Dátum, 1990. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
1990 Г 11*1 •CSÜTÖRTÖK PATT JM 11/27. »S MOST A DOLOGRA« 8,10 FT SZABADELVŰ POLITIKAI NAPILAP Határozatképtelenség miatt berekesztve Szerdán délelőtt folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba (országos lista), aki azt indítványozta, hogy a Parlament - tekintettel a Romániából érkező hírekre - fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. Határozathozatal következett Először a módosító indítványokról szavaztak, majd a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat egészéről, ám nem született meg a kívánt kétharmados többség, s így a határozathozatalt elnapolták. Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) napirenden kívül tájékoztatta képviselőtársait a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációjával kapcsolatosan, amelynek illetékese az Állami Számvevőszék. Ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. (Ennek a napirendi pontnak a megtárgyalása az elmúlt héten kezdődött meg.) Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében a vitában elhangzott módosító indítványokat ismertette. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter összegezte a vitában elhangzottakat. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a képviselők a törvényjavaslat egészéről szavaztak, amelyet nagy többséggel elfogadtak. A következő napirendi pont a házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslat volt; a téma előterjesztője Kulcsár igazságügy-miniszter. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának nevében fűzött kiegészítést a témában érintett bizottsági előterjesztéshez. Az általános vita lezárását követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter összegezte az elhangzottakat. A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai sorába választották Géczi István (Budapest 49. vk.) képviselőt, és elfogadták Vida Károly jelölését is. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.) azt indítványozta, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet vitassák meg a parlamenti csoportok, foglaljanak állást és csütörtökön ismételten szavazzanak meg a jogszabálytervezetről. Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy az indítványt napirendjére tűzi. A jogi bizottság úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért a témával foglalkozzon az Alkotmánybíróság, és a határozathozatalt elnapolták. Megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést Az előterjesztés első változatát az Országgyűlés decemberi ülésszakán már megtárgyalták, de a képviselők akkor azt nem fogadták el. Kovács András a terv- és költségvetési bizottság előadójaként szólt a témához. Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára és éves költségvetésére vonatkozó határozati javaslatot, viszont túlnyomó szavazattöbbséggel elutasította a képviselőjelöltek költségvetési támogatásáról szóló tervezetet A határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját az ülésszak, ám a plénum a létszámellenőrzéskor határozatképtelennek bizonyult, ezért az ülést a soros elnök berekesztette. * A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kámán József katonai főügyészt, az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. Keserű szemmel (Egy kiállítás kapcsán a 9. oldalon) A titkok titka (Parlamenti tudósítások az 5. oldalon) Már csak félkézzel kormányzunk, mert a másik kezünkkel a ránk dobált sarat törölgetjük a szemünkből... Folytatta munkáját az Országgyűlés, tudósításaink az 5. oldalon. (fotó: Kapfinger) A becsület ára: félmillió A módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította a Tisztelt Ház. A jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot, vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására a csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény következőképpen rendelkezik ,A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.” E paragrafust az Országgyűlés - egy képviselői módosító indítvány elfogadásával - kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet A módosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben - a sajtóval szemben indított polgári perben - a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályoz, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg.