Református főgimnázium, Debrecen, 1877
A mezők letaroltatnak, s tavasz jöttével uj díszbe öltöznek; a levágott fák helyén uj sarjak hajtanak; a hullámok kergetik, megtörik egymást, s a megtörtek helyett ujak születnek; így van ez az emberi életre, munkásságra nézve is. Egyik nemzetség elmegy és másik áll helyébe; egyik ember elvénül, vagy megszűnik lenni a munkásság közepette, a másik mint ifjú helyébe lép, s felveszi az elejtett munkát. — Mózesnek nem adatott meg, hogy bemehessen az igéret földére, de nyomába lépett Józsue, ki előtt megnyiltak annak kapui. — Sem a természetben, sem az emberi életben nem maradhat hely üresen. A lángszellemek elszálltakkal nagy sötétséget, betölthetlennek látszó űrt hagynak maguk után, mégis csak betöltetik a kitölthetlennek látszó üresség. — Több esetekben pedig, noha fájdalmas, hogy az úr szolgáinak sem adott változhatlan erősséget — a kihaltak vagy lelépettek helyébe alkalmazott fiatal erők, a haladó korral haladni kész és képes tehetségek uj lendületet adnak az ügynek, melynek élére állanak. Ily reménynyel és bizodalommal választottuk mi is a lelépettek helyébe a most beigtatandó fiatal, szép tehetségű s képzettségűnek ismert 2 tanárt, kiket, úgymint Gergely Károly és Elek Lajos urakat szabad legyen már az igen tisztelt közönségnek bemutatnom és őket felkérnem, hogy székfoglaló beszédeik megtartásával ünnepélyesen lépjenek be tanári hivatalukba, melyre elválasztattak. Révész Bálint, püspök. A székfoglaló beszédek felolvasása után. Tudós tanárok! Székfoglaló jeles beszédeitek megtartása után nincs másegyéb hátra, minthogy tényleg megkezdjétek hivataltokat s annak hű folytatására majd az egyházkerület szine előtt esküvel kötelezzétek magatokat. Mielőtt azonban ez történnék, szivem sugallata és kormányzói tisztem késztet, hogy a titeket elválasztott egyházkerület és helybeli egyház nevében üdvözöljelek — ha nem egészen is, de legalább főiskolánkban uj — pályátoknak kezdetén! Nagy és fontos a feladat, mely reátok vár: a gondjaitokra bizott ifjúságnak, a szülők s haza reményeinek nevelése, tudományos ismeretekben képzése, és szakpályájukra való készítése; különösen az ó-classikai nyelveknek megkedveltetése, melyek a tudományosságnak ma is kulcsaiul tekinthetők, és amelyekből a