Debreceni Szemle, 1940 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 12. szám - Tóth Ervin: A régi magyar fametszőművészet története

322 Tóth Ervin : A régi magyar fametszőművészet­ volt ebben a szakmában. A képeslapok annyira megrohamozták, hogy saját művészi gondolatainak a kifejezésére — bármennyire is érezte, hogy többre hivatott, mint az állandó utánzásra, vagy átköltésre (pl. a festményt fametszetté átformálni, úgy, hogy a színek is érvényre jussanak a fehér-fekete különböző árnyalataiban) — már nem jutott ideje. 1874-ben Petőfi első díszkiadásához Than, Jankó, Keleti, Mészöly és Greguss festményei után készít állandóan nagyítóüveg segítségével facsimiléket. E munkájának sikerére a kormány az Országos Mintarajz­­iskolában fametszési szakosztályt állít fel s a vezetésével őt bízza meg. 1883-ban ugyanezzel a minőséggel az Iparművészeti Iskolába helyezik át. 1876 óta ahány fametszet csak nálunk készül, mind az ő keze, vagy tanítványainak a munkája. Az illusztrált tankönyvek és szakmunkák nagy tömegében előkelő hely illeti meg Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben magyar részének fametszet-sorozatát. Mintegy 1600 lap. Mind az ő vezetése alatt érkezett el a befejezésig. Morellinél a méret sem sokat számított. Lelkesedett szakmájáért és a sok siker jogosan növelte önbizalmát. De még így is meglepte híveit, amikor Feszty Árpád A magyarok bejövetele c. körképét 5 és fél méteres falemezre véste. A 80-as évektől, amikor a magyar képesújságok, illusztrált könyvek terén erősebb munka indult, Morelli külföldi iskolázottságát teljes erő­vel állította a cél szolgálatába. Tengernyi fametszetét csak körvonalazni lehet, mert ezer és ezer, hihetetlenül gondos fakarcolat alusza álmát a könyvek, folyóiratok és albumok papírjain. A magyar műmást­­készítő fametszés valójában ővele kezdődött, vele ment át virágzásba s egyszersmind vele is fejeződött be. A magyar grafikának e fejezetét ez az egy olasz hangzású szó tölti ki : Morelli.15 1900-ban részt vett a párizsi világkiállításon, 1902-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1905-ben pedig az Iparművészeti Iskola igazgatói címét. A m. kir. posta megbízásából levelezőlapok céljaira 10 színes fa­metszetet készített újabb magyar történelmi festmények után, sőt Vágó, Benczúr rajzairól is. E színes metszetein kívül van egy öt szín­ben sokszorosított műlapja az Iparművészeti Múzeum egyik majolika tárgyáról. Ismételjük : Morelli még életében megérte fametszőstílusának a halálát. Működését a fototechnika fölöslegessé tette. Utolsó éveiben már csak egy-két oklevelet s tankönyvet illusztrál. Ő, aki tónusmetsze­teiben versenyre kelt a festővel, sőt értékben néha még felül is múlta azokat, végignézhette az általa képviselt stílus haldoklását, s bukását. Morelli műintézetében segédkeztek, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia képeinek elkészítésében — ami felért egy második Miksa császár-féle vállalkozással­­, Balecz István, Bajkovecz Mihály és Ipoly Sándor festő-grafikus, akinek korai halálával 1902-ben jogos remé­nyek hervadtak el. Sokáig a berlini Bong-cégnek dolgozott. Gyenge szervezete nem bírta a facsimile-fametszés fárasztóan aprólékos, erős idegrendszert kívánó munkáját s vésőjét hamarosan félre kellett tennie. Ugyancsak az Osztrák-Magyar Monarchia című nagyarányú vállalatnál volt szükség Buccarich Emil hozzáértésére is. A Mintarajz Iskolában és 13 N.-nel jelzett cikk (Művészet, 1909). Morelli Gusztáv.

Next