Polgár fiúiskola, Csongrád, 1934
szerepeltek, sokan saját költésű — sokszor sikerült — verseket, elbeszéléseket, humoreszkeket olvastak fel. A festőművészet kedvelői képeikből, rajzaikból hoztak fel sokszor egész kis kollekciót. Az önképzőkör havonkint megtartott gyűlésén a szavalatokra jóindulatú bírálatot mondtunk, a felolvasásokat figyelmesen meghallgattuk. Az elismerés a legtöbbször ott csillogott a hallgató közönség arcán. A rajzokról, képekről megmondtuk, mi rajta a jó s megmutattuk a fejlődés útját. Sokszor egészen meglepő, átlagon felüli produkciókkal találkoztunk. Január második felében Madáchról emlékeztünk meg. Madách-verseket szavaltak a fiúk s a vezető-tanár rajzokkal illusztrált előadást tartott a szegedi szabadtéri játékokról, ahol „Az ember tragédiáját“ hozták színre. Egy áprilisi gyűlést egészen Rákóczi emlékének szenteltünk, a tanári emlékbeszédbe szőve a fiúk válogatott kurucdalokat énekeltek és kuruc balla*dákat szavaltak. A teremben sikerült néhány órára visszaidézni a kuruc* kornak, Rákóczi Ferenc dicső korának a hangulatát, úgyhogy iskolánk ifjú* sága hazafias érzésben megújulva, megerősödve távozott az ünnepélyről. Meg kell említenünk, hogy a gyűléseinken szorgalmasan megjelent önképzőkörünk tavalyi elnöke Csehpál János, aki kultúrált, elmélyült Revicz* ky*, Kosztolányi*, Poc Edgar*versekkel emelte a gyűlés színvonalát. Egyik önképzőköri tagunknak, Magyar Ferenc IV. o. tanulónak pedig egy budapesti cég megjelentetésre regényét fogadott el. Több gyűlésünket az idén is megtisztelte jelenlétével Szegedi Szűts István tanár kollegánk, aki nemes érdeklődést mutatott a munkánk iránt. TÉL JÓZSEF tanárelnök. A kertgazdaság. A mezőgazdasági ismeretek tanítását 1. tanévben is a gazdasági nép iskola tanerői látták el s ők kezelték a gyakorlóterületet is. Az elméleti tanítás osztályonként heti egy*egy órában történt. Ennek kiegészítését képezték a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1929. évi 630—05—116 sz. rendelete alapján rendszeresített munkadélutánok. Osztályfőnökeik felügyelete és a gazdasági szaktanítók irányítása mellett 12*es csoportokba osztva vettek részt a tanulók a munkadélutánokon. Gyakorlati oktatás céljaira a mintaszerűen felszerelt 2 kat. hold kiterjedésű s a Holtó Tisza partján, az iskolától 1000 lépés távolságban fekvő bekerített gyakorló terület szolgál. A gyakorlóterület talaja minden növénytermelésre kiválóan alkalmas. Van konyhakert, faiskola, szőlő, gyümölcsös, füzes, kísérleti telep, erdei csemetei iskola. Folyó évben 500 négyszögöl terület olasz rizling oltványszőlővel telepíttetett be. Ez lesz hivatva a kiépítendő borgazdaság alapját szolgálni. A borgazdaság bevezetése igen fontos, mert Csongrádon 5000 kát, holdon bort termelnek. Az erdei csemeteiskolában nevelt fák kiültetésre alkalmas korban az iskola növendékei között díjmentesen osztatnak ki. Ezeket szüleik birtokán ültetik el és fejlődésükről időközönként beszámolnak. A város fásításában így vesz részt az iskola. A gyakorlóterületen bemutatást nyer a gyümölcs és szőlő ellenségei és betegségei ellen való védekezés. Van a gyakorlóterületen jól felszerelt méhes is, melyben a méhészet körébe vágó gondozási gyakorlatot tartjuk. Mivel a 2 holdas gyakorlóterület inkább kertészeti irányú, így az ott