Debreczeni Ujság, 1931. szeptember (35. évfolyam, 195-219. szám)

1931-09-06 / 200. szám

6 Tóth Lajos felszólalása Tóth Lajos dr. egyetemi tanár szólalt fel ezután. Magáévá teszi a javaslatot, úgy azonban, hogy az összes városi közüzem üzletmene­tét felül kell vizsgálni és a kiadá­sokat a lehetőséghez képest lefa­ragni. indítványozta, hogy mond­ják ki a sürgősséget és a takaré­kossági bizottságot minél előbb küldjék ki. Kívánatosnak tartja, hogy a kérdést már a hétfői köz­gyűlés napirendjére felvegyék, nem tartaná azonban célszerűnek a kormányleiratok tárgyalását, mert — mint mondotta — senki sem árt annyit a hazának, mint az az ember, aki most reményevesz­­tetten feláll jajveszékelni. Erre nincs is ok. Ez a nemzet olyan kvalitásokkal rendelkezik, hogy semmiféle sorscsapás nem tudja elveszíteni. (Helyeslés.')! A polgármester hozzájárulása Vásáry István polgármester hangsúlyozta, hogy a város egyet­len vagyonrészét sem akarja ki­vonni az ellenőrzés alól, sőt. Az előadói javaslat is azt mondja, hogy a miniszteri leiratban fog­lalt hatáskörön túl is állapítsák meg azokat a módozatokat, ame­lyekkel takarékosságot lehet el­érni. Nehogy azonban azt a lát­szatot keltse, mintha szembehe­lyezkedne az elhangzott indítvá­nyokkal, a maga részéről is hoz­zájárul az ajánlott intézkedések megtételéhez, csak az ellen tilta­kozik, hogy a repülőbizottságokat korlátlan jogokkal ruházzák fel. Ellenkező esetben névszerinti sza­vazást kér. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály félreértett szavainak megmagya­rázása címén szólalt fel és kije­lentette, hogy maga sem gondolt a repülőbizottságoknak diktatóri­kus jogot adni, csupán azt akarja, hogy a városi üzemek üzletmene­tébe feltétlen betekintést nyerhes­senek. Dr. Fejér Ferenc nem tartja sze­rencsésnek, hogy olyan emberek le­gyenek a takarékossági bizottság tag­jai, akik az államtól, vagy a válástól jövedelmet élveznek. Nem az ő bizal­matlanságukról van szó, hanem a nagyközönséget kell megnyugtatni. Vásáry István polgármester dr. Te­tár Ferencnek válasz­olva kijelentette, hogy a maguk részérül nem tesznek senki személyére nézve előterjesztést Elvileg megérti dr. Fejért, de gyakor­latilag nem tartja keresztülvihetőnek az indítványát. Elvégre az egyes em­berek tisztességét és jóhiszeműségét nem lehet a tömeg marcangolásának kitenni. Hangsúlyozta, hogy ők nem befolyásolnak semmit és ezért a ta­karékossági bizottság tagjainak sze­mélyére sem kívánnak előterjesztést tenni. Dr. Fejér Ferenc viszonválasza után dr. Ruffy-Varga Kálmán felső­házi tag szólalt fel és kijelentette, hogy dr. Fejér Ferenc javaslatát nem tartja szerencsésnek. Lehetetlen, hogy a bizottsági tagok szelektálva legye­nek, mert ez nagyon ferde helyzetet teremtene. Indítványozta, mondja ki a kisgyűlés, hogy dr. Fejér javaslata a közgyűlésen szóba se kerüljön. Dr. Nagy István hangsúlyozta, hogy Fejér indítványát ő is szerencsétlen­nek tartja, mert a forgalomba került listán szereplő nevek viselőinek nagy-­­ része független úgy az államtól, mint­­ a várostól. A következő felszólaló ismét Tóth I Lajos egyetemi tanár volt, aki meg­­­magyarázta, hogy a lista névsorát egy­­ sjártközi konferencián állították ősz­ . DEBKECZENI UISAG 1931 szeptember 6. sze, tehát szó sincs arról, hogy azok lennének a takarékossági bizottság tagjai, legfeljebb, mint jelöltek jöhet­nek számításba. Kiküldik a bizottságokat A kisgyűlés ezután kimondotta a takarékossági bizottság felállítá­sát. A bizottságban az összes pár­tok képviselve lesznek és így el­esik dr. Fejér Ferenc aggodalma. A bizottság tagjait a hétfői köz­gyűlés választja meg titkos szava­zással. Kimondották végül, hogy a világítási vállalat, a városi nyom­da, a szeszüzem, a téglagyár és a faüzem üzletmenetének felülvizs­gálására 5—5 tagú repülőbizottsá­­got küldenek ki. Kisebb ügyek Ezzel a