Csongrád Megyei Hírlap, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
VILAU PHALETAHJAI. EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI _____________ ./• • AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozott a SZOT Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: az új alapokmánytól nem várható,hogy önmagában, felülről megoldja a szervezet belső konfliktusait. Elvárható viszont, hogy szilárd alapokat biztosítson a további működéshez, ahhoz, hogy egyetlen szervezet se távolodjon el a szövetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erősítse a mozgalom szervezeti egységét. Ez azért fontos, mert a mozgalom ereje tagsága tömegességében, szervezeti egységében, tehát szövetség jellegében rejlik — mondta. Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csupán a majdani országos szövetségre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják: a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érdekeinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom politikai pártokból való függetlensége, illetve a baloldali mozgalmak legjobb hagyományainak továbbvitele mellett. A szövetségi rendszer felépítéséről szólva kiemelte: ez országos szövetséget az országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve országos szövetségek hez-Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek: a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott Alapokmányt Előkészítő Bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát hozják létre, s a jelenlegi elgondolások szerint tagjai is csak ezek lehetnek. Az alapokmány azt nem kívánja korlátozni, hogy milyen taglétszámú szervezetek csatlakozhatnak az országos szövetséghez. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az alapokmány tervezete nem foglalkozik a tagszervezetek struktúrájával, a mozgalom új szervezetének felépítését mégsem lehet a véletlenre, az esetlegességre bízni, mert ez káoszt, anarchiát okozna, kockáztatná a szakszervezeti mozgalom egységét. Erre vonatkozóan az országos tanácskozás döntései az irányadóak, s azokat kell a választási folyamatban érvényesíteni. A SZOT titkára szerint tisztázni kell azokat a fogalmakat, amelyeket ma ugyan sokan használnak, de sokféleképpen is értelmeznek. Az egyik ilyen a konszenzus, azaz az egyezség elve, amely a szakszervezeti mozgalomban a kisebbség álláspontjának figyelembevételét is kell hogy jelentse. A mozgalom a jövőben csak néhány kérdésben kíván a többségi elv alapján dönteni. A mozgalom demokratizálódása fejeződik ki a SZOT elnökségének abban a javaslatában is, hogy az új szervezeti struktúrában a szakszervezetek vezető testületeibe az egyenrangú tagszervezetek lehetőség szerint létszámarányosan delegálják majd képviselőiket. A SZOT titkára javasolta, hogy a szaktanács a tervezetetbocsássa tagsági vitára, amelynek alapján majd a szakszervezetek előrehozott, rendkívüli kongresszusa dönt új alapokmányának elfogadásáról. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a javaslat ügyében döntés nem született, mert a tanácskozás időközben határozatképtelenné vált. (A szerk.). Pártdokumentumok □ Az MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy—másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956. és 1987. között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet, és képviseletet nyerhet. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása, vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások (Folytatás a 2. oldalon.) A felszabadulási évforduló alkalmából: Ünnepségek, kitüntetések Hazánk felszabadulásának közelgő, 44. évfordulója alkalmából több helyen tartottak már pénteken is ünnepségeket megyénkben, ahol kitüntetések és más elismerések átadásával is méltányolták a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. öszszeállításunkban a tegnapi eseményekről számolunk be. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Szegeden, a megyei pártbizottságon tegnap megrendezett ünnepségen Papliczky Pál, a pártbizottság munkatársa mondott ünnepi beszédet, majd Vastagh Pál első titkár kitüntetéseket adott át A Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésben részesült Reseterics Sándorné, Kiskundorozsma lakóterületi pártalapszervezeti titkár. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vette át Eszenyi László, a Csongrád városi pártbizottság tagja és Weninger Richard, a Szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Balázs Gyula, a Makó városi pártbizottság politikai munkatársa; Újvári Márta, a Szeged városi pártbizottság politikai munkatársa; Selley Ferenc, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet pártalapszervezeti titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Domonkos László, a Szegedi Gyufagyár pártalapszervezeti titkára; Megyesi István, a Makó városi pártbizottság politikai munkatársa; Mózes Magdolna, a vásárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet pártalapszervezeti titkára; Sarusi Kiss László, a szentesi postahivatal pártalapszervezeti titkára. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége a magyar—szovjet barátság ápolásaés erősítése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért a Társaság aranykoszorús jelvényével tüntette ki Balogh Józsefet, a MÁV Szegedi Igazgatóság MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnökét; Bokányi Dezsőnét, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanárát. Az aranykoszorús jelvényt Budapesten veszi át Garainé Csanádi Mária, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. A Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola MSZBT-tagcsoportja és ügyvezető elnöke, Fábián Györgyné aranykoszorús plakettben részesül. JATE A szegedi József Attila Tudományegyetem dolgozói közül Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Bicskei Dezsőné adjunktus, Erdei Imreszakvezető tanár, Erdélyi Lajos docens, Fiam Sándor asztalos, Gellén Ferencné ügyintéző, Kovács Anna programozó, Pintér Ferenc docens, Valaczkay László docens és Visy Csaba adjunktus. Miniszteri dicséretet kapott Ambrusné Buliás Rózsa szakvezető tanár, Eperjesi Józsefné segédlaboráns, Katona Istvánné hivatalsegéd, Krémer Sándor tanársegéd, Lagdánné Szélpál Éva előadó, Miklós Józsefné anyagkezelő, Nahóczky Endréné technikus, Nádházi Pál gépkocsivezető, Tóth János tanársegéd és Tóth Sándor adjunktus. Kiváltó tanulmányi eredményéért a művelődési miniszter a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetést adományozta Akócsiné Patkós Erzsébet matematika—fizika—számítástechnika szakos tanárnak, és Kovács Judit jogásznak. Az egyetemi tanács Jó tanuló — jó sportoló címmel tüntette ki Gulyás László harmad- és Klivényi Gábor ötödéves hallgatókat, Hámori Attila negyedéves hallgató pedig jó tanuló , jó népművelő kitüntetést kapott A kitüntetéseket Csákány Béla, az egyetem rektora adta át a JATE ünnepségén. TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Hézse Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár, Gyetvai György docens és Szögi Istvánné adjunktus. Kiváló Tanárjelölt lett Túras Géza negyedéves biológia—technika, Lipták Emília negyedéves magyar—orosz, Fehér Katalin negyedéves magyar —orosz és Miilós Katalin negyedéves matematika— orosz szakos hallgató. A Jó tanuló — jó sportoló címek között első helyezést ért el Ajtony Krisztina másodéves orosz—testnevelés és Radóczi Tibor harmadéves matermatika—testnevelés szakos hallgató, második helyezést Torba Csilla negyedéves földrajz—testnevelés és Tóth István harmadéves földrajz—testnevelés szakos hallgató, harmadik helyezést pedig Bagi Csilla negyedéves matematika—orosz és Nemes Nagy Tibor negyedéves földrajz— tesnevelés szakos hallgató. Kiszöv Tegnap délután Szegeden, a Kiszöv székházában is elismerések átadására került sor. A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak: Szélpál László, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet csoportvezetője, Horváth István, az Apolló Cipőipari Szövetkezet szakmunkása, Szabó Istvánné, a Szegvári Háziipari Szövetkezet elnöke, Kovács Károlyné, a Szegedi Háziipari Szövetkezet szövőnője, Pásztor Péter, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Kisszövetkezet szabásza, Kozma Kálmán, a Szegedi Építőipari Kisszövetkezet jogtanácsosa, Tóth Lajosné, a Hódmezővásárhelyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet főkönyvelője, Varga Béla, a Makói Vas- és Fémipari Szövetkezet csoportvezetője, Hevesi Illésné, a Csongrádi Háziipari Kisszövetkezet vezető meósa, Cseri Jánosné, a vásárhelyi Agyag- és Szilikát Kisszövetkezet főkönyvelője. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Kiss Józsefné, a Makói Háziipari Kisszövetkezet gépi kötője. Budapesten, az Okisz székházában tegnap megtartott ünnepségen a megyei Kiszöv tagszövetkezeteinek dolgozói közül a Munka Érdemrend kitüntetést kapták. (Folytatás a 2. oldalon.) ünnepség a megyei pártbizottságon, előtérben a kitüntetettek.(Fotó: Enyedi Zoltán) 46. évfolyam 77. szám ★ 1989. április 1., szombat ★ ára: 4,30 forint