Debreczeni Ujság, 1931. szeptember (35. évfolyam, 195-219. szám)

1931-09-06 / 200. szám

1931 szeptember 6 PEBRECZENI UJSAO LÁTOGATÁS A DEBRECENI FÖLDRAJZ­ INTÉZETBEN Miért volt szokatlanul forró és száraz az idei nyár ? A napfoltok és az időjárás összefüggésének tudományos magyarázata — Jövőre én 1 933-ban még forróbb nyár m­ * lesz (A Debreceni Ujsde tudósítójától.) A Debreceni Első Takarékpénztár P­ác utcai hatalmas bérpalotájának harmad­ik emeletén, távol az utca trotan zajától, csendes kis tudós­­társaság székel. Létezésükről a főbe­járat oldalán három-négy tenyérnyi­nél álló nagyobb fekete tábla tanús­kodik, amelyen mindössze néhány rövid szó jelzi, hogy ideiglenesen ebben az épületben talált otthont a debreceni földrajzi intézet. A járó­kelők közül valószínűleg az ezredik sem veszi észre a táblát és­­ejtelmük sincs arról, hogy három emelettel feljebb, hátul az udvarban milyen tu­dományos munka folyik. Munkássi­­szukat valójában csak a szakemberek tudják értékelni, de élénken felkelt­hetik a laikusok érdeklődési korát, amely mindig fokozottabb figyelem­mel fordul az úgynevezett népszerű tudományok felé. Ezek közé a nép­szerű tudományok közé tartozik a m­eteorológia, amelynek legszakava­tottabb művelői közé tartozik dr. Berényi Dénes egyetemi tanársegéd, akit tegnap délután hivatalában fel­kerestünk és megkértük: adjon fel­világosítást néhány olyan kérdésre, amely a meteorológiába vép és amely iránt a nagyközönség a legnagyobb érdeklődést tanúsítja. Dr. Berényi Dénes a legnagyobb szívélyességgel állott rendelkezé­sünkre és érdekes magyaráz­atát adta több olyan természeti jelen­ségnek, amelyről a lakikus nagy­­közönség egyáltalában nincs tájé­kozódva. Miért volt forró és száraz a s­­áét nyár ? Mi volt az oka az idei szokatlan meleg és száraz nyárnak? — tettük fel az első kérdést. A válasz a következő volt: — Tudományos megfigyelések sze­rint az időjárásra nagy befolyással van a napfoltok növekedése és csök­kenése. Amikor a napfoltok a leg­nagyobbak, tíz eset közül hét eset­ben legforróbb a nyár. Az utána kö­vetkező nyarak a napfoltok csökke­nése arányában mind hűvösebbek lesznek és a tizedik esztendőben érik el a mély­pontot. A tizenkettedik nyár már megint forró. A napfoltok ugynis csak minden tizenegyedik esztendőben érik el minimális kiter­jedésüket. A miimumról azután hir­telen felszöknek a maximumra, amit tudományosan azzal magyaráznak, hogy ilyenkor a napban eruptiv kitö­rések vannak. Ezeket az eruptiv ki­töréseket mi az időjáráson kívül mágneses zavarokban érezzük meg. Az iránytűk nemcsak vízszintes, ha­nem függőleges irányban is kiférnek. A jövő évi nyár még meezebb lesz mint a idei vo­t . Szóval a nyarak forrósága, il­letve hűvössége a napfoltok nagysá­gával van összefüggésben. Mint azonban minden törvény alól, ez alól is van kivétel. Az idei nyár ez alá a kivétel alá tartozik. A napfoltok leg­utóbb 1928-ban érték el maximális nagyságukat, azóta egyre kisebber­­tek és az idei nyár mégis sokkal forróbb és szárazabb volt mint az 1'28 évi nyár. Ennek magyarázata az úgynevezett Brückner-féle 35 éves periódusban rejlik. A nagy tudós több tényező összetevődéséből magya­rázza, a napfolttörvénnyel ellenkező időjárás bekövetkezését. Hogy mik ezek a tényezők, népszerűen nehéz volna m­egmagyrázni. Tény­­, hogy Brückner periódus minden 35-ik esz­tendőben fordul és eszerint a jövő sztendőben még az eddiginél is for­róbb és szárazabb nyarunk lesz. A maximumot azonban csak 1933 nya­rán, a Brückner-féle periódus for­dulópontján érjük el. Ezen a nyáron minden eddiginél forróbb és szára­zabb időjárásban lesz részük­k. — Mi igaz abból a néphiedelemből, hogy az évszakok az utóbbi időkben eltolódtak volna? — hangzott a má­sodik kérdés. — Semmi — felet határozottan dr. Berényi Dénes. Az emberek mindig hajlamosak arra, hogy rendellenes­ségekben higyjenek, mert izgatja őket. Ha az augusztus esős, már arról beszélnek, hogy az ősz előbbre tolódott és így tovább. „Az évszakon eltolódásának“ semmi alapjuk nincs. Síri­a jóslatainak semmi alapjuk nincs Utána azt kérdeztük meg, hogy mennyire válnak be a Sirius- féle jóslatok. — Hogy mennyire válnak be? — felelte dr. Berényi Dénes, — nehéz volna azt eldönteni, mert vannak vidékek, ahol Jósk­ai többé-kevésbbé igaznak bizonyulnak, de csak azon az alapon, hogy a vak lyúk is talál szemet. Nem mondom, a gazdálko­dók évtizedes megfigyeléseiből sok mindenre lehet következtetni, persze csak azon a vidéken, ahol a meg­figyelések történtek. Az olyan mon­dásoknak, mint például az, hogy az év első tizenkét napja megmutatja az egész évi időjárást, semmi alap­juk nincsen. Jósolni csak 24 órára lehet. Ennél távolabbi időre senki sem tudja megmondani, hogy milyen lesz az időjárás. M­ert nem tudtunk Debrecenben id­őt jósolni Beszélgetésünk további során a földrajzi intézet munkássága felől érdeklődtünk. Dr. Ber­ényi Dénes elmondotta, hogy nagy erővel foly­tatják­ az agrometerológiai hálózat kiépítését, hogy az időjárásnak a nö­vényzetre való hatását megállapít­hassák. Azonkívül szándékunkban volt Debrecenben külön olyan meteo­rológiai állomás felállítása is, amely­nek segítségével már jóslásokat is adhatnánk a Fesőtiszavidék időjárá­sára vonatkozólag. Erre azért volna szükség, mert a Felsőtiszántúl idő­járása lényegesen eltér az ország többi vidékeinek időjárásától és ezért a budapesti meteorológiai intézet ál­tal naponként kiadott időjárás jósla­tok csak nagyjában határozzák meg a bekövetkező időt. Sajnos, erről a tervről le kellett tennünk, mert a költségeket nem tudták előteremtei" ti eSsÉK­ Bolt Bafitok Özvegye (Szeptemberi ballada) Könyvek alatt egy kis boltban ül az özvegy félig holtan. Nehéz gondja, gondolatja: Neveletlen négy magzatja . . . Mind a négyet beíratja: „Gyertek elő, — monda, — gyertek!“ Tanulónak megy a gyermek, Ki humánnak, ki reálnak, Főreálnak, fél-reálnak . . . Beíratok félre-állnak. Bóthi segéd szóra szót­árt, Tesz a padra Thora-szótárt, Svédet, olaszt, angolt, észtet, Művelődni ami késztet, Fix fizetést elemésztet. Tesz a padra arab-nyelvet, Hat-tipusu aranyelvet, Olyat, ami nincsen másutt: Taraijához hasonmásul, Csakhogy újabb kiadásút. Görögpótlós mappaszelvényt, Kabátgombot, sapkajelvényt, Egyeninget, egyenirkát, Mindenféle irka-firkát, Készfizető kis paprikát. Polcok alatt özvegy ülvén Női a csomag öszvegyülvén, Fogyik a pénz egyre-másra Felírásra, leírásra, Négy tipusu beírásra. Tandíjakra, pótdijakra, Könyvátkötő pótszijakra Növénytani világ­tervre. Tanulmányi világelvre, Négyszer-három világnyelvre. „Mennyá sok nyelv!!“ — szól a dáma. „Egy is elég lenne máma‘‘ . . . S mig a könnyét rejtve rejli, Utóvégre csak elejti, A magyart is elfelejti. Szót se szól, csak néz a pultra, Lelke száll a messzemultra . . . Jaj, mert aki védelmezze, Messze van az tőle, messze . . . Azt se kérdi, pénze lesz-e? . . . Kérdezi most egy jövevény: Bóbhi bajnok hol van szegény? „Férjem-uram meghalt régen, „Pultnak esett ódáit, srégen, Kint fekszik a Farkasréten.“ „Jó ember vót, ritka jellem: „Reálfajta humánszellem. „Semmi baja nem volt máskor . . . „Tavaly hótt meg békáskor, „Tavaly hótt meg békáskor . . . “ S könyvek alatt a kis boltban Ül az özvegy félig holtan, Nehéz gondja, gondolatja:’ Beíratott négy magzatja . . . Hogyha lehet felíratja ... LISZTILS. Kihirdették Meggyesi Károly előtt a Kúria jogerős ítéletét Ésetfogytiglani fess házat kapuit a Késes utcai gyilkos A Debreceni Újság tudósítójától Bizonyára emlékezetes még az a bestiális gyilkosság, amely két évvel ezelőtt, 1929-ben történt a Késes­ utcán, ahol egy Meggyesi Károly nevű cipészsegéd meggyil­kolta özvegy Szabó Mártonnét, akitől pénzt akart rabolni. Megy­­gyesit hosszas nyomozás után el­­fogták és bekísérték Debrecenbe. Itt az ügyészségen és a vizsgálóbí­­róságon a vallomásaiban mindent tagadott, később azonban a ke­resztkérdések súlya alatt részbeni beismerő vallomást tett. Amikor dr. Jeney Sándor ta­nácselnök már kitűzte a főtárgya­lást az ügyben, akkor jelentették a törvényszéki orvosnak és dr. Gör­gey Márton fogházorvosnak, hogy a gyilkos rendkívüli módon visel­kedne. Hetekig tartó vizsgálat után megállapították, hogy Meggyesi Károly úgynevezett fogházőrület­­ben szenved. Ezért felküldték a véleményt Meggyesivel együtt az országos igazságügyi orvosi ta­nácsnak. Végül is kiderült, hogy Meggyesi a legravaszabb szimu­láns és semmi baja nincsen. A törvényszék ekkor megtartotta ügyében a főtárgyalást és élet­fogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Meggyesi Károlyt gyilkos­ság miatt. Az ügy fellebbezések folytán a táblához került, amely helybenhagyta az Ítéletet. Végül a Kúria is foglalkozott a bűnüggyel jadad­­­t és a mult napokban hozta meg az Ítéletet. Az életfogytiglani fegyház­büntetés legfelsőbb helybenhagyá­sát dr. Jeney Sándor tanácselnök szombaton hirdette ki Meggyesi­ Károly elvt, aki cinikusan vet­te­ azt tudomásul. Az Ítélet felolva­sása után megkérdezte az elnök-­­től: — Nagyságos elnök úr, lesz-e még ebben az ügyben tárgyalás . — Nem lesz, — válaszolta dr. Jeney elnök. Ez az ügy most már véglegesen el van intézve. — Tehát nem kell többet ide jönnöm? — Nem. — Hát akkor rendben van. Alá­zatos szolgája, — mondotta a gyilkos és a fogházőr kíséretében levonult az ügyészségi fogházba. Ezzel tényleg teljes befejezést nyert az annak idején nagy szen­zációt keltett gyilkossági bűnper. •MMa«—«■MBIMBBBfaflg »

Next