Debreceni Szemle, 2000 (8. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL - Papp Klára: Ezer éve Európában

648 A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL „Ezer éve Európában” A Debreceni Egyetem Történelmi Inté­zete a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormány­zatával és a Hajdú-Bihar Megyei Önkor­mányzattal közösen 1999 tavaszán hatá­rozta el, hogy a magyar Millennium je­gyében rendezi meg az "Ezer éve Európá­ban" című nemzetközi konferenciát. A szervezők sikeres pályázata nyomán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a konferenciát a millenniumi év kiemelt or­szágos rendezvényeinek sorába emelte. (Az együttműködő intézmények maguk is jelen­tős anyagi hozzájárulást nyújtottak a szak­mai fórum létrejöttéhez, amelyet a DKV Rt. és a Tourinform is támogatott.) A 2000. szeptember 28-30. között tar­tott rendezvény társszervezői jól repre­zentálják a Történelmi Intézet nemzetközi kapcsolatait: a kolozsvári (Cluj-Napoca) székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület, a pozsonyi (Bratislava) Komenskÿ Egyetem Szlovák Történeti Tanszéke, az Eperjesi Egyetem (Predov) Egyetemes Történeti Tanszéke, a Babeș-Bolyai Egyetem nagy­váradi (Oradea) Görög-Katolikus Teoló­giai Intézete, a clermont-ferrandi Blaise- Pascal Egyetem mellett a Debreceni Re­formátus Hittudományi Egyetem kapcso­lódott be hivatalosan is a szervezésbe. Az 56 előadó egyharmada külföldi egye­temet vagy kutatóhelyet (az előbbieken kí­vül Novi Sadot, Rostockot, Brnot, Moszk­vát és Leicestert) képviselt, harmaduk a hazai tudományos élet (a budapesti, a mis­kolci, a szegedi egyetem, az egri főiskola, a nagykőrösi, a tatai és a nyíregyházi mú­zeum) jeles képviselőiből állt, míg a többi résztvevő a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi, Történelmi és Jogi Intézetét va­lamint a Református Hittudományi Egye­temet reprezentálta. A résztvevők szakítani kívántak a hagyo­mányos politikai-eseménytörténeti megkö­zelítéssel. Az interdiszciplinaritás jegyében kívánták bemutatni a magyar államiság ezer éves európai jelenlétének társadalom és mentalitástörténeti, művelődéstörténeti vonatkozásait, az egyház és vallástörté­neti hatásokat, a Közép- és Kelet-Európát a fejlett Nyugathoz kötő gazdaság és tár­sadalomtörténeti folyamatokat egyaránt. Gondot fordítottak arra is, hogy ráirá­nyítsák a figyelmet a történeti Magyaror­szág keleti régiójának problémáira, fejlő­désének sajátosságaira, európai kötődé­seire. Arra törekedtek, hogy a magyarság európai helyéről, szerepéről valamint kapcsolatairól és szándékairól meglévő ismereteket bővítsék, s az esetleges hibás beidegződéseket megváltoztassák. A konferencia három nagy történeti korszakra kívánt összpontosítani. A kö­zépkori szekció a magyar államiság kiala­kulásának külső és belső feltételrendsze­rét, korai fejlődésének társadalmi, gazda­sági, kulturális és mentalitásbeli aspektu­sait tekintette a vizsgálatok tárgyának. Be kívánta mutatni az európai folyamatokba illeszkedés feltételeit és lehetőségeit, utal­va a korabeli keresztény világ magyarság­ról alkotott megítélésének változásaira is. Nemcsak a szigorúan vett történetírás, ha­nem a társtudományok, az irodalom, a mű­vészettörténet, a heraldika kapcsolódó ered­ményei is érdeklődésre tarthattak számot. A koraújkori szekció a magyarországi történeti fejlődés eltéréseit vizsgálta a XVI-XVIII. században. Választ keresett arra a kérdésre, hogy a politikai széttago­lódás és az idegen uralom milyen érte­lemben és mélységben volt képes befo­lyásolni a magyar gazdaság és társadalom változásait. Vizsgálta, hogy a nehézségek

Next