Debreceni Szemle, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. szám - Leffler Béla: Petőfi hatása a legnagyobb svéd lírikusra
4 Leffler Béla : Petőfi hatása a legnagyobb svéd lírikus faj lődését a magyar szabadságharc nagy költője iránt, de alig meríthetett belőlük annyi impulzust, hogy Petőfiről egyórás előadást tarthasson. Ugyancsak még 1880-ban jelentek meg Karl Schöldström verskötete Dikter, „Költemények“ cím alatt, de ebben mindössze 10 Petőfi-fordítást találunk. Igaz ugyan, hogy a könyvecske címlapján a svéd zászló alatt lant és virágfűzér közepette egy könyvön Petőfi neve olvasható, mintegy jelezve, hogy a verskötet szerzőjének legkedvesebb könyve : Petőfi versei. Schöldström könyve azonban még egy széljegyzetben sem ad felvilágosítást Petőfiről. Lehet, hogy ezt fölöslegesnek tartotta, mert hiszen ekkor már számos újságcikk jelent meg a legnagyobb magyar költőről és szabadsághősről. A véletlen itt is segítségemre jött. Karlfeldt elhunyta alkalmából a vasterási könyvkereskedés, ahol a fiatal gimnazista könyveit és írószereit vásárolta, Karlfeldt-emlékkiállítást rendezett és a többek között kiállította a könyvszámláját is. Íme Sjöberg könyvkereskedő számlakönyvében az 1883. év októberéről ez olvasható : „Petőfi Dikter. Számlázva Possesionaten E. Eriksson Karlbo nevére.“ Ez volt Karlfeldt apjának a neve, akit a könyvkereskedő „possessionaten“-nak, tehát földbirtokosnak címez. Sikerült megtudnom, hogy a szűkszavú feljegyzés Ridderström Knut Ferdinand finnországi svéd író 1875-ben megjelent Petőfi-antológiájára vonatkozik.Címe a tizennyolc éves dalarnai parasztfiú, a vasterási latin iskola poétája megrendelte Petőfi első gyűjteményes svéd fordítását, hogy megismerkedjék költészetével, s hogy azután társai előtt is bemutassa. Itt jóvá akarom tenni húsz év előtt elkövetett hibámat, mikor Ridderström fogyatékos fordításairól meglehetős csípős megjegyzést tettem. Az akkoriban nagyobb föltűnést nem keltett könyvecske mégis nagy szolgálatot tett, mert abból ismerte meg Petőfit a nagytehetségű, fogékony lelkű svéd ifjú, akiből férfikorában Svédország ünnepelt nemzeti költője lett. Ridderström könyvében 60, illetőleg 70 fordítást találunk, mert Kertbeny nyomán Petőfi szalkszentmártoni kis versei közül tízet „Csillagtalan éjek“ közös cím alá foglalt. Az egyes fordítások címeinek felsorolását mellőzöm, mert azok pontosan megtalálhatók Vikár Béla kitűnő dolgozatában.10 Azt azonban fel kell említenem, hogy Ridderström antológiáját „Az én Pegazusom“ c. költeménnyel vezeti be, épúgy mint Karlfeldt második verskötetét az előbb felolvasott beköszöntővel. Ridderström gyűjteményében megismerkedett Karlfeldt Petőfi legszebb leíró költeményeivel, hogy csak egynéhányat említsek : A Tisza, A felhők, A gólya, A puszta télen, Füstbe ment terv, A csárda romjai stb. Ezek a versek még gyenge visszhangjukban is nagy hatást tehettek a természetimádó Karlfeldtre. Hiszen az egyik hangszer is képes rezonanciára bírni a közelében lévő másikat, mennyivel érzékenyebb az emberi lélek ! A messze dalamnai termékeny völgyek fia egyszeriben rokonhangokat talált a magyar Alföld mesteri leírójánál. Petőfi költészetének zenéje, mely hosszú évtizedek után csak csonkán, elhalkítva 8 L. Petőfi Svédországban c. dolgozatomat, 8—1l. 1. 9 Petőfi Svédországban, 10—11. 1. 10 Petőfi a világirodalomban, P. K. XXVII—XXVIII. 241—263. 1. __