Debreczeni Ujság, 1932. február (36. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
Elaüzetes) ar vagy hóra 2'40 P. Negyedévre 7 P PikTre 14 P Sjósí évre 26 P. Egyes számára ■'etköznap 10, vasárnap 20 fillér aa MWPBPBIB Felelős szerkesztő vitéz KOLOSVÁR Í-BORCSA MI HALT J' w ^ t - o l o c d érkezett. 1932feb.ifiUinh fifi ’ ? • Dfibrseen, 1932. XXXVI. évfolyam 26* 7 ff m ! VZT DEBRECZENI ÚJSÁG Szerkesztőség és nyomda József kir. Herceg utca 16 Telefon 23—48. Kiadóhivatal: Kossuth utca 3 szám Telefon 21—*1 B# Ma Sétára jegynap olvasóinknak a Vígszínházban A cserkészek munkája Vitár Jiechenyfi Lajos »Jr. megnyitó beszédét IX cserkészkerület január 31-i közgyűlését. Petőfi Sándor 1846-ban ..véres napokról álmodott, amelyek a világot meg fogják dönteni és az óvilágnak romjain teremtenek egy új világot“. A halhatatlan költő mindezt Istenadta ihlettséggel megsejtette, mint ahogyan valami érzékeny szeizmográf a távoli földrengést jelző 11 év látott bele a messze jövendő titokzatos távolába és jósolta meg a készülődő általános átalakulását az egész körülötte levő világnak. És Petőfi . ..véres napoktól“ egyáltalában pem félt, ellenkezőleg. ..alig várta“. Talán mi is álmodunk néha a felénk közeledő jövőben véres napokról? Hiszen recseg-ropog az egész kulturvilág minden eresztéke, bordája szerteszét a földkerekségén, erre is, arra is, itthon és külföldön, Európában és Amerikában. A szellemi és anyyi élet egyaránt bomlasztó válságban vergődik, néha már szinte úgy látszik, hogy csak ..egy talpalattnyi föld van szilárd, de ott is a tagadás vetette meg lábát“ (Madách) Ha aztán álmodozásunkból feleszmélünk, nem csuda, ha Ádámként mi is elsóhajtjuk. ..Uram, rettentő látások gyötörtek. Éz nem tudom, mi bennök a való?“ (Ember trag. 15-ik szin.) Megismétlem, amint imént mondtam: talán mi is, cserkészek is, álndozunk ilyen szörnyű képeket. De csak „talán“ és akkor is csupán „álmodunk“. Mert ébren és nyugodt, rendes gondolkozásunk közben távol, nagyon távol vagyunk a véres napoktól, a rettentő látásoktól, a tagadás szellemétől a kétségbeesés lelki folyamatától. Mi nem csüggesztüik akaratunkat a tévelygések keresésére, mi nem lohasztjuk vágyainkat a semmit igénylés fagyasztópontjáig, mi nem tompítjuk el érzékszerveinket az önmagával is tehetetlenné válás közönyös állapotába. Mi cserkészek ép érzékekre vágyunk, eszményi vágyakat akarunk, s akaratunk diadalát hisszük és valljuk még a mai időkben is. Valahogy úgy érzem, hogy nem egészen cserkészies magatartás ilyenekről beszélni, mert könnyen hivalkodóknak tűnhetünk fel. Ha rendes, békességes években élnénk, akkor nem is szóltam volna így. Akkor egy-két szóval megnyitottam volna a közgyűlést s aztán hamar a tárgysorozatra és ennek végeztével tovább ki ,a dologra, a munkára. De ma ezeket el kell mondanom, illetőleg el kell mondanunk, mert hiszen nem én beszélek itt, egy ember, hanemki, a jelenlevő cserkészek, s a távol maradtak is, a más kerületbéliek is, az összes magyar cserkészek. Nekünk ma ezt a hitvallást gyakran el kell mondani: biztatnunk, erősítgetnünk, bátorítgatnunk, felemelnünk kell. A sűrüsötét éjszakába egy parányi fénysugarat akarunk e szavakkal belevillantani, hadd lássák a többi magyar