Debreczeni Ujság, 1930. november (34. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA HELYBEN ÉS VIDÉKEN HÁROM PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ. EGYES SZÁM VÁSÁRLÁSÁNÁL ÁRA HÉTKÖZNAP 10 FIL., VASÁRNAP 20 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. L­E. T 141 HEJDúI01. FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIR. HERCEG­ UTCA 16. SZÁM ALATT, SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 3—41 A NYOMDA TELEFONSZÁMA 3—47. KIADÓHIVATAL KOSSUTH­ U. 3., I. E. T 14. Igaztalan támadás A Ház asztalán fekszik az építke­zések előmozdítását célzó Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló törvényjavaslat, melynek be­terjesztésekor a kormányt az a szempont vezette, h­ogy munkaalkal­mak teremtésével szociális segítsé­get nyújtson egyrészt az építkezés körébe tartozó összes iparágaknak s munkásoknak, de ugyanakkor ott­hont biztosítson mindazok számára, akik a részükre nyújtott kölcsön visszatérítésére megfelelő garanciá­val rendelkeznek. Korántsem lehet ezt az elgondolást kizárólag a köz­alkalmazottak érdeke szempontjából megítélni, mert tudvalévő, hogy a kormány a házépítési akciót kiter­jesztette egész sereg más kategó­riára is. Részt vesznek abban a ma­gánalkalmazottak, a földművelő és ipari munkások s mindenki, aki meg­felelő biztosítékkal rendelkezik. Senki sem hitte volna, hogy ezzel a jószándékú szociális elgondolással kapcsolatban egyesek ürügyeket ke­resnek nemzetünk egyik legtöbbet szenvedett s a megpróbáltatásoktól éppen eléggé megviselt rétege elleni támadásra. Nagyon jól tudjuk s tudja a kormány is, hogy egyik­­tár­sadalmi osztályt sem helyes a másik rovására előnyben részesíteni, de aki a házépítési javaslattal kapcso­latban azt állítja, hogy abból mél­tánytalanul előnyöket élvez például a közalkalmazotti kar, az vagy nem ismeri a­­dolog körülményeit, vagy tudatosan, elfogultságtól vezérelve helytelent állít. A közalkalmazottak, akiket a Ház egyik utóbbi ülésén méltánytalan támadás ért, teljes védelmet kaptak a pénzügyminisztertől, aki frappáns választ adott annak a demokráciá­nak, amelyik szerint a közalkalma­zotti lakások nem lehetnek nagyob­bak, mint kétszobásak. Ez a két­szobás demokrácia nekünk sem ideálunk, de legkevésbé nem akkor, amikor valaki elfogultságból akarja ezt a szellemi munkával eléggé el­­h­almozott réteget két szoba fülledt levegőjébe öszezsúfolni. Gaál Gasz­­ton, akinek hosszú politikai múltja, sok megbecsülésre érdemes tényt tud felmutatni, nagyon rosszul teszi, hogy a köztisztviselők problémájá­hoz hozzászól, mert mindenkor, ami­kor erre vállalkozik, súlyos elfogult­ság vesz erőt rajta. Különös dolog az, hogy ily hosszú politikai múlt­tal rendelkező férfiú, mint Gaál Gaszton is, nem képes az objektivi­tásnak arra a magaslatára emel­kedni, ahonnan joggal beszélhetne az a férfiú, aki hosszú évtizedeket töltött el törvényhozói munkában. Tőle nem ilyen beszédeket várunk. Szerencse, h­ogy az ilyen heves bí­rálat teljesen izolált jelenség köz­életünkben. Az aktuális építkezési javaslattal korántsem lehet azt állítani, hogy az a tisztviselők érdekében készült. A fő szempont s az elgondolás meg­indítója nem az volt, hogy a tiszt­viselőknek, magánalkalmazottak­nak, vagy bárkinek is házépítési kölcsönöket nyújtson az állam, ha­nem az, hogy a dolgos munkáskeze­ket munkaalkalmakhoz juttassuk. Az­­viszont csak dicsérendő tény, hogy egy csapásra két problémát is meg lehet oldani. Az elfogult bírálat azonban eze­ket a tényeket nem mérlegelte, el­lenben a fékezhetetlen vádaskodá­sok során azt a könnyelmű állítást kockáztatta meg, hogy a kormány építkezési javaslata a méltóságos állami tisztviselők luxus terjeszke­dését szolgálja. A közvélemény he­lyes informálása szempontjából ör­vendetes dolog, hogy a pénzügy­miniszternek nyomban rendelkezé­sére állott az akcióval kapcsolatos statisztika, amelyből kitűnt, hogy a