösztönözze a jövedelmező tevékenységek letelepedését. Újabb és újabb pénzintézetek kezdjék meg működésüket megyénkben Hoszszabb távon — határ menti adottságainkra építve — az is elképzelhető, hogy ne csak az árutőke mozgását segítő, vámszabadterületek alakuljanak. Ugyanezt a lehetőséget a pénzügyi tőke számára is célszerű biztosítani. Ma a fejlesztési stratégia kiművelt emberfőket igényel, mind a kutatóhelyeken, mind a munkapadok mellett. Ezért elkerülhetetlennek látszik egy átfogó iskolareform megvalósítása. Erre lehetőséget kínál a megye jelentős felső- és középfokú oktatási kultúrája. Úgy vélem, felvállalhatunk ezen a területen is jelentősebb reformot. A humán- és reálműveltség jelenleginél arányosabb oktatása kívánatos. Fontosnak látszik az is, hogya képzést közelebb vigyük a beerAS munkahelyhez. Eszközökben ugyan szűkölködünk, azonban épületadottságaink hatékonyabb kihasználásával, Szegeden és a megye más városaiban is, új feltételeket teremthetünk. PERJÉSI JÓZSEF HÉTFŐ, 1989. JANUÁR 2. Pemü-tervek autókooperációra A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat tervezetet dolgozott ki, hogyan lehetne részt venni személyautók kooperációs gyártásában hazai előállítású műanyag alkatrészekkel. A Pemü felmérése szerint — amire az Ipari Minisztériumtól kapott megbízást — egész sor vállalat lenne képes az autókhoz szükséges műanyag elemek sorozatgyártására, s mivel egy átlag kocsi alkatrészeinek 17 százaléka műanyag, sikeres együttműködés esetén ezekért a termékekért külföldről jelentős mennyiségű kész autó szerezhető be. Már a jelenlegi felkészültségi szinten lényegében beruházás nélkül évi 50 ezer személyautó műanyag alkatrészeinek előállítására képes az ipar, amiért cserébe 4500 autót hozhatnak be. A Pemü évek óta sikeresen részt vesz nyugati autók — főként a Volkswagenek — gyártásában, évi 90 millió forintért szállít ki műanyag tetőléceket. Gyártási tapasztalatait elképzelései szerint japán, illetve délkoreai cégekkel kötendő kooperációban kamatoztatná. A Suzuki, illetve a Daewo cégek képviselői már jártak is a Pemüben, s kinyilvánították: az itteni technológiai színvonal alapján készek lennének az együttműködésre. A Pemü műanyag autókárpit, lökhárító, szerelvényfal gyártására rendezkedne be, s külföldi tőke bevonásával évi 300-500 ezer személyautó műanyag alkatrészeit készíthetné el. Ezért cserébe évente 20-50 ezer kis fogyasztású autóhoz juthatna a hazai kereskedelem. (MTI) Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Németh Jenőt, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett — e beosztásából 1988. december 31 -i hatállyal felmentette. A Minisztertanács Hivatalának elnöke Siklósi Norbertet, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatóját saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e funkciójából 1988. december 31 -i hatállyal felmentette. A Minisztertanács Hivatalának elnöke Németh Jenőt a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatójává kinevezte. Új munkamódszerek a pártmunkában A nyíltság a felelősséget erősítse! Ma már senki előtt nem vitás: a párttestületeknek új munkamódszerre van szüksége. A kor követelménye, hogy szakítani kell a bürokratikus, felülről irányító st' lussal, csakúgy, mint a közvetlen beavatkozással. A demokrácia szélesítése, a pártegység erősítése, a vezető szerep megtartása érdekében van erre szükség. Így látja ezt a makói pártbizottság is, amely javaslatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy miféle változtatásokra van szükség e tekintetben. Ezt a javaslatot — amely az új módszer egyik elemének tekinthető — pártvitára bocsátják, amely után a tagság véleményét figyelembe véve öntik végleges formába. Mindenekelőtt leszögezik: betartják és betartatják a szervezeti szabályzatban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket. Ezen túlmenően a városi párttestület figyelembe veszi azt az elvet, hogy a térségben minden konkrét kérdést ott elemezzenek, ott hozzanak érdemi döntést, ahol ehhez a legtöbb információ áll rendelkezésükre, vagy