Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 4. kötet
N - NÁDASODIK - NÁDAZ - NÁDAZÁS - NÁDAZAT - NÁDBEREK - NÁDBOT - NÁDBOTIKÓ - NÁDBUZOGÁNY - NÁDCSIKOLY - NÁDERDŐ - NÁDFAL - NÁDFALVA - NÁDFĚDÉL - NÁDFĚDELES - NÁDFEJ - NÁDFONADÉK - NÁDFONAT - NÁDFÖDÉL - NÁDHAJLÉK - NÁDI - NÁDIKA - NÁDKERÍTÉS - NÁDKÉVE - NÁDKOPÓ - NÁDKÖTÉS - NÁDKUNYHÓ - NÁDKÚP - NÁDKUPACZ - NÁDKÚT - NADLÁNY - NÁDLÁS - NÁDMÉZ - NÁDMÉZEL - NÁDMÉZES - NÁDMÉZEZ - NÁDMÉZFŐZÉS
NÁDASODIK—NÁDHAJLÉK NÁDI—NÁDMÉZFŐZÉS 686 NÁDASODIK, (nádasodik) k. m. nádasodtam, —tál, —ott. Benövi a nád, el kezd nádassá lenni. Az elhagyott völgyi rétek a vizek, ezek mentében megnádasodnak. NÁDAZ, (nádaz) áth. m. nádaz-tam, —tál, — ott, par. —t. Náddal föd, takar, vagy behúz. Nádazni a háztetőt. Nádazni a gerendázatot. Továbbá valamely bútort, pl. széket, pamlagot náddal befon ; valamely falat, felső padlatot, hogy jobban megálljon rajta a vakolat, náddal berak stb. Néha am. töredéknáddal begazoz. A nádverők benádazzák a ház környékét. NÁDAZÁS, (nád-az-ás) fn. tt. nádazás-t, tb. — ok, harm. szr. —a. Valamely épületnek vagy térnek náddal való befödése. A nádazás kevesebbe kerül, mint a zsindelyezés vagy cserepezés. NADAZAT, (nád-az-at) fn. tt. nádazatot. Öszves nádkészülék, pl. a háztetőn, valamely bútoron, a szoda falán, felső padolatán. NÁDBEREK, (nád-berek) ösz. fn. Berek, mely egészben vagy nagyrészint nádasból, vagy nádasokból áll. NÁDBOT, (nád-bot) ösz. fn. Indiai czukornád szárából készített bot. NÁDBOTIKÓ, (nád-botikó) ösz. fn. Népies neve a ,gyékény' (typha) nemű növénynek; máskép szintén népiesen : kákabot, buzogánysás. NÁDBUZOGÁNY, (nád-buzogány) ösz. fn. Tulajdonképen, egy kákafajnak buzogányalakú bugás szára. NÁDCSIKOLY, (nád-csikoly) ösz. fn. A nád sarja, hajtása. NÁDERDŐ, (nád-erdő) ösz. fn. Nagyobb terjedelmű nádas. Sürü, mint a náderdő. (km.). NÁDFAL, (nád-fal) ösz. fn. Nádból csinált kerítés. Nádfallal keríteni a juhaklot. A halfogó verészek nádfalai. Nádfala volt, elégett. NÁDFALVA, falu Zaránd m. , helyr. —falvára, — n. —ról. NADFEDÉL, v. —FÖDÉL, (nád-fedél) ösz. fn. Nádból csinált fedél, háztető. Mezei lakok, aklok, ólak nádfedele. A nádfedélbe könnyen belekap a ttiz. NÁDFEDELES v. — FÖDELES (nádfedeles) esz. mn. Náddal fedett, tetőzött. Nádfedeles majorházak. NÁDFEJ v. NÁDFŐ, falu Sáros m., helyr. Nadfej-re, —én, —röl, v. Nádfön, —re, —röl. NÁDFONADÉK, (nád fonadék) 1.NÁDFONAT. NÁDFONAT, (nád-fonat) ösz. fn. Általán mű, melyet hasított