Debreczeni Ujság, 1930. szeptember (34. évfolyam, 196-221. szám)
1930-09-02 / 196. szám
í 1930 SZEPTEMBER 2. KEDD Clőfizetési ara helyben es vidékén BAROM PENGŐ. NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ. EGYES SZÁM VÁSÁRLÁSÁNÁL ARA HÉTKÖZNAP 10 FIL.. VASÁRNAP 20 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. I. E. T 141 r r v & 7 THAN GYULA. Ara 10 filler. XXXIV. ÉVFOLYAM. 196. SZÁM. HHfjBMFBNj SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIR. HERCEG UTCA II. SZÁM ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 1—41 A NYOMDA TELEFONSZÁMA 3—47. KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3„ I. E. T .«| FELELŐS SZERKESZTŐ* VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. Fellázad az utca A szociáldemokrata vezetők lelkiismeretlensége és a „Népszava“ uszításai teljes eredménnyel jártak: vér folyt Budapest utcáin s fosztogató, romboló söpredéket kellett kirabolt lakásuk, felvert boltok, öszszetört vendéglők, felgyújtott autók mellől a karhatalomnak szétszórnia. A fővárosi rendőrség, amely a maga biztonságának, testi épségének veszélyeztetésével a türelem legvégső határáig ment el, csak kötelességét teljesítette, amikor a proletárdiktatúrát éltető, járókelőket bántalmazó, szettében pusztító csőcseléket szétugrasztotta. De aki látta Debrecenben az utcára hajtott munkások kényszeredett körsétáját, aki ismeri a dolgozó magyarok pszichéjét, az a munkásságot sem ítélheti el Budapest véres szeptember elsejéért. Itt tisztán és pusztán az ismét forradalmi vezetés alá került szocialista „vezérek", — e Horoviczokból, Büchlerekből Mónusokból, Propperekből és más Manókból álló — társaság a bűnös, amely indokolatlanul és céltalanul kicsődítette a dolgozni akaró ipari alkalmazottakat, hogy ezzel módot adjon a bolseviki lázadásra s a kötelességszerű karhatalmi rendcsinálás következményeit ismét felhasználja a Magyarország elleni külföldi propaganda anyaganak.Elvetemült és gonosz praktikával játszott itt ismét néhány bőségben élősködő professzionsta „vezér“ egerek és tiz.ezerek életével, vagyonával, csak azért, hogy újból sebezzen egyet a gyűlölettel övezett szerencsétlen magyar hazán, az osztályellentétek véres szenvedéllyé szításival, anyagi javak pusztulásának millió pengőivel. Íme, itt az első gyümölcse annak, hogy a nemzet, a józanegészségűmagyar vidék vehemens tiltkozása dacára újra bebocsátották az októberi lázadás és bolsevizmus vörös felelőseit a trianoni határokon keresztül, azokon a határokon át, amelyeket éppen az ő hazaárulásuk, hatalomra vágyó alantas mohóságuk, gyávaságuk, hitványságuk szántott bele Magyarország eleven testébe.A bujtogatásnak, a lázításnak, a forradalmasításnak ugyanaz a módszere éledt ma fel, amely rombdöntötte az ezeresztendős magyar állam- épületet. És ki tudja, mi történik 1930 szeptember elsején Budapesten, ha a rendőrség, csendőrség és katonaság éppúgy mételytől át- meg átjárt testület lenne ma is, mint volt 7,918 liberális aranykorszakában. Hála és köszönet illeti a magyar karhatalmakat kemény kötelességteljesítésükért. Ismét megmutatták, hogy életük kockáztatásával is készek szembeszegülni a felbujtott csőcselékkel azoknak a javaknak védelmében, amelyekből az ő számukra csak ideális tulajdonok jutnak: a nemzethűség, hazaszeretet, költsltságtudás. A jóist , kézülfogható jólét, gazdagság, dús jövedelem, kényelem azoké, akik biztos fedezékekből lázítják magyar testvéreikre a félrevezetett proletárokat. És bármennyi részvétet érezzünk is a rendcsinálás esetleges ,ártatlan áldozataival szemben, elvégre a felnőtt emberek maguk választjákvezetőiket s a józan logika parancsa az: ők keressék az elégtételt, a felelősséget azokon a Proppereken, Pátereken és Garamiakon, akik a maguk drága bőrének gondos biztosítása mellett lelkiismeretlen cinizmussal a lázadó bolseviki csőzselék közé keverték a komoly munkásokat is: politikai gyújtóanyag, külföldi propagandaanyag szerzéseinek eleve elhatározott célzatosságával. Ámde minden jövőnkön aggódótestvérünk, középosztálybeli, földműves, gazdálkodó, kereskedő, iparosés munkás magyar nevében követeljük a véres szeptember elseje tanulságainak irgalmatlan levonását is. Szűnjék meg végre az a kiváltságos helyzet, amelyben néhány nemzetközi kalandor hatalmaskodik minden törvény, jog ellenére, a magyar jelet véghetetlen kárára. Ki kell füstölni végre a Conti utca és a szocialista pártszervezetek vörös odúit, s kiküszöbölni azokat a többnyire idegen vérű, semmiféle munkát nem ismerő hivatásos bujtogatókat, akik megmérgezik a magyar munkásság lelkét, akik