Csongrád Megyei Hírlap, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
Formálódik az image A „zöldértek" sem egyformák „Alaphelyzet: a Csongrád Megyei Zöldért Vállalat az ország második legnagyobb vállalata a, zöldértek közül. Vezetése megújult, önállósági lehetőségei megnövekedtek, sajátos, csak rá jellemző profilokat alakít ki. Ebben a helyzetben, szükséges a piaci környezet átvilágítása, új piaci magatartás (annak megjelenítése) és ehhez kapcsolódó stratégia kialakítása.” „Tükörkép” — avagy mi a helyzet? A fenti idézet a KAF titkárságának, a Qualifórumnak a pályázatából való. A Csongrád Megyei Zöldért ugyanis egy sajátos arculat, image kialakítására több profi céget versenyeztetett, s ezt a versengést nyerte meg végül is a Qualiforum. Erre azért van szükség, hogy a zöldért különbözzön a többi, ugyanilyen nevet viselő cégtől. A vállalat speciális termékeiről már ismert, de csak nagyon zárt, szakmai körökben, s ez manapság kevés. A pályázatot a Quanfórum az elmúlt év végén nyerte meg, maga a program pedig úgy két-három hete kezdődött el. Ennek első lépése, hogy a szakemberek „tükörképet” készítenek, vagyis fölmérik a terepet. Tájékozódnak a vállalat fogadtatásáról partnerei, valamint fogyasztói körében. S hogy voltaképpen mi is a helyzet jelenleg a Csongrád Megyei Zöldértnél? Vörös Pál vezérigazgató: „Ezt a céget nem is olyan régen még föl akarták számolni. 1986 nyarán 50 millió forintra rúgott a veszteségünk, de az év végére már meglett a 13 milliós nyereség. Rá egy évre, 1987-ben 76, 1988-ban pedig 80 millió forint nyereséggel zártuk az esztendőt. Az ország 13 zöldértje közül az egyetlenek vagyunk, akik növelni tudtuk a nyereséget — a többieké drasztikusan csökkent.” Még az is a „helyzethez” tartozik, hogy a zöldértnél egyedül a zöldség-gyümölcs felvásárló, nagykereskedelmi tevékenység, a valahai alapprofil a veszteséges, a többi nyereséget hoz. A többi, vagyis a kiskereskedelmi hálózat, a raktározás, továbbá az ipart jelentő zöldségszárító és szénsavasüdítőital-készítő üzemek, valamint a faipari részleg,a cég készítette. A zöldértes dolgozók sajátos egyenruhában lesznek, a portás kötelezően udvarias, és még sorolhatnám, mi minden tartozik ahhoz, hogy egy cég „európai” legyen. Vörös Pál: „Különbözni kívánunk a többi zöldérttől, mivel nem vagyunk egyformák. Szeretnénk továbbá ismertek lenni a világban, német és angol nyelvű prospektusokat készítettünk, az exporttermékek csomagolásánál azonosító jelet használunk, és még sorolhatnám. Bevallom, ennek az arculattervezési programnak a bevezetése előtt még saját aggályaimmal is meg kellett küzdenem, nemcsak a környezetemével. Féltem, elfogadják-e a munkatársaim, nem tartják-e túl költségesnek. Hiszen a pályázat ára: 900 ezer forint. Volt vita, de végül is belevágtunk.”. Arculat - avagy milyennek kell lenni? Ezt a címet viseli a pályázat (vagyis, az elfogadását követően már programnak mondjuk) következő része. S a lépések: a jól hangzó cégelnevezés kitalálása, a vállalati jel, embléma, azonosító színek, a jelképek alkalmazási szabályainak megtervezése. Annak eldöntése, hogy a termékcsaládok hogyan illeszkedjenek az arculatba , hogy mit is jelentene mindez a gyakorlatban? Azt, hogy a zöldérttel való ismerkedés (mondjuk, egy idegen, vagy egy új vevő által) már a vállalat parkolójában megkezdődhet. Mint a szegedi Medikémiánál, ahol a cég zászlója lengedez — messziről is jól látható helyen. A vegyipari kisszövetkezet image-tervezését különben ugyanez a Qualiforum nevezetű Tréning - avagy mit kell tudni? A majdan következő lépés — egy arculathoz igazodó, piacpolitikai felkészítés, háromnapos tréning keretében Erre a programra csak hónapok múltán kerül sor. Mint ahogy azt már jeleztem, jelenleg az első két alpontban foglaltak megvalósítása van soron. E munka egyik eredménye például a Frigelit márkanév, amely a zöldért szentesi üzemében hamarosan gyártásra kerülő gyorsfagyasztott gyümölcsökön, zöldségeken olvasható majd. A teljesség kedvéért, már csak felsorolásképpen, mit tartalmaz még a Qualiforum programja. A „Mit kell tenni? 1.” címen komplex piacbefolyásolási tervet készítenek, a „Mit kell tenni? 2.” pedig a jóváhagyott lépések folyamatos menedzselését, a tanácsadást, a rendszeres vezetői konzultációt és a program karbantartását jelenti. Vagyis, a cég szakemberei még két évig visszajárnak, és ellenőrzik a terv megvalósítását. Eközben persze a zöldért nemcsak a külcsínre figyel. A belbecs, vagyis a nyereségesség megtartása a legfontosabb cél. Mint ahogy azt már említettem, az egyetlen veszteséges terület jelenleg a zöldséggyümölcs nagykereskedés Vörös Pál vezérigazgató szerint ezt is át lehet fordítani nyereségesbe. Úgy például, hogy kisebbességeket hozunk létre. Valamint: úgy „viselkednek” majd, mint a többiek, akik a piacon vannak, tehát üzletnek tekintik, bizonyos kötelezettségek fölvállalása helyett. A nyári időszak különben jónak mondható — amit megverte a zöldért, azt gyorsan el is adja. A téli hónapok miatt keletkezik a veszteség. Ilyenkor ugyanis tárolni kell a zöldséget, gyümölcsöt, a banktól hitelt kell felvenni a partnerek kifizetésére, magas kamattal, az áru pedig tavaszra fogy el. Lassú a megtérülés, sok a kiadás, magas a tárolás költsége. Nos, ebbe a tevékenységbe próbál a megyei zöldért üzleti szempontokat belevinni. Azt szeretné, ha nem kellene kötelezettséget vállalni az áru betárolására, elég lenne a maga részéről a garancia, s a banktól a kedvezményes kamatozású hitel. Ehhez viszont nem nyújt segítséget a Qualiforum programja Könnyebb egy új terméket bevezetni az európai piacon, mint piaci helyzetet teremteni — itthon. FEKETE KLÁRA Bálint Erikát, az APEH megyei igazgatóságának osztályvezetőjét ezúttal az egyéb tevékenységekből származó jövedelmek bevallásáról kérdeztük. — Milyen jövedelmek tartoznak ebbe a kategóriába, és hogyan számítható ki utánuk az adó mértéke? — A személyi jövedelemadóról szóló törvény által tételesen fel nem sorolt úgynevezett egyéb jövedelmek körébe tartozik például az albérletből, az újításból, a magánorvosi rendelésből és a nem adómentes térítésből származó jövedelem. E tevékenységek jövedelemtartalmát számítással kell meghatározni. A bevételt csökkenteni kell az annak elérésében felmerült és számlával igazolt költségekkel. A költségek elszámolására 1988-ban külön nyilvántartás nélkül 12 ezer forintig van lehetőség. Ha a tényleges költségek ezt az értékhatárt meghaladják, akkor mód nyílik a vállalkozói adó szerinti költségelszámolásra. Ebben az esetben erről a választásról az adóhatóságnál bejelentést kell tenni. A bevételek és a költségek alakulásáról pedig hitelesített nyilvántartást kell vezetni. Az ön által említett költségelszámolás nem jelenti-e egyúttal azt, hogy a magánszemély vállalkozóvá lép elő? — Nem, a vállalkozói adó szerinti költségelszámolás nem jelenti azt, hogy a magánszemély vállalkozóvá válik. Ebből következik, hogy vállalkozói adót nem kell fizetnie, viszont a vállalkozókat megillető kedvezmények elszámolására sem jogosult. — És, ha valaki e két költségelszámolást kombinálja? — A költségelszámolás kétféle módját egymás mellett egy időben alkalmazni nem lehet. A vállalkozói adó szerinti költségelszámolásra az eredeti választástól függően azonban az adózó bármikor áttérhet. Az áttéréssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségnek legkésőbb ez év március 20-ig kell eleget tenni. — Csongrád megyében nem kevés a bedolgozók száma, ők hogyan adóznak?— Az adózás szempontjából különleges helyzetben vannak a bedolgozók. A részükre kifizetett költségtérítés — ha az nem haladja meg az éves munkabér 30 százalékát, akkor — adómentes. Ennek további feltétele, hogy a bedolgozó más adómentes költségtérítésben nem részesül, és költségeket sem számol el. Az éves munkabér 30 százalékát meghaladó költségtérítés esetében azonban a költségeket a teljes összeggel — tehát nemcsak a 30 százalék feletti résszel — szemben kell igazolni. Az ilyen térítésnek csak az a része adómentes, amellyel szemben a magánszemély a felmerült költségeit igazolni tudja. — Milyen kiadásokat számolhat el költségként a bedolgozó? — Tételes költségelszámolás esetén az anyag- és árubeszerzésre, szállításra, fogyóeszközre, fűtésre, világításra, technológiai energiára, távbeszélődíjra és közlekedésre fordított, számlával igazolt kiadásokat veheti figyelembe. A közlekedési kiadások között saját gépkocsihasználat esetén útnyilvántartás alapján a gépkocsi hivatalos célú igénybevétele esetén fizetendő térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként. A bedolgozó a részére kifizetett költségtérítéssel szemben a saját tulajdonában levő gépek értékcsökkenési leírását is elszámolhatja. Ekkor állóeszköz-nyilvántartást kell vezetnie. A bedolgozó a felsorolt költségeket a bevétel, azaz jelen esetben a költségtérítés erejéig, de 1988-ban legfeljebb 12 ezer forintig számolhatja el. Ha a felmerült és igazolt költségek éves összege ezt az értéket meghaladja, akkor a bedolgozó is választhatja 1988- ra vonatkozóan előzetes bejelentési, kötelezettség mellett a vállalkozói adó szerinti költségelszámolást. V. I. Hogyan adózzunk ? — 7. Egyéb jövedelmek SZERDA, 1989. MÁRCIUS 1. Mi jogos és mi etikus? Vezetői prémiumok a MÉH-nél A neb vizsgálta Szegeden A társadalmi és gazdasági élet változásai a népi ellenőrzésben a munkastílus, munkamódszer átalakítását követelték. Hogy mit hoz a jövő, az ellenőrzés struktúrájában milyen szerepet szánnak majd a neb-nek, egyelőre még bizonytalan. Az viszont tény — állapította meg a bizottság elnöke, Kalmár József —, hogy tavaly az előző évihez képest jelentősen megnőtt a lakossági igény munkájuk iránt. Hasonlóképpen magasabb lett a bejelentések és panaszok száma, 129. Ezek fele természetesen( ?) névtelen volt. Többen a lakásgazdálkodás és a lakóépület-fenntartással kapcsolatos kérdéseket feszegették, ugyancsak sokakat motivált bejelentésre a magas összegű vezetői prémiumok kifizetése. A lakosság körében tapasztalható tanácstalanságot jelzi, hogy az új társadalmi helyzetben való eligazodáshoz szakmai tanácsokat kérnek a nebtől. Tavaly felerősödött a köszönet hangja, jól esett az elismerés az ellenőrzés nem éppen hálás feladatát végzőknek. A bizottságon belül megoszlottak a vélemények arról, hogy a megyei nebbel milyen is a kapcsolat. Míg az írásos jelentés arról szólt, hogy az irányító munka kedvezően hatott a városi wőb tevékenységére, addig a végső megfogalmazás a következőképpen fest: több segítséget várnak a megyei testülettől. (A vitára az szolgáltatta az okot, hogy tavaly a Volán Vállalatnál végzett vizsgálatkor a megyei népi ellenőrzési bizottság „beavatkozása” miatt a szegediek munkája korlátozottá vált.) * A második napirendi pontként szereplő téma egy névtelen bejelentő levele alapján vált témává. Stilizálás nélkül idézünk belőle: „Olyan kifizetett féléves prémiumösszeg jutott a tudomásomra, amelyet a Szegedi MÉH Vállalatnál fizettek ki, amely megrendített. Az összeg, melyről szó van 6—800 ezer forint. Ezt az összeget a felsővezetők fejenként kapták. Ezzel szemben a kis- és középvezetők 3—4 ezer forintot kaptak. Kérem vizsgálják ki ezt, még akkor is, ha a levelemet nem merem aláírni, mert akik ilyet mernek tenni, azoknak a keze messzire érhet.” Annyit nem árt tudni a Dél-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalatról, hogy a MÉH Tröszt kerete-két izgalmas és érdekes témát tárgyalt meg tegnapi ülésén a Szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság. Előbb saját, tavalyi munkáját értékelte, összegezve az ellenőrzések tapasztalatait, majd a vita arról a jelentésről folyt, amely a Dél-magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalatnál (közismert nevén MÉH) közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálat eredményét ismertette. ben működik, nyeresége évről évre növekedett, 86-ban 44 millió forint volt, 87-ben 60 millió, tavaly első félévben 70 millió forint. A számok azt bizonyítják, hogy rugalmasan tudtak alkalmazkodni a piaci követelményekhez. És most lássuk a medvét, vagyis a vállalat vezetőinek tavaly első félévi prémiumelőlegét. (Az igazgató prémiumfeltételeit a tröszt vezérigazgatója írta alá, a három helyettes prémiumfeladatait az igazgató határozta meg.) Az igazgató bruttó előlege 855 ezer forint, nettóban 357 ezer forint, helyetteseié bruttóban 639 ezer és 812 ezer között alakult, ez nettóban 288 ezer és 347 ezer forintot tesz ki. (Később ebből még lejött a nyugdíj- és a társadalombiztosítási járulék.) A középvezetők és egyéb dolgozók kitűzött