Debreceni Szemle, 2000 (8. évfolyam - Új folyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL - Papp Klára: Ezer éve Európában
648 A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL „Ezer éve Európában” A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal közösen 1999 tavaszán határozta el, hogy a magyar Millennium jegyében rendezi meg az "Ezer éve Európában" című nemzetközi konferenciát. A szervezők sikeres pályázata nyomán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a konferenciát a millenniumi év kiemelt országos rendezvényeinek sorába emelte. (Az együttműködő intézmények maguk is jelentős anyagi hozzájárulást nyújtottak a szakmai fórum létrejöttéhez, amelyet a DKV Rt. és a Tourinform is támogatott.) A 2000. szeptember 28-30. között tartott rendezvény társszervezői jól reprezentálják a Történelmi Intézet nemzetközi kapcsolatait: a kolozsvári (Cluj-Napoca) székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület, a pozsonyi (Bratislava) Komenskÿ Egyetem Szlovák Történeti Tanszéke, az Eperjesi Egyetem (Predov) Egyetemes Történeti Tanszéke, a Babeș-Bolyai Egyetem nagyváradi (Oradea) Görög-Katolikus Teológiai Intézete, a clermont-ferrandi Blaise- Pascal Egyetem mellett a Debreceni Református Hittudományi Egyetem kapcsolódott be hivatalosan is a szervezésbe. Az 56 előadó egyharmada külföldi egyetemet vagy kutatóhelyet (az előbbieken kívül Novi Sadot, Rostockot, Brnot, Moszkvát és Leicestert) képviselt, harmaduk a hazai tudományos élet (a budapesti, a miskolci, a szegedi egyetem, az egri főiskola, a nagykőrösi, a tatai és a nyíregyházi múzeum) jeles képviselőiből állt, míg a többi résztvevő a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi, Történelmi és Jogi Intézetét valamint a Református Hittudományi Egyetemet reprezentálta. A résztvevők szakítani kívántak a hagyományos politikai-eseménytörténeti megközelítéssel. Az interdiszciplinaritás jegyében kívánták bemutatni a magyar államiság ezer éves európai jelenlétének társadalom és mentalitástörténeti, művelődéstörténeti vonatkozásait, az egyház és vallástörténeti hatásokat, a Közép- és Kelet-Európát a fejlett Nyugathoz kötő gazdaság és társadalomtörténeti folyamatokat egyaránt. Gondot fordítottak arra is, hogy ráirányítsák a figyelmet a történeti Magyarország keleti régiójának problémáira, fejlődésének sajátosságaira, európai kötődéseire. Arra törekedtek, hogy a magyarság európai helyéről, szerepéről valamint kapcsolatairól és szándékairól meglévő ismereteket bővítsék, s az esetleges hibás beidegződéseket megváltoztassák. A konferencia három nagy történeti korszakra kívánt összpontosítani. A középkori szekció a magyar államiság kialakulásának külső és belső feltételrendszerét, korai fejlődésének társadalmi, gazdasági, kulturális és mentalitásbeli aspektusait tekintette a vizsgálatok tárgyának. Be kívánta mutatni az európai folyamatokba illeszkedés feltételeit és lehetőségeit, utalva a korabeli keresztény világ magyarságról alkotott megítélésének változásaira is. Nemcsak a szigorúan vett történetírás, hanem a társtudományok, az irodalom, a művészettörténet, a heraldika kapcsolódó eredményei is érdeklődésre tarthattak számot. A koraújkori szekció a magyarországi történeti fejlődés eltéréseit vizsgálta a XVI-XVIII. században. Választ keresett arra a kérdésre, hogy a politikai széttagolódás és az idegen uralom milyen értelemben és mélységben volt képes befolyásolni a magyar gazdaság és társadalom változásait. Vizsgálta, hogy a nehézségek