Csongrád Megyei Hírlap, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Formálódik az image A „zöldértek" sem egyformák „Alaphelyzet: a Csongrád Megyei Zöl­dért Vállalat az ország második legna­gyobb vállalata a­, zöldértek­ közül. Ve­zetése megújult, önállósági lehetőségei megnövekedtek, sajátos, csak rá jellemző profiloka­t alakít ki. Ebben a helyzetben, szükséges a piaci környezet átvilágítása, új piaci magatartás (annak megjelenítése) és ehhez kapcsolódó stratégia kialakítása.”­ ­ „Tükörkép” — avagy mi a helyzet? A fenti idézet a KAF titkárságának, a Qualifórumnak a pályázatából való. A Csongrád Megyei Zöldért ugyanis egy sa­játos arculat, image kialakítására több profi céget versenyeztetett, s ezt a ver­sengést nyerte meg végül is a Qualifo­­rum. Erre azért van­ szükség, hogy a zöl­dért különbözzön a többi, ugyanilyen ne­vet viselő cégtől. A vállalat speciális ter­mékeiről már ismert, de csak nagyon zárt, szakmai körökben, s ez manapság kevés. A pályázatot a Quanfórum az elmúlt év végén nyerte meg, maga a program pedig úgy két-három hete kezdődött el. Ennek első lépése, hogy a szakemberek „tükörképet” készítenek, vagyis fölmérik a terepet. Tájékozódnak a vállalat fogad­tatásáról partnerei, valamint fogyasztói körében. S hogy voltaképpen mi is a helyzet je­lenleg a Csongrád Megyei Zöldértnél? Vörös Pál vezérigazgató: „Ezt a céget nem is olyan régen még föl akarták szá­molni. 1986 nyarán 50 millió forintra rú­gott a veszteségünk, de az év végére már meglett a 13 milliós nyereség. Rá egy évre, 1987-ben 76, 1988-ban pedig 80 mil­lió forint nyereséggel zártuk az esztendőt. Az ország 13 zöldértje közül az egyetle­nek vagyunk, akik növelni tudtuk a nye­reséget — a többieké drasztikusan csök­kent.” Még az is a „helyzethez” tartozik, hogy a zöldértnél egyedül a zöldség-gyümölcs felvásárló, nagykereskedelmi tevékenység, a valahai alapprofil­ a veszteséges, a többi nyereséget hoz. A többi, vagyis a kiske­reskedelmi hálózat, a raktározás, továbbá az ipart jelentő zöldségszárító és szénsa­­vasüdítőital-készítő üzemek, valamint a faipari részleg,a cég készítette. A zöldértes dolgozók sajá­tos egyenruhában lesznek, a portás köte­lezően udvarias, és még sorolhatnám, mi minden tartozik ahhoz, hogy egy cég „európai” legyen. Vörös Pál: „Különbözni kívánunk a többi zöldérttől, mivel nem vagyunk egy­formák. Szeretnénk továbbá ismertek len­ni a világban, német és angol nyelvű prospektusokat készítettünk, az exportter­mékek csomagolásánál azonosító jelet használunk, és még sorolhatnám. Beval­lom, ennek az arculattervezési program­nak a bevezetése előtt még saját aggálya­immal is meg kellett küzdenem, nemcsak a környezetemével. Féltem, elfogadják-e a munkatársaim, nem tartják-e túl költ­­ségesnek. Hiszen a pályázat ára: 900 ezer forint. Volt vita, de végül is belevág­tunk.”. Arculat - avagy milyennek kell lenni? Ezt a címet viseli a pályázat (vag­yis, az elfogadását követően már programnak mondjuk) következő része. S a lépések: a jól hangzó cégelnevezés kitalálása, a vál­lalati jel, embléma, azonosító színek, a jelképek alkalmazási szabályainak meg­tervezése. Annak eldöntése, hogy a ter­mékcsaládok hogyan illeszkedjenek az ar­culatba , hogy mit is jelentene mindez a gya­korlatban? Azt, hogy a zöldérttel való is­merkedés (mondjuk, egy idegen, vagy egy új vevő által) már a vállalat parkolójá­ban megkezdődhet. Mint a szegedi Me­­dikémiánál, ahol