Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1955 (2. kötet, 1-3. szám)

1955-01-01 / 1. szám

~v CUKORIPARI KUTRTOIRTEZET KÖZLEMÉNYEI A „CUKORIPAR" IDŐSZAKI MELLÉKLETE 1. füzet II. kötet 1955. január—április TARTALOM 1954. évi összehasonlító cukorrépafajtakísérletek (1). — A cukorgyári diffúziós folyamat elmélete VII. (11.) — Nycquásfokozószivattyúk beépítése cukorgyári diffúziós telepekbe II. (16.) — Kilúgzott szelet folytonos auto­mati!' is mintavétele (18.) — Az egyenáramú ioncsere optimális körülményeinek megállapítása (21.) ■— Amino­savak mennyiségi meghatározása (36.) fo^' Г ■ MnyvLár 1954. évi összehasonlító fajtakísérletek eredményei Zan a János 4 'i.4jőC 172. sz. közlemény. Beérkezett: 1955. III. 31. 1. A vizsgálatok tárgya Kísérleteinknek az a célja, hogy a termesztés­ben lévő és összehasonlítás szempontjából jelen­tőséggel bíró cukorrépa fajták teljesítőképességét és tf ihnológiai tulajdonságait határozzuk meg. Enu&t! megfelelően vizsgálataink a következőkre terjedtek ki : gyökértermés, digesztió, hasznos cukorhozam, leveles répafejtermés, konduktomet- rikus hamu, káros nitrogén tartalom, cerkoszpóra r’leíSálló képesség és felmagzásra, valamint elága­zásra való hajlam. 2. A kísérletekbe beállított fajták Nem kommersz magvak és összekötő stan­dardok : Béta К-91 Elit (1952. évi összekötő standard) Béta K-91-1 (1953. évi összekötő standard) Béta K-91-4 (1954. évi összekötő standard) Béta Poly 1 Béta Poly 3 Kommersz fajták : Béta K-91 Béta C-242/53 R-632 1-1745 R-1537 Dobrovice „N“ Buszczynski CLR PZHR4 Sandomiersko „N“ Udycz „A“ 3. A kísérletek megszervezése és statisztikai feldol­gozása A kísérletek megszervezése az eddigi gyakor­latnak megfelelően történt. A talaj megválasztá­sával kapcsolatban nehézségeinket csak részben tudtuk kiküszöbölni, így néhány kísérleti helyün­kön továbbra is jelentős problémát okoz szá­munkra a megfelelő talaj kiválasztása [1]. Kísérleteinket az 1953-ban először alkal­mazott 3 x5-ös latin téglalap elrendezésben állí­tottuk be. Ezzel a módszerrel szerzett tapaszta-, lataink ez évben is alátámasztották múlt évi megállapításainkat [1]. Sortávolság 44,5 cm, nö­vénytávolság 20 cm volt, a szegélysorokon kívül a kiértékelésre kerülő parcellák növényál­lományát 204 darab répa képezte. A kísérleti eredmények statisztikai feldolgo­zását korábbi közleményeinkben már ismertetett módon, szórás elemzéssel hajtottuk végre, a leg­kisebb szignifikáns különbséget mindenütt a 95%- os valószínűségi foknak megfelelően számítottuk ki. A hasznos cukorhozamot az eddigi gyakor­latnak megfelelő képlettel számítottuk ki [1]. Az országos összesítések kidolgozásánál el­tértünk az eddigi gyakorlattól, ugyanis nem az egyes kísérleti helyek átlagterméséből indultunk ki, hanem számításaink alapját közvetlenül az egyes mikroparcellák termése képezte. Ezen a módon lehetővé vált az együtthatások szignifikan- ciájának vizsgálata a független hibavarianciával való összehasonlítás útján. Ez lehetőséget adott korábbi megállapításaink további ellenőrzésére, amire közleményünk megfelelő részén bővebben ki fogunk térni. Az egyes kísérletek eredményeit tartalmazó táblázatnál könnyebb összehasonlítás céljából a kísérleti középértékre vonatkoztatott értékeket adtuk meg. Az országos összesítésekben az ab­szolút értékek mellett feltüntettük a kísérleti középértékre vonatkoztatott relatív értékeket is, valamint azoknak a középértéktől, mint 100-tól való eltérését. A legkisebb szignifikáns különbséget a fajták közötti különbségekre (tehát nem a kísérleti kö­zépértékre) vonatkoztatva adtuk meg. Ennek meg­felelően ahol a kísérleti erdmények a kísérleti kö­zépértékre, mint 100-ra vonatkoztatott relatív értékben vannak megadva, a legkisebb szigni­fikáns különbség a 100-tól való eltéréseknek az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék