Debreczeni Ujság, 1929. november (33. évfolyam, 248-272. szám)

1929-11-01 / 248. szám

xxxm. Évfolyam. 248. szám 1929 NOVEMBER 1. PÉNTEK. ELŐFIZETÉSI Ara helyben és vidéken HÁROM PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ. EGYES SZÁM VÁSÁRLÁSÁNÁL ÁRA HÉTKÖZNAP 10 FIL., VASÁRNAP 20 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. I. E. T 141 ■ mjpygpip FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. FŐSZERKESZTŐI THAN GYUL SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIR. HERCEG­ UTCA 11. SZÁM ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 3-48. A NYOMDA TELEFONSZÁMA 3-47. KIADÓHIVATAL KOSSUTH­ U. 3., I. E. T 141 Kilenc kommunista . (In.) Öt nappal ezelőtt cikket ír­tunk a ..Városi Ellenzék­ listáiról és ez v­olt a' vezércikk cím­e: „Hat lel­kész, huszonnyolc szociáldemokra­ta.” Ezt a címet most így korrigál­juk: „Hat lelkész, tizenkilenc szo­ciáldemokrata és hat kommunista vezér.” A szokatlan felosztást az teszi in­dokolttá, hogy választási tanulmán­byaink újabb felfedezéssel gazda­godtak. Rájöttünk, hogy a politikai házasságkötés, mely Hegymegyéket összeadta a szakszervezettel, a leg­képtelenebb metallianszokon is túl­tesz. Azt mondhatnánk, hogy kezd a névsornak gerszliszaga lenni. Ők ugyan azt hirdetik, hogy búzakenye­­ret, tésztát, sőt kakastejjel sütött fe­hércipót is hoznak, mi másfajta illa­tot érzünk. Olyasfélét, mint tíz év­­vel ezelőtt, amikor négy héten ke­resztül ricsettet ebédeltünk... A „Városi Ellenzék“ listái nyol­­cadrészben a bolsevizmus hőskorát képviselik. Hogy adatokkal is szol­gáljunk: a függetlenségi, negyven­­nyolcas és szociáldemokrata párt ki­lenc jelöltje 1919 márciusában ala­pozta meg politikai karrierjét, így például Török Gábor, Laboncz And­rás, Szabadi János, Gyányi József, Holló János és Vági István direktó­riumi beltagok voltak. Kovács Lajos mint tanügyi népbiztos, Pányoki La­jos mint direktóriumi titkár, Pap Já­nos pedig mint a közoktatásügyi népbiztosság titkára fejtett ki mara­dandó emlékű tevékenységet. Független polgárok! Függő mun­kások! Értitek ennek a jelentőségét? Tudjátok-e, hogy a másik hatvan­­három jelölt vállán egy egész kom­munista direktórium kerülhet be a város parlamentjébe?! Tudjátok-e, hogy ennek a névsornak egynyolca­dát a szovjet­ szocializmus szolgál­tatja? Az a szellem, mely Kun Béla, Kunfi, Pogány József és Szamuelli égisze alatt Debrecen történetének legszomorubb korszakát képviseli? Azt az időt, mely betetőzte a ma­gyar tragédiát, melynek borzalmait és ezer nyomorúságát elfelejtenünk sohasem szabad... Itt már nem be­szélhetünk „alkalmi“ szövetségről vagy politikai taktikáról, itt nincs helye magyarázkodó kortes-fecse­gésnek: ez ki nem reparálható el­tolódás, mely politikai megsértése a törvénybe iktatott Kossuth nevének. Ilyen játékot nem lehet folytatni his­tóriai jelszavak alatt. Hogy a de­mokráciát nemzeti­ szintire, rózsa­színre, vagy tulipirosra festjük, az kinek-kinek az ízlésétől függ. Azt azonban, hogy kommunista direk­torokat piros-fehér-zöld zászlókkal, Kossuth-kokárdákkal és nemzeti korteskedéssel emeljenek fel bizo­nyos pártok, azt nem lehet beszéd­del kimagyarázni. Megengedjük, a politikában sok furfang lehet. Azt ellenben, hogy egyik