takarékossági rendele­tek tárgyalása véget ért. Utána el­határozták, hogy a Kövesdy-árva­­tartó alapítványból az árvák ré­szére ruhát szereznek be, illetőleg a ruhabeszerzésre kiírt pályázati eredményt a beérkezett ajánlatok között mutatkozó indokolatlan el­térés miatt megsemmisítik és új egységes pályázatot hirdetnek. A kisgyűlés ülése még néhány jelen­téktelenebb ügy letárgyalása után déli 12 óra előtt ért véget. Az egységespárt jelölésen a takarékossági és feipü­lő bizottságokba (A Debreceni Újság tudósítójától) A debreceni egységespárt szom­baton este igen népes értekezletet tartott, amelyen megejtette a ta­karékossági bizottság és a repülő­bizottságok jelöléseit. Az értekezleten, amelyet dr. Ruffy-Varga Kálmán elnök veze­tett, számos tartalmas felszólalás hangzott el a város gazdasági pro­blémáiról. Majd a párt elhatároz­ta, hogy a tíztagú takarékossági bizottságba kiküldi tagjait, vala­mint állást foglalt a kisgyűlés ha­tározata mellett is az üzemek fe­lülvizsgálatát illetőleg. A takarékossági bizottságba a következőket jelölte az egységes­párt: Balogh István, dr. Debre­­czeny Barna, Debreczeni Jenő, P­élegyházy János vagy dr. Nagy István, dr. Hegedűs Jenő, dr. Sz. Kun Béla, dr. Radó Rezső, Stein­­feld István. A repülőbizottságokba a követ­kezőket jelölték, fenntartván min­den bizottságban egy-egy helyet az ellenzék számára: A téglagyár megvizsgálására Be­nedek Sándort, Radó Rezsőt, Ser­­ly Gusztávot és Tóth Lajos épí­tészt. A nyomdavállalat felülvizs­gálására dr. Ménes Lajost, Med­­veczky Károlyt, Nagy Istvánt és Rásó Sándort. A világítási válla­lathoz Aczél Gézát, Debreczeni Je­nőt, Nagy Istvánt és Suhajda Bé­lát. A szeszüzemekhez dr. Bőgel Józsefet, Széll Lászlót és Kontsek Gézát. A fakitermeléshez Besse­nyei Gyulát, Halász Miklóst és Rozgonyi Dezsőt. Az értekezlet fél 6 után ért véget. A tiszti főorvos jelentést tett a közigazgatási bizottság ülésén a gyermekparalízis járványról Általában romlott a közegészségügyi helyzet (A Debreceni Újság tudósítóiától.) Debrecen város közigazgatási bi­zottságának szombati ülésén dr. Láng Sándor tiszti főorvos beterjesz­tette jelentését az augusztus hónapi egészségügyi állpotokról, mely­ te­­kinette­ a gyerm­ekparalízis járvány­ra, nagy érdeklődést váltott ki. A je­lentés a következőket tartalmazza: Augusztusban a közegészségügyi állapotok rosszabbodtak. Az összes születések száma 237, az összes ha­lálozásoké 183 volt, a szaporodás 48-et tett ki. Népmozgalmi tekintet­ben az előző hónapi 687 szaporodás arányszám 5,56-ra apadt. Halvaszü­­letés 12, elvetélés 58, összesen 70, kilenccel kevesebb mint júliusban Fertőző megbetegedések tekinte­tében az augusztus hónáp lényeges rosszabbodást mutat nemcsak július hónaphoz, hanem a m­últ év augusz­tusához viszonyítva is. A súlyos halálozási percentekkel járó fertőző megbetegedések közül roncsoló to­rokláb 12-vel, a hasihagymát 35 ma, a Heine-Medin-kór pedig 21-gyel volt több, mint júliusban. Augusztus hónapban fertőző megbetegedés 182 volt, 32-vel több mint júlusban. Roncsoló torokláb 28. ezev halálo­zással, vörheny 5, kanyaró 3, sza­márhurut 16 tvv halálozással, bá­rányhimlő 1. hasihagymáz 54, hat halálozással, paratynhus 5. egv ha­lálozással, vérhas 23, hat halálozás­sal járv­ér-gerinchártyalob­b egy halálozással, járványos agyvelő­­lob 1, egy halálozással. Heine-Medin­­fé­e gyermekbénulás 38, öt halálo-o­zással, trachoma 1, emberi lépfene 2, gyermekágyi láz 2, egy halálozással. A tífusznak ilyen előretörése au­gusztusban szokatlan. Az 19­30 évi augusztus havi megbetegedések szá­mát 25-tel múlta felül. Mindaddig, mig a városban a tifuszbaktérium ürítőket tavasztól nyár közepéig föl nem kutatjuk, mindaddig amig annyi nyitott, ásott, szabad gémeskut van kitéve a legyek s egyebek fertőzé­sének, amig a tej forglombahozatala szabályrendeletileg nem rendeztetik. Debrecen