Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Garancia: a remény? (Folytatás az 1. oldalról.) Mását. Az új Országgyűlés megalakulása után első rendű feladatnak tekintik a nemzeti és etnikai kisebbségi képviselet megoldását. A hazai kisebbség ügyében miért nem annyira agilis az MDF, mint a határainkon túl élők gondjainak megoldásában? Ez csak a látszat. A hazai kisebbség éppoly fontos. A Magyar Hírlap munkatársa azt kérdezte meg: elégségesnek tartják-e a nemzetiségi kollégium működését? A kollégium léte pozitív, de további lépésekre van szükség. Egy marosvásárhelyi kolléga kérdése így hangzott: Tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy a józan érvek szerint közeledjék egymáshoz a magyar és a román értelmiség? Válasz: A húsz éven át tartó gyűlölködést nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Az USA-ból érkezett kül-földi megfigyelő a határok spiritualizálása felől érdeklődött. Az álamnacionalizmus szakaszán nem jutottunk túl, a határok, európaivá tétele még hátra van — hangzott a válasz Lapunk tudósítója azt kérdezte: A szomszéd országok hivatalos kormányai mennyire ismerik az MDF nemzetiségi programját? Továbbá: Milyen realitása van az elképzeléseik megvalósulásának? Kiss Gy. Csaba: A nagykövetségek megkapták a mi programunkat. Talán tovább is adják. Für Lajos.: Nemzetiségi politikánk megvalósításának garanciája: a remény. BODZSÁR ERZSÉBET Ha a mezőgazdaságból nem lehet megélni Fogtechnika a keltető mellett i ■ Szegeden, a Napos úton hatalmas útbaigazító táblák segítik azt, aki a Móra Tsz Dentalasprint elnevezésű laboratóriumát keresi. Ide ugyanis nemcsak a hétköznapi, helyismerettel is rendelkező magyar megrendelőt, hanem külföldi partnereket is várnak. A táj „világvége” benyomást, maga a laboratórium azonban a huszonegyedik századi hangulatot kelt. A baromfikeltető melletti faházat valaha szociális létesítménynek szánta a téesz. Ma, amikor a baromfiágazat a hanyatlás állapotában leledzik, nincs rá szükség. Másra viszont annál inkább, hiszen Valamiből meg is kell élni.' ' , ——— Hogy került kapcsolatba a fogtechnikus a Móra Tsz-szel, egy homlokegyenest más profil a mezőgazdasággal? — kérdezem Abraham Zsoltot, a laboratórium vezetőjét. — A téesz sikeresnek ígérkező vállalkozást, mi pedig helyet kerestünk — hangzik a válasz. — Ilyen egyszerű, a laboratórium a szövetkezet beruházásában készült el, röpke két hónap alatt, a legmodernebb svájci és nyugatnémet berendezésekkel. Rendelkezünk például egy mikroszkóp vezérelte porcelánégető kemencével, amely egyedülálló az egész országban. — A miniüzem teljes egészében a téesz tulajdona? — A beruházás mintegy 3 millió forintba került, az összeget a Móra Tsz állta. Ezt a költséget nekünk előbb le kell dolgoznunk, a további nyereségen pedig fele-fele arányban osztozunk. A laboratórium különben a szövetkezet, belső vállalkozásának számít. Hivatalosan ma, csütörtökön délelőtt adják át rendeltetésének a labort, de már napok óta teljes gőzzel termel. Belföldi, valamint osztrák és olasz megrendelésre. Tizennégy fogtechnikust mindössze egy adminisztrátor, valamint egy személyi számítógép szolgál ki. F. K. (Folytatás az 1. oldalról.) 20 hektár körül már meg lehet élni, de azt hiszem, ebben az országban kevesen vannak, akik ezzel a lépéssel szeretnék visszaállítani a cselédsorsot... — Nem tartja veszélyesnek, hogy a tsz elég sok lábon áll? — Ami ugyanakkor sok mindent át tud hidalni. Ez biztosította az elmúlt években a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Az a gazdaság, amely ilyen sok lábon áll, nehezen kerülhet kilátástalan helyzetbe. Így biztosítójuk, 600 tagunk és 400 nyugdíjasunk megélhetését. Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az állattenyésztők és a növénytermesztők is. Magasak a termelési kiadások, ár alatti viszont a felvásárlás. Egy szóval, nem éri meg búzát termelni és sertést hizlalni, holott a világpiaci ár olyan lehetőségeket biztosít, hogy magánexporttal gazdaggá lehet tenni egy termelőszövetkezetet. Élő sertést nem exportálhatunk, a KGST- piac befagyott, a kereslet egyenlő a nullával, amit tovább csökkent az élelmiszer-kiviteli tilalom. A drága kenyeret még a tavalyi alacsony áron felvásárolt gabonából sütik, de az inflációs nyereségből nincs haszna a termelőnek. Mekkora hátrányt jelent, az elmondottak árnyékában, hogy termelőszövetkezet nem exportálhat közvetlenül? — Úgy érzem, a liberalizálódás elindult. Azt is tudni kell, ha sokan jelentkezünk a piacon, csökken az ár. Ettől függetlenül nagyon szimpatikus lenne, haúgy tudnánk, felépíteni egy vertikumot, hogy a megtermelt termékből ki lehessen iktatni a kereskedelmet. Sajnos, ebben az országban olyan bürokratikus viszonyok uralkodnak, hogy nehezen elképzelhető az export-import jog megszerzése. Amíg intézzük a különböző előírásokat, elmegy az üzlet! Aki gyorsabban tud lépni, az forgatja a pénzét, s a pénzt minél gyorsabban kell forgatni. A piaci árak nem tartanak lépést a keresetekkel, csak a költségvetés helyzetét könnyítik. A sertéstenyésztésben nullára csökkent a termelési kedv, hiszen nem élénkíti a kereslet és a tisztes felvásárlási ár. Magyarországon egy év alatt 670 ezerrel csökkent a sertésállomány. — Ez félelmetes! Németh Miklós miniszterelnök annak idején kijelentette, szakértői kormány felé kell haladni. Reméljük, a választások után tényleg ilyen kormány alakul. Akkor sikerülhet beilleszkednünk a piaci viszonyok közé, mert nekünk jó barátságból senki nem hoz be tőkét. Csak akkor, ha rentábilisan gazdálkodhat! — Szőreg, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván tartozik a Tisza—Maros Szöghöz. Ez a terület erdőben és vadban gazdag vidék. Milyen terveik vannak e téren? — Meg kell várnunk az új vadászati törvényt. Egy biztos, rendkívüli jó üzletet látok benne. Ennek valutáris hátteret lehet és kell is teremtenünk. Ebből, akármilyen vállalkozási formában is, nagyon sok ember profitálhatna. Sipos István személyében elkötelezett embert ismertem meg; a vadgazdálkodás a jövőben külön ágazata lehet a termelőszövetkezetnek. Azt az embert viszont, aki jól dolgozik, meg kell fizetni. Mert az egyenlősdit el kell felejteni, hiszen a jelenlegi állapotokkal az ország nem léphet előre! — Szemlélete gondokat is okozhat, hiszen a vállalkozókra épülő szövetkezetben egyre kevesebb hely marad azoknak, akik effektív munka nélkül is jól érzik magukat. A „félpénzért’’... — Szakembereinket szeretnénk a képességeiknek és a produktumuknak megfelelően dotálni. A jó szakembereknek — legyen az traktoros, fejőember, sertéstartó —, megfelelő béreket állapítunk meg. Ezért az elnökhelyettessel kell válogatnunk, még akkor is, ha zuhanni fog a népszerűségi indexünk. A közért meg kell lépnünk, hisz az a cél, hogy az itt élő emberek jobban éljenek, mint eddig. BAGAMÉRY LÁSZLÓ Nem szétcincálni a közöset CSÜTÖRTÖK, 1990. MÁRCIUS 1. Kezdünk hozzászokni: mindennek emelkedik az ára. A sajtótermékeké is. A napokban a fővárosi központi lapok áremelést — példányonkénti és előfizetésesátalány-emelkedést — jelentettek be. Erre kényszerült több vidéki, megyei laptársunk is. Mi mit tegyünk? Sok minden szól — szólna — a lapáremelés mellett. Hiszen a Csongrád Megyei Hírlap is rendkívül nehéz helyzetbe került az általános áremelkedések miatt. Pedig a tavalyi esztendő nagyon biztatónak ígérkezett. Annak ellenére, hogy a tőlünk eltávozott dolgozók bérét több hónapon át fizettük — anélkül, hogy tényleges munkát végeztek volna a szerkesztőségben —, a vásárhelyi és a makói mutáció 1989. április elsejei megszűnését követően sikerült 1989 végére 926 ezer forintra leszorítani a korábbi — ötmillió feletti nagyságrendű — veszteséget! Ugyanakkor nemcsak megállt a példányszám további csökkenése, hanem egy erőteljes növekedési folyamatnak lehettünk-lehetünk