a cég zászlója lengedez — messziről is jól látható helyen. A vegyipari kisszövetkezet image-tervezését különben ugyanez a Qualiforum nevezetű Tréning - avagy mit kell tudni? A majdan következő lépés — egy arcu­lathoz igazodó, piacpolitikai felkészítés, háromnapos tréning keretében Erre a programra csak hónapok múltán kerül sor. Mint ahogy azt már jeleztem, jelen­leg az első két alpontban foglaltak meg­valósítása van soron. E munka egyik eredménye például a Frigelit márkanév, amely a zöldért szentesi üzemében hama­rosan gyártásra kerülő gyorsfagyasztott gyümölcsökön, zöldségeken olvasható majd. A teljesség kedvéért, már csak felso­rolásképpen, mit tartalmaz még a Quali­forum programja. A „Mit kell tenni? 1.” címen komplex piacbefolyásolási tervet készítenek, a „Mit kell tenni? 2.” p­edig a jóváhagyott lépések folyamatos menedzse­lését, a tanácsadást, a rendszeres vezetői konzultációt és a program karbantartását jelenti. Vagyis, a cég szakemberei még két évig visszajárnak, és ellenőrzik a terv megvalósítását. Eközben persze a zöldért nemcsak a külcsínre figyel. A belbecs, vagyis a nye­reségesség megtartása a legfontosabb cél. Mint ahogy azt már említettem, az egyet­len veszteséges terület jelenleg a zöldség­gyümölcs nagykereskedés Vörös Pál ve­zérigazgató szerint ezt is át lehet fordí­tani nyereségesbe. Úgy például, hogy kisebb­ességeket hozunk létre. Valamint: úgy „viselkednek” majd, mint a többiek, akik a piacon vannak, tehát üzletnek tekintik, bizonyos kötelezettségek fölvállalása he­lyett. A nyári időszak különben jónak mondható — amit megverte a zöl­dért, azt gyorsan el is adja. A téli hónapok miatt keletkezik a veszteség. Ilyenkor ugyanis tárolni kell a zöldséget, gyümölcsöt, a banktól hitelt kell felvenni a partnerek kifizetésére, magas kamattal, az áru p­edig tavaszra fogy el. Lassú a megtérülés, sok a kiadás, magas a táro­lás költsége. Nos, ebbe a tevékenységbe próbál a megyei zöldért üzleti szemponto­kat belevinni. Azt szeretné, ha nem kelle­ne kötelezettséget vállalni az áru betáro­lására, elég lenne a maga részéről a ga­rancia, s a banktól a kedvezményes ka­matozású hitel. Ehhez viszont nem nyújt segítséget a Qualiforum programja Könnyebb egy új terméket bevezetni az európai piacon, mint piaci helyzetet teremteni — itthon. FEKETE KLÁRA Bálint Erikát, az APEH megyei igazgatóságának osz­tályvezetőjét ezúttal az egyéb tevékenységekből származó jövedelmek be­vallásáról kérdeztük. — Milyen jövedelmek tartoznak ebbe a kategó­­­­riába, és hogyan számít­ható ki utánuk az adó mértéke? — A személyi jövedelem­­adóról szóló törvény által té­telesen fel nem sorolt úgy­nevezett egyéb jövedelmek körébe tartozik például az albérletből, az újításból, a magánorvosi rendelésből és a nem adómentes térítésből származó jövedelem. E te­vékenységek jövedelemtar­talmát számítással kell meg­határozni. A bevételt csök­kenteni kell az annak el­érésében felmerült és szám­lával igazolt költségekkel. A költségek elszámolására 1988-ban külön nyilvántar­tás nélkül 12 ezer forintig van lehetőség. Ha a tényle­ges költségek ezt az érték­határt meghaladják, akkor mód nyílik a vállalkozói adó szerinti költségelszámolásra. Ebben az esetben erről a választásról az adóhatóság­nál bejelentést kell tenni. A bevételek és a költségek alakulásáról pedig hitelesí­tett nyilvántartást kell ve­zetni.