ahol a végrehajtást a leghatékonyabban tudják segíteni. A vezető szerep erősítése érdekében fokozzák a pártellenőrzést, valamint a vezető beosztásban levő kommunisták segítését. A munkaprogramok és munkatervek öszszeállításánál széles körből kérnek véleményt annak érdekében, hogy olyan napirendek kerüljenek a testület elé, amelyek politikai döntést és iránymutatást igényelnek. A döntések előkészítésébe, a határozatok kimunkálásába szükség esetén bevonják az egész párttagságot. Ezeket a határozatokat megismertetik a pártszervezetekkel, nem titkolva el a kisebbség véleményét sem. Fontos momentum, hogy a határozatot a végrehajtás rendszeres ellenőrzése kövesse. A testületi tagoknak kötelességük lesz, hogy rendszeresen adjanak tájékoztatást munkájukról alapszervezetük előtt. Ismerjék meg a párttagságot foglalkoztató kérdéseket, adjanak választ azokra, ha pedig úgy látják, terjesszék a testület elé megvitatásra. Következetes elveket kívánnak érvényesíteni a káderpolitikában is. Folyamatosan értékelik a vezetők politikai tevékenységét. A megújulásra alkalmatlan vezetők cseréjét emberségesen, de haladéktalanul kezdeményezik. Az alapszervezeti munka színvonalának javítása érdekében rendszeresebbé teszik a helyszíni segítőmunkát. Nyitottabbá teszik a párt fegyelmi helyzetét, nyilvánosságra hozzák a pártfegyelmi eljárások tapasztalatait. Az újonnan megalakult, illetve a majd megalakuló, úgynevezett alternatív csoportokkal — amelyek tevékenyen dolgoznak a szocializmus építéséért — együttműködnek. Amelyek viszont szocializmusellenesek, azokkal szemben politikai harcot folytatnak. A testületi tagok további feladata, hogy tárják fel és terjesszék elő a gazdálkodó szervezetek és a lakosság érdekeinek ütközéséből keletkező feszültségeket. A testület üléseinek számát a politikai döntések szükségessége határozza meg. Ez növelné a pártbizottság felelősségét és felkészültségét. Támaszkodik a különböző munkabizottságok tevékenységére, megbízva azokat, hogy végezzenek felmérést a határozatok végrehajtásáról, azok tapasztalatairól. A végrehajtó bizottságra vonatkozóan követelményként állítják, hogy a kapcsolatrendszer erősítése érdekében rendszeres párbeszédet folytasson a párttagsággal. Ennek érdekében egy-egy adott terület vizsgálatánál alkalmazza a kihelyezett testületi ülést. Ez módot ad az ott dolgozó párttagságnak arra, hogy részt vegyenek az őket érintő napirendek tárgyalásában. Áttekinti a határozatok időszerűségét és érvényesülését, javasolja azon határozatok érvénytelenítését, amelyek már nem időszerűek. Növelik a testületi ülések nyíltságát, amelyen részt vehetnek a pártbizottság tagjai is. Amenynyiben igen nagy az érdeklődés valamely napirend iránt, úgy azt a pártbizottság ülésén is előterjesztik. A munkatervek készítésekor a testület mérlegeli — a bürokrácia csökkentése érdekében —, hogy mely napirendeket kéri írásos vagy szóbeli előterjesztésben. E javaslatban megfogalmazzák a fegyelmi bizottság, illetve a pártbizottság mellett működő állandó munkabizottságok tennivalóit is. Részletesen leírják továbbá a politikai apparátus feladatait, amely nem rendelkezik döntési jogkörrel. Törekednie kell az általános segítségadásra, az informálásra. Az a cél, hogy a közvetlen irányítású pártbizottságok és pártalapszervezetek részére a városi pártszékház, valamint a körzeti pártszervezetek székházai olyan politikai műhellyé váljanak, ahol mindennemű problémát, gondot bátran és közvetlenül megvitathatnak. A pártbizottság törekvése mindenképpen az, hogy szorgalmazza a hatékony, a célravezető munkamódszereket, ezzel együtt felhagyjon a korszerűtlenekkel. E módszerek alkalmazásával, a nyíltság növelésével erősödik a testület kollektivitása, a személyes felelősség. F. I. Otti NAGY TELJESÍTMÉNYŰ BETONKEVERŐ GÉP. A Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben keverőtelepek gépei is készülnek. A műhelyben most egy olyan berendezés részegységeit illesztik össze, amely folyamatosan óránként 25 köbméter betont készít. Megrendelő a Kaposvári KÉV. (Fotó: Pintér József) 3