Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1960 (5. kötet, 1-2. szám)
1960-01-01 / 1-2. szám
Egyelés hatása i ban a sziklevélpár után az első levélpárt kihajtotta. A II-vel jelzett parcellasorban az egyelést ezt követően 2 héttel, majd a III. parcellasorban további 10 nappal később hajtottuk végre. Ezekben a növényeket 25 cm távolságra egyeltük ki. A IV-gyel megjelölt parcellasorban az egyelést oly módon hajtottuk végre, hogy két-két növény egymástól 18 cm távolságra kerüljön meghagyásra és ezek között az egymáshoz közelebb álló kettős növénycsoportok között 26,5 cm hézag legyen. Ily módon az egymástól 18 cm-re levő növények középvonalai 44,5 cm-re voltak egymástól. Az egyelést az I-nél megadott időpontban végeztük, ezért az ábrán IV-gyel jelölt parcellasorok vizsgálati értékeit az eredménytáblázatban az I-nél „páros” megjelöléssel adtuk meg. A kísérletet április 8-án vetettük el, a répa április 18-a körüli napokban kelt ki. Az I. és IV. parcellasorok egyelését május 5-én, a II-at május 19-én, a III-at május 29-én végeztük el. 4.2 Statisztikai elemzés A kísérlet különleges elrendezése folytán a szóráselemzést nem úgy kell végrehajtani, ahogy ezt a véletlen parcellabeosztású split-plot rendszereknél szokásos, hanem a Cochran-Cox [1] által megadott módon. Ezt példaképpen a 2. táblázatban a leveles répafejtermés szóráselemzésén mutatjuk be. A 3. táblázatban mind a 6 vizsgált tényezőnél megadtuk, hogy a fajták, illetőleg az egyelés, valamint ezek kölcsönhatása szignifikáns volt-e és ha igen, hány százalékos valószínűségi szinten. Ez szoros összefüggésben van a kísérlet számszerű eredményeinek elbírálásával, amelyet a 6. pontban fogunk ismertetni. 4.3 A hasznos cukorhozam számítását az egyéb kísérleteinknél szokásos módon hajtottuk végre a következő képlet [2] segítségével ahol Ch — hasznos cukorhozam r . répatermés p ~ cukortartalom h @ konduktometrikus hamutartalom 5. Meteorológiai adatok A 4. táblázatban ismertetjük a tenyészidőszak alatt leesett csapadék havi összegeit, továbbá az egyes hónapok átlaghőmérsékletét, valamint ezeknek a sok évi átlagtól való eltérését. Mint látható, a csapadékszegény március és április után három hónapos csapadékos szakasz következett. Különösképpen a május és július hónap csapadéka haladta meg erősen a sok évi átlagot, míg júniusban a csapadék mennyisége csak lényegtelenül volt annál nagyobb. Az augusztustól októberig terjedő szakaszban csapadékszegény időjárás volt. A hőmérséklet márciusban és júliusban jelentősen nagyobb volt, mint a sok évi átlag, szeptemberben viszont az alatt maradt, a többi hónapokban nem tért el lényegesen a sok évi átlagtól. Az időjárási körülmények tehát a répa fejlő-Havi csapadék összege és a sokévi átlagtól való eltérés min ben 4. táblázat A vizsgálatok tárgyának ,,F” próbái 3. táblázat A variáció forrása Gyökértermés Cukortartalom Hasznos cukortermés Leveles répafej termés Konduktometrikus hamu Káros nitrogén a tényező (fajták) .......................* *** *** *** ** * **b tényező (egyelés) ..................... *** ** * *** **** * * * b kölcsönhatás ......................* * * * * 95% -ra ** = 99%-ra J szignifikáns *** = 99,9% 1 С,, г Г-(М^ + 2,35) 100 Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október 8 (—27) 40 (-9) 81 ( + 23) 68 ( + 8) 133 ( + 77) 28 (—18) 36 (-16)3 (-39) Havi átlaghőmérséklet és a sokévi átlagtól való eltérés C°-ban Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október 7,3 ( + 1,8) 11,1 ( + 0,7). CO Tp 19,0 ( + 0,1) 22,7 ( + 1,5) 20,4 (—0,3) 14,6 (—1,3) 10,6 ( + 0) 3