testvéreink, hogy nemcsak sötétség, fénytelenség, halál van, hanem világosság, ragyogás, élet is. Ha elerejtve is, de van, ha futólag is, de egyszer megállhat még és itt marad nálunk, ha parányi is, de a mustármagból is lesznek faóriások. Ma közgyűlést tartunk, tehát számot adunk az elmúlt évi sáfárkodásunkról és tervet mutatunk be a következő évi munkákra nézve. Határponton állunk, Jánusz-arccal előre és hátra nézünk. És ha pusztán magyar szívvel, magyar érzések közt csináljuk ezt, akkor könnyen megeshetik velünk, hogy a költő szavai tolulnak ajkunkra: „Múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény“. Legalább is a közelmúlt és a közeljövő egyaránt sivár képet, mutat. De ha magyar cserkészszívvel és érzések közt végezzük el a szemlélődést, akkor, amint bevettőleg fejtegettem, mi másképen látunk, mert mi nem csüggedés, reménytelenség, kétségbesés felé akarunk haladni, hanem a lassú, fáradságos, de biztosan sikerre vezető úton törni felfele, egyre magasabbra. Nemrégiben a cserkészmunkát „korall-munkának“ neveztem. Aki a felszín alá nem bír bepillantani, az nem lát e parányi állatkák szívós és ernyedetlen kitartásából semmit. Azt csak a viharzó tengert veszi észre, amely elnyeléssel fenyeget mindent. Pedig meglehet, hogy már egész közel van a felszínhez a folyton emelkedő korallzátony, amely egyszer csak kibúvik a habok közül hogy rajta élet, kultúra, boldogság vegyen hajlékot. Minden kis cserkészi is ilyen parányi korát a nemzet orkános óceánjában: aki nem lát e kis emberkék lelkébe, az csak félni tud a tajtékzó elemektől. De egyszer megnőnek a ma kicsiny cserkészek ezrei és akkor szebb, jobb, boldogabb jövendőnek kell elkövetkezni szegény, nyomorgó, szenvedő országunkra. A kis iiomos vitézek ma a magyarságnak legbiztosabb és leghűségesebb ígéretei. Mi, magyar csekészek szintén látjuk, hogy a mai világrend iog, összeomlással fenyeget. De min félünk a jövendőtől, nem rettegünk holmi „véres napok“-tól, nem is várunk ilyeneket, hanem mi csendes, szívós, állhatatos munkával és derült, vidám reménykedéssel akarjuk az óvilág romjain a boldogabb újvilágot egykor felépíteni. Azon hitvallással, hogy ez bizonyára így is lesz, közgyűlésünket megnyitom. Percenként ötszáz liter hatvanhat goku vizet szolgáltat a hőforrás Rendkívül megnövekedtek az ujj természeti kincs kihasználási lehetőségei Debreceni Ujsch tudósítóidtól., Az acsádi úti mélyfúrásnál megtalált gázos melegvíz feltárása körül hétfőn reggel rendkívül örvendetes fordulat következett be. A nagyalföldi bányászati kutató kirendeltség vezető főmérnöke, Faller Gusztáv, közölte dr. Vásáry István polgármesterrel, hogy a víz hőfoka az eddigi 47 Celsius fokról 64 Celsius fokra emelkedett fel s ugyanekkor a vízmennyiség is jelentős mértékben megszaporodott, amennyiben a kút az eddigi 210 liter helyett több mint ötszáz liter melegvizet ad percenként. A közlés arról is szólt, hogy a víz hőfokának további emelkedése várható. A bejelentés szenzáció erejével hatott a városházán, mert a hőfoknak és a vízmenyiségnek ilyen módon való emelkedése, teljesen új A város hatalmas Mercedesautója alig fordul be a sámsoni úíi elágazáshoz, a hideg téli délutánban már látni azokat a sűrű ködöket, gomolygó