Debreczeni Ujság, 1931. október (35. évfolyam, 220-234. szám)
1931-10-01 / 220. szám
Kelmelt, 1931 XXXV. évSolysm %%0. ssásu. Csűrőfítők október f Elifizstési ára egy hóra 240 P. Negyedévre 7 P. félévre 14 P. Egész évre 26 P. Egyes szem ára hétköznap 10, vasárnap 20 fillér — jpypgrcp Felelős szerkesztő vitéz KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY Szerkesztőség és nyomda József kir. herceg utca 16 Telefon 3—43. Kiadóhivatal: Kossuth utca 3 szám Telefon: 1—41. Új gazdasági év Irta: Kertész Dániel , A mai nappal fordul uj esztendőbe a magyar mezőgazdaság. Milyen szép volna gondtalanul elgyönyörködni a megújuló szántó-vető munkában. Milyen szép volna látni, hogy biztos nyugalommal fogják az eke szarvát és nem törődnek a károgó varjak seregével, mert a feketén boruló barázdák életet lehelnek. A toll is könnyebben szaladna a papíron, ha örömet hirdetne. A magyar mezőgazdaságnak azonban súlyos gondjai vannak és vértforraló dolog volna, ha másról beszélve emlékeznénk meg a gazdasági évfordulóról. A gazdagondok enyhítésére mindent el kell követni, mert ha az új gazdasági évben a meglevő bajokmég újabbakkal szaporodnak gazdasági összeroppanás nélkül nagyon kevesen tudják magukat felszínen tartani. Tegyük fel a legjobbat, hogy ez a gazdasági összeroppanás nem hoz egyúttal lelki anarchiát is, nem jelent-e pótolhatatlan veszteséget közgazdasági szempontból a mezőgazdasági üzemek kényszerű, legtöbbször végrehajtási árverés általi felszámolása? Komplikált számítás nélkül is megállapíthatjuk, hogy minden erőszakos beavatkozás — ami nem jogtalan beavatkozás, mert nem jogi, hanem közgazdasági vonatkozásban használjuk a kifejezést — kárt okoz. Nagyon sok erőszakos beavatkozás, nagyon sok kárt okoz. Az ú.i gazdasági év csak akkor hozhat reményt és jobbulást, ha minden válságokozó oknak a figyelembevételével rendezik a mezőgazdaság ügyét. Amikor a kormányzati Gazdaságpolitika sem tud eredményesen szembeszállni a gabonaárak alacsonyságával a kamatdrágasággal és a mezőgazdaság halálát jelentő rövidlejáratú váltóhitelekkel, akkor ne kívánjanak a gazdáktól lehetetlen feladatokat. Ne kívánják éppen a tőke érdekében is, hogy elmaradt és esedékes kamatait végrehajtás terhe mellett fizesse meg, hanem engedjenek egy átmeneti időt, amely alatt ,,gazdasági alapon“ rendezni tudja más körülmények közt vállalt kötelezettségeit. Ne érvényesítsék vakon ajogi szempontokat, hiszen a jog csak szabályozója az életnek, de nem maga az élet. A jog iránti tiszteletet még gondolatban sem akarjuk bántani, amikor rámutatunk, hogy a gazdasági élet jogi szabályokon kívül gazdasági törvényszerűségeken is nyugszik. A modern gazdasági Magyarországot megalapító Széchenyi mondja: „Poletikámnak, mi az adót és jogot, vagy más szavakkal: az ország terheit és kedvezéseit illeti egybevonatja in ultima analysi nem kevesb, mint mindenkire nézve, ki a haza levegőjét szitja, egyenlő teher *■% egyenlő jog“. A pillanatnyilag legfontosabb kiméleti idő mellett a pénzforgalom terén kell olyan intézkedéseket hozni a mezőgazdaság megmentésére, amelyek a munkában tőkét munkaalkalmak teremtésére és ezáltal a kenyér- és húsfogyasztás emelésére kényszerítik. Ez a drasztikus kifejezés aarja jelezni a radikális módot, mert a valutaletét-mozgalom befulladása és sok más jel azt mutatja, hogy erre van szükség. A paragrafusok alól ezer kibúvó van ezért ebben az irányban nem rendeletekre, hanem pénzre van szükség, amely vért hoz a kiszikkadt erekbe, munkát a munkanélküliségbe, termelést a terméketlenségbe, fogyasztást a koplalás korába és árat a mezőgazdasági termények piacára. A mezőgazdasági gondok nem elszigeteltek. Az egész ország többékevésbé benne van a bajokban. Minden héten hall az ember megmozdulásokat és amint tudjuk, október 5-én, hétfőn Debrecenben lesz a tiszántúli mezőgazdasági érdekképviseletek kongresszusa. Reméljük hogy öntudatos, messzehangzó és eredményes hangja lesz az új gazdasági év első nagyobb megmozdulásának. Végezetül minden rendű és rangú nyájas olvasó figyelmébe idézzük a gazdasági élet ékes, példájául a verembe szakadt állatcsoport verses meséjét, amikor a gyengébb mindig terítékre került. „Farkas-barkas, jaj de szép, róka-bóka az is szép, nyulam-bulam az is szép, kakas-kakas az is szén, tyúkom-bukom jaj de rút. De rákerült a sor a kakasra a nyúlra és a rókára is, míg a farkas utoljára önmagát nem falhatta fel, éhen veszett a gödörben.“ A kapitalista világrend válságának mélységében a szervezetlen mezőgazdaság együtt van a többi gazdasági csoportokkal és a tisztviselőkkel. Okosabb lesz-e az ember az állatnál? Az új gazdasági évben ..okosabbnak szeretnék látni az embereket, hogy ne egymást pusztítva, hanem összefogva próbálják megmenteni életüket és munkájuk eredményét. nnmmmmnm Nagy átfogó gazdasági program keresztülvihetetten A kormány az export előmozdításával és az import csökkentésével fogja egyensúlyba hozni az állami költségvetést Károlyi Gyula gróf miniszterelnök nagy beszéde a keresztény párt értekezletén Budapest, szeptember 30. A kereszténypárt szerda esti értekezletén a legaktuálisabb gazdasági problémákat tárgyalták. Az értekezleten megjelent Károlyi Gyula gróf miniszterelnök is. Aki nagyobb beszédet mondott a ország politikai és gazdasági helyzetéről. Károlyi Gyula gróf beszéde Tudom, — mondotta többek között —, hogy a kormányintézkedések nagy terheket rónak az ország lakosságára, de a kormány kényszerhelyzetben volt s az államháztartás rendbehozatala szükségessé tette, hogy az ország minden rétege áldozatot hozzon. Ismételten hallottam, mintha várnának, szinte követelnének a kormánytól egy nagy átfogó gazdasági programot. Az államkincstár mai helyzetében, ahol semmi fedezet nincs, nagyobb dolgok keresztülvitelére ilyen program kidolgozása teljesen theoretikus maradna, mert az keresztülvihető nem volna. A mai viszonyok között mást nem tehet a kormány gazdasági téren, mint igyekszik az exportot előmozdítani, az importot csökkenteni, mert a legnagyobb és legveszedelmesebb dolog a mai helyzetben a devizák hiánya.. Hallottam aggodalmat az iránt, hogy a 6 millió mázsa búza csakugyan exportálható lesz-e? Megnyugtathatom a pártot, ez inkább alacsonyan van számítva, ebből már 1 és egynegyed millió mázsa már kiment. Hallottam ismételten az úgynevezett valutasikerekről. Bármilyen intézkedést tesz a kormány, eredménye csak úgy lesz, ha az ország lakossága tudatára ébred, hogy minden egyes embernek teljesítenie kell kötelességét. Az állampolgári kötelesség teljesítése — Három momentumra akarok rámutatni, mint ahol az állampolgári kötelesség teljesítésének kijátszása mutatkozik. Az egyik a tőkevagyonnak az országból való kimenekülése. Még nem tudhatja senki, lesz-e foganatja az erre vonatkozó rendeletnek. A másik pont a jövedelmiadó-alapra vonatkozik, a harmadik kategória pedig az adó nemfizetés. A miniszterelnök ezután rámutatott, hogy egy súlyos mulasztás terheli az ország lakosságának legnagyobb részét és mulasztás terheli a régebbi kormányokat is, amelyek túlságosan gyenge kezeléssel módot nyújtottak arra, hogy az adóhátralékok ennyire felgyűljenek. 150 millió körül van az államháztartás deficitje, s ennek eltüntetésére voltunk kénytelenek hozni azokat a valóban drákói és szigorú rendeleteket és adófelemeléseket. Ezzel szemben 220 millió pengő adóhátralék van s ha ez befolyna, deficit talán nem lenne. Kétségtelenül voltak olyanok, akik nem képesek megfizetni az adót s a kormány ma is azon az állásponton áll, hogy akik nem képesek megfizetni az adót bármilyen oknál fogva, azoknak elősorban halasztást, végső esetben pedig adóelengedést lehet alkalmazni. De vannak olyanok, akik nem a fizetőképesség hiánya miat nem fizetnek adót. A miniszterelnök ezután felhívta a pártot s figyelmezteti arra, hogy a vidéken mindenütt mutassanak rámennyire kötelessége mindenkinek az állammal és önmagával szemben is viselni és teljesíteni ezt a közterhet Erélyes fellépés a rémhiverjesztőkkel szemben Beszéde további során a miniszterelnök a vetőmagakcióról beszélt. Majd kérte a párt tagjait, hogy a rémhírterjesztőkkel szemben a legerélyesebben lépjenek fel, mert a mai hisztérikus hangulatbannem il fantasztikusabb, buta egy hir, annál szívesebben terjesztik. A közhangulatot is figyelembe kell venni. Zichy János gróf a párt nevében megköszönte a miniszterelnök beszédét. Arra kérte, hogy legyen igazságos mindenkivel szemben és legyen erélyes. A pártértekezlet 9 óra után ért véget, melyet pártvacsora követett. Megszüntette a kormány a bankbetétek kifizetésére megállapított háromnapos felmondási időt Budapest, szeptember 30. A m. kir. minisztérium által a bankszünnapok következtében átmeneti intézkedések fokozatos megszüntetése tárgyában kiadott 4550/ 1931. M. E. sz. rendeletnek 1. §-a szerint folyószámlán, csekkszámlán, vagy betéti könyvön alapuló követelések kifizetésére három napos felmondási idő volt kikötve. Az ezen túlmenő korlátozásoktól a felek eltérhetnek. Minthogy ezeknek a korlátozásoknak a fenntartására ma már nincs szüség, a miniszter azokat az 1800—1931. P. M. sz. rendeletével 1931 október 1-ével hatályon kívül helyezte. Vonatkozó rendelet a Budapesti Közlöny mai számában jelenik meg. A lap ára 10 fillér