nádszárból szőnek, fonnak, pl. kosár, szék, kas, spanyolfal, szőnyeg, stb. NÁDFÖDÉL, 1. NÁDFEDÉL. NÁDHAJLÉK, (nád-hajlék) ösz. fn. Nádból épített szegényes, vagy ideiglenes mezei lak, kunyhó, pl. a halásztanyákon, a pusztákon. Csöszök, gulyások nádhajléka. NÁDI, (nádi) mn. tt. nádi-t, tb. lak. Ami nád között terem, vagy lakik. Nádi füvek. Nádi béka, nádi gém v. bika azaz bölönbika, nádi kígyó, nádityúk, nádi veréb. Okos, mint a nádi veréb, amit nappal szerik, éjjel megeszi. (Km.). NADIKA, (nádika) fn. tt. nádikát. Nádasokban tanyázó kis madárfaj a verebek neméből. NÁDKERÍTÉS (nád-kerítés) ösz. fn. Kerítés nádból, nádfalból. NÁDKEVE, (nád-kéve) ösz. fn. Kéve, melybe a learatott nádat kötik. A sáros utat nádkévékkel feltölteni. NÁDKOPÓ, (nád-kopó) ösz. fn. Győr megyében am. nádtarló, mintegy kopasztott nád. NÁDKÖTÉS, (nád-kötés) ösz. fn. 1) Cselekvés, midőn valaki nádat csomóba köt. 2) A nádverőknél maroknyi csomónád, melyet födelezéskor egyenként kötnek föl. NÁDKUNYNÓ, (nád-kunyhó) ösz. fn. Nádból épített kunyhó, különösen a csőszök, halászok, pásztorok stb. kunyhója. NÁDKÚP, (nád-kúp) ösz. fn. Kúp, melybe a learatott, és kévékbe kötözött nádat öszverakják, mely ha kisebbféle, nádkupacz a neve : Máskép : gesztencze. NÁDKUPACZ, 1. NÁDKÚP alatt. NÁDKÚT, falu Vas m.; helyr. —kútra, —on, — ról. NADLÁNY, falu Nyitra m.; helyr. Nadlány-ba, — ban, —ból. NÁDLÁS, (nád-olás) m. tt. nádlás-t, tb. —ok. harm. szr. —a. Nádaratás, nádvágás. Szabad nádlás. NÁDMÉZ, (nád-méz) ész. mn. Czukor, melyet az úgynevezett indiai czukornád nedvéből készítenek. Régi szó, midőn még csak nádból készítettek czukrot. „Megi hagytam Marthon deáknak, hogy nádmézet is vegyen." (Levél 1554-ből. Szalay Á. 400 m. 1.). „Annyi már az a kegyelmetek diffidentiája, hogy a nádméz is méregnek látszik. (Gr. Eszterházy M. nádor levele Lónyai Zsigmondhoz, 1644.). Erdélyben, különösen a székelyeknél, ma is így hívnak mindenféle czukrot, így nevezhetni azon mézet is, melyet a vad méhek az épületek nádüregeibe raknak le. NÁDMÉZES , (nád-mézes) ösz. áth. 1. NÁDMÉZEZ. NÁDMÉZES, (nád-mézes) ösz. mn. Nádmézzel hintett, készített, fűszerezett, édesített. Nádmézes sütemények. Nádmézes kávé, mondola. V. ö. NÁDMÉZ. NÁDMÉZEZ, (nád-mézez) ösz. áth. Nádmézzel behint, készít, édesít. A mákos tésztát nádmézezni. Kávét, bheát nádmézezni. V. ö. NÁDMÉZ. NÁDMÉZFŐZÉS, (nád-méz-főzés) ösz. fn. Főzés, mely által a czukorból vagy czukorrépából stb a mézes nedvet, czukoranyagot kivonják.