Debreceni Szemle, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. szám - Leffler Béla: Petőfi hatása a legnagyobb svéd lírikusra
Leffler Béla : Petőfi hatása a legnagyobb svéd lírikusra. Petőfi költészetét, hogy a svéd poéta erős lelki rokonságot érzett a hazája védelmében hősiesen elesett magyar költővel. Ez a föltevésem csak jobban megerősödött, mikor Karlfeldt versköteteit sorra átolvastam. (Nem volt termékeny költő, mindössze hét verseskönyve jelent meg 35 év alatt.) Nem Petőfi-utánzatokra találtam, de egy olyan tiszta hangú, őszinte költői lélekkel ismerkedtem meg, mely alapvonásaiban megegyezett a mi legnagyobb nemzeti lírikusunk lelkületével. Ami őket elválasztja, az természetesen az idő távolsága, a faji különbözőség és az egyiknél a mindent átfogó sokoldalúság, míg a másiknál a szűk környezetben való koncentrálódás. Évekig kellett türelemmel várnom, míg tárgyi bizonyítékokat is szereztem ahhoz a merész feltevésemhez, hogy Karlfeldt csakugyan ismerte és nagyrabecsülte Petőfi Sándor költészetét. Ruben G:son Berg, szorgalmas irodalomtörténetíró, aki különben 1923. év januárjában a Stockholmban rendezett Petőfiemlékünnepen előadást tartott, egyik dolgozatában megemlítette, hogy Karlfeldt gimnazista korában előadást tartott a vásterási ifjúsági önképzőkörben Petőfi Sándorról, íme, az első konkrét kapcsolat megvolt Karlfeldt és Petőfi között. Ruben G:son Berg adata nyomán megpróbáltam megszerezni Karlfeldtnek ezt az ifjúsági dolgozatát, azonban a vásterási latin gimnázium levéltárában csak az önképzőkör jegyzőkönyveit, valamint az ifjúság által kiadott időközi folyóiratnak a ,,Gymnasisten“-nek néhány példányát őrizték meg. A jegyzőkönyvek egyikében azután ráakadtam arra a feljegyzésre, hogy Axel Eriksson — ez volt Karlfeldt eredeti neve — 1883 november hó 3-án előadást tartott Petőfi Sándor magyar költőről. Az előadás tartalmát a jegyzőkönyv nem ismerteti és arról sem tartalmaz semmi feljegyzést, hogy az nagyobb sikert vagy feltűnést aratott volna. Meg kell jegyeznem, hogy ezek a jegyzőkönyvek csak szűkszavú feljegyzések az ifjúsági összejövetelekről. Valószínű, hogy Karlfeldt szabadelőadást tartott, melynek keretében az ifjú elnök néhány Petőfi-verset is felolvasott. Mikor erre vonatkozólag Karlfeldtet Stockholmban 1928 telén az akkori pénzügyminiszter, Wohlin estélyén megkérdeztem, azt válaszolta, hogy nagyon régen volt már az és bizony arra vonatkozó jegyzetei elvesztek. Itt meg kell jegyeznem, hogy Axel Eriksson diák a vásáorási latiniskola legjobb szavalója volt és két ízben is megválasztották az önképzőkör elnökének. Mikor az érettségi vizsga sikeres letétele után megvált az iskolától, az önképzőkör egyik jegyzőkönyvében meleg szavakkal búcsúzik el tőle. Honnét ismerte Karlfeldt Petőfi verseit ? Talán Kertbeny fordításai kerültek az ifjú gimnazista kezébe? A véletlen ugyan Vásterásra is sodorhatott egy példányt Kertben a Petőfi-fordításaiból, de miért kell éppen német Petőfi-fordításokat keresnünk, amikor Petőfi már svéd nyelven is megjelent. Ridderström már 1875-ben kiadott 10 Petőfi-fordítást, néhány év múlva pedig a kiváló műfordító Viktor Emanuel Oman fordított le igazi művészettel néhány Petőfi-verset. E néhány fordítás azonban legfeljebb felkelthette az ifjú gimnazista figyelmét és érdek- 7 Svenska Dagbladet, 1920 nov. 21.