költésöt igénylők sorában egyetlen­egy „méltóságos“ állami tisztviselő sem szerepel, ellenben százával és ezrével jelentkeztek magánalkalma­zottak: tanítók, iskolaigazgatók, kalauzok, mozdonyvezetők, fékezők s egyéb egészen kisegzisztenciák. Az ország közvéleménye teljes meg­nyugvással értesült a pénzügy­miniszter tájékoztatása után arról, hogy a lakásépítés szociális akciója részeltetni akarja előnyeiben az or­szág minden dolgozó rétegét. Európa a háború felé sodródik „Mussolininek igaza van“ — írja egy angol lap London, október 31. A Saturdey Rewiew „Mussolininak igaza van“ címmel hosszabb cikkben helyesli Mussolini legutóbbi beszé­dét. Európa m­a a háború felé sodró­­dik, egyetlen nemzet sem kívánja a háborút, de csak Mussolininek van bátorsága, hogy a mai veszedelmes helyzetben felhívja a figyelmet, ami­vel elsőrendű szolgálatot tesz az em­beriségnek. London, október 31. Cecil lord az angol népszövetségi unió nagygyűlésén a leszerelés kér­désére foglalkozva, sürgette, hogy a népszövetség egy állandó szakbizott­ságot alakítson, amely a leszerelési egyezmények végrehajtását ellen­őrzi az egész világon. Ha egyik vagy másik ország nem teljesíti a leszerelés iránt vállalt kötelezettsé­­gét, a népszövetség a bizottság je­lentése alapján megindítja az eljá­rást. ■ A népszövetség szakbizottságot alakít az egész világ leszerelésére Hivatalos török jelentés Bethlen ankarai útjának eredményeiről Ankara, október 31. Hivatalosan jelentik: Gróf Bethlen István magyar miniszterelnök a török kormány meghívására három napot Ankarában töltött és­­ részt­­vett a török nemzeti ünnepségeken. A magyar miniszterelnök látogatása összeesett a görög miniszterelnök és­­ külügyminiszter látogatásával. Bethlen István gróf megbeszélése­ket folytatott Izm­ed pasa miniszter­­terelnökkel és Tevfik­­ Razsdi bej külügyminiszterrel. Mindkét részről megállapították, hogy Magyaror­szág és Törökország között fennálló szoros barátság minden tekintet­ben megfelel a ke ország gazdasági és politikai érdekeinek és hogy ez a barátság, amely a tények és a szükségszerűség eredménye, hatal­mas tényezője a békének és­ a nyu­galomnak mind a Balkánon, mind pedig a közelkeleten. *» . A két ország által követett lojá­lis és őszinte békepolitika teljes mértékben hozzájárul a török­magyar barátság megerősödéséhez, amelynek további megszilárdítása mind a két kormány célja és törek­vése. (Török Távirati Irod­a.) Izm­ed Pasa miniszterelnök és Venizelosz görög miniszterelnök tegnap este 7 órakor írták alá­ a barátsági, sem­­legességi, döntőbíráskodási és egyez­tetési szerződést és azt a jegyző­könyvet, amely szerint beszüntetik a tengeri fegyverkezés folytatását. Aláírták végül a hajózási és keres­kedelmi egyezményt. Az aláírás után Venizelosz és Izm­ed pasa köl­csönösen beszédben üdvözölték egy­mást és hangsúlyozták a létrejött okmányok nagy jelentőségét. A boletta-rendszer bevezetése mellett döntött az oláh kormány Bukarest, október 31. Tegnap délután összeültek a kor­mány vezető tagjai, hogy a mező­gazdasági krízis megoldására hozza­nak határozatokat. Madgearu földmivelésügyi minisz­ter terjesztette elő a gabona áresé­séről szóló jelentéseket. Az orvos­­­lásra vonatkozó ajánlata a követ­kező volt: A kormánynak feltétlenül be kell vezetnie a boletta­rendszert, amely Magyarországon csökkentette a mezőgazdasági krízist. A boletta­­rendszer bevezetését Madgearu más rendszabályokhoz kötötte azonban, mint ahogyan Magyarországon van. Előterjesztése szerint az államnak kell a kezébe vennie a belföldi ga­bonafogyasztás irányítását. Romá­niának a belföldi szükséglete körül­belül 30.000 vagon búza. Ezt a meny­­n­yiséget az állam vásárolja össze a termelőktől és az állam adja tovább a nagykereskedőknek, fogyasztók­nak. A gazda a napi áron felül ba­­letta­jegyet kap, amelyet a gabona értékesítése után az állampénztár­nál pénzben beválthat Ára 20 fillér.

Next