Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1955 (2. kötet, 1-3. szám)
1955-01-01 / 1. szám
1955. január—április CUKORIPARI KUTATÓINTÉZET KÖZLEMÉNYEI 3 1954. márciustól októberig a csapadékhelyzet a következőképpen alakult : márciusban a csapadék havi összege csupán Petőházán maradt a sok évi átlag alatt, a többi kísérleti helyen a sok évi átlag körül mozgott, vagy azt kisebb mértékben meghaladta. Az áprilisban kialakult változékony időjárás miatt a csapadékmegoszlás eléggé egyenetlen volt. A csapadék mennyisége különösen Mezőhegyesen és Szolnokon maradt el a sok évi átlagtól, Selypen jelentősen magasabb volt, a többi helyen az átlag körül ingadozott. Májusban az ország egész területén bőséges csapadék volt, ami a sok évi átlagot a legtöbb kísérleti helyen jelentősen meghaladta és csupán Selypen volt ennél alacsonyabb. Júniusban a csapadékeloszlás az esők zivataros, záporszerű jellege miatt egyenetlen volt. Dunántúl déli és nyugati részén (Sárvár kivételével) jelentősen meghaladta a sok évi átlagot, de bőséges csapadék volt a Tiszántúlon is, Hatvan kivételével. Júliusban Mezőhegyes és Sarkad kivételével mindenütt bőséges csapadék mennyiség volt. Augusztusban Mezőhegyesen és Sarkadon volt a sok évi átlagot meghaladó csapadék, az ország többi részén viszont — részben elég jelentősen — a sok évi átlag alatt maradt. Szeptemberben a csapadék Ácson, Sárváron és Sarkadon haladta meg a sok évi átlagot, a többi kísérleti hely az átlag alatt maradt. Októberben az ország túlnyomó részén csapadékszegény időjárás uralkodott (1. táblázat). A csapadékhelyzetet összefoglalóan jellemezve megállapíthatjuk, hogy bár a téli csapadék kevés volt, a répa kelése és fejlődése szempontjából fontos hónapokban, márciustól júliusig, általában kielégítő mennyiségű csapadék volt. Augusztusban, szeptemberben és főképp októberben viszonylag csapadékszegényebb időjárás uralkodott. 5,2 Hőmérséklet Márciusban a havi középértékek mindenütt meghaladták a sok évi átlagot. Áprilisban szokatlanul hűvös időjárás uralkodott, májusban a havi hőmérsékleti középértékek általában átlag alatt maradtak. Június az átlagnál melegebb időjárást hozott, július viszont a sok évi átlagnál hűvösebb volt. Augusztusban nagy általánosságban a hőmérséklet az átlag körüli volt, majd szeptemberben a sok évi átlagnál melegebb, októberben viszont hűvösebb időjárás alakult ki (2. táblázat). A hőmérsékleti viszonyokat összefoglalóan jellemezve megállapíthatjuk, hogy a márciusi meleg időjárás hozzájárult a répa jó keléséhez, majd a további fejlődésére a hűvös április és május és a meleg június szintén kedvező volt. A júliusi átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet kedvezőtlen volt a cerkoszpóra epidémia kialakulására. A nyárvégi és őszi hónapok kedvezők voltak mind a cukorrépa fejlődésére, mind pedig a cukortartalom kialakulására. 5.3 Napfénytartam Márciusban a bő csapadékkal együtt napfényben rendkívül szegény időjárás alakult ki és a napsütés havi 80—110 órás értékei mélyen a sok évi átlag alatt maradtak. Áprilisban a napsütéses órák száma 115—155 óra között volt, ami szintén jelentősen a sok évi átlag alatt volt. Májusban a havi 200—250 óra között mozgó napsütés szokatlanul alacsony volt és jelentősen a sok évi átlag alatt maradt. Júniusban 190—270 órás havi összegek szintén a sok évi átlag alatt maradtak. Júliusban igen nagy területi különbségeket mutatott a napfénytartam havi összege. Az Alföld déli fele kivételével általános napfényhiány volt, amely különösen az ország északnyugati részén volt igen jelentős. Augusztusban és szeptemberben a napfénytartam havi összegei többletet mutatnak, októberben viszont az átlag körüli értékek alakultak ki. Azt láthatjuk tehát, hogy a vegetációs idő első szakaszában szokatlanul nagy napfényhiány volt, viszont a cukorrépa érése szempontjából jelentős hónapokban (augusztustól októberig) a helyzet megváltozott és bőséges, illetőleg kiesé 1964. évi hőmérséklet adatok 2. táblázat Cukorgyár Március C° ± Április C° ± Május c° ± Június C° ± Július C° ± Augusztus C. ± Szeptember C° ± Október C° ± Ács.............. 6,3 +0,6 8,1 —2,2 15,2 —1,0 20,7 +1,4 19,1 —2,2 20,7 +0,2 17,7 +1,5 10,2 —0,6 Ercsi ......... 6,4 +0,5 8,9 —1,7 15,9 —0,4 21,2 +1,8 19,9 —1,5 21,2 +0,5 18,0 +1,8 10,9 +0,1 Kaposvár . 6,9 +0,8 1 8,7 —2,1 15,0 —0,9 • 20,6 +1,0 19,3 —2,1 19,9 —0,8 17,5 +1,4 11,0 0,0 Petőháza . . 5,7 +0,5 7,2 —2,4 14,9 +1,0 19,1 +1,2 17,8 —2,2 19,2 +0,2 16,5 +1,4 9,9 0,0 Sárvár......... 5,7 +0,3 7,8 —2,2 14,3 —1,0 19,5 +1,1 17,8 —2,8 18,8 —0,7 16,3 +0,8 9,9 —0,5 Hatvan. . . . 6,3 +0,8 8,6 —1,8 16,1 —0,1 21,0 +2,1 19,5 —1,7 20,9 +0,2 17,9 +2,0 9,8 —0,7 Mezőhegyes 6,6 +0,5 9,1 —1,8 16,1 —0,4 21,9 +2,2 000 11— 1 21,7 +0,5 19,1 +2,2 10,8 —0,6 Sarkad .... 7,0 +0,5 8,6 —2,7 16,4 —0,8 21,8 +1,6 20,8 —1,7 21,7 +0,2 19,1 +1,9 10,5 —1,0 Selyp............ 6,3 +0,8 8,6 —1,8 16,1 —0,1 21,0 +2,1 19,5 —1,7 20,9 +0,2 17,9 +2,0 9,8 —0,7 Szerencs . . . 6,5 +1,3 8,1 —2,5 16,6 +0,3 20,8 +1,9 19,9 —1,3 21,1 +0,8 18,2 +2,0 10,2 —0,8 Szolnok.... 6,4 +0,5 8,6 —2,1 16,3 —0,2 21,6 +1,8 19,9 —2,0 21,4 +0,4 18,2 +1,7 10,8 —0,3