­­ Az ön által említett költségelszámolás nem je­lenti-e egyúttal azt, hogy a magánszemély vállalko­zóvá lép elő? — Nem, a vállalkozói adó szerinti költségelszámolás nem jelenti azt, hogy a ma­gánszemély vállalkozóvá vá­lik. Ebből következik, hogy vállalkozói adót nem kell fizetnie, viszont a vállalko­zókat megillető kedvezmé­­nyek elszámolására sem jo­gosult. — És, ha valaki e két költségelszámolást kom­binálja? — A költségelszámolás kétféle módját egymás mel­lett egy időben alkalmazni nem lehet. A vállalkozói adó szerinti költségelszámolásra az eredeti választástól füg­gően azonban az adózó bár­mikor áttérhet. Az áttérés­sel kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek legkésőbb ez év március 20-ig kell ele­get tenni. — Csongrád megyében nem kevés a bedolgozók száma, ők hogyan adóz­nak?­­— Az adózás szempontjá­ból különleges helyzetben vannak a bedolgozók. A ré­szükre kifizetett költségtérí­tés — ha az nem haladja meg az éves munkabér 30 százalékát, akkor — adó­mentes. Ennek további fel­tétele, hogy a bedolgozó más adómentes költségtérí­tésben nem részesül, és költségeket sem számol el. Az éves munkabér 30 szá­zalékát meghaladó költség­térítés esetében azonban a költségeket a teljes összeg­gel — tehát nemcsak a 30 százalék feletti résszel — szemben kell igazolni. Az ilyen térítésnek csak az a része adómentes, amellyel szemben a magánszemély a felmerült költségeit igazolni tudja. — Milyen kiadásokat számolhat el költségként a bedolgozó? — Tételes költségelszámo­lás esetén az anyag- és áru­­beszerzésre, szállításra, fo­gyóeszközre, fűtésre, világí­tásra, technológiai energiá­ra, távbeszélődíjra és köz­lekedésre fordított, számlá­val igazolt kiadásokat ve­heti figyelembe. A közle­kedési kiadások között sa­ját gépkocsihasználat esetén útnyilvántartás alapján a gépkocsi hivatalos célú igénybevétele esetén fize­tendő térítési díjnak meg­felelő összeg számolható el költségként. A bedolgozó a részére kifizetett költségtérí­téssel szemben a saját tu­lajdonában levő gépek ér­tékcsökkenési leírását is el­számolhatja. Ekkor állóesz­köz-nyilvántartást kell ve­zetnie. A bedolgozó a felsorolt költségeket a bevétel, azaz jelen esetben a költségtérí­tés erejéig, de 1988-ban leg­feljebb 12 ezer forintig szá­molhatja el. Ha a felme­rült és igazolt költségek éves összege ezt az értéket meghaladja, akkor a bedol­gozó is választhatja 1988- ra vonatkozóan előzetes be­jelentési, kötelezettség mel­lett a vállalkozói adó sze­rinti költségelszámolást. V. I. Hogyan adózzunk ? — 7. Egyéb jövedelmek SZERDA, 1989. MÁRCIUS 1. Mi jogos és mi etikus? Vezetői prémiumok a MÉH-nél A neb vizsgálta Szegeden A társadalmi és gazdasági élet változásai a népi ellen­őrzésben a munkastílus, munkamódszer átalakítását követelték. Hogy mit hoz a jövő, az ellenőrzés struktú­rájában milyen szerepet szánnak majd a neb-nek, egyelőre még bizonytalan. Az viszont tény — állapí­totta meg a bizottság elnö­ke, Kalmár József —, hogy tavaly az előző évihez ké­pest jelentősen megnőtt a lakossági igény munkájuk iránt. Hasonlóképpen maga­sabb lett a bejelentések és panaszok száma, 129. Ezek fele természetesen( ?) név­telen volt. Többen a lakásgazdálkodás és a lakóépület-fenntartással kapcsolatos kérdéseket fe­szegették, ugyancsak soka­kat motivált bejelentésre a magas összegű vezetői pré­miumok kifizetése. A la­kosság körében tapasztal­ható tanácstalanságot jelzi, hogy az új társadalmi hely­zetben való eligazodáshoz szakmai tanácsokat