prémiuma az éves alapbér 15—60 százaléka, ez nagy aránytalanságot mutat a négy vezető 590 százalékos „részesedésével”. A szélsőséget az is érzékelteti, hogy a tavalyi első félévben középvezetők és egyéb dolgozók 56-an kaptak prémiumelőleget, amelynek bruttó összege 434,5 ezer forint, mintegy fele az igazgató prémiumának. Nem csoda, hogy ez a jelenség irritálta a bejelentéstevőt. Feltehetően nemcsak őt egyedül. Az ellenőrzést végző bizottság megállapítása az volt, hogy összességében a bejelentés igazolódott, a magasabb vezető állású dolgozók részére viszont a prémiumelőlegeket szabályosan, a rendeleteknek megfelelően számfejtették. Jogilag nem kifogásolható az alapbér közel hatszorosának megfelelő prémiumelőleg, etikailag azonban igen. A Szegedi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei nőb útján a KNEB-nek és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak kívánja majd eljuttatni a vizsgálat anyagát, amely végére javaslatot is fogalmaz meg. Ebben egyebek között az szerepel, hogy a vezetők prémiumát úgy állapítsák meg, hogy az teljesítményre sarkalljon, de ne alakulhassanak ki olyan szélsőségek, mint a MÉH Vállalatnál a középvezetők és az első számúak premizálásában. A neb azt is felveti, hogy országos vizsgálatra volna szükség a MÉH Tröszt, illetve a vállalatok árpolitikájának, valamint exporttevékenységének ellenőrzésére. V. F. S. Wallisch Kálmán emlékezete A baloldali szociáldemokrata mártírra, Wallisch Kálmánra emlékeztek, tegnap Szegeden, születésének 100. évfordulója alkalmából. Emléktáblát avattak a róla elnevezett utca sarokházának falán, megemlékezve a Tanácsköztársaság szegedi direktóriumának tagjáról, három ország — Magyarország, Jugoszlávia, Ausztria — szociáldemokrata munkásmozgalmának kiemelkedő képviselőjéről. Avatóbeszédet mondott Szániel Imre, az MSZMP lakóterületi bizottságának tagja, majd az emléktáblán elhelyezték a koszorúkat a városi pártbizottság, a népfront, a lakókörzet képviselői. Wallisch Kálmán Lugoson született. Tizenhat éves korától vett részt a munkásmozgalomban, Szegeden a szociáldemokrata mozgalom egyik vezetője 1913-ban, majd a Tanácsköztársaság idején is vezető szerepet vállal. A Tanácsköztársaság leverése után Jugoszláviába, majd Ausztriába emigrált. Ott a stájerországi pártszervezet és a köztársasági védőszervezet helyi szervezetének vezetőjeként tevékenykedett, később Bruck am Mur polgármestere lett Az 1934. évi februári felkelés idején a harcokat irányította Stájerországban. Sebesülten esett fogságba, majd kivégezték. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepéről tegnap délután, az emléktábla-avatást követően, az MSZMP újszegedi székházában előadást tartott Soós Katalin, a JATE tudományos főmunkatársa, a történettudomány kandidátusa. Ezúttal Japánban az MNB újabb kötvénykibocsátása A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett szamuráj-kötvényt bocsát ki Japánban — tájékoztatták az MTI-t, a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap közepén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpiacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átalakítása keretében akövetkező években növelje a kötvénykibocsátásból származó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata általában hosszab a banki kölcsönöknél. A szamurájkötvények esetében a lejárat tíz esztendő, míg a kereskedelmi bankok nem szívesen folyósítanak kölcsönöket öt évnél hosszabb futamidőre. A kötvényeknek másik előnye, hogy kamatozásuk fix, s így lényegesen pontosabban tervezhető a visszafizetési kötelezettség, mint a változó kamatozású hiteleknél. Japánban az MNB eddig négy szamuráj-kötvényt bocsátott ki, amelyek egyenként 20-40 milliárd jen értékűek voltak. Japán mellett a bank az NSZK-ban és Svájcban bocsátott már ki kötvényeket Az NSZK-ban 1985-ben hozták forgalomba az első magyar nemzeti banki értékpapírt. Azóta összesen több mint másfél milliárd márka értékű kötvény került forgalomba. Legutóbb januárban bocsátott ki kötvényt a Magyar Nemzeti Bank 200 millió márka értékben. Svájcban az MNB eddig egyetlen kötvényt bocsátott ki, amelyet 1988-ban 75 milliósvájci frank értékben hoztak forgalomba. 3