ki akarják szakítani ezt a testvéri szeretettel közénk tartozó magyar réteget a nemzeti szolidaritásból. Legyen vége már egyszer annak az érthetetlen gyengeségnek, amely békén tűri Moszkva bacillustelepeit a véreresztett magyarság roskadt testén, itt az utolsó órája: induljon meg a tisztító folyamat, amely a magyar munkásság jogos gazdasági érdekeit megoltalmazva megszabadítja őket kártékony, szervezetüket, lelküket fertőző parazitáiktól, ezektől a vezérektől, akit miatt vér folyt Budapest utcáin. Ez a kiontott vér a Peidl—Prop* l'perek fejére kiált! VÉRES SZEPTEMBER ELSEJE BUDAPESTEN Két halottja és háromszáz sebesültje van a lázadássá fajult tüntetésnek A rendőrség kénytelen vert fegyverrel szétverni a lázadó tömegeket - Rombolások, fosztogatások a fővárosban - A szociéldemokrat vezérek lelkiismeretlen hajtogatásának véres eredménye Budapest, szeptember 1. A szociáldemokrata vezérek napok óta folyó izgatásai következtében véres események történtek hétfőn Budapest utcáin. A pártvezetőség által teljesen indokolatlanul tüntetésbe kergetett budapesti munkástömegek között kommunista csoportok borították fel a proletár diktatúrát éltetve a főváros belső rendjét s a karhatalomnak csak órákig tartó önfeláldozó küzdelemmel sikerült megfékeznie a lázadókat. Az összerombolt kirakatok, kifosztott boltok és lakások, felgyújtott és felborított gépkocsik közepette újból és újból megrohanta a gyanútlan polgárokat és a rendőrséget az ordítozó, kővel és ólomgolyókkal dobálódzó, revolverrel lövöldöző csőcselék s e pillanatig két halott és sokszáz súlyosan sebesült áldozata van a szocialista pártvezérek lelkiismeretlenségének, míg az anyagi kár szintén óriási. Budapest véres szeptember elsejéről alábbi jelentéseink számolnak be: tüntető csapatok a főváros központja felé, főként a körutakon az Andrássy-útra és a városliget irányába, hogy ott azt a sétát, amelynek rendjét olyan nagy hangon garantálták Garamiék, megtartsák. Tizenegy óra tájt az összes Városliget felé vezető útvonalak feketéllettek a tömegektől, akiket a kiváncsiaknak óriási tömege bámult. Egyes csoportok élén a Szakszervezeti Tanács vörös kalapácsos jelvényei, bőrsapkás megbízottai vezérkedtek, akiknek sípszavára tizenegy órától kezdve minduntalan feltört zűrzavaros lármában a tömegből a kiáltás: Munkát! Kenyeret! Rövidesen azonban más kiáltások is vegyültek a tüntetés kiadott jelszavának hangoztatásába, csakhamar felhangzott a burzsujok szidalmazása, Moszkva és a proletárdiktatúra éltetése. A tömegek közben ellepték a gondosan ápolt városligeti pázsitot és virágágyakat, ahol mindent letapostak, elpusztítottak, majd 11 óra után néhány perccel , „sétálók“ között cirkáló agitátorok bujtogatására megkezdődött a rendőrök ellen az offenziva. Hatvanöt karhatalmi csoport biztosíja a rendet A hatóságok természetesen tisztában voltak azzal, mit ér a Szakszervezeti Tanács rend garantálása s igy már az éjjeli órákban gondoskodtak a rend fenntartásáról. Vasárnap este nagyszámú csendőrség érkezett vidékről a Böszörményiúti laktanyába s a kora hajnali órák- il kezdve a honvéd alakulatok is készenlétben állottak. Beavatkozásukra azonban nem került sor, mert a rendőrség, amely hatvanöt karhatalmi csoportban helyezkedett e, Bezzegh Huszágh Miklós főkapitány közvetlen parancsnoksága alatt egymaga féket vetett a forradalmi jellegű tüntetéseknek. Gyülekezek a tüntetők A hatóságok által közbiztonsági szempontból betiltott felvonulásra a szocialista vezérek tudvalevőleg a pestkörnyéki gyárak előtt akarták gyülekeztetni a terrorjuk alatt álló munkástömegeket. A legtöbb ipartelep azonban hétfőn munkaszünetet rendelt el s így a gyülekezés a külterületekről rendszertelen csoportokban történt. A kora reggeli,újáról kezdeni sziviogtatk . A Köröndnél történt az első véresösszeütközés, ahol az összetorlódó tömeg először a közéje került járműveket kezdte dobálni és felboritarni, majd előre elkészített ólom■golyókkal, kövekkel és széndarabokkal valóságos pergőtüzet zúdította rendőrségre. A gyalogrendőrökközé behatolt tüntetők ütlegelni kezdték akarhatalom tagjait ésMiskolczy rendőrkapitányt gummilllattal fejbevágták. Most már a rendőrség is kénytelen volt kardot rántani életének megvédelmezésére, azonban az ordítozó tömeget csak egy lovas rendőrosztag kardlapozó attakja tudta visszaszorítani. A mellékutcákba terelt csőcselék többízben megismételte rohamát, azonban a lovasrendőrök a dobálózó, bicskával és boxerrel verekedő söpredéket újból és újból szétverték. Eket- kövekkel, széndarabokkal és ólomgolyókkal megtámadják a rendőrséget