kérnek a nebtől. Tavaly felerősö­dött a köszönet hangja, jól esett az elismerés az ellen­őrzés nem éppen hálás fel­adatát végzőknek. A bizottságon belül meg­oszlottak a vélemények ar­ról, hogy a megyei nebbel milyen is a kapcsolat. Míg az írásos jelentés arról szólt, hogy az irányító munka ked­vezően hatott a városi wőb tevékenységére, addig a végső megfogalmazás a kö­vetkezőképpen fest: több segítséget várnak a megyei testülettől. (A vitára az szol­­gáltatta az okot, hogy tavaly a Volán Vállalatnál végzett vizsgálatkor a megyei népi ellenőrzési bizottság „be­avatkozása” miatt a szege­diek munkája korlátozottá vált.) * A második napirendi pont­ként szereplő téma egy név­telen bejelentő levele alap­ján vált témává. Stilizálás nélkül idézünk belőle: „Olyan kifizetett féléves prémiumösszeg jutott a tu­domásomra, amelyet a Sze­gedi MÉH Vállalatnál fizet­tek ki, amely megrendített. Az összeg, melyről szó van 6—800 ezer forint. Ezt az összeget a felsővezetők fe­jenként kapták. Ezzel szem­ben a kis- és középvezetők 3—4 ezer forintot kaptak. Kérem vizsgálják ki ezt, még akkor is, ha a levele­met nem merem aláírni, mert akik ilyet mernek ten­ni, azoknak a keze messzire érhet.” Annyit nem árt tudni a Dél-magyarországi Nyers­anyaghasznosító Vállalatról, hogy a MÉH Tröszt kerete-két izgalmas és érde­kes témát tárgyalt meg tegnapi ülésén a Sze­gedi Népi Ellenőrzési Bizottság. Előbb saját, tavalyi munkáját érté­kelte, összegezve az el­lenőrzések tapasztalata­it, majd a vita arról a jelentésről folyt, amely a­ Dél-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalatnál (közismert nevén MÉH) közérdekű bejelentés alapján vég­zett vizsgálat eredmé­nyét ismertette. ben működik, nyeresége év­ről évre növekedett, 86-ban 44 millió forint volt, 87-ben 60 millió, tavaly első fél­évben 70 millió forint. A számok azt bizonyítják, hogy rugalmasan tudtak alkal­mazkodni a piaci követel­ményekhez. És most lássuk a medvét, vagyis a vállalat vezetőinek tavaly első félévi prémiumelőlegét. (Az igaz­gató prémiumfeltételeit a tröszt vezérigazgatója írta alá, a három helyettes pré­miumfeladatait az igazgató határozta meg.) Az igazgató bruttó előlege 855 ezer fo­rint, nettóban 357 ezer fo­rint, helyetteseié bruttóban 639 ezer és 812 ezer között alakult, ez nettóban 288 ezer és 347 ezer forintot tesz ki. (Később ebből még lejött a nyugdíj- és a társadalombiz­tosítási járulék.) A középvezetők és egyéb dolgozók kitűzött prémiuma az éves alapbér 15—60 szá­zaléka, ez nagy aránytalan­ságot mutat a négy vezető 590 százalékos „részesedésé­vel”. A szélsőséget az is érzékelteti, hogy a tavalyi első félévben középvezetők és egyéb dolgozók 56-an kaptak prémiumelőleget, amelynek bruttó összege 434,5 ezer forint, mintegy fele az igazgató prémiumá­nak. Nem csoda, hogy ez a jelenség irritálta a bejelen­­téstevőt. Feltehetően nem­csak őt egyedül. Az ellenőrzést végző bi­zottság megállapítása az volt, hogy összességében a bejelentés igazolódott, a magasabb vezető állású dol­gozók részére viszont a pré­miumelőlegeket szabályosan, a rendeleteknek megfelelően számfejtették. Jogilag nem kifogásolható az alapbér közel hatszorosának megfe­lelő prémiumelőleg, etikailag azonban igen. A Szegedi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a me­gyei nőb útján a KNEB-nek és az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalnak kívánja majd eljuttatni a vizsgálat anyagát, amely