Debreczeni Ujság, 1931. szeptember (35. évfolyam, 195-219. szám)
1931-09-06 / 200. szám
1931 szeptember 6 PEBRECZENI UJSAO LÁTOGATÁS A DEBRECENI FÖLDRAJZ INTÉZETBEN Miért volt szokatlanul forró és száraz az idei nyár ? A napfoltok és az időjárás összefüggésének tudományos magyarázata — Jövőre én 1 933-ban még forróbb nyár m * lesz (A Debreceni Ujsde tudósítójától.) A Debreceni Első Takarékpénztár Pác utcai hatalmas bérpalotájának harmadik emeletén, távol az utca trotan zajától, csendes kis tudóstársaság székel. Létezésükről a főbejárat oldalán három-négy tenyérnyinél álló nagyobb fekete tábla tanúskodik, amelyen mindössze néhány rövid szó jelzi, hogy ideiglenesen ebben az épületben talált otthont a debreceni földrajzi intézet. A járókelők közül valószínűleg az ezredik sem veszi észre a táblát ésejtelmük sincs arról, hogy három emelettel feljebb, hátul az udvarban milyen tudományos munka folyik. Munkássiszukat valójában csak a szakemberek tudják értékelni, de élénken felkelthetik a laikusok érdeklődési korát, amely mindig fokozottabb figyelemmel fordul az úgynevezett népszerű tudományok felé. Ezek közé a népszerű tudományok közé tartozik a meteorológia, amelynek legszakavatottabb művelői közé tartozik dr. Berényi Dénes egyetemi tanársegéd, akit tegnap délután hivatalában felkerestünk és megkértük: adjon felvilágosítást néhány olyan kérdésre, amely a meteorológiába vép és amely iránt a nagyközönség a legnagyobb érdeklődést tanúsítja. Dr. Berényi Dénes a legnagyobb szívélyességgel állott rendelkezésünkre és érdekes magyarázatát adta több olyan természeti jelenségnek, amelyről a lakikus nagyközönség egyáltalában nincs tájékozódva. Miért volt forró és száraz a sáét nyár ? Mi volt az oka az idei szokatlan meleg és száraz nyárnak? — tettük fel az első kérdést. A válasz a következő volt: — Tudományos megfigyelések szerint az időjárásra nagy befolyással van a napfoltok növekedése és csökkenése. Amikor a napfoltok a legnagyobbak, tíz eset közül hét esetben legforróbb a nyár. Az utána következő nyarak a napfoltok csökkenése arányában mind hűvösebbek lesznek és a tizedik esztendőben érik el a mélypontot. A tizenkettedik nyár már megint forró. A napfoltok ugynis csak minden tizenegyedik esztendőben érik el minimális kiterjedésüket. A miimumról azután hirtelen felszöknek a maximumra, amit tudományosan azzal magyaráznak, hogy ilyenkor a napban eruptiv kitörések vannak. Ezeket az eruptiv kitöréseket mi az időjáráson kívül mágneses zavarokban érezzük meg. Az iránytűk nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is kiférnek. A jövő évi nyár még meezebb lesz mint a idei vot . Szóval a nyarak forrósága, illetve hűvössége a napfoltok nagyságával van összefüggésben. Mint azonban minden törvény alól, ez alól is van kivétel. Az idei nyár ez alá a kivétel alá tartozik. A napfoltok legutóbb 1928-ban érték el maximális nagyságukat, azóta egyre kisebbertek és az idei nyár mégis sokkal forróbb és szárazabb volt mint az 1'28 évi nyár. Ennek magyarázata az úgynevezett Brückner-féle 35 éves periódusban rejlik. A nagy tudós több tényező összetevődéséből magyarázza, a napfolttörvénnyel ellenkező időjárás bekövetkezését. Hogy mik ezek a tényezők, népszerűen nehéz volna megmagyrázni. Tény, hogy Brückner periódus minden 35-ik esztendőben fordul és eszerint a jövő sztendőben még az eddiginél is forróbb és szárazabb nyarunk lesz. A maximumot azonban csak 1933 nyarán, a Brückner-féle periódus fordulópontján érjük el. Ezen a nyáron minden eddiginél forróbb és szárazabb időjárásban lesz részükk. — Mi igaz abból a néphiedelemből, hogy az évszakok az utóbbi időkben eltolódtak volna? — hangzott a második kérdés. — Semmi — felet határozottan dr. Berényi Dénes. Az emberek mindig hajlamosak arra, hogy rendellenességekben higyjenek, mert izgatja őket. Ha az augusztus esős, már arról beszélnek, hogy az ősz előbbre tolódott és így tovább. „Az évszakon eltolódásának“ semmi alapjuk nincs. Síria jóslatainak semmi alapjuk nincs Utána azt kérdeztük meg, hogy mennyire válnak be a Sirius- féle jóslatok. — Hogy mennyire válnak be? — felelte dr. Berényi Dénes, — nehéz volna azt eldönteni, mert vannak vidékek, ahol Jóskai többé-kevésbbé igaznak bizonyulnak, de csak azon az alapon, hogy a vak lyúk is talál szemet. Nem mondom, a gazdálkodók évtizedes megfigyeléseiből sok mindenre lehet következtetni, persze csak azon a vidéken, ahol a megfigyelések történtek. Az olyan mondásoknak, mint például az, hogy az év első tizenkét napja megmutatja az egész évi időjárást, semmi alapjuk nincsen. Jósolni csak 24 órára lehet. Ennél távolabbi időre senki sem tudja