tanúi! Napjainkig ugyanis napi havi átlagban mintegy kétezer-ötszázzal emelkedett a Csongrád Megyei Hírlap előfizetőinek, illetőleg a példányonkénti vásárlások száma! Ezzel az eredménnyel — +4,3 százalék — lapunk az országos ranglistán a megyei lapok között a második (!) helyet foglalja el. (Csak közbevetőleg jegyezzük meg, hogy az 40,5 ezres átlagpéldányú Hírlappal egyidejűleg, a lapkiadó vállalat gondozásában megjelenő másik helyi nap Egyelőre legalábbis. Nem emelünk lapárata pilap, a Délmagyarország példányszáma is növekedett az elmúlt időszakban. Az „emelkedési trend” itt 3,9 százalék, amivel a DM harmadik a megyei napilapok e vonatkozási sorrendjében — az összpéldányszáma jelenleg meghaladja az 57 ezret!) Ha tehát a tavalyi árak maradtak volna vagy az idei, már életbe lépett (és még majd ezután életbelépő) áremelkedésekre nem kerül sor, illetve arányuk a ténylegesnél mérsékeltebb, akkor nagyon szép kilátásokkal vághattunk volna neki az idei esztendőnek. Így azonban... Papírköltségünk — éves szinten — több mint ötmillió forinttal nőtt. A Szegedi Nyomda tényleg megértő és nagyvonalú volt az idei ármegállapításnál, ám így sem kerülhettük el, hogy a nyomdai költségek ne emelkedjenek. A többletkiadás közel 2,4 millió forint. A közterhek körülbelül 0,5, az egyéb költségek cirka 1,7 millió forinttal emelkedtek. S ha mindent összeadunk, az összes ráfordítások értéke több mint 12 millió forinttal növekszik az idén a tavalyihoz képest! Ugyanakkor a bevételeink növekedése idén — tervezett szinten — nem éri el a négymillió forintot. A jelenlegi állás szerint idén várhatóan mintegy nyolc és fél milliós veszteséggel zár a Csongrád Megyei Hírlap. S az összvállalati eredmény is nullszaldó körüli szinten alakult a vállalati tervprognosztizáció szerint. De még ennek ismeretében is úgy döntött a Csongrád Megyei Hírlap és a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat vezetése, hogy egyelőre nem emel lap- és előfizetési árat! Az összvállalati működés hatékonyságának növelésével, takarékossággal, új jövedelemforrások feltárásával és bekapcsolásával és nem utolsósorban a két napilap példányszámának és hirdetésbevételeinek további növekedésével, megpróbálja „tartani" a jelenlegi lapárat (előfizetési árat). Ami — az eddigiek ismeretében — mindenképpen merész és feltétlenül a vállalati érdeket az olvasói érdek mögé utasító elhatározás e ahhoz, hogy megvalósíthassuk, szükség van előfizetőink, példányonkénti vásárlóink további hathatós támogatására! Arra, hogy mentől nagyobb példányszámban jusson el a Csongrád Megyei Hírlap az olvasóközönséghez! S ameddig csak lehet a régi áron. Kéri és várja olvasóközönségünk hatékony támogatását az elkövetkezendőkben is. (Folytatás az 1. oldalról.) ban lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek mellett működhessenek. A miskolci bölcsész magánegyetem alapítása, működése a módosítással válhat törvényessé. Lévén a törvény alkotmányerejű, ezért kétharmados többség kellett volna elfogadásához, de 252 igenlő szavazat helyett csak 229 „jött össze”. Vagyis elvetették. Ám, később Horn Péter kifogásolta a szavazás mikéntjét, ugyanis közben bizottsági ülés is volt. Ezért ma újból szavaznak a módosításról. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló, indítványaként került a T. Ház elé a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést Szirtesné Tomsits Erika, aki rámutatott a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára. Szükséges lenne létrehozni minél előbb a társadalombiztosítás önkormányzatát. Az érdekvédelmi szervezetek nagy többsége ezzel egyetért. Mégsem javasolta a törvényjavaslat részletes vitáját, mivel idő hiányában nem lennének képesek már az önkormányzat érdemi tevékenységét biztosító jogszabályi feltételek kialakítására. Így csak abban döntöttek, hogy nem döntenek. A következő Parlamentre marad ez a munka is. Nem váltott ki nagy izgalmat a Kulcsár Kálmán előterjesztésében megindokolt deregulációs törvényjavaslat sem, pedig mind a közigazgatásban, mind a gazdasági jogalkotásban számottevő korszerűsítés történt. Tegnap a képviselők kedvező döntésükkel számos jogi akadályt távolítottak el, persze a következő Parlamentnek marad még sok munka a jogszabálydzsungel erőteljes ritkítására. A földtörvény ismét „terítékre került”, de nem döntöttek az újabb módosítás ügyében. Módosult a gazdálkodó szervezetek átalakulásáról, az áfáról, a magánszemélyek jövedelemadójáról korábban hozott törvény. Sebők János indítványára a Varsói Szerződés meghatalmazottjának kinevezéséről is határoztak. Változtatták a ház szabályait, hogy a következő Parlament munkáját megkönnyítsék. Tömpe István kormánybiztos beszámolt a vagyonpolitikai irányelvekről, foglalkoztak az állami vagyonügynökség vezetésének kérdésével, és költségvetésének meghatározásával is. Az MNB elnöke, Bartha Ferenc a pénzügyi helyzetről tájékoztatott, és összességében kedvező tendenciát vázolt fel. Eke Károly a vezetők vagyonnyilatkozatának megtételéről számolt be, mint az erre létrehozott parlamenti bizottság elnöke. Céljuk, hogy ne legyen boszorkányüldözés, eljárást, felelősségmegállapítást csak hitelt érdemlő bizonyítékok alapján kezdeményeznek. Roszik Gábor a társadalmi szervezetek állami támogatásának végeredményéről számolt be. Viharos vita, már-már pártpolitikai küzdelem színterévé vált a Parlament az MSZP vagyonelszámoltatásának tárgyalásakor. Az SZDSZ kérte az MSZP vagyonának államosítását, de ezzel a parlamenti bizottság nem értett egyet. Az új Országgyűlés dönt majd véglegesen a vagyonról és az elszámolásról. Szilbereki Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szíjártó Károly legfőbb ügyész kérte nyugdíjazását. A Parlament ezzel egyetértett, az ülésszak munkáját interpellációkkal fejezte be háromnegyed 6- kor. A Parlament ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. BÁLINT GYULA GYÖRGY Van-e vagyona az MSZP-nek? Praktikus szempontok nem befolyásolhatnak A Parlament szerdai ülésén bejelentették: az Alkotmánybíróság megsemmisítette az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény azon rendelkezését, miszerint a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldöntartózkodik. A döntés hátteréről dr. Holló Andrást, az Alkotmánybíróság főtitkárát kérdezte az MTI munkatársa. — Több külföldön dolgozó honfitársunk kérte e kérdés tisztázását az Alkotmánybíróságtól. A testület a választójog — mint alkotmányban biztosított alapjog — és az alkotmány összhangját vizsgálta, ám nem tette, nem tehette megfontolás tárgyává az ehhez kapcsolódó technikai kérdéseket. " Az Alkotmánybíróság nem az abszolút korlátlan választójog elve mellett foglalt állást. Azt az álláspontot képviseli — az alaptörvénnyel összhangban —, hogy az állandó és ideiglenes lakhely hiányatovábbra is akadálya a választójog gyakorlásának. A külföldön tartózkodás azonban olyan „technikai probléma”, amely nem akadályozhatja ezen alapvető állampolgári jog gyakorlását. — Másrészt nyilvánvaló, az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat kormányzati kompetenciába tartozó kérdésekkel, jelen esetben a külföldön tartózkodók szavazásának lebonyolításával. Praktikus szempontok sohasem befolyásolhatják az Alkotmánybíróságot. Az, hogy a végrehajtás nem könnyű, nem motiválhatja a döntést. — Mikor lép hatályba a határozat? — A Magyar Közlönyben való közzététel napján. Azonban itt egy joghézag keletkezett, amelyet a Parlamentnek kell kitölteni. A határozat kétféleképpen értelmezhető. Az Országgyűlésnek kell eldönteni, hogy már a közelgő választások előtt szabályozni kívánja-e ezt a kérdést, vagy pedig ez új törvényhozásra bízza ennek rendezését. Ezért az Alkotmánybíróság határozatát közvetlenül az Országgyűlés megbízott elnökéhez is eljuttatta. ----------3