végére ja­vaslatot is fogalmaz meg. Ebben egyebek között az szerepel, hogy a vezetők prémiumát úgy állapítsák meg, hogy az teljesítményre sarkalljon, de ne alakulhas­sanak ki olyan szélsőségek, mint a MÉH Vállalat­nál a középvezetők és az első szá­­múak premizálásában. A neb azt is felveti, hogy or­szágos vizsgálatra volna szükség a MÉH Tröszt, il­letve a vállalatok árpolitiká­jának, valamint exporttevé­kenységének ellenőrzésére. V. F. S. Wallisch Kálmán emlékezete A baloldali szociáldemokrata mártírra, Wallisch Kál­mánra emlékeztek, tegnap Szegeden, születésének 100. év­fordulója alkalmából. Emléktáblát avattak a róla elneve­zett utca sarokházának falán, megemlékezve a Tanácsköz­társaság szegedi direktóriumának tagjáról, három ország — Magyarország, Jugoszlávia, Ausztria — szociáldemokra­ta munkásmozgalmának kiemelkedő képviselőjéről. Avató­beszédet mondott Szániel Imre, az MSZMP lakóterületi bizottságának tagja, majd az emléktáblán elhelyezték a koszorúkat a városi pártbizottság, a népfront, a lakókörzet képviselői. Wallisch Kálmán Lugoson született. Tizenhat éves korától vett részt a munkásmozgalomban, Szegeden a szo­ciáldemokrata mozgalom egyik vezetője 1913-ban, majd a Tanácsköztársaság idején is vezető szerepet vállal. A Ta­nácsköztársaság leverése után Jugoszláviába, majd Auszt­riába emigrált. Ott a stájerországi pártszervezet és a köztársasági védőszervezet helyi szervezetének vezetője­ként­ tevékenykedett, később Bruck am Mur polgármeste­re lett Az 1934. évi februári felkelés idején a harcokat irányította Stájerországban. Sebesülten esett fogságba, majd kivégezték. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban betöl­tött szerepéről tegnap délután, az emléktábla-avatást kö­vetően, az MSZMP újszegedi székházában előadást tartott Soós Katalin, a JATE tudományos főmunkatársa, a törté­nettudomány kandidátusa. Ezúttal Japánban az MNB újabb kötvénykibocsátása A Magyar Nemzeti Ban­k újabb úgynevezett szamu­ráj-kötvényt bocsát ki Ja­pánban — tájékoztatták az MTI-t, a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap kö­zepén megkezdik a 35 mil­liárd jen értékű, 10 éves le­járatú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékp­apírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törek­szik, hogy az adósságállo­mány átalakítása kereté­ben a­­következő években növelje a kötvénykibocsátás­ból származó kölcsönök ará­nyát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata ál­talában hosszab a banki kölcsönöknél. A szamuráj­kötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereske­delmi bankok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosszabb futamidőre. A kötvényeknek másik elő­nye, hogy kamatozásuk fix, s így lényegesen pontosab­ban tervezhető a visszafize­tési kötelezettség, mint a változó kamatozású hitelek­nél. Japánban az MNB eddig négy szamuráj-kötvényt bo­csátott ki, amelyek egyen­ként 20-40 milliárd jen érté­kűek voltak. Japán mellett a bank az NSZK-ban és Svájcban bocsátott már ki kötvényeket Az NSZK-ban 1985-ben hozták forgalomba az első magyar nemzeti banki értékpapírt. Azóta összesen több mint másfél milliárd márka értékű köt­vény került forgalomba. Legutóbb januárban bocsá­tott ki kötvényt a Magyar Nemzeti Bank 200 millió márka értékben. Svájcban az MNB eddig egyetlen köt­vényt bocsátott ki, amelyet 1988-ban 75 millió­­svájci frank értékben hoztak for­galomba. 3

Next