nárafellegeket, amelyek a mélyfúrás karcsú fatornya körül kanyarodnak az égre. Itt már a meleg- víz gőzöl. Az áldott, forró melegvíz. Soha se hittük, hogy megérjük ezt. E sorok íróta annak idején elsőnek állott a szoboszlói mélyfúrás felszökő gejzirja előtt. Egy hideg, ködös októberi estén együtt néztük Faller főmérnökkel, mint csapódik magasba az a drága melegvíz, melyről a szakértőkön kívül akkor senki sem tudta még, hogy mit jelent,mit ér. Akkor a fúrótorony szomszédságában a szoboszlói sötétség hallgatott, a lihalegető pusztaságán perspektívát nyitott a debreceni mélyfúrás kihasználásának. Naponta most már több mint hétszáz köbméter forró víz áll rendelkezésre és ez a mennyiség már elegendő arra, hogy nagyobb szabású terveknek nyisson lehetőséget. Dr. Vásáry István polgármester hétfőn délután személyesen tekintette meg a hőforrást és útjára elkísérték dr. Rimanóczy Béla kormányfőtanácsos, világítási vállalati igazgató, Debreczeni Jenő törvényhatósági bizottsági tag, vitéz Szegedy Gyula főmérnök, Ary Lajos főszámvevő, Fuller Gusztáv főtüérnök, Baczoni Sándor dr. és Való Antal dr. tb. tanácsnokok. Az érdekes helyszíni szemléből a következőkben számol be a Debreceni Újság.Hajdúföld munkatársa, szálltak az őszi ködök és orrfacsaró bűz jött a szeméttelepek felöl. Azóta hatalmas fürdő áll a egykori tibalegelő és szemétgödör helyén, villany ég a szoboszlói utcán és a bokáig érő sár helyett aszfalt uton gurul az autó, önkéntelenül eszünkbe jut: ha a kopár szoboszlói földre ilyen csodákat vrázsolt az egykori őstenger forró hévvize, mennyivel nagyobb kincs lehet és lesz ez itt Debrecenben, ahol sokkalta szerencsésebb körülmények, sokkal több nagyvonalúság segíthetik a hasznosítását Száll, száll, kanyarog a párafelhő, úgy, mint a köd, vagy mint az álom Fideg, szomorú magyar télben lehet-e, szabad-e nagyot álmodni A fúrótorony körül már ömlik, zuhog a szürkeszínű víz. A levezető árok szélén gyerekek ülnek és mossák a kezüket. Pancsolnak a jó forró vízben. Egy kis zuhogónál pedig asszonyok merítik a kannát, vödröt. Ma reggel megkezdődött a szhordás. Épp úgy, mint egykor Hajdúszoboszlón és ezzel a debreceni hőforrás vize bevonult az elismert gyógytényezők közé. A környék lakosai már viszik fürdésre, mosásra, hordják mosogató víznek. Egyelőre semmibe se kerül a kincs. Csak meg kell meríteni a kannát. ^4»’ Bent a fúrótoronyban nem szökik ugyan magasra a viz, de szépen, huta lHÉgs ^sugárban bugyog felfelé. Szinte látszik. hiogy alulról valami láthatatlan erm hajtja, löki felfelé. Forr. bugyborékos ,sistereg. Vele jön a gáz is, amely felhajtja. Amint a cső alá tartjuk a kezünket, érezzük hogy nagyon rofro. Az ember keze már nem álllja a víz melegét. Vásáry István polgármester örömmel konstatálja: — Tényleg melegebb, mint a múltkor. A polgármester a mélyfúrásnál __________________még? A lap ára 10 fillér 720 köbméter napi vízmennyiség A vizet reggel nyitották meg s előzőleg szivattyúzással tisztították meg a csöveket. E művelet óta állandóan emelkedik a víz mennyi-sége és hőfoka. Most, délután négy órakor már 66 fok A mennyisége percenként 530 liter, ami napi 720 köbméternek felel meg. Pár foknyi melegedésre még minden bizonnyal szárkítani lehet.