ki lesz szolgáltatva a tífusz rémének. _ A tífusz megbetegedések 7 kivéte­lével helybeli volt s 12 százalék ha­lálozással járt, ami megfelel a tífusz­­halálozás országos átlagának. Ha a tífusz megbetegedések területi elosz­tását nézzük, meglepődve állapítjuk meg, hogy alig van különbség a köz­­mű­vkkel felszerelt belváros s a kert­­ségek s mezőség megbetegedetteinek száma között. A belvárosban 18, kert­­ségekben s telepeken 21, a mezősége­­ken 10 tífuszos volt. Ez a kép egész felbontja eddigi felfogásunkat a tí­fusz terjedése tekintetében. Itt egy olyan ágens vagy több ágens szere­pel amit eddig nem sikerült kiku­tatnunk. Mindenesetre beható vizsgá­latot kell foganatosítanunk a tekin­tetben, hogy a város szenyvizával öntözött bolgárművekből kikerülő zöldséggel nem vitették-e szét a tí­fusz mérge, ami elvégre a felvehető lehetőségek közé tartozik. Kutatás tárgyát kell, hogy képezze, hogy a mezőségekről, vagy a közeli falvak­ból bekerülő tejtermékek nem közve­­títik-e a fertőzést. Ez a munka azon­ban horibilis nagy munka. Ezt a tiszti orvosok jelenlegi számával megoldani képtelen vagyok. Foglal­koznunk kell a tífusz vaccinaoltások kérdésével, amely kérdés főleg, hogy most a mai gazdasági leromlottsá­gunk idejében a kiadások emelését vonván maga után, nem lesz­­szi­pa­­tikus. Elkerülhetetlen a nyitott kutak nyitvatartása s időszakonként való kórtani vizsgálata. Komoly aggodalmat kelt a gyermekparalízis járvány A tífusz mellett komoly aggoda­lom tárgyát képezi a Heine-Medin­­kórnak nevezett súlyos kimenetelű fertőző betegség, mely főleg a gyer­mekek közül szedi áldozatait. Deb­recenben június 29-én jelent meg elő­ször, júliusban­ már 17 esetet, egy halálozással, augusztusban pedig már 38 esetet, 5 halálozással — ami 13 százaléknak felel meg, — jelen­tettek be. Ezek közül júliusban hely­beli 13, vidéki 4 volt, augusztusban helybeli már 16, vidéki 22 volt. Au­gusztus hónapban tehát hárommal több megbetegedés jelentetett be, mint júliusban, ami a ragály emel­kedő tendenciáját mutatja. Javaslat az iskolák bezárására Tekintettel arra, hogy a járvány­­tani tapasztalatok szerint a szeptem­ber hónap szokott a Heine-Medin-kór kulmináló ideje lenni, kívánatos volt, hogy az iskolai beiratkozásokkal s az iskolák megnyitásával járó sűrű érintkezés október hónap felé tolas­­sék el, amikor a ragály kialvása rendesen bekövetkezik, amiért javas­latot tettem a polgármesternek az iskolai beiratások s az iskolák meg­nyitásának szeptember 15-éig való elhalasztására a kultuszminiszté­riumhoz való sürgős előterjesztés végett. Előterjesztést tettem a pol­gármesternek, hogy az óvodák szep­tember 15-ig bezárassanak s minden egyes esetben a fertőzött családok rendőri s a külsőségeken csendőr­ karhatalom igénybevételével 3 hetes vesztegzár alatt tartassanak s az igazoltan szegények, akik ez által munkaalkalmaktól elzáratna­k, ható­sági ellátásban részesüljenek. Alkal­mat veszek itt kijelenteni, hogy pol­gármesterünknek megértő gyors és energikus intézkedései alkalmasak lesznek arra, hogy ezt a rémet jár­vánnyá kifejlődni ne engedjük. Minden egyes beteg a gyermek­klinikára szállíttatván, elkülönítte­­tett. Tudtommal egyetlen beteg sincs házi kezelésben. Nevezetesebb halálozások: he­venyfertőző betegség 23, gümőkór 21, rák 10, görcsök csecsemőknél 3, bélhurut 24, baleset 1, öngyilkos­ság 4. Közalapok terhére gyógykezelte­tett 468 beteg, fennjáró 389,­fekvő 79. Stefánia Szövetségi v­é­d­»intézetei­ben összesen 1931 csecsemő és gyer­mek beteget kezeltek, 2406 rendelés­ben. Szegényházban ápoltatott 187 egyén, eltávozott 1. meghalt 3, ápo­lás alatt maradt 183, beteg volt 38. Mentőknek volt összesen 460 esete, igénybevétetett a hatóságok által 294, magánosok által 166 alka­lommal. Gyógyintézetekben kezeltek közül, meghalt helybely 58, vMaki 27, ös­-­­szesett 85.

Next