megmondani, hogy milyen lesz az időjárás. Mert nem tudtunk Debrecenben időt jósolni Beszélgetésünk további során a földrajzi intézet munkássága felől érdeklődtünk. Dr. Berényi Dénes elmondotta, hogy nagy erővel folytatják az agrometerológiai hálózat kiépítését, hogy az időjárásnak a növényzetre való hatását megállapíthassák. Azonkívül szándékunkban volt Debrecenben külön olyan meteorológiai állomás felállítása is, amelynek segítségével már jóslásokat is adhatnánk a Fesőtiszavidék időjárására vonatkozólag. Erre azért volna szükség, mert a Felsőtiszántúl időjárása lényegesen eltér az ország többi vidékeinek időjárásától és ezért a budapesti meteorológiai intézet által naponként kiadott időjárás jóslatok csak nagyjában határozzák meg a bekövetkező időt. Sajnos, erről a tervről le kellett tennünk, mert a költségeket nem tudták előteremtei" ti eSsÉK Bolt Bafitok Özvegye (Szeptemberi ballada) Könyvek alatt egy kis boltban ül az özvegy félig holtan. Nehéz gondja, gondolatja: Neveletlen négy magzatja . . . Mind a négyet beíratja: „Gyertek elő, — monda, — gyertek!“ Tanulónak megy a gyermek, Ki humánnak, ki reálnak, Főreálnak, fél-reálnak . . . Beíratok félre-állnak. Bóthi segéd szóra szótárt, Tesz a padra Thora-szótárt, Svédet, olaszt, angolt, észtet, Művelődni ami késztet, Fix fizetést elemésztet. Tesz a padra arab-nyelvet, Hat-tipusu aranyelvet, Olyat, ami nincsen másutt: Taraijához hasonmásul, Csakhogy újabb kiadásút. Görögpótlós mappaszelvényt, Kabátgombot, sapkajelvényt, Egyeninget, egyenirkát, Mindenféle irka-firkát, Készfizető kis paprikát. Polcok alatt özvegy ülvén Női a csomag öszvegyülvén, Fogyik a pénz egyre-másra Felírásra, leírásra, Négy tipusu beírásra. Tandíjakra, pótdijakra, Könyvátkötő pótszijakra Növénytani világtervre. Tanulmányi világelvre, Négyszer-három világnyelvre. „Mennyá sok nyelv!!“ — szól a dáma. „Egy is elég lenne máma‘‘ . . . S mig a könnyét rejtve rejli, Utóvégre csak elejti, A magyart is elfelejti. Szót se szól, csak néz a pultra, Lelke száll a messzemultra . . . Jaj, mert aki védelmezze, Messze van az tőle, messze . . . Azt se kérdi, pénze lesz-e? . . . Kérdezi most egy jövevény: Bóbhi bajnok hol van szegény? „Férjem-uram meghalt régen, „Pultnak esett ódáit, srégen, Kint fekszik a Farkasréten.“ „Jó ember vót, ritka jellem: „Reálfajta humánszellem. „Semmi baja nem volt máskor . . . „Tavaly hótt meg békáskor, „Tavaly hótt meg békáskor . . . “ S könyvek alatt a kis boltban Ül az özvegy félig holtan, Nehéz gondja, gondolatja:’ Beíratott négy magzatja . . . Hogyha lehet felíratja ... LISZTILS. Kihirdették Meggyesi Károly előtt a Kúria jogerős ítéletét Ésetfogytiglani fess házat kapuit a Késes utcai gyilkos A Debreceni Újság tudósítójától Bizonyára emlékezetes még az a bestiális gyilkosság, amely két évvel ezelőtt, 1929-ben történt a Késes utcán, ahol egy Meggyesi Károly nevű cipészsegéd meggyilkolta özvegy Szabó Mártonnét, akitől pénzt akart rabolni. Megygyesit hosszas nyomozás után elfogták és bekísérték Debrecenbe. Itt az ügyészségen és a vizsgálóbíróságon a vallomásaiban mindent tagadott, később azonban a keresztkérdések súlya alatt részbeni beismerő vallomást tett. Amikor dr. Jeney Sándor tanácselnök már kitűzte a főtárgyalást az ügyben, akkor jelentették a törvényszéki orvosnak és dr. Görgey Márton fogházorvosnak, hogy a gyilkos rendkívüli módon viselkedne. Hetekig tartó vizsgálat után megállapították, hogy Meggyesi Károly úgynevezett fogházőrületben szenved. Ezért felküldték a véleményt Meggyesivel együtt az országos igazságügyi orvosi tanácsnak. Végül is kiderült, hogy Meggyesi a legravaszabb szimuláns és semmi baja nincsen. A törvényszék ekkor megtartotta ügyében a főtárgyalást és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Meggyesi Károlyt gyilkosság miatt. Az ügy fellebbezések folytán a táblához került, amely helybenhagyta az Ítéletet. Végül a Kúria is foglalkozott a bűnüggyel jadadt és a mult napokban hozta meg az Ítéletet. Az életfogytiglani fegyházbüntetés legfelsőbb helybenhagyását dr. Jeney Sándor tanácselnök szombaton hirdette ki Meggyesi Károly elvt, aki cinikusan vette azt tudomásul. Az Ítélet felolvasása után megkérdezte az elnök-től: — Nagyságos elnök úr, lesz-e még ebben az ügyben tárgyalás . — Nem lesz, — válaszolta dr. Jeney elnök. Ez az ügy most már véglegesen el van intézve. — Tehát nem kell többet ide jönnöm? — Nem. — Hát akkor rendben van. Alázatos szolgája, — mondotta a gyilkos és a fogházőr kíséretében levonult az ügyészségi fogházba. Ezzel tényleg teljes befejezést nyert az annak idején nagy szenzációt keltett gyilkossági bűnper. •MMa«—«■MBIMBBBfaflg »