Debreczen, 1878. január-június (10. évfolyam, 1-121. szám)
1878-04-08 / 69. szám
1878. X. évfolyam. 69. szám. Hétfő, ápril 8. JIV.------------------------------------<<*Mb Megjelen hetenkint ötször: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton. Előfizetési pénz 8 minden közlemény : FŐ-PIACZ, VECZKY - HÁZ FÖLDSZINT a szerkesztőségbe bérmentve küldendők. Előfizethetni helyben : TELIFIGDI K. LAJOS és IQ. CSÁTHY KÁROLY könyvkereskedésében e a szerkesztőségnél. — */ MgyébQtt a ponta hivatalok utján. A /I «fleforeezen-vedéit! „fft&getlesaséul paríu ktfaBlttnge. Bélyegdij: minden beigtatásért külön 90 kr. „Nyilt-térb-en megjelenő közlemény oÜmsábori petit sora 15 kr. Nó» vagy bérmentetlenül beküldött kéziratok nem «ételnek tekintetbe. — Úgyszintén kéziratok sem adatnak vissz.a. y.r íí r — 82eté81 TV1 /111T1 TTI^Ty TfTKY Helyben és postán küldve: jfil ||| '*| g. r ^Tl| ■ ma vg § i $ ügy tvr« in frt — kr. Nnftyed <vr« 2 fr» So kr. flll JHO M&a JBs JSR JSf JmL ffl8LJ|JSl Bbfce. —JH jáflf Jt J Fél évre S „ _ . Kgje» 9,i.n „ »* . WSBBtS^^ fwfjfffilffill WBKKKB^ MBBMMY HUBHSHKI Hilll Y‘& a POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT HÍRLAP. r---------------------* Hirdetési díj: ÖthasAbofl petitsorért 5 kr. Nagyobb terjedelmű, mint szintén több Isbell hirdetések, alku szerint a legolcsóbb érért. Efe,. Széchenyi István gr. 1861 ápr. 8. Még csak rövid 17 éve, hogy „keresztül nyilalott a hazán“ e hir : Széchenyi meghalt! Akkor az egész nemzet öltött. Sirt apraja, nagyja, mert érezte gyászt mindenki, hogy ma a „legnagyobb magyar“ szive szűnt meg dobogni. Óh nagy volt akkor még a magyar is. Egy érzelem forrasztotta össze. Együtt örült a hajnal hasadásának, együtt gyászolta a nap lehanyatlását. Akkor még nem tudtak a magyarral Bécsből oly könnyen mindent elhitetni, bárha a magyar nemzet kegyelete oda tapadt is Bécs tövébe, a döblingi tébolydába. Őrültnek mondták azt a férfiút, kit mi imádtunk. Hiába állott elő a tébolydából hatalmas „Blick“-jével, ép szellemének e remek alkotásával. És aki a szellemvilágban magasztos ur tudott lenni, annak a nagy oly léleknek porsátorát megsemmisité — egy golyó. Ne lebbentsük fel a vérző seb fátyolát. .... Tizenhét éve ! Ma ömlött vére ! Szenteljünk pár könyet annak emlékének, a ki egy nemzetnek fájdalmát hordta keblében. De nem. Fere a könyekkel. Hadd maradjon elfojtva a bánat. Lelkesedést merítsünk az ő szelleméből a további küzdelemre. Az ő dicső lelke példányképül állhat előttünk örökre. Nem hajolt az meg Bécs előtt, hanem kész volt inkább megtörni. Bár jellemszilárdsága maradt volna nemzetünkre örökségül! Komédia Debreczenben. Molnár György Noo. 2. vendégszereplése. (S. B.) Tisza Kálmán úrnak és Molnár Györgynek agyában hirtelenül megvillant a nagy fontosságú dolog, hogy immár küszöbön állván a képviselőházba küldetés idejének lejárta, jó lenne előlegesen is a kapacitáció útjára lépni, hogy a választóközönség valahogy el ne feledje ebben a zavaros időben, miszerint neki még képviselője is van. E végből Molnár György úr meghívta a pártot „értekezletre“, és miután kijelenté, hogy nem mint beszámoló képviselő beszél, előhozta azt is, hogy most minden fontos dolog élőre van állítva, ennek folytán nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnapi nap, mindazáltal legyen nyugodtan mindenki. Mindezen dolgokat meghallgatván a párt, hogy a lelkesedés piaczára ragadtassanak a jelenlevők, a szónok úr megkérdezi a pártot, hogy megengedi-e neki, ha a haza létkérdése a koczkán forogva : meg fogja szavazni az önvédelemre szükséges eszközöket? Ez az egyetlen passus az, amit a pártnak jelenlevő töredéke éljenzéssel fogadott ; ez pedig nem lehet bizalmi szavazat, mert ugyanazt minden magyar ember megszavazza a képviselő úrnak, s azt tenni, amire „engedélyt“ kért, kötelessége. Sokkal magasztosabb lett volna képviselő úr küldetése, ha az ilyen tudatalevő dolgok elbeszélése helyett azt kérdezte volna a párttól, hogy hát az önálló bankot ne állítsák-e fel ? Jobb lett volna, ha a szónok felvilágosítást ad arra nézve, hogy a belügyminiszter úr ő velük egyetemben miért hazája és a magyar nemzet érdekei ellen cselekszik, s miért nem inkább az orosz terjeszkedés ellen ? ! Czélszerűbb lett volna, ha összeadva előterjeszti azon népjog és nemzetellenes tetteket, melyeket az utolsó választások óta tettek az országgyűlésen, az alkotmány egyenes arczulcsapására. S e párt jelenlevő része helyesebben jár el, ha ezekről kíván vóla tudomást szerezni. De hát némának az apja sem szolgálhat, s így Molnár György ur szerencsésen kiküzdött a szábából, miután a jelen volt pártrész feltétlen bizalmat szavazott mind neki, mind a renegát miniszterelnöknek. Ez aztán a dicső párt! Úgy osztogatja a rendkívüli fontosságú és következményű szót, a bizalmat, mint valami névjegyet. És ez az, ami a mai szabadelvű pártban szomorú volta daczára is kaczagni való. E párt felől ugyan a hazának minden jogát Bécsnek lehet adni. Lehet ezt jogtipró oroszhoz lánczolni, lehet ellenében kancsukát alkalmazni, lehet minden jogától megfosztani, ez engedelmeskedni fog, szolgai meghunnyászkodással kezet fog csókolni, csak mindezeket egy és ugyanazon személy, a sirásó elnökminiszter tegye ! Csekély véleményünk szerint, bármily rózsás színben festette volna is a képviselő úr a jövő idő eseményeit , pártnak kötelessége lett volna megkérdezni, hogy hát micsodás indokból kiáltott hozsannát a közelmúlt megbélyegző eseményeire, melyeket az egész nemzet hangos tiltakozás közben vészthozónak nyilvánított ? Kötelessége lett volna megkérdezni a jelenlevőknek, hogy micsoda hasznot lát a hazára hárulni a kiegyezés folytán előállott gyarmati szerep elvállalásában ? Ha igy cselekedtél volna jelen volt párt töredék ! akkor jogod volna a létezéshez. De igy, midőn az embereid által a sárban meghurczolt zászlót minden borzadás nélkül tánczolod körül, s midőn a haza megsemmisítésének szörnyű munkáját helyesled : nincs, létjogosultságod, s az általad pazarul osztogatott bizalmi szavazat magától elesik. A párt, illetőleg az értekezlet, maradandó emléket akart viscenírozni, s komédia lett belőle. Mert lehet-e másnak nevezni a bizalom kimondását akkor, midőn az a kormány az alkotmányos formák megkerülésével elnyomja a népnek jogait ; az ipart, kereskedelmet kiveszi a haza népének kezéből, és azt idegen államnak adja ; az országot hallgató beleegyezéssel természetellenes szövetséghez lánczolja ; elöl mindent, ami nemzeti, pártját fogja mindennek, ami idegen; hadsereget tartat, mely, nem akarva ugyan, de a tétlenségre kárhoztatással elősegíti a hódító orosznak népeket ölő czéljait, stb. S a debreczeni szabadelvű párt ennek a kormánynak mondja, hogy csak ölj, rombolj tovább? ! Tragikomédia ' Az ellenzéki „pártok“ fúziója, hála az igazság istenének, most már — szerencsésen meghiúsult. Meg is utálta már a nemzet a fuzionális komédiát. Hanem a nemzet talán valahára majd átlát már a szitán. Két út lehet itt a tömörülésre : osztrák vagy magyar pártra. Mi a nemzeti önállóság eszméjének lobogója alatt állunk : aki ezt valósitni sorakozzék hozzánk. Ne komédiázzunk akarja, a fúzióval. Egyesüljünk őszintén a magyar érdekek mellett! Tisza már gondoskodik. A szalontai kerületben Fónagy szolgabírót akarja felléptetni Simonyi Lajos b. ellen. Jobb volna pedig, ha a kormányelnök előbb magának gondoskodnék kerületről, azután másnak. A képviselőház már e héten megkezdi húsvéti szünidejét. A szombati ülésben a fuzionális pártalakulások támadtattak meg pártunk részéről. Simonyi Ernő kijelenti, hogy szívesen tömörülne a közjogi ellenzék alapján. Ez értelemben nyilatkozott lapunk is már előbb e kérdésben. k. a. Homokról egy igen becses gyorsirászati lapot a „Kezdő Gyorsíró“ 3-dik évfolyamát volt szives jutalmul küldeni. Fogadja az egylet nevében e müvelt lelkű k. a. hálás köszönetünket. A választmány. A debreczeni czukorgyári részvénytársulat tekintetes igazgatósága a debreczeni kereskedelmi iskola alap javára 25 frtot, a debreczeni kereskedői kóroda alapja javára pedig szinte 25 frtot szíveskedett adományozni , mely kegyes adományaiért fogadja hálás köszönetemet. Szepessy Antal kereskedőtestületi elnök A kegyelet oltára Nyílt köszönetek. A debreczeni takarékpénztár tek. igazgatóságától 44 frt 33 kr. a főiskolabeli szegénytanulók segélyezésére ; a debreczeni ipar és keresk. bank tek. igazgatóságától pedig a főiskolai convictus részére 10 forint küldetvén benevezett pénzintézeteknek a szegény tanuló ifjúság érdekében tett ezen adományokért őszinte köszönetét fejezi ki a főiskolai igazgatóság. A debreczeni takarékpénztár-egyesület folyó évi márczius 24-dikén tartott tekintetes közgyűlése a debreczeni kereskedelmi iskola részére 20 frtot, a kereskedői kóroda részére szintén 20 frtot szíveskedett adományozni, mely kegyes adományaiért fogadja hálás köszönetemet. Szepessy Antal testületi elnök: A debreczeni czukorgyár-részvénytársulat tekintetes igazgatósága a kereskedő ifjak önképző egylete alaptőkéjére 25 frtot adományozott, melyért van szerencsém választmányunk nevében hálás köszönetet nyilvánítani. Ifj. Kardos László elnök. A debreczeni gyorsíró egylet által e hó 7-én tartandó versenyirásra Kanizsay Lina Apróság. („Bolond Istókéból.) Az már igaz! — Mégsem járja úgy dehonesztálni Tiszát, mint az a kurucz Németh Bérczi tette, mikor Gehringerhez hasonlította ? —■ No ? — Hiszen Gehringer mi báró volt, Tisza pedig gróf esz. Szokoly Viktor nőtársunknak, kinek a lovait a napokban ellopták, azzal a jó tanácsosal szolgálunk, hogy lovait ezentúl adja Aignerhez bizományba, könyveit pedig kösse be az istállóba, igy aztán egyikben sem lesz semmi kár „Békét hirdet időnk s e hitét bizonyítja tanukkal. Armstrong, Krupp, Whitehead gyárai, lásd, a tanuk!' Mező-Turzó! Írják nekünk, hogy ott a reform, gyülekezet tagjai közül több ezer egyházadót fizető, — egy a felsőbb egyházi hatósághoz felterjesztendő kérvényt adott be az egyháztanácshoz, melyben meghatóan ecsetelvén szomorú helyzetüket, s templomuknak vasárnap és ünnepnapokon is üres voltát, azon fiúi és leányi kéréssel járulnak az egyháztanácshoz, hogy oladatolt kérelmüket támogatva, — kérje az egyházkerülettől az őket annyira sújtó ítéletének megváltoztatását, s hogy felejthetetlen kedves papukat tiszteletes Turgonyi Lajost, kinek az Ítélet szavai szerint megvan engedve, hogy bárhol is pap lehessen — ők a legközelebbi papválasztás alkalmával ismét megválaszthassák, hogy így egyházunknak már két év óta eltűnt belnyugalma elvalahára ismét helyre álljon. Annyival is inkább esedeznek ezen bizalmas kérésük meghallgatásáért, miután kedves lelkészük tőlük elszakittatása óta idejét szellemi tovább képzésére a budapesti magy. kir. egyetemen elnyert tanári oklevél megszerzésére forditá. De még maga a legpuritánabb skót egyház is, melyre a magyarországi egyházkerületek, s különösen e tiszántúli egyházkerület is annyira szeret hivatkozni — a legnagyobb lelkészi vétségekben is egy vagy legfölebb másfél évre függesztik fel hivatalától a lelkészt, mely idő alatt, ha az bizonyságát adta megbánásának, s erkölcsi javulásának, egész ünnepélyességgel helyezi be ismét hivatalába az egyházi felsőbbség. Tiszteletes Turgonyi Lajosnak pedig ha voltak is emberi gyengeségből származott tévedései, azok nem erkölcstelenségből eredtek, s azokat egészen elfeledtetik, sokoldalú lelkészi kitűnő tulajdonságai, s páratlan szónoki tehetsége. Az ő elitéltetésével az egyház van leginkább sújtva és nem ő, mert ő lehet máshol pap. De az egyház oly kitűnő és a túriak előtt kedves lelkészt sehol sem talál, s igy az egyház lenne csak elviselhetlenül büntetve. Mi hisszük, hogy az egyházkerület komoly figyelmére veszi a mezőturi népes gyülekezet eme lelkésze iránti nagy ragaszkodását, s szeretetét tolmácsoló kérését, s az ott uralkodó békétlenségek kielégítése szempontjából is — a keresztyéni erénynek megfelelőleg — a hívek óhaja szerint módosítja ítéletét. Az idő úgyis megváltoztatta már e tekintetben a körülményeketnél és ezek általános szervezése. 4. Az ipartörvények a segédekre vonatkozó részeinek revíziója érdekében teendő előterjesztés. 5. Az iparos-segédek ismétlő oktatása és továbbképzésére vonatkozó miniszteri megállapodások életbeléptetése és kiterjesztése érdekében teendő előterjesztés. 6. Az iparos-segédek adójának kivetése és beszedése körül követendő rendszeres eljárás érdekében teendő javaslat. 7. A kis takarékpénztáraknak (penny-bankok) az iparos-ifjúsági egyletek keblében való életbeléptetése. 8. A jövő vándorgyűlés idejének és helyének meghatározása. 9. A munkakiállítás bírálóbizottságának részbeni megválasztása. 10. Indítványok. Mind e kérdésekre vonatkozólag alólioztak kész előterjesztéseket, illetőleg javaslatokat fogunk tárgyalás végett beterjeszteni. Kérjük tehát a t. szaktestületet, hogy e gyűlésen való képviseltetése tágságu kérdésekben hozandó által e nagyonhelyes határozatokra befolyni szíveskedjék. Netaláni indítványok julius hó 1-ig alóíirt bizottsághoz írásban beterjesztendők. A vándorgyűlésre küldendő képviselők neveit legkésőbb május hó 20 ig kérjük velünk intézkedés és tudomásulvétel végett közölni. — Végül bizalommal kérjük a t. szaktestületet, hogy ezen közérdekű ügyet és ezzel kapcsolatosan a Csabán tartandó munkakiállítás ügyét is meleg pártfogásába venni és támogatni kegyeskedjék. Gelléri Mór, Rainer Ferencz, vezértitkár, elnök. BUDAPESTI HÍREK. Rózsa István kivégzése ápr. 27-ikére van kitűzve. A kivégzés nem a megyeházban, hanem Új-Pesten fog eszközöltetni. A Józsefvárosban kire járt, hogy egy asszonyt tetszhalott gyanánt akarnak eltemetni. A nép kivonatára a temetés elhalasztatott más napra. Ekkor a halottkém konstatálta, hogy az bizony tegnap is meg volt halva. SaráCz Antal pinczér a Damjanics-utczában levő Dőry-féle ház előtt főbe lőtte magát. Kovács Gyula és Egressy Ákos a nemzeti színház új tagjai legközelebb fognak fellépni. Hogy minő darabokban, az még tudva nincs. A királyné a Zsengeri Samu budapesti fővárosi tanító által szerkesztett neki ajánlott Pestalozzi „Lénárd és Gertrud“ czimü népnevelési könyvek magyar forditását elfogadta s Zsengerinek elismerését nyilvánította. Ipar-kereskedelem. A magyar iparos-ifjúsági egyleteknek a múlt év május havában Veszprémben tartott vándorgyűlése elhatározta, hogy az iparosifjúság külügyeinek előmozdítása érdekében időről-időre vándorgyűlések tartandók, s ilyennek legközelebbi megtartására B.Csabát tűzte ki. Úgy a programm kidolgozásával, mint e gyűlés egybehívásával alulirt egyesület lévén megbízva, mély tisztelettel fordulunk a tisztelt szaktestülethez és kérjük, legyen szives magát a folyó évi június hó 9. és 10-ik napjain B.Csabán tartandó második vándorgyűlésünk alkalmából képviseltetni. A czél, mely bennünket e gyűlések összehívásában vezérel: az iparos ifjúság művelődésének és önsegélyezésének hathatós előmozdítása. Ehez képest a fölebbi napon tartandó vándorgyűlés napirendjét a következőkben állapítottuk meg: 1. A vezéregylet jelentése a lefolyt első évről. 2. Az iparos-ifjúsági egyletek nagyobb mérvű terjesztése. 3. A betegsegélyezési rendszer alkalmazása az egyletek Történelmi csarnok A főiskolai tűzoltó egylet. (Negyedik közlemény.) És épen csak ezért tartom nemcsak én, de sok más is, a debr. főisk. tűzoltó egyletet mind múltjában, mind jelenében nagyszerűnek, mert noha a nagyobb rész nem itt született, tehát nem a saját tűzhelyét védelmezte , azért mégis a legnagyobb ügybuzgalmat tanúsította ez minden alkalommal. Nem az önérdek sohasem vezette ez egylet tagjait, de az önzés nélküli szeretet volt az, mely éltette ezt századokon át, éltetni fogja még tovább is, erősen hiszem. Mert egyletnek, melynek oly szép múltja van, jövőjének is kell legalább olyannak lenni. Az első szakaszban röviden és hiányosan vázolhattam az egylet életét, mert bizony a meglevő egy-két adatot a gondolkozás segítségével kellett kipótolnom, mindenesetre a tűzoltó-egylet közszelleméből kifolyólag. E szakaszban azonban már több adattal rendelkezem, lévén már itt jegyzetek egyleti életünkről a meglevő jegyzőkönyvben. Azonban itt sem tudok mindent kimutatni, úgy a mint szeretném , mivel a történt jegyzetek nagyon hiányosak, csak a tagok nevei, tanszaka, eltávozás utáni állapota, azonban a mikénti működésről, az egylet mozzanatairól, még itt is igen keveset találok egész 1830-ig. Ettől fogva már többet ígérek , és ígéretemet be is fogom váltani. a) Szervezet Minthogy társulat törvények nélkül el nem lehet, ez általános elvet tudva, a tűzoltó egylet is törvényeket alkotott magának ; egyátalában nem a berlini tűzoltó egylet mintájára mint azt némelyek egyidőben hinni szerették , hanem saját körülményei tekintetbe vételével, annak minden mozzanataira kiterjeszkedvén tette azt, követvén azon régen meglevő alapszabályt, amely fennállott már akkor is, midőn még talán Berlinben nem volt tűzoltó egylet. És az igy szerkesztett alapszabályok a N. T.'s. T. tanárkar által — mint amely testület az ifjúságnak minden tekintetben felügyelője — megerősittetvén, emeltettek törvényerőre. A kezem alatt levő jegyzőkönyv négy első lapját már a megerősített alapszabályok foglalják el; mindenesetre latin nyelven fogalmazva, ez lévén e korban az ifjúság közt az érintkezési nyelv. Maga a jegyzőkönyv is latin nyelven van felvéve, egész 1834-ig , a midőn a márczius 1-ső napján tartott gyűlésen lett mondva, hogy ezután a honi nyelvünkön legyen vezetve. Majd az alapszabályzatra nézve is értekezések tétettek, hogy az nyelvünkre fordittassék át. Ugyanis 1842 nov. 26-ik gyűlésen inditványoztatott, hogy a társaságnak még 1806-ban latin nyelven megerősített törvényei az „idő lelkéhez“ alkalmazva magyarra fordittassanak. A mely fordítás és illetőleg javítás megtörténvén, akkori felügyelő Szűcs István ur által annak megerősítése következőleg juttatott az egylet tudomására. Ezen törvények, melyek az 1866-ik év márczius havának 5-ik napján latinul szerkesztve adattak volt a vizipuskások részére, most honi nyelvre a kihagyandók kihagyása mellett átaltéve, újólag megerősíttetnek. Az alapszabályok megismerése tekintetéből, mely talán sokak előtt érdekes fogna lenni, szeretném azt szóról szóra közleni, de hogy különben is hosszú ismertetésem terjedelméből ez által is veszítsen, nem szóról szóra, hanem csak tartalmában fogom előadni. (Folyt. köv.' Vettük az előfizetési felhist a tiszántúli reformált egyházkerület térképére, így hangzik : Bátor utalva azon kedvező fogadtatás által, melyben a sajtó, a Szász Domokos kolozsvári lelkész által tervezett erdélyi egyh. kerületi térképet részesité , bátorittatva a központon azon illetékes egyéniségek által, kiknek tervezetemet bemutatam — kivált miután erre főtiszteletü Révész Bálint püspök s királyi tanácsos ur pártfogását megnyerni szerencsés valék : elhatározom magamat tiszántúli reform, egyházkerületünk térképének közrebocsátására. Hasznos munkát véltem teljesíteni ezáltal. — Az uj politikai felosztás némely egyházmegyénket ugyancsak szétszakgatá, némelyek pedig magokba véve is oly nagyok, hogy régóta él azon óhajtás : vajha a kétfelé osztás által megkönnyíttetnék benne a kormányzás ! Zsinatunk pedig, mely egyházmegyéink rendezésére hivatott közeg, — a kedvező jelekből ítélve, már nemsokára lesz s ezen zsinatnak látnia kell, hogy a tárgy felől intézkedhessék — a dolgokat, a fekete pontokat, melyek egyházi életünkben küzdelmeket, lankadást vagy elszóródást idéztek elő. Statisztikai adatokat gyűjtöttem arra nézve, hogy feltüntetve legyen térképünkön is a lelkészállomás gazdasága vagy szegénysége. — A többire nézve azonban jónak láttam túl menni az erdélyi térkép által feltüntetteken. — Figyelemmel voltam a lelkészi állomások számára, a felsőbb iskolákkal biró egyházak feltüntetésére, a lélekszámra, a postaállomás s a postával nem biró egyházközségnek utolsópostájával összeköttetésére. A térkép előfizetési dija 1 o. é. forint, — mely hozzám, legkésőbb a május 12-kén tartandó egyházkerületi közgyűlés idejében juttatandó el. —Megjeleli julius közepén, vagy legkésőbben végén s minden előfizetőnek pontosan szét fog küldetni. Kelt H.-Szoboszlón, 1878. mártius hó. Zsigmond Sándor, h.szoboszlói ref. lelkész. Midőn a derék lelkész e közszükséget pótló kiadványára melegen felhívjuk a müvelt protestánsok pártoló figyelmét, egyúttal örömmel jelezzük, hogy Zsigmond Sándor elkészíti s kiadja még ez évben a titobi egyházkerület térképeit is. Nincs okunk kétkedni a vállalat sikerén. Kelet. Az oláh Gorcsakoff herczeg ismert fenyegetéseire a bessarabiai kérdést illetőleg, Károly román fejedelem a következőleg nyilatkozott: „Mondja meg bárki Gorcsakoff herczegnek, hogy a román hadsereget szét lehet ugyan törni, de m ig én élek, azt senki sem fogja lefegyverezni!“ Csak aztán a szavának állana A muszka. Az orosz kormány Waddington franczia külügyminiszternél panaszt emelt amiatt, hogy a franczia lapok a muszka kormányt rendkívül szidják. Waddington erre azt válaszolta, hogy az egyéni dolog. Tehát a muszka kormány már a lapok czikkeitől is fél. Még megérjük hogy a muszka szörnyből panaszkodó kis gyermek leend. Muszka hivatalos körökben a háborút elkerülhetlennek tartják, s reájuk nézve legkétségbeejtőbb az, hogy a szultánt szövetségre bírni semmi képen sem tudják. A törökök. Muzurus pasa, ki tudvalevőleg török nagykövet Londonban, egy angol államférfi előtt úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi török államférfiakról még csak gondolni sem lehet, hogy azon hatalommal, mely Törökországot szétdaraboló, szövetséget kössenek. Ami eddig a szultán és a nagyherczeg között megbeszéltetett, az csak személynek személyhez és nem államnak államhoz való közeledést jelent. De a nemzet szava az isten szava! Ausztria A „Liberia“ azt állítja, hogy Ausztria Triesztnél 12,000 főnyi figyelő hadtestet állít fel. A többi olasz lap megerősíti a csapatöszpontosítást, különösen Dalmátiában, Andrássyra rá jár a rúd ! A „Nordd. Alig. Ztg.“, Bismarck lapja, szemére veti, hogy Plevna eleste előtt miért nem vetette magát közbe a hadakozó felek közzé ? Ezt is megérte hát Andrássy, hogy Németországból hallja a jogos szemrehányást. Európa minden önérzetes embere nélkül róvja fel Andrássynak, hogy a diadalmas plevna