nap Kossuth-politikát hirdet Budapest, október 31. A magyar közvélemény hetek óta tájékozatlanul áll a jóvátételi tár­gyalások menetét illetőleg, ameny­­nyiben a magyar kormány, miként a többi résztvevő hatalmak is, köte­lezettséget vállalt, hogy a tárgyalá­sokról semmit sem hoz nyilvános­ságra. A magyar kormány ezt a megállapodást becsületesen be is tartotta, ezzel szemben aztán a mai napon az történt, hogy a cseh kor­mány félhivatalosa, a Cseh Távirati Iroda jelentést közölt a jóvátételi tárgyalásokról, ami által súlyosan megsértette a vállalt diskréciót.­­ Ezek után természetesen a magyar kormányt sem kötelezi tovább a ti­­toktartás ígérete és így remélni le­­het, hogy a magyar közvélemény is rövidesen tájékozódhat a jóvátételi tárgyalások állásáról. A cseh álláspont A Cseh Távirati Iroda közlése szerint Csehszlovákia tiltakozik a magyar alattvalók javára szóló ka­pitulációs rendszer ellen, nem akar­ja elismerni az idegen tulajdon érint­­hetetlenségét, végül azt a reményét fejezi ki, hogy a bizottságok párisi tárgyalásai két héten belül befeje­ződnek. Illetékes helyen ezzel kapcsolato­san kijelentették, hogy a magyar kormány továbbra is kötve érzi ma­gát a megfogadott titoktartással azonban rövidesen így is módjában lesz a magyar közvéleményt tájé­koztatni. Párisban ugyanis holnap és holnapután szövegezik meg a ta­­nácskozásoknak összefoglaló jegy­zőkönyvét, amelyet legkésőbb hét­főn nyilvánosságra hoznak. Elnapolták a jóvátételi konferenciát (Magyar Távirati Iroda.) A lapok Prágából keltezett jelen­tést közölnek, amely szerint a keleti jóvátételi konferenciát elnapolták. A keleti jóvátételi konferencia ál­lítólagos elnapolásáról szóló jelen­téshez a Deutschösterreichische Ta­geszeitung az alábbi megjegyzése­n­ket fűzi: A konferencia félbeszakí­tásának oka Magyarországnak az a jogosan visszavonhatatlanul elutasí­tó magatartása, amely szerint nem hajlandó új jóvátételi kötelezettsé­geket vállalni. Magyarország, ellen­tétben szenvedéseinek nagy osztá­lyosával, Németországgal, nem amit a szövetségesek tőle követel­tek. Amit Németországnak kellett volna tennie, de nem tett meg, azt a kis Magyarország meg merte tenni. Budapesten nem tudnak az elnapo­lásról Budapestre egyelőre sehová sem Budapest, október 31. Tisza István gróf halálának év­fordulóján ma este a Tisza István társaskör emlékünnepélyt tartott. Az­ emlékünnepélyt Beöthy László elnök nyitotta meg. Utána Kleberg,­­berg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. — Mint nagy fférfiunak — mon­dotta — Tisza István életműködé­sét két csoportra osztottam. Az egyik rész annyira beleszövődött korának aktuális eseményeibe, hogy ezzel a korral el is múltak, de mű­ködésének a másik része nem halt meg a korral. Működésének ez a másik része tovább hat és eleven erő ma is a­ magyar nemzet histó­riájában. Korának igényeit elégí­tette ki akkor, amikor küdött a pari­tásos dualizmusért és a parlamen­tarizmusért. Ez azt jelentette, hogy akkori viszonyok mellett a magyar nemzetnek a paritásos dualizmus volt az, amit magyar energiával el lehetett érni. Küzdött a parlamenta­rizmusért s ő is a parlamentarizmus­­ban látta az alkotmány legmagasabb formáját és a parlamentarizmusnak szükségét megérezte. Ebben