Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1956 (3. kötet, 1-2. szám)

1956-01-01 / 1. szám

2 CUKORIPARI KUTATÓINTÉZET KÖZLEMÉNYEI 1. füzet a kísérő és alapparenchima szövetet. A gyökér és törzs (későbbi fej) elkezd vastagodni, a külső szövetrétegek (periblema) megrepedeznek, a répa nyakán leválnak (dekortikáció „vedlés“). Ezután kezdődik a répa testének vastagodása (tuberáció) [1]. Az 1 cm vastag testű répában már az összes gyűrűk megtalálhatók [8], ezeknek kambium-réte­gei hozzák létre a megvastagodott, répa szöveteit. A répatest peremén elhelyezkedő kambium még a generatív fejlődés idején , a második tenyészévben is osztódik és növeli a peremen levő gyűrűk vastagságát [9]. A nagyszámú kambium réteg egyidejű működése úgyszólván a répa kor­látlan vastagodását teszi lehetővé. A gyökérzet­nek ez a felépítése jellemző a Beta nemzetségre [Ю]. 1.3 A fejlett répagyökér szövetei A répatest metszetein szabad szemmel jól megkülönböztethetők a fehér xilémrészek a sár­gásszürkés alapszövettől. A xilém a répa gyökér­es nyakrészében, a répa „szívében“ csillag-kereszt­metszetű. A szív körül helyezkednek el felváltva az alapszövet és xilém gyűrűi. A xilém-gyűrűk nem összefüggőek, mint a fák évgyűrűi, hanem különálló edénynyalábok sorozatából állanak. Ezek a nyalábok hálószerűen fonódnak össze és a répa­gyökér felületével párhuzamos kúp alakú háló­palástokat képeznek. Az edénnyaláb palástok több helyen összeköttetésben vannak egymással (2. ábra) [11]. Az edénynyalábok a fejben össze­szövődnek és metszeteik nem mutatnak szabályos képet. El volt terjedve az a nézet, hogy a belső (idősebb) gyűrűk erdényei a külső (idősebb) levelekkel és a külső gyűrűk szállítószövetek a szívlevelekkel vannak kapcsolatban. Ezt a felfo­gást festékek, valamint sósav felszívásával kap­csolatos kísérletek megdöntötték [10], [11]. Ezek alapján a xilém csövek a répa minden levelét a répatest összes pontjaival összekötik. A cukorrépagyökér keresztmetszetén meg­számlálható gyűrűk száma 8—12, a takarmány­­répáknál 5—7. Cukordús fajtáknál már korán ki­fejlődik nagyszámú gyűrű [12]. A gyűrűk száma, sűrűsége sok esetben korre­lációban van a répa cukortartalmával [1], azon­ban ez a kapcsolat nem általános érvényű [7]. Az erősen fejlett xilém szövet jellemző az erős levél­­zetű répákra [7], amelyeknek gyakran, ha nem is törvényszerűen nagy a cukortartalma. A rostacsövek (floém) és azt kísérő paren­­chima szilárdsága csekély. A szilárdító szövet a xilém [11]. Nyilván a xilém sejtfalain rakódnak le azok a durva lignin-rostok, amelyeket fás répa­anyagokon megfigyeltek [131, [ 14]. A fás répák kérdésével ennek a dolgozatnak későbbi fejezete foglalkozik. A xilémet megvastagodott falú protoplazma­tartalom nélküli tracheida sejtek alkotják. A floémet alkotó rostacsövek élő protoplazmát tar­talmaznak, nevüket a sejteket elválasztó haránt­falak lyukazottságáról kapták. Ezeken a nyílá­sokon át érintkezik a szomszédos sejtek proto­plazmája. A rostacsövek szállítják a levelekből az asszimilált anyagot a tároló szövet felé. A szállítás mechanizmusa nincs teljesen tisztázva : a rostacsöveken át áramlik a cukrot és aminosav­­amidokat tartalmazó oldat, a rostacsövekből tova­­szállításban a diffúziónak kell, hogy szerepe le­gyen [16]. Az osztódó szövet (meristema, kambium) apró orsóalakú protoplazmával telt sejtekből áll. A répatest szövetének körülbelül 2/3-a az alap-parenchim­a. Ez kb. 40 p átmérőjű, gömböly­­ded, közepén nagy vakuolát, tartalmazó sejtekből áll [11]. A vakuolák tartalmazzák a tartalék-táp­anyagot, a cukortartalmú sejtnedvet. Míg az osztódó szövet apró sejtjei teljesen kitöltik a teret, a fejlett parenchimaszövet gömbölyded sejtjei nem illeszkednek egymáshoz tökéletesen, úgyhogy köztük sejtközi járatok alakulnak ki. Ezek sze­repet játszanak a lélegzési gázok szállításában. A parenchima sejteket is a sejtfal likacsai, plaz­­mocizmák kötik össze [11]. A sejt osztódásakor először pektin cseppek választják el az új sejteket, ezekre rakódik cellu­lózból az elsődleges sejtfal és ennek vastagodásából származó másodlagos sejtfal. A sejtfalak közti középlamella ezek szerint főképp protopektinből áll. A pektin elhelyezkedése a szövetben még nem eléggé ismeretes [11]. A gyökér felületén kialakuló szövet a fello­­gén, amelyből a párás felloderma — bőrszövet képződik. Ez a répának bizonyos védelmet nyújt külső behatásokkal, pl. parazita mikroorganizmu­sok behatolásával szemben [10]. Az anatómiai jellegek egy része jól öröklődik — így jellemző a fajtára, pl. a fejlett gyűrűk száma, sejtek nagysága, stb. [10]. 1. ábra. A cukorrépagyökér alakja

Next