az idő­ben a külföld Ausztria volt és a kül­földi befolyások Ausztrián át jöttek hozzánk. Ausztriában osztrák for­mában jött a szocializmus, onnan jött a katolikus politikai szervezke­dés, a parlamentarizmus bomlása is. Csakhogy az osztrák nemzetiségek tudták, hogy mit cselekszenek. Ott teljes öntudatossággal fel akarták borítani az osztrák államot, de ne­künk magyaroknak­­ több a parla­ment. A nacionális életnek központi szerve és ha­­ megtámadták, önma­gunk ellen dühöngtünk, így ennek a hatalomnak vajmi keveset árthat-érkezett semmiféle jelentés a párisi tárgyalások elnapolásáról, fia tehát csakugyan történt volna is elnapo­lás, valószínű, hogy csak olyan szü­netről van szó, amelyet a kétnapos ünnep és a rájuk következő vasár­nap természetessé tesz. Bizalmas körökben többször el­mondották, hogy Ferenc Ferdinánd két után fogja kiemelni a magyar alkotmányosságot. Az egyik a nem­zetiségek felizgatása, a másik a bel­politikai válságok felidézése. Amikor 1913-ban a kultuszminiszteri állam­­titkári székbe hívták meg, három irányban folytak tárgyalások az oláh vezető körökkel. Ekkor megjelent Hosszú Vazul szamosújvári püspök és elmondotta, hogy vége van mindennek, a román vezetők visszaléptek a tárgyalások­tól, mert Ferenc Ferdinánd sürgöny­zött nekik, hogy ne adják el egy tál lencséért atyai örökségüket, mert ha trónra jut, minden ellenszolgál­tatás nélkül minden követelésüknek eleget tesz. A másik szempont, ami­től Tisza István félt, hogy az ellen­zék nemzeti érzésének ingerlésével fogják a válságot felidézni és ezt a zavart fel fogják használni. Ferenc Ferdinánd az igazi ellen­félnek nem az ellenzéket tartotta, hanem azt Tisza István személyé­ben sejtette. Tisza István a háborút ellenezte, mert tudta, hogy nekünk magyarok­nak iskolákra, közutakra, klinikákra és vasutakra van szükségünk, mert anyagi,­ szellemi és fizikai erő kell egy nagy háborúra. Most, hogy az okmányok kéznél vannak, megálla­pítást nyert, hogy a magyar minisz­terelnök nem, volt a háború indítója és így megdől a ténymegállapítás, mellyel a trianoni béke felépül. Ti­sza ellenzése alapján követeljük a világ népétől a revíziót. Ma 11 éve, hogy meghalt Tisza István, legyen közöttünk áldott és szent az emléke­zete. A kultuszminiszter szavai után Beöthy László zárószavaival végez ■át az inmystgfffo. Félbeszakították a keleti jóvátételi konferenciát A magyar kormány hétfőn ad ki­jelentést a tárgyalások állásáról . A csehek megsértették a vállalt titoktartást Bebizonyosodott, hogy Tisza ellensége volt a háborúnak s ezzel megdőlt Trianon alapja A kultuszminiszter a Tisza halálának évfordulóján mondott beszédében újabb leleplezéseket tett Ferenc Ferdinánd magyarellenes politikájáról sünk a legyilkolt Körnerek földjén, másnap pedig már kilenc kommu­nistával szövetkezzünk, eddig még nem ismerte a politikai erkölcstan története. A magyar életben nincs helye olyan pártoknak,­ melyek a kommunistákkal „taktikailag“ szö­vetkeznek. Magyarország ma száz­­százalékos magyar­ nemzeti politikát kíván. Amilyet Zrínyi Miklós és Széchenyi hirdetett egyszer. Akik Kossuthra esküsznek, legyen nekik a hitük szerint, de elvárjuk tőlük, hogy ne csak a kokárdájuk, hanem a szívük is, lelkük is Kossuthé legyen.

Next